Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-14 / 109. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 14. KOMMENTÁR Kurázsi papa TÓTH MIHÁLY Ott voltam az első kisprivatizációs árverések egyikén. A szocializmus utolsó évtizedében nyakkendőt és kalapot forgalmaztak abban a bel­városi boltban. Az egyik licitáló presszóként hasznosította volna a he­lyiségeket, a másik pékáru forgalmazására készült, a harmadik - az államosítás előtti tulajdonos leszármazottja - szőrmeboltot nyitott volna. Öt- és tízezres tételekkel növekedett a felajánlott összeg, végül kevesebb mint 300 ezernél hangzott el a „senki többet, harmadszor”. Az aznapi újságok körülbelül hatodszor közölték Václav Klaus nyilat­kozatát, amelyben újfent és határozottan leszögezte, senkitől se kér­dezi meg a hatóság, honnan szerezte a butikért kifizetett 140 ezret, vagy a kávéházért adott ötnegyed milliót. Ezzel a nem éppen közgaz­dasági aranyköpéssel ideologizálta meg álláspontját: a pénznek nincs szaga. Számos kommentár jelent meg, és még a jobb tollú közvéle­mény-formálók se átallották imigyen szellemeskedni: Jobb, ha a pénz nem a szalmazsákban penészedik, hanem bekerül a gazdaság vérke­ringésébe. A nyakkendő- és kalapbolt elárverezése után öreg kollé­gám fejcsóválva ezt mondta a cseh politikusról: Kurázsi papa. Úgy vé­lekedett, hogy aki tudva tudja, mekkora a tőkehiány és mégis nekivág a kapitalizmus építése levezénylésének, annak van kurázsija. Nem ír­tam meg a hazai privatizációnak e jelentéktelen közjátékát, pedig kedvem lett volna megírni; bosszantott a szocializmusból ránk ma­radt ügyeskedők pöffeszkedése, és értedenül szemléltem a Klaus-is- kola tanárainak irántuk tanúsított magatartását. Ma örülök, hogy nem írtam meg; már tudom, hogy a kisprivatizálók a nemzeti tőke­képző rétegtől eltérően legalább a sajátjukat kockáztatták. Igaz, a száz­ezreket legtöbbjük a törvényesség határán mozgó ügyeskedéssel kupor- gatta össze. Az azonban, hogy nekivágtak az ismereüennek, kocká­zattal járt. Miközben az ember abban reménykedik, hogy a 2002-ben fellépő garnitúra eredményesebb lesz a jelenleginél, új „Kurázsi papa” ígérgeti a szebb jövőt. Fico kilátásba helyezte, hogy kormányra kerü­lése esetén megvizsgáltatja a kapitalizmus építése éveiben létrehozott vagyonok eredetét. Ilyen nyilatkozattal nálunk választásokat lehet nyerni. Csak az a kérdés, milyen lenne a végrehajtás. Vajon nem azok­hoz megy el az ellenőr, akik kisemberként érték el, amit elértek? Kér­dés, az újdonsült milliárdosokkal szemben fel meme-e lépni Fico. jmbhmmmmmi Osztrák vizit JUHÁSZ KATALIN A helyi orvosok rendkívüli kolle­giális érdeklődésének csak a nyelvtudás szabott gátat Kassán, ahol maga Schuster államfő hordta körbe a két innsbrucki szuperhőst, Ernst Bodner pro­fesszort és Walter Hasibeder alta­tóorvost. A háromnapos parádés program részeként két kassai kórházban tett látogatást ama bi­zonyos vidéki klinika életmentő párosa. A minden lépésüket fi­gyelemmel kísérő sajtónak udva­riasan azt nyilatkozták, hogy a hazai és az ausztriai egészégügyi intézmények sem felszereltsé­gükben, sem az ott dolgozók szakértelmét illetően nem külön­böznek túlzottan egymástól. Bodner és Hasibeder enyhe kriti­kával illette az épületek állapo­tát, szerintük ugyanis a gyógyke­zelés minősége mellett a barátsá­gos környezet is a betegek gyor­sabb felépülését szolgálja, továb­bá az sem mindegy, milyen mun­kakörülmények közt tevékenyke­dik a kórházak személyzete. Eb­ben bizony az egyetemi kórház igazgatója is egyetért kollégáival, JEGYZET ám elmondása szerint az intéz­mény vezetősége mostanában annak is gyermekien tud örülni, ha legalább a gyógyítás zavarta­lansága nem forog veszélyben. Nem tudni, beszélgettek-e erről is a kollégákkal, mivel azok szemlátomást vigyáztak szavaik­ra. Az államfő kassai utókezelé­sét végző katonai kórház orvosai­val az innsbrucki vendégek csak a keddi könyvkeresztelőn talál­koztak, az intézményt időhiány miatt nem tudták felkeresni, in­kább a betléri kastélyt választot­ták a programszervezők. Nem láthatták az elnök részére tavaly kialakított parádés, minden es­hetőségre felszerelt külön kórter­met sem, amilyenbe közönséges halandót be sem engednek. Ta­lán éppen ezt, az embert em­bertől való látványos megkülön­böztetést akarták szemérmesen titkolni a messziről érkezett ide­genek előtt. A szerdai vizitek so­rán egyik fél részéről sem hang­zott el elmarasztaló megjegyzés az államfőt idehaza kezelő orvo­sok címére, Bodner professzor azonban szerényen megjegyezte, hogy az életmentő innsbrucki műtéteknél a szakértelem mel­lett a szerencse is jelentős szere­pet játszott. Ilyen emberi monda­tot bizony ritkán hallani ekkora szaktekintély szájából. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán- gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/Ä, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201 fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit- értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt,, ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ofciKuutans E-mail: redakcia@ujszo.com HETI GAZDA(G)SÁG Egyre romló hangulat A szombaton véget ért po­zsonyi NATO-konferencia résztvevői szokatlanul nyű- tan beszéltek arról, mit vesz­tene Szlovákia Vladimír Mečiar volt kormányfő visszatérésével. TUBA LAJOS A növekvő politikai bizonytalanság­ra a pénzpiac is reagál. Az ING Bank a múlt héten közölte: ezentúl már nem ajánlja megvételre a koroná­ban kibocsátott szlovák kötvénye­ket. A három évnél hosszabb lejára­tú üyen értékpapírokat pedig a re­formintézkedések elmaradása és a 2002-es választások jelentette bi­zonytalanság miatt egyenesen el­adásra ajánlotta. Ugyanez a helyzet a pénzügyminisztérium szokásos refinanszírozási eszközével, a né­hány hónapra szóló pénztárjegyek­kel: az ING Bank szerint az infláció várható alakulása miatt ezek sem tekinthetők jó befektetésnek. Ha­sonló veszélyre figyelmeztetett a Slavia Capital elemzője is, aki sze­rint a vagyonalapi kötvényekért járó pénz kifizetése, az oktatásban és az egészségügyben tervezett fizetés- emelés, valamint a privatizációs be­vételek felhasználása olyan mozgá­sokat indít el, amelyek miatt a jegy­bank egyelőre nem csökkentheti a kamatokat. Látszólag a borúlátó jóslatok ellen hat, hogy a szlovák fizetőeszköz ár­folyama egyre emelkedik, a héten már a 43,2 koronás euróárfolyam áttörését várták. Ez azonban csaló­ka, hiszen ennek oka a privatizációs bevételek, ületve a Nemzeti Vagyon­alap által euróbán felvett hitel átvál­tása koronára. A vagyonalapi kötvé­nyek sorsa különben is érdekes té­ma, egyre többen fejtik ki a vélemé­nyüket, hogy a kisemberek kielégí­tésére kedveződen hitelt vettek fel, és a nagy tulajdonosokkal kötött megállapodások feltételei rosszak. Elemzők szerint a Postabank eseté­ben a vagyonalap 160 millió koro­nát veszít azon, hogy az indokoltnál magasabb kamatot fizet a bank tu­lajdonában levő 280 ezer kötvé­nyért esedékes pénz kifizetésének elhalasztásáért. Sőt egyre több jel utal arra, hogy ez nem véleden: a Postabankot így kárpótolnák azért, mert a meglevő magas állami tulaj­donosi részesedés ellenére kima­radt a nagy bankkonszolidációs programból. Egyébként a kifizetés a tervezett ütemben zajlik, eddig het­venezren kapták meg a pénzüket. A borús makrogazdasági előjelzé­sek mellett a múlt héten a vállalati szférából egy, viszonylag jó híreket tartalmazó, 350 hazai cégre kiter­jedt felmérés eredményeit tették közzé. Ezek szerint a megkérdezet­A múlt héten közzé­tették az áprilisi inflá­ciós adatokat is. tek kevesebb, mint egy százaléka nem tervez idén semmiféle beruhá­zást; 58 százalék a tavalyinál többet szán erre a célra, ez 5 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A múlt héten közzétették az áprilisi inflációs adatokat is: a 0,4 százalé­kos havi infláció éves szinten 7,6 százaléknak felel meg. Ezt főleg az élelmiszerárak szokadanul magas, 0,8 százalékos emelkedése okozta, amely azonban az elemzők szerint egész Közép-Európára jellemző. Az elmúlt napokban tapasztalt ben- zináremelés még nem része a sta­tisztikának, az majd a májusi ada­tokat rontja. Arra viszont többen is felhívták a figyelmet, hogy a mono­polhelyzetben levő Slovnaft jóval többel emelte az árait, mint azt a kőolaj világpiaci ára és a dollár ár­folyamának változása indokolttá tette volna. Számíthatunk arra, hogy az idei nyár vezető gazdasági témája a Szlovák Gázművek részleges priva­tizálása lesz. A magánosítási ta­nácsadó szerint a felkínált 49 szá­zalékot egy jelentkezőnek kellene eladni. A múlt héten két nagy né­met gázellátó cég be is jelentette: konzorciumot hozott létre erre a célra. Egyre erősödnek viszont azok a hangok, amelyek szerint a tőkepiacon is kellene értékesíteni részvényeket. Sőt lehetőleg a haza­in keresztül, hiszen lassan már vé­get kellene vetni annak a furcsa ál­lapotnak, hogy a piacgazdaság egyik legfontosabb eleme, az ér­tékpapírtőzsde szinte nem létezik nálunk. Két kockázati tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni: a kombinált módszer eseté­ben kisebb lenne a bevétel, márpe­dig a pénzre nagyon sokan várnak, illetve az is kérdés, képes lenne-e a hazai tőkepiac befogadni egy ilyen kaliberű kibocsátást. A döntés min­denesetre a kormány kezében van. Végezetül: a „Senkinek sem fize­tünk, majd a többiek összeadják” című állami táppénzcsalási játék a múlt héten is érdekes fordulatok­kal folytatódott. A nyugat-szlováki­ai áramszolgáltató újabb egyhóna­pos haladékot adott a vasútnak a közel kétmüliárd koronás tartozás kiegyenlítésére (halandó ember­nek két nap múltán kikapcsolják az áramot). Az egészségügyi minisz­térium és a Szociális Biztosító kö­zött pedig valahol elveszett a kór­házak társadalombiztosítási adós­ságának részbeni törlesztésére szánt egymilliárd korona, a sorsá­ról egyelőre senki sem tud. De a zsák továbbra is feneketlen: a Szo­ciális Biztosító bejelentése szerint a kórházak havonta 800 millió koro­nás új adósságot halmoznak fel, és bár 400 ezer munkanélküli van az országban, a Nemzeti Munkahiva­tal csak 115 ezer után fizet járulé­kot. Talán mondani sem kell, hogy mivel juttatást mindenki kap, a sok fedezetien számlát a többieknek kell kiegyenlíteniük. TALLÓZÓ NOVI LIST Horvátországban is törvénnyel sze­retnék segíteni az ország határain kívül élő horvátok anyaországi ok­tatását és munkavállalását - erősí­tette meg a fiumei napilapnak Ne- nad Prelog külügyminiszter-helyet­tes. Elmondta, hogy a zágrábi kül­ügyi tárca néhány héten belül a kor­mány elé terjeszti ezzel kapcsolatos elképzeléseit, és a kabinet őszig ki­dolgozhatja a törvénytervezetet. Pre­log szerint az új törvény a horvát ál­lampolgársággal nem rendelkező horvátokra vonatkozna, mindenek­előtt anyaországi oktatásuk, tartóz­kodásuk, konzuli illeték nélküli be­utazásuk, munkavállalásuk, vala­mint ingatlanszerzésük feltételeit és lehetőségeit szabályozná. A minisz­terhelyettes kijelentette, hogy a hor­vát törvény előkészítésekor felhasz­nálhatnák a hasonló törvények ki­dolgozásakor szerzett szlovákiai és magyarországi tapasztalatokat. ROMÁN SAJTÓ Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hatá­rozottan visszautasította Valériu Stoicának, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének magyarellenes ki­jelentéseit és az RMDSZ elleni tá­madásait - tűnt ki a szombati ro­mán sajtójelentésekből. Markó Béla szerint a vádaskodások a pártvezető „politikai játékáról” árulkodnak. Az elnök emlékeztetett rá, hogy az előző kormányzási ciklusban, ami­kor még koalíciós társak voltak, az RMDSZ a PNL részéről kapta a leg­több elismerést és dicséretet politi­kai vonalvezetésének következetes­ségéért és magatartásának határo­zottságáért. Markó szerint Stoica támadásainak célja csupán az RMDSZ és a Társadalmi Demokrá­cia Romániai Pártja közötti parla­menti együttműködés aláaknázása. BLIKK Titokban érkezett vissza Magyaror­szágra Juszt László, a Magyar ATV műsorvezetője. Moszkvában járt, ahol találkozott azzal a bérgyilkos­sal, aki Frei Tamás műsorában azt mondta: egymillió dollárért végez­ne a magyar miniszterelnökkel. Frei Tamás kijelentette: kollégájának célja az ő lejáratása, és a támadás el­len azért nem kíván védekezni, mert ezzel veszélybe sodorná az életét. Juszt elmondta, elege van abból, hogy a magyar tévénézőket hülyére veszik. ígérete szerint mai műsorában minden titokra fény de­rül az elhíresült bérgyilkos ügyében. SUN-HERALD Orosz bűnszövetkezetek Ausztráliá­ban mossák tisztára több milliárd dolláros jövedelmüket különféle üz­leti érdekeltségek és luxuslakások megvásárlásával. Az orosz alvüági csoportok előszeretettel menekítik ki illegális úton szerzett jövedelmü­ket a kontinens két legnagyobb vá­rosába, Sydneybe és Melboume-be, valamint a keleti partvidéken húzó­dó Gold Coast üdülőövezetbe. Új- Dél-Wales rendőrfőnöke már tavaly, a sydneyi olimpiai játékok előtt megkongatta a vészharangot; két olimpiai küldöttnek nem adták meg a beutazási engedélyt feltételezett orosz maffiakapcsolataik miatt. OLVASÓI LEVÉL Kétféle dioptria Közeledve a népszámlálás napjá­hoz, mindenkinek el kell gondol­kozni azon, hogyan is töltse ki az összeírási ívet, főleg a nemzetiséget és vallást kérdő rovatát. A legtöbb embernek ez nem okoz gondot. Igaz, a törvény szerint mindenki annak vallja magát, aminek akarja, aminek érzi. Vannak azonban még mindig olyanok, akik hallgatnak az olyan szirénhangokra, hogy „ebben az országban mindenki szlovák, legfeljebb más az anyanyelve”, vagy hogy „annak kell vallania magát, akinek a kenyerét eszi - aki szlovák kenyeret eszik, az szlovák”. Persze ez tényleg kifordított érvelés. Hi­szen Szlovákia lakosságának a többsége éppen „magyar kenyeret” eszik. Hiszen azt a búzát, amiből liszt és kenyér lesz, a délvidék ma­gyar gazdái termesztik. A hegyek­ben terem sokféle jó: málna, áfo­nya, szamóca; de búza - az nem! Nagyon sok jóindulatú szlovák em­ber is hasonlóan gondolkodik és ér­vel. Hasonló jóindulatú szlovák főnökömmel történt meg egy jel­lemző eset. Üzemünk küldöttsége egy alkalommal ellátogatott a bé­késcsabai testvérvállalathoz. Ott, a látogatást lezáró búcsúvacsorán, a fehér asztal mellett megkérdezte a főnököm az ottani szlovák nemzeti­ségűnek tartott kollégától, müyen iskolába jár a fia. Az egy kis híme- zés-hámozás után bevallotta, hogy az elsőbe ugyan szlovákba íratta, de ott kicsúfolták a fiút, azért most már magyar iskolába jár. A főnök nem firtatta tovább a dolgot. Haza­felé a kocsiban velünk utazott az egyik csallóközi magyar szakmun­kásunk is, a Lakatos Zoli. Ő, miu­tán házukhoz érkeztünk, behívott bennünket egy kávéra. Az asztalnál ott ült Zoli fia és leánykája is. Itt is megkérdezte a főnök, müyen isko­lába járnak a gyerekek. Amikor meghaüotta, hogy szlovákba, meg­dicsérte Zoli barátunkat: „Helyes, így kell, könnyebben fognak boldo­gulni az életben!” Amikor tovább utaztunk, megkérdeztem tőle - a főnöktől -, mi a véleménye a bé­késcsabai kolléga esetéről. Helyes- li-e, hogy az magyar iskolába járat­ja a fiát? Persze hogy nem helyesel­te. Ő bizony annak helyében szlo­vák iskolába járatná a fiát. És ak­kor, kérdeztem én, miért helyesli, hogy Zoli barátunk magyar létére szlovák iskolába járatja a gyereke­it? Szerinte ez más. Nálunk így a helyes, és megkérdezte, én milyen­be járatom az enyéimet. Arra a fe­leletre, hogy magyarba, csak csó­válta a fejét, kérdezve, jól meggon- doltam-e, nem ártok-e ezzel neki. Megnyugtattam, hogy azt csak bíz­za rám. Csak a legjobbat akarom a gyerekeimnek, azt elhiheti! És ne­kem lett igazam. Semmi hátrányuk nem lett abból, hogy magyar isko­lában érettségiztek. Sikeresek az életben, és most a népszámláláskor nem fognak problémázni, hogy mi­lyen nemzetiséget írjanak be a kérdőívbe. Magyarok ők, ahogy az apjuk, anyjuk is az. Csúzi Cs. Ferenc Pozsony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents