Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-11 / 107. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 11. KOMMENTÁR Kisebbségi pápaszem TÓTH MIHÁLY „Kádermozgatási hírt” olvasva más szemüveget használok, ha a cím azt sejteti, hogy nagykövet, miniszter, netán akadémikus kinevezé­séről, megválasztásáról kapok tájékoztatást, és egészen más pápa­szemet, ha arról olvasok, hogy kisebbségi embert neveztek ki ki­sebbségi viszonyokat befolyásoló posztra. Akit mondjuk londoni nagykövetté neveznek ki, azzal is számolnia kell, hogy netán vacso­rameghívást kap a királynőtől... Mindez, persze nem zárja ki, hogy legalább elméletben igénylem, a kisebbségi ügyek miniszteriális szintű intézői legyenek „udvarképesek”; tudjanak csevegni a neo- modern irányzatokról, tudjanak világnyelveket, esedeg „öt nyelven hallgatni”. A kisebbségi káderpolitika elmélete és gyakorlata közötti szakadékot leginkább azok a kényszerű megalkuvások jelképezik, amelyek fölött naponta kénytelen szemet hunyni még az is, aki a helyzet tárgyilagos minősítésére szánja el magát. Itt nem arra gon­dolok, hogy kisebbségi politikusaink zömének stílusára a porfésze- kiség jellemző. Eszmefuttatásom megfogalmazására az a bejelentés ösztönzött, hogy leváltották Vincent Danihelt, a kormány romaügyi meghatalmazottját. A sajtóközlemény felsorolja Danihel mulasztá­sait. Ezek alapján az a benyomásom, hogy egy kormányhivatalnok, akiről ennyi rossz elmondható, vályogvetőnek sem lenne alkalmas. A szintén kisebbségi minősítők égbekiáltó hibának minősítik, hogy sem Danihel, sem titkársága nem tudott adekvát színvonalon kom­munikálni az EU-val és az Európa Tanáccsal. Nem nehéz kinyomoz­ni, hogy a kormány nevében megfogalmazott minősítés Csáky Pál környezetéből származik. Ami természetes, hiszen a roma funkcio­nárius Csáky beosztottja volt. Ami teljesen természetellenes, az az, hogy egy kormányalelnök harminc hónap alatt (hivatásos kisebbsé­giként) nem vette észre, hogy a szlovákiai roma minoritás képzet­lensége, szakemberhiánya olyan mértékű, hogy az egyetlen más eu­rópai kisebbségéhez sem hasonlítható. Az a kisebbségi csúcspoliti­kus, aki ebben a tárgykörben egy beosztottjának azt veti szemére, hogy roma munkahelyen nem volt tekintélye, az csak hallásból is­meri a cigányokat. A hivatal most odahatott, hogy a kormány elver­te a port a nagyon kis számú cigányértelmiségiek egyikén. Már lá­tom, ahogy Csáky irodája előtt tömött sorokban várnak felvételre a Shakespeare nyelvét magas szinten művelő romák. JEGYZET Parlamenti korongérzés KORPÁS ÁRPÁD „Elnöklő úr, négy óra van, kezdődik a Csehország-Szlová- kia jégkorong-mérkőzés. Kérem, intézze el, hogy az üléstermi ké­pernyőkön, természetesen hang nélkül, közvetítsék a mérkőzést. Aztán esetleg kapcsolják be a hangot is, ha ‘olyan’ képviselő szónokol” - kérte a hold-világ­bajnokság tegnapi negyed­döntője előtt Vífazoslav Móric, a nemzetiek képviselője. „Sajnos nem lehet. Feltételezem, nem kívánja, hogy szavaztassunk erről, mert nem lehet” - vála­szolt erre az elnöklő Bugár Béla, parlamenti alelnök. Aztán Móric újra megszólalt: „Kérem, foglal­kozzék komolyan a problémám­mal, vagyis a problémánkkal, és indítsák el a közvetítést, azzal idecsalogatják a képviselőket, mert nekünk, akik becsületesen itt ülünk, nincs olyan lehetősé­günk, mint azoknak, akik nin­csenek itt. Erre Bugár: „Képvi­selő úr, biztosítani szeretném, hogy mindig komolyan foglalko­zom az Ön gondjaival, de ezzel nehezen”. Ekkor a HZDS, vala­mint az SDK képviselőiből kb. egy-egy tucat ült a teremben, a nemzetiekből Móriccal együtt négy, az MKP, az SOP és az SDĽ honatyái közül viszont alig hi­ányzott valaki. Jobb, hogy tegnap a parlamenti ülést nem közvetítették, csak a hokit. Mert aki az üléstermi meddőséget bámulta volna, ke­vésbé érezhette volna magát ha­zafinak, mint a meccsen izgul­va. A képviselőházból csak azt láthatta volna, hogyan fagy egy­re vastagabb jég alá a közigaz­gatási reform és sok fontos tör­vényjavaslat. A közöny és az idő jege alá. Ha a mandátumok mé­la mérkőzését is figyelhette vol­na, talán elgondolkodik, hogy a „várhegyi pályán” mennyire le­het akár „büntetőket” is oszto­gató bíró a választási ciklus utolsó harmadában. Az utolsó harmadban, ami a hokiban sok­szor dönt a végeredményről. Mert ha választó lenne a válasz­tó, nem csupán szavazó, aki a 2002-es választási meccsen bíró is lehetne. Nem tudom miért, tegnap a parlamentben inkább korongnak éreztem magam, a Nemzeti Tanács országnak lőtt újabb öngólja után, a hálóban. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság .(58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/Ä, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Tetjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ^ ’ az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. Avti'l j-, -i j i • x-N • of circulations E-mail: redakcia@ujszo.com A bérek emelésének elhalasztásával havi 300 millió koronát takarított meg az állam Jó szolgáltatások, egészséges nemzet A szerdán tüntető orvosok a fenti jelmondatot hangsú­lyozva gyűltek össze a szak­tárca épülete elé tiltakozásul amiatt, hogy a kormány nem teljesíti programját, az ág­azat transzformációja, a bé­rek rendezése éveket késik. PÉTERFI SZONYA Bár a kormány aznap tűzte napi­rendjére követeléseik megvitatá­sát, nem mondtak le szándékuk­ról. A tiltakozó nagygyűlésről ugyanis még április 6-án döntött az egészségügyi és szociális dolgo­zókat tömörítő szakszervezet, s a határozattal a tagság egyetértett. Andrej Kučinský szerint nem vá­dolhatják a szakszervezeti tagokat azzal, hogy nem voltak elég türel­mesek. Hiszen tavaly szeptember 11-15-e között csupán a köpe­nyekre ragasztott matricával (az orvosok éhségsztrájkoltak a parla­ment előtt) utaltak helyzetük tart­Az eddigi valamennyi kormány visszaélt a fe­hérköpenyesekkel. hatatlanságára, s hittek sorsuk jobbra fordulásában. Ám nem tör­tént semmi. Ezért november 30-án „bekeményítettek”, és a parlament épülete előtti gyűlésen két követel­ményt fogalmaztak meg: az állam emelje az általa biztosítottakért fi­zetett juttatás nagyságát, a parla­ment pedig a szociális intézetek­ben dolgozók igényeinek figye­lembevételével 1,2 milliárd koro­nával emelje a költségvetést. Az év végén úgy vélték, végre megnyu­godhatnak, hiszen december 13- án a parlament kötelezte a kor­mányt, hogy 3,4 milliárd koronát fordítson az egészségügyben dol­gozók béremelésére. Az idei febru­ári érdekegyeztető tanácson is megegyezés született az alapbérek 35 százalékos emeléséről, kategó­riák szerint. A gyakorlatban ez az 1-3. kategóriában 17,5 százalé­kos, a 4-7.-ben 26 százalékos, a 8.- ban 38,5 százalékos, a 9-12.-ben 55 százalékos növekedést je­lentfene). Noha Roman Kováč egy márciusi tévés eszmecserén beje­lentette, hogy a kormány két héten belül dönt a bérek rendezéséről, ismét nem történt semmi. Ekkor már sejtették, hogy keményebb fellépésre van szükség. A szociális intézetekben, valamint az állami egészségügyi intézetek­ben dolgozók is hallatták hangju­kat, ugyanis úgy érzik, diszkrimi­nálják őket. Igazán nem vádolha­tok azzal, hogy csupán szubjektív érzéseiket tolmácsolják, hiszen a nemzetgazdaságban elért átlagbé­rek (11 430 korona) 60 százalékát (6826 korona) kapják csupán, míg egészségügyi kollégáik 86 százalé­kát (9399 korona). A fehérköpenyesek tüntetésén fel­szólalók utaltak arra, hogy eddig a hatalmon lévő valamennyi kor­mány visszaélt helyzetükkel, azzal számolva, hogy az alacsony bérek ellenére is ellátják a rászorulókat. Hangot adtak csalódottságuknak is, hiszen bérrendezésük elodázá­sával havi 300 milliót takarított meg a hatalom, miközben látják azt is, hogy amint a kormánytagok, a parlamenti képviselők juttatásai­nak emeléséről van szó, a meg­egyezés villámgyorsan megy! Nem csoda, hogy a több száz fős tömeg azt üzente az illetékeseknek: pró­báljanak élni a mi fizetésünkből! Kiderült az is, hogy a nagygyűlés résztvevői nem értenek egyet a ké­szülő elbocsátásokkal sem. Azért, állította a szakszervezeti szövetség elnöke, mert a tárca nem a megbe­szélt ütemrend szerint kívánja megvalósítani a leépítést, illetve a legújabb elképzeléseket már meg sem vitatják velük. A tüntetésen arról senki sem beszélt, hogy az A kormány végül rendezte az egészség- ügyi dolgozók bérét. előző kormányok, annak egészség- ügyi miniszterei, valamint a parla­menti képviselők is felelősek a mai áldatlan helyzetért, s a közéjük lá­togató HZDS-es képviselő asszony a múltban egyike volt azoknak, akik pártjuknak utasításait követ­ve nem szavaztak az ágazat megfe­lelő finanszírozásáért. A választá­sok utáni új garnitúra bősz bírálója a szlovák nemzeti párti, volt mi­nisztériumi államtitkár is. Szíve­sen láttatja magát, pedig amikor tehette, csak szótlanul bólogatott főnökének, Ľubomír Javorský egészségügyi miniszternek. A kormány végül késéssel bár, de rendezte az orvosok és egészség- ügyi dolgozók bérét. A tervekkel el­lentétben nem 3,4 milliárd koronát, hanem csupán 1,8 milliárdot oszta­nak el, így várható, hogy elégedet­lenségüknek újra jelét adják. Mel­lesleg már jelezték is. VISSZHANG Tiszteld az orvost... Felháborodásom arra késztet, hogy tollat ragadjak, és néhány mondatban Péterfi Szonyának az Új Szó május 7-i számában Rioga­tó orvosok címmel megjelent cik­kére reagáljak. Magam is a fehér­köpenyesek táborába tartozom. Emberfölötti erővel, nem könnyű körülmények között legjobb tudá­som és lelkiismeretem szerint igyekszem emberéleteket mente­ni. Azt, hogy ez mennyire fe­lelősségteljes hivatás, igazán csak az tudja, aki ennek szentelte talán egész életét. Távolról sincs szán­dékomban részletezni, hogy mennyi áldozatba kerül úgy az egyénnek, mint az egész család számára, amíg az ember fiából or­vos lesz. Arról sem fogok most be­szélni, hogy az orvosnak egy egész életen keresztül tanulnia és képez­nie kell magát. Amikor ezt a hiva­tást vállaltuk, azt hiszem, mind­annyian tudtuk, hogy mi vár ránk. Most, az ún. hálapénzre térnék rá. Lehet, hogy ez valóban működik. Számos orvostársammal együtt sohasem lapult semmilyen pénz a zsebemben a saját pénztárcámból valón kívül. Ugyancsak sohasem ültem déltől, esetleg két órától az orvosi szobában számolva a perce­ket a munkaidő lejártáig. Olyanra viszont számos példát tudnék, hányszor voltam-voltunk 36 órát talpon. Közben a felvonóban vagy a műtétek közötti néhány percben elfogyasztott hideg étel teszi ki a napi háromszori étkezést. Hiszen mint altató orvos, nem tehetem ki az ebédszünet táblát és felébresz­tem az éppen műtőasztalon levő beteget. Mindezek után ugyanúgy elvárják tőlünk a kifogástalan tel­jesítményt, hiszen a mi hibánk végzetes lehet. Sajnos nem értem, hogyan lehet az orvos munkáját egy más, 8 és fél órás munkával összehasonlítani. Hiszen néha a 2- 3 órai idegölő munka sokkal több energiát igényel, mint a monoton, sokkal kisebb felelősséggel járó munka. A bérezésekről pedig csak annyit, hogy sohasem érdekelt sem az újságírók, sem pedig a má­sok bére, és nem is fog. Azt azon­ban tudom, azért, hogy én orvos vagyok, még a lakbérem és a költ­ségeim ugyanolyanok, mint a hoz­zám hasonlóan egyetemet végzett, ámde jóval más bérezési csoport­ba sorolt polgártársamnak. És ez TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NOVINY A trianoni szerződés emléke, amely 1920 nyarán megszüntette a történelmi Magyarország nagy­hatalmi helyzetét, mind a mai na­pig megrázkódtatást jelent a ma­gyarok számára. A külföldi ma­gyarokról szóló törvényjavaslatá­val, amelyről már tárgyal a buda­pesti parlament, Orbán Viktor jobbközép kormánya ezt a szer­ződést „időzített bombává” vál­toztatta, írja a prágai politikai és gazdasági napilapban Vladimir Pick. A szerző Trianon a politikai harc része lett című Írásában megemlíti, hogy Trianon követ­keztében Magyarország elveszí­tette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, s három­millió magyar került a határokon túlra, akiiekéi jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatala törődik. A HTMH munkájáról és feladatairól a szerző idézi Grüber Károlyt, a hivatal jogi és politikai elemzések osztályának vezetőjét. Grüber el­mondta, a külföldi magyarok tá­mogatásának legfőbb értelme, hogy segítsen megtartani nemzeti és kulturális önazonosságukat és támogassa fejlődésüket. A lap úgy látja, a budapesti kormány új kez­deményezésének esélye van a si­kerre. Kifejti: a külföldi magya­rokról szóló törvény ugyanis min­denki (aki magyarnak fogja valla­ni magát) és nem csak az etnikai magyarok életkörülményei azon­nali javulását ígéri. Ugyanis min- denld magyar lehet, aki annak vallja magát. Jutalomként olyan jogokat szerez, amelyekkel eddig csak a magyar állampolgárok ren­delkeztek, például a munkához és az ingyenes tanuláshoz való jog Magyarországon, lehetősége lesz ösztöndíjakat kérni, illetve támo­gatást kapni gyermekei nevelésé­hez. Pick szerint Magyarország szomszédai félnek a státustör­vénytől, a szlovák kormányfő, a román kormány már hangot adott aggodalmainak, s csatlakozott hozzájuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is. A szomszédos országok vezetői egyelőre nagyon mérsékelten jel­zik, hogy a tervezett törvény né­hány paragrafusának gyakorlati alkalmazása megzavarhatná jó kapcsolataikat Budapesttel. Első­sorban azonban a Trianon miatti visszavágástól, Nagy-Magyaror- szág erőszakmentes úton történő visszaállításától tartanak, illetve legfőképpen attól, hogy Orbán ezt a kártyát egy évvel a választá­sok előtt nemigen fogja vissza­vonni, szögezi le a szerző. PRÁCA A Kereszténydemokrata Mozga­lom (KDH) elnökével készített in­terjút a szlovák napilap. Pavol Hrušovský egyebek között megje­gyezte, Szlovákiában 5,5 millió politikus él, ám sajnos kevés az igazi államférfi. Közvetve bírálta a jelenlegi vezetést: szerinte ha a kormánykoalíció csak az elődje hi­báira hivatkozik és nem nyújt megoldási lehetőséget, akkor mondjon le a hatalomról. Aválasz- tásokig még van ideje a koalíció­nak, saját erejéből kijavíthatná a róla alkotott kedvezőtlen képet. az, ami már érdekel. Most persze sokan érvelnek majd a már jól is­mert hippokratészi esküvel. Az ő korában a fent említettek egy ki­csit másképpen működtek. Enged­tessék meg, hogy a mondandómat a könyvek könyvéből vett idézettel fejezzem be: „Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, még ha az orvos is Isten teremtménye.” (Ši­rák: 38,1). „Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalma­sok körében is megcsodálják.” (Ši­rák: 38,3) MUDr. Nagy Krisztina Érsekűjkvár Ui. írásomban utaltam arra: nem általánosítok, bár tudomásom van arról, hogy sok orvos nem kevés hálapénzt kap betegeitől. Tehát akinek nem inge, ne vegye magára. Péterfi Szonya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents