Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-27 / 97. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 27. 65. JÉGKORONG-VB A cseh hokiválogatott az utóbbi öt évben három vb-elsőséget és egy olimpiai aranyérmet harcolt ki Triplázásra készülnek A cseh František Kučera remek teljesítményt nyújtott a legutóbbi, szentpétervári világbajnokságon (Archiv felvétel) ÖSSZEÁLLÍTÁS zenzációs fél évtizeddel dicsekedhet a cseh jégkorongsport, ugyanis az utóbbi öt év világversenyein a válogatott hatszor is felállhatott a dobogóra: Bécsben (1996) az 1., Helsinkiben (1997) és Zürichben (1998) a 3., Naganóban (1998), Li- llehammerben (1999) és Szentpéterváron (2000) pedig az első helyen végzett. Kétségkívül, hogy a Japánban szerzett olimpiai aranyérem a legértékesebb, hiszen az 1998-as téli játékokon a világ legjobbjai szerepeltek. Csak két hokinagyhatalom, Kanada és az egykori Szovjetunió dicsekedhet háromnál több elsőséggel zsinórban. A juharlevelesek 1920 és 1932 között hatszor voltak világbajnokok megszakítás nélkül, a szbornaja pedig kilencszer lett vb-győztes (1963-1971)1 A szovjetek jubileumi, tizedik vb-elsősége Prágában (1972) úszott el, amikor is a csehszlovák együttes drámai, emlékezetes csatában diadalmaskodott. A csehszlovákoknak (1976, 1977) és a svédeknek (1991, 1992) egyszer sikerült duplázniuk. A csehek a németországi világbajnokságon triplázhatnának, ám ennek - a szakemberek szerint - nagyon kicsi a valószínűsége. Josef Augusta vezetőedző legénysége ugyanis csak árnyéka korábbi önmagának. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei Euro Hockey Tour-sorozaton (rajtuk kívül még az oroszok, a svédek, a finnek és vendégként a kanadaiak indultak) az utolsó helyen végeztek; tizenkét találkozóból mindössze négyet nyertek meg. És a vb előtt, az előkészületi meccseken sem jeleskedtek (vereség a svájciaktól és a szlovákoktól). Az 54 esztendős Augusta az 1999-es lillehammeri világbajnokságon Ivan Hlinka segítője (aki időközben a Pittsburgh Penguins trénere lett) volt, egy évvel ezelőtt, Szentpé- tervárott pedig már az ő irányításával nyertek világbajnokságot a csehek. A triplázással kapcsolatban a következőket nyilatkozta:- A két vb-diadal, valamint az olimpiai aranyérem után természetesen most is a favoritok közé tartozunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ellenfeleink nagyon készülnek a trónfosztásra, mi viszont mindent megteszünk, hogy ez ne sikerüljön nekik. Remélem, Németországban is olyan erős csapatunk lesz, mint Oroszországban, ezt megelőzően pedig Norvégiában volt. Az viszont vitathatatlan, hogy a cseh bajnokságból a közelmúltban több tehetséges korongozó is külföldre igazolt, s talán ezért is nagyot esett az Extraliga színvonala. Örvendetes tény, hogy a szlovák hokisok megállták a helyüket a pontvadászatban, az eredményességi listán az első öt között három szlovák játékos is található.- Sokat törtem a fejem azon, vajon hány NHL-es korongozónak szavazok majd bizalmat. Csak azok jöhettek számításba, akiknek csapata idő előtt búcsúzott a további küzdelmektől, s a kiszemelt játékos hajlandó maximális teljesítményt nyújtani a vb-n. Nem vitás, szükség van a csillagokra, de nem minden áron. Önző és betliző profiknak viszont nem fogunk könyörögni, mert a csakazértis nevezésre már jó párszor ráfizettünk a múltban. Akkor inkább jöjjenek a lelkes fiatalok. Josef Augusta szerint nagyon kiegyenlítődött az élmezőny, az orosz, a svéd, a finn, a szlovák és természetesen a cseh együttes, no meg a tengerentúli csapatok közül bármelyik nyerhet Németországban:- A pillanatnyi forma dönt majd a vb-címről, apróságokon múlhat az elsőség. Meggyőződésem, hogy most is bejutunk a fináléba, ám ugyanezen fáradoznak a korábban említett válogatottak is. A napokban sokan feltették a kérdést, hogy vajon Németországban megismét- lődhet-e a szentpétervári csehszlovák finálé. Részemről ez nagyon kellemes és tegyük hozzá, szenzációs dolog lenne. Azt hiszem, az ellenfél sem lenne csalódott, ha ismét velünk vívná a döntőt, s ha megint mi nyernénk... A SZLOVÁKOK KERETE Ján Filc vezetőedző a következő bővebb keretet jelölte a németországi világbajnokságra. A szabályok szerint menet közben is lehet változtatni. A szlovák szakvezető az elutazás előtt elmondta, az NHL-ben történtektől függ, kiegészíti-e az együttest további „tengerentúli” holdsokkal. KAPUSOK Pavol Rybár (Slovan Bratislava), 1971. október 12. - 43-szoros válogatott Ján Lašák (Nashville Predators), 1979. április 10., - 5 Rastislav Staňa (Washington Capitals), 1980. január 10 - újonc Miroslav Lipovský (Skalica), 1976. november 19.-9 HÁTVÉDEK Zdeno Chára (NYIslanders), 1977. március 18. - 17/ 1 gólt ütött Branislav Mezei (NY Islanders), 1980. október 8.-3/0 Richard Lintner (Nashville Predators), 1977. november 15. - 2/0 Ľubomír Sekeráš (Minnesota Wild), 1968. november 18. - 144/28 Ivan Droppa (Düsseldorf), 1972. február 2. - 61/3 Martin Štrbák (Vsetín), 1975. január 15.-18/2 Richard Pavlikovský (Havíŕov), 1975. március 3. - 33/1 CSATÁROK Richard Zedník (Montreal Canadiens), 1976. január 6. - 9/0 Vladimír Országh (Djurgaarden), 1977. május 24. - 6/3 Ján Pardavý (Vsetín), 1971. szeptember 8. - 90/37 Richard Šechný (Zvolen), 1971. október 19. - 43/8 Peter Pucher (Znojmo), 1974. szeptember 12. -100,21 Róbert Petrovický (MoDo), 1973. október 26. - 36/11 Ladislav Nagy (Phoenix Coyotes), 1979. június 1. - újonc Miroslav Hlinka (Karlovy Vary), 1972. augusztus 31. - 25/5 Marián Gáborík (Minnesota Wild), 1982. február 14. - 5/0 Radovan Somík (Zlín), 1977. május 5. -13/3 Zdeno Cíger (Slovan Bratislava), 1969. október 19.-96/33 Marián Hossa (Ottawa Senators), 1979. január 12.-17/5 Peter Bondra (Washington Capitals), 1968. február 7. - 23/21 EDZŐK Ján Füc, 1953. február 19. Ernest Bokros, 1959. augusztus 25. Vladimír Šťastný, 1951. december 16. A szlovák válogatott holnapután a japánokkal, hétfőn az osztrákokkal, szerdán pedig a finekkel játszik Tizenöt idegenlégiós az északiaknál ÖSSZEÁLLÍTÁS oroszországi világbajnokságon ezüstérmet szerzett szlovák ____________ válogatott - a- csoportküzdelmek során - először Japánnal (vasárnap délután), majd Ausztriával (hétfőn délután), aztán pedig Finnországgal (szerdán este) mérkőzik. Az ellenfelek szakvezetői a következő hokisokat nevezték a világbajnokságra. A keretek - természetesen - menet közben is megváltozhatnak... FINNORSZÁG Pasi Nurminen (Jokerit Helsinki), Ari Sulander (Zürich), Jarmo Myllys (Lűlea)-Petteri Nummelin (Columbus), Kimmo Timonen (Nashville), Ossi Väänänen (Phoenix), Antii-Jussi Niemi (Anaheim), Marko Kiprusoff (Kloten), Janne Grönvall (Tappara Tampere), Kari Martikainen (Rapperswill), Pasi Petriläinen (Timra), Marko Tuulola (Brynäs), Mártii Järventie (TPS Turku)-Tomi Kallio (Atlanta), Juha Lind (Montreal), Juha Ylönen (Phoenix), Niklas Hagman (Kárpát Oulu), Raimo Helminen (lives Tampere), Antii Laaksonen (Minnesota), Esa Pirnes (St. Louis Blues), Petri Pakaslahti (Lukko Rauma), Jussi Tarvainen (Tappara Tampere), Niko Kapanen (TPS Turku), Toni Sihvonen (HIFK Helsinki), Jukka Hentunen (Jokerit Helsinki), Timo Pärssinen (HPK Helsinki), Kimmo Rintanen (TPS Turku), Tony Virta (TPS Turku), VesaViitakoski (lives Tampere). EDZŐK: Hannu Aravirta, Jari Kaarela, Esko Nokelainen és Mika Saarinen. Finnország az eddigi vb-ken egy arany- (1995), négy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Tavaly a harmadik helyen végeztek az északiak, miután a helyosztón - nagy csatában -2:1 arányban legyőzték a kanadaiakat. AUSZTRIA Reinhard Divis (Leksand), Claus Dalpiaz (Innsbruck), Michael Suttnig (KAC), Gert Prohaska (KAC)-Gerhard Unterluggauer (VSV), Robert Lukas (VSV), Tom Searle (VSV), Peter Kasper (Innsbruck), Martin Ulrich (Berlin Capitals), Herbeit Hohenberger (Augsburg Panthers), Dominic Lavoie (Hannover Scorpions)- Patrick Pilloni (KAC), Mario Schaden (KAC), Gerald Ressmann (KAC), Christian Perthaler (KAC), Andreas Pusnik (VSV), Günther Lanzinger (VSV), Wolfgang Kromp (VSV), Heimo Lindner (Innsbruck ), Philipp Lukas (EHC Linz), Christoph Brandner (Krefeld Penguins), Dieter Kalt (Kölner Haie), Simon Wheeldon (München Barons), Oliver Setzinger (lives Tampere), Thomas Pöck (University of Massachusetts), Matthias Trattnig (University of Maine). EDZŐK: Ron Kennedy, Gregory Holst és Helmut Keckeis. Az osztrákok eddig még egyetlenegy érmet sem szereztek a világ- bajnokságokon; egy évvel ezelőtt a 14. helyen végeztek. JAPÁN Dzsiro Nihei, Sinicsi Ivaszaki, Jutaka Fukufudzsi-Fumitaka Mijaucsi, Tacuki Katajama, Jutaka Kavagucsi, Hirojuki Miura, Akihito Iszodzsima, Makoto Kavasima, Kengo lto, Daniel Daikava-Taro Nihei, Rjan Haruo Kuvabara, Sin Jahata, Dzsundzsi Szakata, Chris Jule, Takahito Szuzuki, Tomohiko Ucsijama, Maszaki Sirono, Makoto Kavahira, Jaszunori Iwata, Kijosi Fudzsita, Hirojuki Murakami. EDZŐK: Hirojuki Csujiura és Steven Ken. A tavalyi, szentpétervári világbajnokságon az ázsiaiak az utolsó, 16. helyen kötöttek ki. AZ EDDIGI 64 VB ÉRMESEI 1. 1920 (Antwerpen): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Csehszlovákia 2. 1924 (Chamonix): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Anglia 3. 1928 (St. Moritz): 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Svájc 4. 1930 (Chamonix, Berlin, Bécs): 1. Kanada, 2. Németország, 3. Svájc 5. 1931 (Krynica): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Ausztria 6. 1932 (Lake Piacid): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Németország 7. 1933 (Prága): 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Csehszlovákia 8. 1934 (Milánó): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Németország 9. 1935 (Davos): 1. Kanada, 2. Svájc, 3. Anglia 10. 1936 (Garmisch-Partenkirchen): 1. Anglia, 2. Kanada, 3. Egyesült Államok 11. 1937 (London): 1. Kanada, 2. Anglia, 3. Svájc 12. 1938 (Prága): 1. Kanada, 2. Anglia, 3. Csehszlovákia 13. 1939 (Zürich, Bázel): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Svájc 14. 1947 (Prága): 1. Csehszlovákia, 2. Svédország, 3. Ausztria 15. 1948 (Azt. Moritz): 1. Kanada, 2. Csehszlovákia, 3. Svájc 16. 1949 (Stockholm): 1. Csehszlovákia, 2. Kanada, 3. Egyesült Államok 17. 1950 (London): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Svájc 18. 1951 (Párizs): 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Svájc 19. 1952 (Oslo): 1. Kanada, 2. Egyesült Államok, 3. Svédország 20. 1953. (Zürich, Bázel): 1. Svédország, 2. Német Szövetségi Köztársaság, 3. Svájc 21. 1954 (Stockholm): 1. Szovjetunió, 2. Kanada, 3. Svédország 22. 1955 (Krefeld, Düsseldorf, Köln, Dortmund): 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia 23. 1956 (Cortina d’Ampezzo): 1. Szovjetunió, 2. Egyesült Államok, 3. Kanada 24. 1957 (Moszkva): 1. Svédország, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia 25. 1958 (Oslo): 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Svédország 26. 1959 (Prága, Pozsony, Ostrava, Brünn): 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia 27. 1960 (Squaw Valley): 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Szovjetunió 28. 1961 (Genf, Lausanne): 1. Kanada, 2. Csehszlovákia, 3. Szovjetunió 29. 1962 (Colorado Springs, Denver): 1. Svédország, 2. Kanada, 3. Egyesült Államok 30. 1963 (Stockholm): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 31. 1964 (Innsbruck): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 32. 1965 (Tampere): 1. Szovjetunió, 2. Cseszlovákia, 3. Svédország 33. 1966 (Ljubljana): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada 34. 1967 (Bécs): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Kanada 35. 1968 (Grenoble): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada 36. 1969 (Stockholm): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 37. 1970 (Stockholm): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 38. 1971 (Bem, Genf): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország 39. 1972 (Prága): 1. Csehszlovákia, 2. Szovjetunió, 3. Svédország 40. 1973 (Moszkva): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 41. 1974 (Helsinki): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország 42. 1975 (München, Düsseldorf): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország 43. 1976 (Katowice): 1. Csehszlovákia, 2. Szovjetunió, 3. Svédország 44. 1977 (Bécs): 1. Csehszlovákia, 2. Svédország, 3. Szovjetunió 45. 1978 (Prága): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada 46. 1979 (Moszkva): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország 47. 1981 (Stockholm, Göteborg): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 48. 1982 (Helsinki, Tampere): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada 49. 1983 (Dortmund, Düsseldorf, München): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada 50. 1985 (Prága): 1. Csehszlovákia, 2. Kanada, 3. Szovjetunió 51. 1986 (Moszkva): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Kanada 52. 1987 (Bécs): 1. Svédország, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia 53. 1989 (Stockholm, Södertálje): 1. Szovjetunió, 2. Kanada, 3. Csehszlovákia 54. 1990 (Bem, Fribourg): 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia 55. 1991 (Turku, Tampere): 1. Svédország, 2. Kanada, 3. Szovjetunió 56. 1992 (Prága, Pozsony): 1. Svédország, 2. Finnország, 3. Csehszlovákia 57. 1993 (München, Dortmund): 1. Oroszország, 2. Svédország, 3. Csehország 58. 1994 (Bolzano, Val di Fássá, Milánó): 1. Kanada, 2. Finnország, 3. Svédország (Szlovákia megnyerte a poprádi és az iglói C-csoportos vb-t) 59. 1995 (Stockholm, Gävle): 1. Finország, 2. Svédország, 3. Kanada (Szlovákiamegnyerte a pozsonyi B-csoportos vb-t) 60. 1996 (Bécs): 1. Csehország, 2. Kanada, 3. Egyesült Államok,... 10. Szlovákia 61. 1997 (Helsinki, Huku, Tampere): 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Csehország,... 9. Szlovákia 62. 1998 (Zürich, Bázel): 1. Svédország, 2. Finnország, 3. Csehország,... 5-8. Szlovákia 63. 1999 (Lillehammer, Hamar, Oslo): 1. Csehország, 2. Finnország, 3. Svédország,... 5-8. Szlovákia 64. 2000 (Szentpétervár): 1. Csehország, 2. Szlovákia, 3. Finnország Ľubomír Sekeráš az idei világbajnokságon ünnepli 150. válogatottságát (Eugen Vojtišek felvétele)