Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-11 / 107. szám, péntek

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 11. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassult a német külkereskedelem Berlin. Tovább mérséklődött a német külkereskedelem növeke­dési üteme márciusban. Az ex­port tavalyi év márciusához ké­pest 7,5%-kal emelkedett, s így 109,6 milliárd márka volt. Az import 2,1%-kal 92,4 milliárd márkára növekedett. A külkeres­kedelmi mérlegben 17,2 milliárd márka aktívum képződött, 5,7 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt. Ez a legmerészebb piaci várakozásokat is felülmúlta, az előrejelzések áüagosan 10 milli­árd márkás kereskedelmi többle­tet valószínűsítettek. (MTI) Csökkenő cseh munkanélküliség Prága. Áprilisban átlagosan 8,3%-os volt a munkanélküliség Csehországban, míg egy évvel korábban még 9%-ot ért el. A hónap végén 433 ezer munkát kereső állástalant tartottak nyil­ván, 18 ezerrel kevesebbet, mint márciusban. Prágában 3%-os, Észak-Csehországban 20,8%-os volt a munkanélküli­ség áprilisban, a márciusi 21,6% után. (MTI) Vártnál is jobb eredmény New York. Várhatóan 1,45 dol­lárnál is magasabb lesz a Gene­ral Electric részvényenkénti éves nyeresége. A vállalat az ameri­kai gazdaság lassulása ellenére is nyereséges, amit elsősorban jelentős megtakarításainak kö­szönhet. A cég a Honeywell szá­mítógépes amerikai nagyválla­lat megvásárlása révén 3 milli­árd dollárt tud megtakarítani, kétszerié többet, mint azt az ak­ció előtt gondoltak. (MTI) Megduplázott nyereség Becs. Több mint kétszeresére növelte profitját az osztrák OMV olaj-, földgáz- és vegyipari óriás­cég az idei év első negyedében. Az OMV nettó profitja az első három hónapban 127 millió eu­ró volt, az egy évvel korábbi 52 millió euró helyett. A konszern eladásai 1,66 milliárd euróról 1,9 milliárd euróra nőttek. (FN) A Microsoft bizakodik New York. A Microsoft számí­tástechnikai óriás a szerver- szoftvereiben látja a következő néhány év árbevétel-növekedé­sének motorját. A szerver-szoft­verek értékesítése a maga 3 mü- liárd dollárjával jelenleg a tár­saság forgalmának 12%-át adja, ez az arány azonban pár éven belül 20%-ra szökhet fel. A tech­nológia szektorban azonban nem várható számottevő javulás, míg az Egyesült Államok gazda­sága gyengélkedik. (B. E. - Ng) Megnégyszerezett nyereség Frankfurt. A BMW az egy évvel korábbi 87 mülió euróról 409 millió euróra növelte nettó nye­reségét az idei első negyedévben, szemben az elemzők által várt 347 millió euróval. Ajavulás a kereslet növekedésének és a ko­rábbi eredményeket megterhelő veszteséges brit Rover Cars el­adásának köszönhető. A német autógyár, amely most először kö­zölt negyedéves eredményt, 7,2%-kal 9,37 milliárd euróra növelte árbevételét, noha a Dow Jones elemzői csak 8,88 milliárd euróra számítottak. (G. T. - Ng) Elbocsátások a Siemensnél Berlin. A német Siemens AG be­jelentette, hogy a nyereségesség fokozása érdekében tovább csök­kenti a költségeket hálózati esz­közöket gyártó üzletágában, így a két héttel ezelőtt bejelentett 3500 fős leépítésen túlmenően további 2 ezer fővel csökkenti a létszámot. Az intézkedésektől azt várják, hogy a divízió teljesítem tudja a következő pénzügyi évre szóló 14-15 milliárd eurós nyere­ségcélkitűzést. (G. T. - Ng) Váratlan kamatcsökkentés Frankfurt. Az Európai Központi Bank (EKB) a piaci várakozásra rácáfolva 0,25 százalékponttal 4,5%-ra csökkentette irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozá­si kamatminimumot. A marginá­lis hitelkamat 5,75-ről 5,50%-ra, a betéti kamat 3,75%-ról 3,50%- ra csökkent. (MTI) Visszaesett az euró árfolyama Frankfurt. Az Európai Központi Bank kamatvágását követően az euró dollárral szembeni árfolya­ma 88,1 centes szintre visszae­sett. Elemzők szerint az lehet a gyengülés hátterében, hogy a pi­ac a kamatcsökkentést úgy érté­keli: az ECB nem szavahihető, hi­szen heteken át elvetették a ka­matvágás lehetőségét, (ng) A Lufthansa dolgozói 35%-os béremelést követeltek 24 órás pilótasztrájk MTI-HÍR A szabad munkaerő-áramlás és földvásárlás kérdése. Az Európai Bizottság hosszabb átmeneti időszakot engedélyezne Miért éppen hét évig kell várni? Hét esztendőt kell majd várniuk azoknak az EU-polgároknak, akik néhány év múlva termőföldet szeretnének vásárolni az időközben az unióhoz csatlakozó új tagállamokban (Illusztrációs felvétel) Berlin. Csütörtökön nulla órakor 24 órás sztrájkba léptek a német légitársaság és csatolt vállalatai­nak pilótái. A munkabeszüntetés a legnagyobb forgalmú német légi­kikötő, Frankfurt mellett kiterjed a berlini, a hamburgi, a müncheni, a düsseldorfi, a köln-bonni, a han­noveri, a drezdai és a lipcse-hallei repülőtérre. Frankfurtból és Mün­chenből a hajnali és reggeli órák­ban mintegy 70-70 járat nem in­dult el, a berlin-tegeli repülőtérről is csak minden második gép szállt föl. A Lufthansa illetékesei azt ígérték, hogy a sztrájk ellenére szavatolni fogják a naponta esedé­kes 1200 Lufthansa- és Condor-já- rat 60 százalékának indulását. A püótaszakszervezet (Cockpit) vi­szont azzal számol, hogy a járatok 90 százalékát törölni kell. A munkabeszüntetés dacára elma­radt a káosz a német repülőtere­ken. A légitársaság már szerdán fi­gyelmeztette az utazóközönséget a sztrájk lehetőségére, azt taná­csolva, hogy mindenki keressen más járatot, vagy szálljon vonatra. A Deutsche Bahnnal kötött egyez­ség értelmében a Lufthansa és a Condor által kibocsátott repülője­gyek minden belföldi vonatra ér­vényesek. A jelek szerint az utasok jelentős hányada élt ezzel a le­hetőséggel. Klaus Walther, a légi- társaság szóvivője tisztességesnek minősítette a társaság béremelési ajánlatát. A 10,6 százalékos fizetés- emelés plusz a kéthavi illetmény, ami számítása szerint éves szinten 27 százalékot tenne ki, ,jó tárgya­lási alap” - mondta. A szakszerve­zet nem tett közzé újabb nyilatko­zatot azután, hogy kedd este elu­tasította a Lufthansa ajánlatát. A pilóták érdekképviseleti szerveze­te 30-35 százalékos fizetésemelést követel arra hivatkozva, hogy a 90-es évek elején - a cég érdeké­ben vállalt önmérséklet következ­tében a német pilóták bére je­lentősen lemaradt a külföldi tár­saságok pilótáié mögött. Ezen fe­lül a Cockpit részesedést kíván a Lufthansa éves profitjából. Az Európai Unió (EU) 7 évig tartaná távol magától a régió munkavállalóit, és ugyan­ennyi időre engedélyezné, hogy az újonnan belépő or­szágok korlátozzák a külföl­diek földvásárlását. ÖSSZEFOGLALÓ Fájdalomcsillapító hatású hír a nemrég kikosarazott közép- és ke­let-európai munkavállalóknak: elő­reláthatóan azokra az EU-lakosokra is hét szűk esztendő vár majd, akik néhány év múlva termőföldet sze­remének vásárolni az időközben csatlakozó új tagállamokban. Az Európai Bizottság azt javasolja ugyanis az unió tizenöt tagországá­nak: egyezzenek bele, hogy az erre igényt tartó tagjelöltek 7, illetve 5 éves átmeneti időszakra korlátoz­hassák a külföldiek második lakó­hely és termőföldvásárlását. A kö­zösség ajánlata inkább a földkérdés politikailag nagyon kényes termé­szetének, semmint a jelöltek által felhozott gazdasági érveknek az el­ismerése. Négyszemközt kelet-eu­rópai diplomaták is gyakran bevall­ják, hogy a földvásárlás korlátozásá­hoz nem kell feltétlenül ideiglenes kibúvót kérni a közösségi vívmá­nyok alól, hiszen erre a törvények nyújtotta keretek között maradva is számtalan lehetőség kínálkozik. Az a 7 éves türelmi idő, amelyet a A földbérlés terén Brüsszel nem engedélye­zi a korlátozásokat. termőföldek szabad adásvételére a bizottság javasol, gyanúsan egybe­esik azzal az átmenettel, amelyet néhány napja Brüsszel kért a szabad munkavállalás engedélyezésére. Bár Günter Verheugen bővítési biz­tos szóvivője, Jean-Christophe Filo- ri kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy összefüggés len­ne a két derogáció között, ennek té­nyét nehéz lenne nem észrevenni. Annál is inkább, mert a modus vi­Brüsszel. Az Európai Unióban - ál­lampolgársági alapon - nem lehet ugyan különbséget tenni a földvá­sárlás kérdésében, a tagok speciális feltételekkel mégis megtalálják a módját, miként szűrjék meg a ter­mőterületeikre pályázó külföldieket. Dániában például - a külföldieket is beleértve - 5 hektár alatt bárki vehet lakóházat is magában foglaló birto­kot, aki Dániában érvényes munka- vállalási engedéllyel rendelkezik. További követelmény, hogy az il­letőnek laknia is kell az ingatlanban. Öt hektár fölött jogi személy (legyen bel- avagy külföldi) egyáltalán nem vásárolhat földet. A szövetkezetek is csak úgy juthatnak további földbir­tokhoz, hogy a tagjaik egyénileg vá­Briisszel. Az ideinél 3,4%-kal na­gyobb összegű kötelezettségválla­lást és 4,8%-kal magasabb kifizeté­seket irányoz elő az EU jövő évi költ­ségvetési tervezete. Az Európai Bi­zottság előterjesztése az előcsatla­kozási alapok összegében enyhe, a kifizetések terén azonban látványos emelkedést tartalmaz. Mindössze 2,7%-kal bővülne jövőre a bizottság szándéka szerint a tagjelölt orszá­goknak szánt támogatási keret, a végrehajtási ráta javulásának kö­szönhetően azonban a tényleges ki­vendit kiötlő német európai bizott­sági tag még arra is ügyelt, hogy a munkaerő áramlásához hasonlóan a föld- és ingatlanvásárlás kérdésé­ben is felcsillantsa a reményt az át­meneti időszak lerövidítésére. Ezt a célt szolgálja, hogy az Európai Bi­zottság három évvel a földmoratóri­um meghirdetése után megvizsgálja majd: indokolt-e a korlátozás továb­bi fenntartása. Ha erre nem lát okot, javasolni fogja a tagállamoknak az átmenet lerövidítését vagy meg­szüntetését. Verheugen szóvivője szerint a vizsgálat mindenekelőtt a föld- és ingatlanárak változására terjed majd ki. Miért éppen hét év? Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nagyjából ennyi időre lesz szüksége Magyarországnak, Cseh- országnak, Lengyelországnak, Szlo­vákiának és Bulgáriának a birtok- struktúra átalakításához, illetve ah­hoz, hogy a helyi agrártermelők vá­sárlóereje elérje a nyugati szintet. A csoportos derogáció keserű pirula lehet néhány tagságra pályázó or­szág számára, amely a tárgyaláso­kon való gyorsabb haladás remé­nyében eleve nem kért felmentést a közösségi acquis rendelkezései alól, illetve időközben visszavonta kérel­sárolnak. A vételnek azonban ebben az esetben is előfeltétele a helyben lakás. Harminc hektár felett már ki­zárólag legalább 4 éves mezőgazda- sági szakmai képesítéssel rendel­kező személyek vehetnek, illetve bé­relhetnek földet. Egy családnak Dániában öt hektár fölött jogi személy egyáltalán nem vásárolhat földet. összesen két gazdaság és 150 hek­tárnyi terület lehet a tulajdonában. Franciaországban minden egyes földeladási szándékot be kell je­lenteni a birtok- és vidékrendezési hivatalnál, amely közvetlenül részt vesz az ügylet lebonyolításá­fizetések 39%-os emelkedése vár­ható. Ezen belül a SAPARD-prog- ram 42, az ISPA pedig 157%-os tel­jesítési boom elé néz - áll a bizottsá­gi tervezetben. Szakértők szerint az ISPA és SAPARD 2000-ben a leg­több projekt esetében még nem ju­tott el a kifizetési fázisig, s ezek je­lentős része a 2001-es kifizetési előirányzatot duzzasztja - innen a látványos növekedés. A közösségi kassza ugyanakkor lenyelné az Agenda 2000-ben a jövő évre az újonnan belépő tagországoknak előirányzott összegeket. Korábban egyes európai parlamenti képvi­mét. Szlovákia például, most úgy tűnik, hatalmas baklövést követett el, amikor néhány héttel ezelőtt ej­tette a külföldiek második lakóhely­szerzésének 5 éves korlátozására szóló igényét. Magyarország vi­szont taktikusabban járt el, amikor az idén januárban csak pontosította az ingatlanügyben korábban meg­fogalmazott álláspontját. E módosí­tás alapján a taggá válást követően csak a második lakóhelyül szolgáló ingatlanok külföldiek által történő megszerzése lett volna a csatlako­zástól számított 5 éven át előzetes engedélyezési eljáráshoz kötve. Az eredeti magyar pozíció általában az ingatlanokra vonatkozott (a mező- gazdasági termőföld és a természet- védelmi terület kivételével, ahol 10 éves átmeneti könnyítést kért). Az új álláspont már mentesíti az en­gedélyezési eljárás alól az ipari tevé­kenységhez kapcsolódó ingatlano­kat. Ezek megvásárlása magyar szándék szerint a jövőben bejelenté­si eljárás hatálya alá esne; a nyilván­tartásba vétel azt a célt szolgálná, hogy ne lehessen kijátszani a máso­dik lakóhellyel kapcsolatos korláto­zásokat. Magyarország hangoztatja egyébként, hogy a második lakóhe­ban. A földek megművelésére vo­natkozó engedélyek kiadásánál egyebek mellett megvizsgálják, hogy a kérvényező rendelkezik-e a minimálisan előírt szakmai képe­sítéssel, az eladás nem változtatja- e meg a régió birtokstruktúráját, van-e továbbá megfelelő garancia a földterület művelésére. Német­országban nincs különbség belföl­di és külföldi természetes és jogi személyek között, itt a magas árak miatt a földkérdésnek nincs nagy súlya. A törvények szerint a 2 hek­tárnál nagyobb földterület megvé­teléhez kötelező engedélyt kérni. A kijelölt hatóság azonban megta­gadhatja az engedélyt, ha veszély­ben látja a vidék birtokszerkezetét vagy a föld eladási ára irreális az értékéhez képest. (F) selők felvetették, hogy a bővítés el­húzódása miatt tárgytalanná váló pénzeket az előcsatlakozási alapok­hoz csoportosítsák át. Michaele Schreyer költségvetési biztos hang­súlyozza: a valamivel több mint 100 milliárd euró kötelezettségvállalást tartalmazó büdzsétervezet a 2001- es szinten, a tagországok összesített GNP-jének 1,06%-ában stabilizálná a kiadásokat. Az uniós költségvetés 46%-át kitevő mezőgazdasági ki­adások azonban az átlagnál na­gyobb ütemben (5%-kal) bővülné­nek. Erre az ártámogatásoktól a jö­vedelemkiegészítések felé való fo­lyet érintő korlátozás inkább csak jelképes lenne, hiszen az eddigi ta­pasztalatok alapján a külföldiek ál­tal a közigazgatási hivataloknál be­nyújtott kérelmeknek mindössze 3,5 százalékát utasították el. Az előző hullámban csadakozó Ausztria, Svédország és Finnország e téren egyaránt 5 éves átmeneti mentességet kért és kapott az unió­tól. Ezen országok azonban elsősor­ban népszerű nyaralóhelyeiket és hétvégi házaikat óvták a külföldi­ektől. Hírforrások szerint Brüsszel a földbérlés terén nem ismeri el a tár­sult országok jogát akárcsak átme­neti idejű korlátozására sem, és ugyancsak elutasítja azt a megkü­lönböztetést, hogy külföldiek ter­mészetvédelmi területen ne vásá­rolhassanak földet. Az Európai Bi­zottság, valamelyest ugyancsak rontva ajánlata nagyvonalúságán, azt is kikötötte, hogy a 7 éves korlá­tozás nem érintheti azokat az uniós egyéni vállalkozókat, akik mező- gazdasági termelés céljából akar­nak földet vásárolni az új tagálla­mokban. , A letelepedés szabadsága alapjog az unió állampolgárai szá­mára” - emlékeztet a bizottsági do­kumentum. (A Figyelő alapján) Nem emelik a cukor árát Üdvözölt piacvédelem Pozsony. Nem drágul a cukor ára a májustól életbe léptetett piacvédel­mi intézkedés hatására. Róbert Straka, a Cukorgyártók Szövetségé­nek (SCS) végrehajtó igazgatója kö­zölte: a jelenlegi 21-22 koronás ár már fedezi a cukor előállítási költsé­geit. A piacvédelmi intézkedés be­vezetését 14 hónapos bizonyítási el­járás előzte meg, a cukorgyártók brüsszeli ügyvédeket bíztak meg azzal, hogy a hazai jogrendnek és az EU, valamint a WTO szabályai­nak megfelelő beadványt készítse­nek. Az éves szinten 7400 tonna fe­hércukor behozatalát engedélyező korlátozás az SCS vezetői szerint példaértékű, a többi terméktanács­nak is követnie kellene a répater­melőket és cukorgyártókat, (gyor) kozatos elmozdulás, a kergemarha­kór és a száj- és körömfájásjárvány leküzdésének terhei miatt van szük­ség. A belső politikák fejezetében a legnagyobb összeg a technológiai fejlesztést szolgálná, de jutna pénz az euróhoz kapcsolódó és más in­formációs kampányokra, az európai élelmiszer-ügynökség felállítására, környezetvédelemre is. Az EU-n kí­vüli országoknak szánt források né­mileg csökkennek, miután a tavalyi szint az Agenda 2000-ben megál­lapított határ felett volt. Az admi­nisztratív kiadások ugyanakkor to­vább bővülnek. (A VG alapján) Aktuális termőföld-vásárlási korlátozások az Európai Unió néhány tagországában Rendkívüli megkötések sora ÖSSZEÁLLÍTÁS A brüsszeli Európai Bizottság a napokban már véglegesítette az Európai Unió jövő évi költségvetési tervezetét Komoly pénszösszeg jut a tagjelölteknek ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents