Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-06 / 81. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ szó KOMMENTÁR A pártkassza szaga TÓTH MIHÁLY Fél évszázad alatt kialakult az egyre inkább ködbe vesző polgári de­mokrácia legendáriuma: történetek a munkanélküliről, aki saját au­tón jár a munkanélküli segélyért, fehérlelkű politikusról, akinek ma­kulátlanságát éber újságírók százai és puritánságot igénylő választók százezrei vigyázzák, a megtévedt közéleti emberről, aki ballépése végére öngyilkossággal tett pontot. Az 1989-et követő évtized realitá­sai megmutatták, hogy az eleinte Skodán, Trabanton közlekedő mun­kanélküliek alól hogyan rothadt ki a járgány. Tapasztalhattuk, mettől meddig teljed az oknyomozó újságíró akciórádiusza. A vállalkozói ka­rakánságról jobb, ha szót se ejtünk, sikkasztás miatt itt senki sem re­pített golyót a fejébe, viszont szép számmal vannak vállalkozók, akik elszámolás helyett bérgyilkost küldenek kereskedelmi partnerükhöz. Számos adatból arra következtethetünk, hogy a társadalom egyik se­bének elüszkösödése a pártok finanszírozásával függ össze. Adatok kerültek nyilvánosságra a politikai erők szponzorok általi támogatá­sáról. Egy kimutatás szerint az SOP több mint 16 millió korona aján­dékot kapott, a második SDKÚ 9 milliót. A HZDS pártkasszáját meg­lepő módon mindössze 2,5 millióval gyarapították. A megajándéko­zottak „első ligájában” még Fico pártja szerepel 3,6 millióval. Ezután a „futottak még” kategória következik százezres összegekkel. A kis­ember számára már a százezres tétel is nehezen elképzelhető. Mind­azonáltal megalapozottan feltételezhető, hogy a bevallott adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ha körülnézünk, hogy egy-egy fontosabb kampány során némely pártok legóvatosabban becsült költségei mennyire rúgnak, arra a következtetésre jutunk, hogy az adatok köz­zétételével a rámenősebbek csak a „szelepet” hozták működésbe; a pártok sokkal többet költenek, mint amennyi az elszámolásukban szerepel. Alapelv, hogy a pártokat elsősorban a párttagoknak kellene eltartaniuk. Am ez csak a politológiai tankönyvekben valósul meg. Az el nem könyvelt apanázstételek zöme a pártok által pozícióba emelt, horribilis fizetéssel lekötelezettek jóvoltából származik. Erre mondják a pártok apologétái: ezt be is kellene bizonyítani. A legagyafúrtabb oknyomozó újságíró (vagy gazdasági nyomozó) is tudja, hogy a mi vi­szonyaink között ez az a vállalkozás, amely eleve kudarcra van ítélve. JEGYZET Kis virág, sok remény PÉTERFI SZONYA Szlovákiában évente 21 ezer em­ber betegszik meg a rettegett da­ganatos kórban, s évente több mint 11 ezren belehalnak a rákos megbetegedésbe. Sokan csak azért, mert noha felfedezték ma­gukon az áruló tüneteket, félnek orvoshoz fordulni. Sokan éppen emiatt a legdrágábbal fizettek, az életükkel. Még mindig tapasztalhatjuk, az egészségesek hallani sem akar­nak a rákosokról, mondván, ellá­tásuk az egészségügy feladata. Eszükbe sem jut, hogy a gyógy- szerezés okozta tüneteket, a fáj­dalmas kezelés utóhatásait a leg­jobban a kedves, jó, biztató szó orvosolja. Nem a szánalom, ha­nem az együttérzés. A mai nap, a nárciszok napja éppen ezért az együttérzés napja kíván lenni. A szlovákiai Rákellenes Liga lelkes önkéntesei a fejlett országok mintájára - ahol ennek a napnak komoly hagyományai vannak - a törékeny sárga nárcisszal ajándé­kozzák meg azokat, akik anyagi­lag is hozzájárulnak a liga tevé­kenységéhez. A nehézségek el­lenére a Rákellenes Liga egyre nagyobb összegeket fordított a daganatos betegek megsegítésé­re, a rákkutatásra, a rákosok or­szágos nyilvántartási központjá­nak létesítésére. A szervezetben tevékenykedők, főleg egészség- ügyi dolgozók, többnyire kolduló dervisként járják az országot, ke­resik a szponzorokat csak azért, mert az állami egészségügy nem képes arra, hogy a kórházak on­kológiai osztályait elegendő műszerrel, gyógyszerrel, segéd­eszközzel lássa el. Továbbrá sincs pénz annak felderítésére sem, hogy a Komáromi vagy a Lévai járásban miért növekszik a daga­natos betegek száma, de a vesz­élyeztetett vidék kórházi műsze­rezettségének javítására sem. A fejlett országokban sincs elég pénz a daganatos betegek ellátá­sára, ám ott a rákellenes ligákat a kormányfők, a miniszterek, a pénzes emberek támogatják. Kis hazánkban meg azok, akik csa­ládjában van vagy volt beteg. Pe­dig valamennyien veszélyeztetet­tek vagyunk. Ha ezt tudatosítjuk, talán felébred bennünk a megér­tés és az együttérzés rákos em­bertársaink iránt. És a pénzt, amit fagyira, cigire, konyakra költenénk, a perselybe dobjuk. A mai nap erről szól. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fűknek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik-kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az Írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, a "iT az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of Circulítans E-mail: redakcia@ujszo.com Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A törvény a kiválasztást és a kinevezést a fenntartóra és az illetékes iskolatanácsra bízza A törvény tiszta beszéd? Az 1993-1998 közötti időszak iskolavédő harcait nyugodtabb, belső építke­zésre is lehetőséget adó évek követték, ami a fentről vezé­relt nacionalizmus - a kor­mányprogramból következő kénytelen-kelletlen - alacso­nyabb fokra állításának az eredménye. FODOR ATTILA Ezt az állapotot és a kedélyeket bor­zolta fel az elmúlt héten a Beszter­cebányai Kerületi Hivatal elöljáró­ja, aki sem a tornaijai, sem a füleki gimnázium ügyében nem fogadta el az iskolatanácsnak az igazgató kinevezésére vonatkozó döntését. Az iskolatanácsok az intézmény igazgatójának a kinevezésébe és visszahívásába való beleszólási jo­gukat, az ebbéli döntést érintő „társult tagságukat” (értsd: a járá­si, valamint a kerületi hivatal elöl­járójával) az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkor­mányzatról szóló 542/1990 Tt. számú törvény 1999. november 2-i módosítása által nyerték vissza (301/1999 Tt. sz. törvény), 2000. január 1-jei hatállyal. A törvény 3. paragrafusának (1.) bekezdése a következőt tartalmazza: „Az iskolát az iskola igazgatója, az iskolai intézményt az iskolai intéz­mény igazgatója irányítja. Az isko­la igazgatóját és az iskolai intéz­mény igazgatóját a fenntartó neve­zi ki és hívja vissza az érintett isko­latanács javaslata alapján; az isko­latanács a kinevezésre vonatkozó javaslatot pályázati eljárás kereté­ben hozza meg...” A törvény ennyit tartalmaz, ugyan­akkor a parlamenti képviselők 1999 őszén, a módosítás tárgyalásakor a kormánytól a paragrafizált terve­zethez megkapták az úgynevezett indoklást is, amely e bekezdéshez a következő megjegyzést fűzi: „A járási, ületve a kerületi hivatal elöljárója az iskola igazgatóját az ü- letékes iskolatanács javaslata alap­ján nevezi kivagy hívja vissza. Ter­mészetesen az elöljáró kompetenci- ' ája, hogy az iskolatanács javaslatát elfogadja-e. Ha az iskolatanács ja­vaslata az elöljáró számára nem el­fogadható, felkéri az iskolatanácsot új javaslat megtételére...” Ugyanebben az értelemben tájé­koztatta a szakmai közvéleményt a Škola című szaklap 5/99-es szá­mában Ján Galbavý, az SZK Okta­tási Minisztériuma alap- és közép­A fülekiek igazának alakulása a törvényes­ség mutatója lesz. iskolákat irányító szekcióigazgató­ja is. A következőket írja: „A törvény a kiválasztás és a ki­nevezés (értsd: az igazgató) fo­lyamatát két szereplőre bízza: a fenntartóra és az illetékes iskola- tanácsra. A fenntartó szerepe a folyamatban a pályázat meghir­detése és az igazgató kinevezése; az iskolatanács feladata magának a pályázati elbírálásnak a lebo­nyolítása...”. A törvény a 7a. paragrafus (4.)- (8.) bekezdéseiben pontosan meg­határozza az iskolatanács jogait és kötelességeit a pályázati elbírálás folyamatában. Ennek (az éppen aktuális két történés kapcsán is) lényeges eleme, hogy a pályázati eljárás során az iskolatanács tagjai a pályázók eredményéről, sor­rendjéről titkos szavazással dönte­nek. Az iskolatanács javaslatát tar­talmazó, valamennyi tanácstag ál­tal aláírt jegyzőkönyv két pontot tartalmaz: 1. a pályázati eljáráson részt vevő pályázók névsorát és a titkos szava­zás által megállapított sorrendjüket; 2. az iskolatanácsnak a kinevezés­re vonatkozó javaslatát. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az 1998-as választások után hata­lomra kerülő kormányzat és tör­vényhozás célja e törvénymódosí­tással (is) az volt, hogy demokra­tizálja az oktatásügyben uralko­dó állapotokat, véget vessen a korlátlan erőpolitikának. Az igaz­gatókinevezést a fenntartó és az iskolatanács együttműködésre, kooperációjára, a konszenzuske­resésre és a megegyezésre ala­pozza. Abból a feltételezésből in­dul ki, hogy a fenntartó és a szülőket, a diákokat, a pedagógu­sokat, a helyi társadalmat képvi­selő iskolatanács nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak; hogy közös a céljuk: hatékony, eredményes, minőségi szinten működő, szellemiségében, han­gulatában is az alkotást, a tanu­lást biztosító iskola. A 21. század elején egy, az Európai Unióba va­ló belépéssel kacérkodó ország­ban nem szabadna magas hivata­li rangban ülniük olyanoknak, akik a köz érdekében nem képe­sek a partnerségre, az együtt­működésre. A fülekiek igazának alakulása a törvényesség és a de­mokrácia mutatója lesz. A szerző a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusszövetség alelnöke TALLÓZÓ SME Szeretik a Polgári Egyetértés Pártját a mecénások, írja a szlovák napüap. Tavaly ugyanis az SOP összesen 16 milliárd koronát kapott - ajándék­ba. A maga kilenc milliárdjával a második helyen végzett a Szlovák Kereszténydemokratikus Unió. A tá­mogatók nevét nem hozzák nyilvá­nosságra, az ellenzék szerint nem véletlenül: a cégek félnek az adóhi­vataltól, jegyzi meg a cikkíró. Jövőre azonban törvény tiltja majd a névtelen adakozók ajándékainak elfogadását. Érdekes módon az SOP népszerűsége a parlamentbe való jutáshoz szükséges öt százalék kö­rül mozog, népszerűsége azonban töretlen a mecénások körében. národná obroda Az Állami Vagyonalap (FNM) elnö­kével készített teijedelmes interjút a szlovák napilap. Jozef Kojda me­gerősítette, késüt a vagyonalapi köt­vények kifizetése, még várnak a Szlovák Takarékpénztár eladásából származó összegre - éppen ma len­ne esedékes az átutalás -, ám való­színűleg az sem lesz majd elég. A négymilliárd korona csak a lakosok kötvényeinek harminc százalékát fedezi majd. Emlékeztetett, a kor­mány nemrég állami garanciát vál­lalt egy ötmüliárdos kölcsönre, ám a további hitelek felvétele nem hoz majd végleges megoldást. Kojda szerint a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációjából származó bevétel egy részére is igény tart az FNM. A gazdasági minisztériumból kiszi­várgott értesülések szerint azonban a vállalat eladásának befejezése kö­rül bonyodalmak adódhatnak. Min­denképpen szükséges más forgató- könyvet kidolgozni - fogalmazott Kojda -, bár szeretné elérni, hogy a kötvények kifizetését a jövő évre ha­lasszák el. A jogi személyek azon­ban most nem kapják meg pénzü­ket, az FNM viszont vállalná, hogy a kifizetéskor 10-12 százalékos kama­tot fizetne, bár ez számára előnyte­len. Ez azonban csak a pótmegoldá­sok között szerepelne arra az esetre, ha az FNM az év végéig nem tudná kifizetni kötvényeiket. PRÁCA A közjogi méltóságokat szolgáló műszaki felszerelések állapotáról közöl cikket a baloldali napüap. Je­lenleg öt, 1991 körül készült páncé­lozott személygépkocsi áll rendelke­zésükre, ám mindegyik tül van a há­romszázezredik kilométeren. Új fel­szerelés vásárlásához azonban nincs elég anyagi fedezet: egy pán­célozottjármű 10-17 millió koroná­ba kerül. Ismeretes, Ján Čarno- gurský igazságügyi miniszter nem­rég balesetet szenvedett, szolgálati BMW-je totálkáros. A megjavításá­hoz szükséges alkatrészekért több tízezer márkát számláz a gyártó. A közjogi méltóságok védelmét eüátó hivatal igazgatója panaszkodott, legtöbb problémájuk a politikusok­kal van. Sokan saját autójukat hasz­nálják, a szolgálati gépkocsi csak „díszkíséretként” vonul utánuk. Franciaország és Írország lakossága gyarapodni fog, a többi EU-tagországban nagyarányú csökkenésre lehet számítani Bevándorlási hullám a népességért MTI-HÁTTÉR A Közép- és Kelet-Európából az Európai Unióba áramló beván­dorlók hullámától való félelem populista képzelődés terméke, mert az európai népesség fogyat­kozása csak nagyarányú beván­dorlással fékezhető meg véli egy brüsszeli szakértő. Ian Davidson, a European Policy Centre (EPC) nevű brüsszeli kuta­tóintézet professzora a La Libre Belgique-ben átfogó uniós beván­dorlási politika mielőbbi kialakítá­sa mellett érvel, hosszú távú de­mográfiai irányzatokra hivatkozva. Az ENSZ februárban tette közzé az elkövetkező ötven évre szóló leg­utóbbi demográfiai előrejelzéseit, amelyek szerint ebben az időszak­ban a világ legkevésbé fejlett térsé­geinek a népessége 4,9 milliárdról 8,2 milliárdra nő, miközben a fej­lett régióké 1,2 milliárdos szinten gyakorlatilag változatlan marad. A fejlett világon belül azonban Euró­pában a népesség erőteljes fogyá­sára lehet számítani. A szerző által idézett adatok sze­rint egyes EU-tagországok, köz­tük Franciaország és Írország la­kossága gyarapodni fog ugyan, a többieknél azonban nagyarányú csökkenésre lehet számítani: Né­metországban 82-ről 71 millióra, Olaszországban 57-ről 43 millió­ra, Spanyolországban 40-ről 31 millióra, a tizenötök egészét te­kintve pedig 376-ról 340 millióra, vagyis tíz százalékkal esik vissza a népesség lélekszáma. Ennél is nagyobb arányú csökke­nés várható a közép- és kelet-eu­rópai EU-tagjelölt országokban, amelyek népessége 105-ről 85 millióra, vagyis csaknem húsz százalékkal fog zsugorodni. Vagyis nemcsak hogy a Nyugat- Európát elárasztó keleti beván­dorlókkal kapcsolatos félelmek alaptalanok, hosszabb távon ma­gának Kelet- és Közép-Európának is bevándorlókra lesz szüksége - állapítja meg az elemző. Az említett irányzatok mellett Da­vidson két stratégiai fontosságú fejleményre hívja fel a figyelmet. Egyfelől az EU-tagjelölt Törökor­szág lakossága az elkövetkező öt­ven évben nagyon jelentős mér­tékben, 66-ról mintegy 100 millió­ra fog nőni, ami kompenzálhatja a mostani tizenötök ugyanebben az időszakban várható népességcsök­kenését - kevéssé valószínű azon­ban, hogy ez utóbbiak örülnének ennek. Másfelől a kelet-európai stratégiai egyensúlyt Oroszország és Ukrajna lakosságának várható­an az EU-énál is nagyobb mértékű - fogyatkozása is megváltoztatja. Az ENSZ-előrejelzések szerint Oroszország lakossága 145-ről 104 millióra, Ukrajnáé pedig 50-ról 30 millióra, vagyis mintegy 40 száza­lékkal fog csökkenni. Az ÉPC kutatója úgy látja, az EU még mindig nem kíván tudomást venni e tendenciák jelentőségéről. A tizenötök még a stockholmi csúcsértekezleten is úgy tettek, mintha a szakmai mobilitás növe­lésében, a munkaerőpiac rugalma­sabbá tételében és a gazdasági re­formok elmélyítésében látnák az európai népesség elöregedésének és fogyatkozásának ellenszerét. Pedig ez csak a nagyarányú beván­dorlás lehet, és Európának ez a szükséglete a fejlődő világból a fej­lett térségek felé irányuló népessé­gáramlás ellenállhatatlan nyomá­sával párhuzamosan fog jelentkez­ni - összegzi következtetéseit a brüsszeli elemző.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents