Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-06 / 81. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 6. Politika 5 p Beszélgetés Bordás Sándorral a Magyarország Gazdasági Stratégiája 2020-ig címmel rendezett konferenciáról Határtalan magyar kilátások Magyarország Gazdasági Stratégiája 2020-ig címmel rendezett konferenciát Veszprémben a Magyar Tudo­mányos Akadémia. Erre hív­ták meg Bordás Sándor klini­kai pszichológust, aki a szlo­vákiai és a romániai magyar­ság jövőjéről és arról tartott előadást, hogyan lehet elér­ni, hogy a határon túl 2020- ban is éljenek magyarok. GRENDEL ÁGOTA Magyarországon nagymértékben csökken a népszaporulat, a tíz­milliós ország helyzetét, fejlődé­sét erősen befolyásolhatja a csat­lakozás az Európai Unióhoz, vala­mint a globalizáció. Hogyan lát­ják ezt a magyar tudósok? Kemény előadások hangzottak el, ezeket főleg akadémikusok tartot­ták, akik Magyarország helyzetét elemezték, a szekcióüléseken pedig külön tárgyaltunk a jelen-múlt-jövő fogalmáról. Arról, hogy a múlt fi­gyelembevételével miként lehet élni a jelenben ahhoz, hogy a magyar­ság a nemzet jövőjére is gondoljon. Elsősorban azt taglalták az előadók, hogyan érintik a transznacionális vállalkozások Magyarország polgá­rait gazdaságilag és lélektanilag, milyen hatása van a globalizációnak általában. Simái Mihály professzor szerint a globalizáció szétesést okoz, az értékek elvesztéséről, elsi- városodásáról beszélt. Felmerültek olyan kemény kérdések is, hogy Ma­gyarország kényszerhelyzetben van, azt teszi, amit a nyugati tőke diktál. Sajnos, az ország mást nem nagyon tud tenni, de meg kell talál­ni azokat a lehetőségeket, melyek által Magyarország eddigi értékei megmenthetők. A határon túli magyarokat egye­dül Ön képviselte. Nagyon rossz érzéseim voltak az el­ső nap, hiszen csak Magyarország helyzetéről beszéltek. Szorongásom \\ Olyan programot * kell kidolgozni, amellyel diagnosztizál­ni tudjuk a határon túli magyarokat. \\ abból fakadt, hogy a magyar nem­zet iszonyúan kicsi, és a globalizáció áramlata elsöpörheti a kis nemzete­ket, nem beszélve a határon túli ki­sebbségekről, amelyek kettős ki­sebbségben vannak. Milyen módon lehet megoldani, hogy ezek az áramlatok ne morzsolják fel azokat az értékeket, amelyeket a magyar­ság több mint ezer éve hordoz? Hi­szen manapság minden a pénz kö­rül forog, a tőke nem vesz figyelem­be semmit, csak azt, hogy reprodu­kálja önmagát. Komoly problémák vannak a transznacionális vállala­Fontos a feszültségmérés (Somogyi Tibor felvétele) tokkal, melyek nem törődnek az ál­taluk okozott ökológiai és egyéb ká­rokkal. Az EU-ba jutásnak is meg­vannak a feltételei - az egyik példá­ul az, mennyi szén-dioxidot bocsát­hat ki egy ország. A magyarok nem nagyon tudnak válaszolni erre a kérdésre, mert még mérőműszereik sincsenek. A kis nemzetektől olyan dolgokat várnak el, amelyeket a na­gyok nem teljesítenek. A világ és Magyarország nagy kér­dései után mivel állhat elő egy ki­sebbségben élő magyar? Előadásom központi témája az volt, amivel a Márai Sándor Alapítvány berkeiben néhány éve foglalko­zunk: elképzelhető-e az, hogy egy kisebbség vagy egy nemzet megta­lálja önmagát, túléljen bizonyos helyzeteket? Ki tudunk-e védeni nem várt történéseket? Áldozatul eshet-e egy kisebbség a globali­zációnak, ha egy ilyen kis nemzet, mint a magyar, nagy mértékben át­alakulhat a globalizáció hatására? Szerintem kutatni kell, olyan prog­ramot kell kidolgozni, amellyel pon­tosan diagnosztizálni tudjuk a hatá­ron túli magyarokat. Szociológiai, etnopszichológiai, statisztikai mód­szerekre gondolok, amelyekkel fel­térképezhető a szociálpolitika, az egészségügy, az oktatásügy, a kultú­ra, a szociális helyzet, a munkaügy, az egészségi állapot - beleértve a mentálhigiénés állapotokat, a pszi­chés megbetegedések arányát, az öngyilkossági arányszámot a de­mográfia, a gazdaság - mennyi vál­lalkozóval rendelkezik a magyar­ság, mekkora a különbség a vállal­kozói és a nem vállalkozói réteg asz- szimüációja között. Nagyon pontos, reprezentatív mintán felvett kutatá­si eredményeket kellene minden or­szágban készíteni, ahol a magyar­ságnak megvannak a legitim politi­kai szervei. Ugyanis a magyarorszá­gi tudományos elit objektiven bor­zasztó keveset tud a határon túli magyarokról. Van rá igény? Hiszen a veszprémi konferencia témái azt sugallják, elsősorban önmagukkal, Magya­rországgal vannak elfoglalva. Akarják tudni, milyen a határon túli magyarok állapota. Objektív kimu­tatásokra kíváncsiak, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáin be is lehetne mutatni. Glatz Ferencnek volt egy jó kezde­ményezése egy évvel ezelőtt. Azt akarta elérni, hogy a határon túli magyarság tudományos dolgokkal foglalkozó szakemberei Magyaror­szágon tarthassanak előadásokat saját problémáikról, dolgozzanak együtt a magyar tudományos elittel. Úgy vélem, ennek a programnak a megvalósítása végett hívtak meg engem is. Előadásom egyik monda­nivalója az volt, hogy komoly diag­nosztizálást kellene folytami a hatá­ron túli magyarokról, ami egyrészt nekünk, határon túliaknak jelent­hetne információt, másrészt a ma­gyar tudományos elitnek, mely to­vábbítani tudja a végrehajtó szer­veknek. Sőt az lenne az ideális, ha Magyarországon létrehoznának egy pártsemleges intézményt, ahol összefutnának a határon túli ma­gyarok gondjai országonként. Az objektív, tudományos alapok­ra helyezett kutatások ismereté­ben objektiven lehetne a határon túli magyaroknak szánt pénzt is elosztani. Hasznos lenne, ha a magyar kor­mány és az ellenzék megegyezne abban, hosszú távon hogyan kezel­jék a határon túli magyarokat. Úgy tűnik, a határon túliak ki vannak szolgáltatva a választási hadjáratok­nak és a különböző kampányoknak. Ezért lenne szükség egy független intézményre, amely a Szlovákiából, Erdélyből, Vajdaságból érkező ob­jektív kutatásokra épülő informáci­ók birtokában döntene arról, hogy az aktuális kormány által jóváha­gyott pénzt rangsorolva olyan he­lyekre adják, ahol a legnagyobb a rászorultság. A másik dolog, hogyan kezeljük a kutatásokból megállapított hely­zeteket. Mi kidolgoztunk egy tréningprogra­mot, ami ugyan nem ölel fel minden területet, de nagyon sok jót tud ten­ni a toleranciára való nevelésben, a személyiségfejlesztésben, a kom­munikációs készség fejlesztésében, hogy a többség és a kisebbség viszo­nya javuljon, elinduljon egy kom­munikációs folyamat, itt lehet rátér­ni olyan dolgokra, amelyek mélyeb­ben érintik a két nemzet egymás mellett élését. Fontos volna a fe­szültségmérés, ha végiggondolom, hogy talán megelőzhető lett volna a jugoszláviai polgárháború, ha mér­ték, diagnosztizálták volna a horvá- tok és a szerbek közti feszültség szintjét. Ezek az információk nemcsak Nyugat-Európának vagy Ameri­kának, hanem az itteni magyar­ságnak is - elsősorban a politikai elitnek - fontosak lehetnek, hogy ne alakulhasson ki komolyabb konfliktus. A szlovákiai magyarságnak is van­nak legitim képviselői, az adófizető polgárnak joga lenne megtudnia, milyen a többség és a kisebbség \\ Jogunk lenne meg- r tudni, milyen a többség és a kisebbség mentálhigiénés ál- > . lapota. >> mentálhigiénés állapota. Azt hi­szem, a kormánynak állami pénze­ket kellene elkülönítenie egy kuta­tási, kezelési és feszültségelemzési programra. A határon túli magyarság Ma­gyarország nélkül hosszú távon nemigen tudja megőrizni identi­tását. Különösen, amikor a globa­lizációról beszélünk, amikor más értékek jönnek Nyugatról. Valami elkezdődött. Elhangzott a konferencián, hogy keveset tudnak a határon túli magyarokról, de töb­bet akarnak tudni. Papp Sándor professzornak volt egy javaslata, hogy a Kárpát-medencei problémát az ökológián keresztül lehetne meg­fogni. Mindenkinek érdeke, hogy tiszta közege legyen, nemzetiségtől, pártállástól függedenül, ezen az alapon lehetne tárgyalni, el lehetne indulni, és közeledni lehetne a Kár­pát-medencében élő nemzeteknek, nem pedig távolodni. Schengen és az EL) bővítése címmel rendeztek konferenciát Pozsonyban Vészes kőolaj-vésztartalék 2003 lehet a bűvös dátum ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Európai Unió felké­szült arra, hogy 2003. január 1-jén felvegye a társult országokat, jelen­tette ki Daniel Vaillant, Franciaor­szág belügyminisztere a tegnap kez­dődött „Schengen és az EU bővíté­se” dmű nemzetközi konferencián. Szlovák kollégája, Ladislav Pittner elmondta, a Schengeni Egyezmény szabályainak megvalósítása Szlová­kia belső biztonságának növekedé­sét és a határközi kapcsolatok meg­erősítését segíti elő. Vaillant hang­súlyozta, az EU bővülése nem me­het lakosai biztonságának rovására, ezért a csadakozásra váró országok­nak hatékonyan fel kell lépniük a szervezett bűnözés és az illegális ki­vándorlás ellen. „Nyütan ki kell mondani, Szlovákia e téren még nem használt ki minden lehetősé­ged’ - mondta a szlovák belügymi­niszter, aki szerint hazánk nem fog­lalkozott teljes odaadással a határok biztosításával és a menedékjog poli­tikájával. Ezért olyan intézkedések is hatályba léptek, melyek elősegí­tették az illegális kivándorlást Szlo­vákián át. Pittner hangsúlyozta, a kormány igyekszik megvalósítani a Schengeni Egyezmény szabályait. Walter Rochel, az EU pozsonyi nagykövete figyelmeztetett, a hatá­rok megerősítése a csatíakozás fon­tos feltétele. Rochel kiemelte, hogy az unió a PHARE-programból segíti a szlovák-ukrán határ mint az EU külső határa biztosítását. Ez bizo­nyítja, hogy az Unió Szlovákiát eljö­vendő tagországának tekinti, (les) Nem európai a törvény Pozsony. Bár a parlament megsza­vazta a kőolaj-vésztartalékról szóló törvényt, értesüléseink szerint el­képzelhető, hogy egyes pontjai nem egyeztethetők össze az európai jog­szabályokkal. Az állami tartalékala­pon keresztül egyelőre az állami költségvetésből halmoznák fel és kezelnék az ország meghatározott, 26 napra elegendő kőolaj-vésztarta- lékát. 2009-ig akkorára kell növelni ezt a készletet, hogy az 90 napig biz­tosítsa a nyersanyagot. Az állami fi­nanszírozást a kormány egyebek közt a Transpetrol tervezett privati­zációjával indokolja, s azzal, hogy ha a kőolajiparban érdekelt hazai vállalatoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a vésztarta­lék fenntartásához, az az üzem- anyagárakra is hatással lenne, (kor) Schengen egyenlő a szigorú ellenőrzéssel Schengen luxemburgi kisváros, ahol 1985-ben a Benelux országok, Franciaország és Németország képviselői megállapodtak, hogy foko­zatosan enyhítik az ellenőrzést közös határaikon. Később az egyez­ményhez csadakozott minden EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy- Britannia kivételével. Az egyezmény 1995 májusában lépett életbe. Ä Schengeni Egyezmény azzal jár, hogy az azt aláíró országok külső ha­tárainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. RÖVIDEN Engedély nélkül nem érdemes Pozsony. Az Olaszországban, illetve Görögországban nyári idény­munkát vállalókat figyelmezteti a szlovák külügyminisztérium, szükséges munkavállalói engedélyt szerezniük az ottani hatósá­goktól, még az odautazás előtt. Ennek hiányában elég kockázatos külföldön dolgozni, ugyanis az illegális munkavállalókat az or­szágból való kiutasítás fenyegeti, sőt nemkívánatos személynek is nyilváníthatják. (SITA) Építkezhetnek a községek Pozsony. A törvényhozás áldását adta a lakásfejlesztési alapról szó­ló törvény módosítására. Ennek értelmében a községek készpénz nélkül foghatnak községi bérlakások építésébe. Az építési költségek felét vissza nem térítendő állami támogatásból, másik felét pedig a lakásfejlesztési alaptól kapott előnyös hitelből fedezhetik, (szm) Adócsökkentés helyett illetékmentesség Pozsony. „Javasoljuk a munkáltató féléves felmentését a kötelező biztosítási illetékek fizetése alól, ha a munkaügyi hivatal nyilván­tartásában legalább hat hónapja szereplő munkanélküli végzőst legalább fél évre alkalmaz. Ezalatt mentesülne a 38%-os biztosítási illetékek fizetése alól” - ismertette Július Brocka, a KDH alelnöke a párt elképzeléseit.Ha megvalósul a javaslat, a KDH átértékeli a jö­vedelemadó csökkentésével kapcsolatos álláspontját, és előfordul­hat, hogy nem támogatja a Langoš-féle törvénytervezetet, (sza) Fígeľ a visegrádi csoport tízéves együttműködéséről Ötéves lemaradás TASR-INFORMACIO Pozsony. Szlovákia a NATO-ba va­ló belépésre várók között az egyik legesélyesebb, jelentette ki a szlo­vák külügyi államtitkár. Ján Figeľ megjegyezte, a Szlovákiába vetett bizalom megújult, a csadakozási tárgyalásokra való meghívó főleg rajtunk múlik. Miután visszatért a visegrádi csoport tízéves együttttiű- ködéséről Washingtonban tartott találkozóról elmondta, a NATO tag­államai elsősorban a „kit és ho­gyan?” kérdésekkel foglalkoznak, azaz belátható időn belülre helye­zik a katonai szövetség bővítését. Ha Szlovákia jövőre meghívót kap, már 2004-ben a NATO tagjává vál­hat. Figel megállapította: az OECD- be való belépésünkhöz hasonlóan, ez is ötéves lemaradás a környező országokhoz képest. Ez gazdasági­lag jól lemérhető: Magyarországra, Lengyelországba és Csehországba az utóbbi tíz évben 83 milliárd dol­lár külföldi tőke áramlott, Szlováki­ába mindössze hárommilliárd. Kolláriková a státustörvényről faggatta Dzurindát Ami magyar, az gyanús ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Négynapos vita után a parlament tudomásul vette a fog­lalkoztatáspolitikai kormányjelen­tést, amely azt taglalja, müyen lé­péseket tett a kabinet a munkanél­küliség enyhítése érdekében. A képviselők elvetették Ľubomír Andrassy (SDĽ) határozati javasla­tát, aki a frissen érettségizett, illet­ve diplomát szerzett és tanulmá­nyaik befejeztével vállalkozásba kezdő fiatalokkal két esztendőn ke­resztül nem fizettetett volna jöve­delemadót. A baloldali Jozef Migaš házelnök kezdeményezésére a tör­vényhozás a közép- és főiskolákra felvehető diákok számának növelé­sét követeli a kabinettől. Ha Magyarország valóban támo­gatni kívánja azokat a szlovákiai családokat, amelyek magyar taní­tási nyelvű iskolába íratják gyere­keiket, az még nem befolyásolja az iskolák anyagi helyzetét. Ezért a szlovák kormány nem lát okot arra, hogy csökkentse a magyar iskolák­nak folyósított támogatást, hang­zott Mikuláš Dzurinda kormányfő Melánia Kolláriková (SNS) kérdé­sére adott válasza, melyet Ľubomír Fogas miniszterelnök-helyettes is­mertetett a kérdések órájában. Szerinte a két ország közötti jó­szomszédi kapcsolatok is azt dik­tálják, tisztázzák Budapest szándé­kát. Fogas nem tartja helyesnek, ha az egyik ország pénzét a másik or­szágban osztogatják. Kolláriková Ladislav Pittnerhez intézett kérdé­se azt feszegette, hogyan lehetsé­ges, hogy egyes községek - konkré­tan Szőgyén - olyan jó anyagi hely­zetben vannak, hogy szobrot állíta­nak Esterházy grófnak. A belügy­miniszter ebben semmi rendkívülit nem lát, hiszen költségvetése fel- használásáról a község rendelke­zik. A tárca csak akkor vizsgálhat­ná felül a kérdést, ha feljelentenék az adott község önkormányzatát. Pavel Delinga (HZDS) azt kérdezte a földművelési minisztertől, bizto- sított-e a kergemarhakór elleni vé­dekezéshez szükséges pénzügyi keret. Pavel Koncoš elmondta, a költségvetésből bizonyos összeget tartalékolnak az esetleges termé­szeti katasztrófák okozta károk fel­számolására. Amint kimutatják, mennyibe kerültek a fertőzés terje­dését akadályozó óvintézkedések, az összeget a költségvetési tarta­lékból igénylik. Felmérések szerint a vágóhidak mintegy 295 millió ko­ronát fordítottak óvintézkedések­re. (szm, kár) Az SNS elnöke feljelentette két hetilap kiadóját Anna Malíková perei TASR- és SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Néhány napon belül feljelenti a 7 Plus Társaságot és a Perex Rt.-t a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Anna Malíková sze­rint ugyanis az azok által kiadott Plus 7 dní, illetve a Moment című hetilapokban hamis információk jelentek meg személyéről, mert nem a történteknek megfelelően tálalták összetűzését Víťazoslav Móriccal, saját pártja képviselő­jével. Az SNS képviselői megosz­tottak az incidens kérdésében, mindenki máshogy látta a történ­teket. Malíková közölte, a jogászok már dolgoznak egy másik indítványon is, amellyel orosz barátja, az Interpol által a nemrég még körö­zött Alexander Belouszov kívánja megtámadni a szlovákiai sajtót. Gabriel Palacka (SDKÚ) volt táv­közlési miniszter viszont Mali- kovát jelentette fel, mert egy té­vés vitaműsorban Martinkához és Poórhoz hasonlította őt, s azt állította, Palacka is milliárdokkal károsította meg az államot. Malíková ezen állítását tegnap nem tudta elmondani a kihallga­táson, mert azon nem jelent meg a vizsgáló tiszt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents