Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-10 / 106. szám, csütörtök

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 10. Kalligram-est a Balassi Klubban Párkány. Ma 19 órakor a városi művelődési ház kistermében Grendel Lajossal, Szigeti Lászlóval és Csehi Zoltánnal találkozhat­nak, s a Kalligram Kiadó kiadványairól és terveiről, irodalomról, könyvkiadásról, közéletről beszélgethetnek az érdeklődők, (mler) Találkozó Mács József íróval Pozsony. Ma 18 órakor a Pozsonyi Casinóban az idén hetven­éves Mács József íróval beszélget Agócs Valéria, a Pátria rádió szerkesztője, (ú) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A cselédek 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 10 Fényes bánat, Carmen 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Beépített szépség (am.) 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Pokémon: az első film (am.) 16 Magányosok (cseh) 18, 20.30 MLADOSŤ: Csokoládé (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Billy Elliot (ang.) 18,20.30, Magányosok (cseh) 18.45 Gyanú (am.) 17, 20.30 beépített szépség (am.) 18 Pokémon: az első film (am.) 17 Mifune (dán-svéd) 20 Tűz van, babám! (cseh) 19 KASSA DRUŽBA: Pokémon: az első film (am.) 16, 18 Unbreakable (am.) 20 TATRA: Csokoládé (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Hannibal (am.) 16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Beépített szépség (am.) 15.45, 18,20 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,18.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Horrorra akadva, avagy tudom, kit et­tél tavaly nyáron (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: A millió dolláros ho­tel (am.) 16.30,19 Šváby Lajos kiállítása a Kortárs Magyar Galériában Szlovákiában először ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Május végéig te­kinthető meg a Kortárs Magyar Ga­lériában Sváby Lajos Érdemes Mű­vész, Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész kiállítása. A Szlovákiában most első ízben be­mutatkozó nemzetközi hírű alkotó 1954 és 1960 között olyan elismert képzőművészek irányításával vé­gezte főiskolai tanulmányait, mint Pór Bertalan és Kmetty János. 1967- ben a Műcsarnok Kamaratermében Melocco Miklós szobrászművésszel közösen állított ki. 1973-ban elnyerte a Munkácsy-dí- jat. 1975-től festészetet tanított a Képzőművészeti Főiskolán. 1977-ben a Miskolci Galéria rende­zett kiállítást alkotásaiból, 1978 és 1980 között Székesfehérváron, Veszprémben, Szolnokon és Hat­vanban szerepelt műveivel. 1983­ban szülőhelyén, Abádszalókon mutatott be nagyobb válogatást festményeiből. Ugyanennek a kiállításnak az anya­gát korábban Siófok-Balatonszép- lakon a Hotel Interpress Galériában, majd pedig a Tihanyi Múzeumban láthatták az érdeklődők. 1985-ben a művész mintegy ötven alkotása került a közönség elé Ber­linben, a Magyar Kultúra Házában. Még ugyanabban az évben az Érde­mes Művész kitüntetéssel díjazták. 1990-től 1995-ig a Magyar Képző­művészed Főiskola rektora volt. 1995-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A dunaszerdahelyi Kortárs Ma­gyar Galériában jelenleg megtekint­hető kiállításon Sváby Lajos negy­venhat festménye (olaj és pasztell) látható, köztük az 1991-ben készült Ablak előtt című, melyet a művész a Kortárs Magyar Galériának ajándé­kozott. (ágh) A szakmai előadásokra várják a járás pedagógusait is Katedra-versenyek ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Katedra Alapít­vány rendezésében holnap és szom­baton tartják az országos Katedra­versenyek döntőit. Holnap 9 órakor kezdődik a diákok megmérettetése matematikából és történelemből a Szent István téri mezőgazdasági szakközépiskolában, irodalomból pedig a városi könyvtárban. Ugyan­csak 9 órakor kezdődnek, és a dél­előtt folyamán tartanak a mezőgaz­dasági szakközépiskolában azok a szakmai előadások, melyekre a szervezők a járás pedagógusait is váiják. Az előadások az alábbi té­mákat érintik: Történelem: Fridery Lászlóné (Pedagógiai Intézet, Győr): Új lehetőségek a történelem- oktatásban, dr. Draskóczy István (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest): A középkori magyar ki­rályság és a török veszély a 15-16. században; irodalom, magyar nyelv: Lanstyák István (Comenius Egyetem, Pozsony): A nyelvművelés és a nyelvtervezés, Tózsér Árpád (Comenius Egyetem, Pozsony): Iro­dalom és irodalomtanítás; matema­tika: Károlyi Károly (Tolna Megyei Matematikai Tehetséggondozó Ala­pítvány, Bátaszék): Válogatás a Tol­na megyei levelezőverseny felada­taiból, Vataščin Éva (magyar tan­nyelvű gimnázium, Párkány): Számelméleti alapfogalmakkal kap­csolatos feladatok. Este a Komenský Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjainak műsora váija a vendége­ket, majd a gyerekeket vátja zenés program a városi művelődési köz­pontban, a pedagógusokat viszont a Katedra Alapítvány, a Katedra szer­kesztősége és a Lilium Aurum Kiadó munkatársai hívják köteden beszél­getésre a mezőgazdasági szakkö­zépiskolába. Másnap az ünnepélyes eredményhirdetésen A. Szabó Lász­ló, az SZK Oktatási Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának vezető­je, Hecht Anna, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Oktatási Osztályának vezetője és Hodossy Gyula, a Kated­ra Alapítvány igazgatója mond be­szédet. (na) Robert Musil életműsorozatának második kötete Próza, dráma címmel a Kalligram Kiadónál jelent meg A történeteket szeretőknek Qi & MUSIL Próza, dráma Kalligram A tizenkilencedik és a husza­dik század fordulóján élt és alkotott osztrák írót igazá­ból a múlt század közepén fedezték fel. Akkor keltett nagy feltűnést legnagyobb műve, A tulajdonságok nél­küli ember. DUSZA ISTVÁN Ennek ellenére - talán éppen a megfilmesítés révén is - a legis­mertebb alkotása a Törless iskola­évei című kisregény, amely a K. und K. idők társadalmi középré­tegében és a hadsereg utánpótlá­sát kiképezni hivatott iskolákban tanuló fiúk körében szinte észre­vétlenül gyökeret verő fasiszta szemlélet és antiszemitizmus áb­rázolásával tűnik ki. Musil minden ideologizálástól mentes, az érzel­mek összecsapásain keresztül be­mutatott lelkiség eszközeivel kivá­ló regényt írt. A Törless iskolaévei található an­nak a Próza, dráma című kötetnek az elején, amelyet a Kalligram je­lentetett meg. Ezzel a prózával együtt a kötet legnagyobb felfede­zése A szerelem beteljesedése és A csöndes Veronika című novella, valamint a Három nő című ciklus­ban olvasható három novella. Ha van az osztrák szecessziónak iro­dalmi kivetülése, akkor ez az öt novella mindenképpen annak a lé­nyegét képezi. Ezeket elolvasva született meg bennem a kétely, hogy a poten- cionális olvasók felől szemlélve nem lett volna-e célravezetőbb ki­adói gyakorlat, ha a Törless iskola­évei mellé csupán ezt az öt novel­lát illesztik. Többet és mélyebbet ismer meg az olvasó ezekből a mű­vekből, mint a publicisztikával és az ún. élő hagyatékkal, valamint a vitatható értéket képviselő A ra­jongók című színművel már-már kezelhetetlen méretűvé vált kötet egészében. Bizonyára megvolt a kiadónak a jó oka arra, hogy ezeket nem sorolta a harmadik kötetben megjelenő Musil-napló mellé. Az ugyanis bi­zonyítható, hogy Musil publicisz­tikája mívesnek míves ugyan, de többnyire mentes attól a század- eleji feszültségtől, ami magyar kortársai és monarchiabeli polgár­társai - Ady, Mikszáth, Krúdy és a többiek - publicisztikájában jelen volt. Elolvasva a kötet számomra újdon­ságot jelentő prózai alkotásait és az egyetlen drámát, most már vég­érvényesen az öt novellát tartom a legfontosabb felfedezésnek. Olyan teljes belső világú novellá­kat olvashat az olvasó, amelyek akár egy kézbe simuló önálló kö­tetben is megjelenhettek volna. Persze kétséges, hogy egy ilyen Musil-kötet felkeltette volna az olvasók érdeklődését. Pedig A szerelem beteljesülése nemcsak a szerkezeti megkomponáltság, ha­nem az így egyre fokozott lelki fe­szültség és titokzatosság révén is megéri a szép történetek iránt fo­gékony olvasó erőfeszítéseit. Nem kevésbé Veronika, aki mint a no­vella főhőse a szerelem és a testi szenvedély rejtélyes, megfogha­tatlanul sejtelmes világában ver­gődve jelenik meg lelki szemeink előtt. Mindenáron kerülni szeretném a történeteknek akár a töredékes el­mesélését is. Ezek a novellák a hősnőkön keresztül a férfi-nő kap­csolat szerelmen kívül eső érzelmi vagy éppen társadalmi kapcsola­tait is feltárják. Robert Musil teszi ezt azzal a sejtelmességgel és írói tudással, ami az 1924-ben írt Grigia, A portugál asszony és a Tonka című novellákban meggyő­ződésem szerint a legtöbb mai ol­vasót megnyeri. Elsősorban A por­tugál asszony középkori történet­be helyezett sorsa győzheti meg a mai olvasót a női hűség és a férfi durvaság kibogozhatatlan vonzó­dásáról. Feltételezhetően a kötetben talál­ható, A rajongók című színművet ebben az eredeti formájában alig­ha játssza el a közeljövőben vala­mely magyar színház. Egy igen­csak elnyújtott expozíció nyomá­ban lassan hömpölygő dialógusok követik egymást, s a végkifejlet ugyanilyen álmosítóan unalmas módon következik be. Igaz, a tör­ténet lassúsága, szinte már-már A kötet legnagyobb felfe­dezése A szerelem betel­jesedése. mozdulatlansága idéz valamit Csehov nagy drámáinak belső ide­jéből, de annak a feszültségnek és humornak a szintjére egyetlen je­lenetében sem jutott fel Musil. Vaskos, mintegy hatszáz oldalas kötet az, amely az olvasó figyel­mét megérdemli. Csakhát kérdé­ses, hogy a Próza, dráma műfaji jelölést takaró köteteim felkelti-e a mit sem sejtő olvasó kíváncsisá­gát? Attól tartok, hogy a csupán a képzett olvasó számára ismert Robert Musil ilyetén való prezen­tálása újfent azokat riasztja el, akik szeretik ugyan a szép törté­neteket, de taszítja őket az efféle alcímből kreált köteteim. Pedig mind a Törless iskolaévei, amely a múlt század nagy sikerű, társadal­mat modellező iskolaregényeinek sorába tartozik (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Ottlik Géza: Iskola a határon, Szabó Magda: Abigél, Golding: A legyek ura), mind az öt említett novella megér­demli az olvasók figyelmét. Lázár Ervin hatvanöt éves. Ihletetten követi a gyermeki fantáziát, logikát és nyelvet KÖZLEMÉNY Valóság, mese szelíd humorral VÖRÖS PÉTER A magyar gyermekirodalomnak mindig is voltak nagy korszakai, jeles alkotói és remekművei. Hogy napjainkban milyen művek népe­sítik be a gyerekszoba könyvespol­cait - szinte megválaszolhatatlan. Ám Tallósi Bélával egyet kell érte­nünk, amikor is azt írja egy, a gyer­mekirodalomról elmélkedő tanul­mányában, hogy „(...) a kortárs magyar (gyermek) irodalom - hadd kockáztassam meg - legna­gyobb mesemondója, Lázár Ervin (...). A kisfiú meg az oroszlánok, A nagyravágyó feketerigó, A Hétfejű Tündér, Öregapó madarai, Bikfi- bukfenc-bukferenc, Berzsián és Dideki, Gyere haza Mikkamakka, Szegény Dzsoni és Árnika, Négy­szögletű Kerek Erdő, December tá­bornok, Bab Berci kalandjai, Lo­vak, kutyák, madarak, A manó­gyár. Könyvek és könyvek... A fel­sorolt műcímek bámulatos termé­kenységről vallanak. Meggyőződé­sem, hogy a világhírű Harry Potter-sorozat megérdemelt sikere sem homályosítja el a kis magyar gyerekolvasók körében a Lázár Er- vin-mesék nyújtotta olvasásélmé­nyeket. Jól tudjuk, hogy a gyereket és ifjút mindig a kerek történet és a jó mese fogja meg, s teszi értő ol­vasóvá. Őket nem érdekli/izgatja az író személye, kora, sikere vagy el- esettsége, sem az alkotói szándék. De azért jó tudnunk, hogy Lázár Ervin az elmúlt napokban ünne­pelte hatvanötödik születésnapját. A jeles meseíró és novellista 1936- ban született a dunántúli Alsó­Rácegrespusztán. Műveit jól is- meijük, nem érdemes azokba be­lemagyarázni semmit (belelapoz­ni igen!), ezért inkább idézzük Borbély Sándor azon sorait, me­lyek tömören és hitelesen ábrázol­ják Lázár Ervin írásművészetének lényegét: „Alkotói pályáján a mesíró és a no­vellista egymást segíti. Itt is, ott is: valóság és mese, valóság és álom montírozódik össze. Morális jel­lemzője a kitartó igazságkeresés. Megvallottan rengeteget tanul a gyerekektől, ihletetten követi a gyermeki fantáziát, logikát és nyelvet. Fogalmazása egyszerre já­tékos és lírai, meghökkentő és kép­szerű. Szemléletének és stílusának SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA külön sajátja a szelíd humor.” Lá­zár Ervin tájainkon talán kevésbé ismert, mint jeles írótársa, Csukás István (csak azt tudnám, hogy mi­ért?). Ám nincs itt olyan nagy baj, mert a megítélés fordulására bő­ven marad lehetőség, hiszen Lázár Ervin még „csak” hatvanöt éves. így hát kívánunk neki termékeny éveket, hogy beszédes nevű figurá­it - Dömdö-Dömdö-Dömdödöm, Álmos Palkó, Kisfejű Nagyfejű, Zordonbordon, Aromo, Ló Sze- rafin - még továbbiakkal gyarapít- hassa, a magyar gyermekirodalom és a kis olvasók épülésére. Én meg felhúzom a hétmérföldes csizmá­mat és elmegyek megkeresni a nyolcadik „szeretőm”. Besey László emlékére A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány (CSSZMKA) kuratóriumi tagjai legutóbbi ülésü­kön kegyelettel emlékeztek meg Besey Lászlóról, aki ez év március 10-én életének 87. évében elhunyt. A barsendrédi születésű, hányatott sorsú középiskolai tanár emlékét nemcsak Bényben, Tátban és Eszter­gomban - tanári pályája emlékeze­tes állomásain - őrzik tanítványai, hiszen ő az egész felvidéki magyar közösség számára példaképpé vált. Besey László 1992-ben feleségével közösen ösztöndíjalapot hozott lét­re a pedagóguspályára készülő fel- vidéld diákok megsegítésére. Az alaptőke kezelését a Rákóczi Szö­vetség alapítványára bízta, a dön­téshozatalba - kik legyenek a díja­zott diákok - bevonta a pozsonyi és nyitrai egyetem tanárait. A Besey- Tatárik Tanulmányi Ösztöndíj Alap után Besey László közeli hozzátar­tozóival közösen 1997-ben még egy felajánlást tett, s létrehozta a Gaál Dániel - Besey Lujza Sarolta-díjat, amellyel a két egyetem gyakorló is­koláiban kiemelkedő eredményt el­érő tanulókat jutalmazzák. Á két alapítvány elnevezését később Fel­vidéki Magyar Oktatásért Szaka­lapra változtatták, ezzel is hangsú­lyozva, hogy az alapítók a szlováki­ai magyar iskolák jövőjét tartják szem előtt. Ebben az évben először kerül sor a díjak átadására Besey Laci bácsi közreműködése nélkül. A kuratóri­um tagjai kinyilvánították, hogy az alap kezelését továbbra is körülte­kintően, az alapítók emlékéhez méltóan fogják végezni, emlékét megőrzik. Balázs György, a CSSZMKA elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents