Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-27 / 97. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 27. KOMMENTÁR Meleget a romáknak! MOLNÁR IVÁN A növekvő munkanélküliség és az egészségügy egyre válságosabb helyzete mellett eltörpülni látszanak a lakásproblémáink. Ezt tá­masztják alá a felmérések is: a lakosság több mint 80 százaléka ne­vezte súlyos, megoldásra váró kérdésnek a munkanélküliséget, és több mint a felét aggasztják az egyre romló egészségügyi szolgáltatá­sok, de csak a negyede váija el a kormánytól a lakhatás feltételeinek mihamarabbi javítását. A kormány mégis ideges, szeremé legalább azokon a területeken teljesíteni a programját, ahol még halvány re­ménysugár látszik megvalósítására. Idén 15,5 ezer lakásnak kellene felépülnie ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a kormányprogram erre vonatkozó ígéreteit: a választási időszakban 56 ezer lakás felépülését. A gazdasági megszorító intézkedések következtében azonban csök­ken a lakosság lakásépítési hajlama, a kormány más módszerekkel kénytelen biztosítani a lakások felépítését. Az új jelszó a bérlakásépí­tés. Hangzatos és jól eladható. Az állam segíti a bajbajutottakat, a fia­talokat, a községek újra építkezhetnek, és persze sikerül megvalósíta­ni a kormányprogramot. A községek - bizonyos feltételek betartásá­val - 50 százalékos állami támogatást kapnak, a fennmaradó összegre hitelt vehetnek fel az Állami Lakásfejlesztési Alaptól. Az adófizetők hálásak lehetnek a kormánynak, és hogy mindezt az ő adóikból finan­szírozzák, szinte szóra sem érdemes. A nagy dobás a roma települé­sek meggyőzése lenne. Egyes felmérések szerint több mint 600 roma többségű község van Szlovákia-szerte, ahol nem egész 15 ezer lakó- helyiségben több mint 120 ezren élnek. A kormánynak látszólag meg­lágyult a szíve a düledező épületekben szorongó családok láttán, az építésügyi tárca 50-ről 80 százalékra emelte a bérlakások építésére nyújtott állami támogatás mértékét a többségükben romák lakta köz­ségekben. Pozitív diszkrimináció az adófizetők milliárdjaiból. A ro­máknak épült lakások ugyanakkor csak a legalapvetőbb felszereléssel lesznek ellátva. A tárca rendelete szerint a romáknak, ezen az áron, nem jár meleg víz és valószínűleg a fűtéssel is gondok lesznek. Szak­emberek szerint így ezek a lakások a legalapvetőbb szlovák műszaki normáknak sem felelnek meg. De kit érdekel ez, ha a romatalepek fel­számolásával együtt sikerül teljesíteni a kormányprogramot is? ANO: apasági kereset TÓTH MIHÁLY Még a derűlátóbb politikai jövendőmondók szerint is Szlovákiának 10-15 évre van szüksége ahhoz, hogy 5-6 fontosabb politikai pártjá­nak minősége elérje a nyugat-európai országok átlagát. E búvalbélelt megállapítás ellenére feltételezhető, hogy akadnak elemzők, akik megválaszolják a kérdést, miért növekedett többszörösére a nem standard pártok száma ahelyett, hogy nullára redukálódott volna. Az elmúlt napokban még egy nem szokványos párt bontott zászlót. A Pa­vol Rusko vezette szervezet neve ANO (Aliancia nového občana). Normális társadalomban az ilyen nevű pártot normális politikusok és publicisták kissé a politika törvénytelen gyermekének tekintik. Annyi­ra talán mégsem abnormális a társadalmunk, hogy ne akadna leg­alább egy szakdolgozat írására készülő diák, aki késztetést érez annak felderítésére, ki „ejtette teherbe” Szlovákiát, hogy világra jöjjön az említett politikai alakulat. Még nem lehet tudni, sudár növésű lesz-e az újszülött, vagy vízfejű marad. Annyi megjósolható, hogy az apa személyének keresése közben sokan gyanúba keverednek. Azt is mondhatnánk, a bébi politikai szexuális kicsapongás eredménye. Kol­lektív mű. Odajutott Szlovákia, hogy a Mečiart leváltó kormány párt­jai között egy sem tesz eleget a pártszerveződés klasszikus követelmé­nyének: a rokonszenvezők érdekei képviseletének. Az SDKLJ kása- szerűen struktúrálatlan; az SDĽ minden alkalmat megragadott gyen­gülése lehetőségeinek kiaknázására (a bérből élőktől eltávolodott, a szakszervezeteket nem merte vállalni, a tehetségeseket mellőzte, a magyarokat kidobta a fedélzetről stb.). Az MKP a pártegység igézeté­ben vélte magát erősnek, közben kiderült, hogy egysége csak a párte­lit pillanatnyi összhangjának-ellentétének a függvénye. Az SOP-ről nem is érdemes szót ejteni, a köztársasági elnök megválasztásával és néhány ambiciózus emberke tisztségbejuttatásával leszerepelt. Az a magántelevízió segítette, amelynek támogatásával most Rusko próbál alkotmányosan is politikai tényezővé válni. Csodálkozik az ország, hogy politikai újszülött sír a bölcsőben. Nemcsak Ruskót kell ezért okolni, hanem azokat, akik 1989 nyarán az ország révbejuttatását ígérték, a megvalósítási kísérletek során azonban olvashatatlannak bizonyultak. Az lenne a csoda, ha 2002 nyaráig nem jelentkezne még vagy fél tucat Rusko. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, ót circulations E-mail: redakcia@ujszo.com Az egyik fülemen be, a másikon ki (Fotó: internet) TALLÓZÓ LIDOVÉ NOVINY Ha Csehország és Szlovákia az EU tagjaként is együttműködik, jobban érvényesíthetik érdekeiket, mint egy közös államban, nyilatkozta a cseh lapnak Ján Čarnogurský. Néze­tét azzal a példával támasztotta alá, hogy az Európa Tanácsban a két ál­lam 12-12 helyet kapott, ami több, mint amennyit a 15 milliós Csehsz­lovákia kaphatott volna. Čamo- gurský szerint a két ország az alap­kérdésekben együttműködik, ám a részkérdésekben nem. „Minden or­szág saját érdekeinek érvényesí­tésére törekszik, ez a föderáció ide­jén is így volt” - mondta az igaz­ságügy-miniszter, és hozzátette, Csehország mindig támogatta Szlo­vákia integrációs igyekezetét. Čar­nogurský szerint objektív tény a cseh diplomácia nézete, hogy Cseh- országnak nagysága és politikai je­lentősége miatt is fontosabb Len­gyelország, mint Szlovákia. Szlová­kia EU-tagságának lengyel támoga­tása is jelentősebb, mint a cseh, ami nem jelenti azt, hogy Pozsonynak nincs rá szüksége. A pártegység az, amivel egyetlen magyar politikus sem hazardírozhat, mert 2002 után is nagy szükség lesz rá RMDSZ-szindróma az MKP-ban Nemigen lehet örülni annak, hogy az utóbbi hetekben több felmérés is a harmadik legnépszerűbb pártként hoz­ta ki az MKP-t. Csak a HZDS és a Smer előzi meg, koalíci­ós szövetségesei lemaradtak mögötte. Ez az eredmény le­sújtó - az ország, a demok­rácia jövője szempontjából. MALINÁK ISTVÁN Mert nem az MKP támogatottsága ugrott meg, hanem a partnereié csökkent drasztikusan, azoké, amelyek a jövőben, mondjuk a 2002-es választások után is termé­szetes szövetségesei lehetnének - persze más feltételekkel. A közvé­lemény-kutatási adatokat nem sza­bad túlértékelni, de lebecsülni sem. Az említett felmérések sem az MKP látszólagos sikere miatt érde­kesek, hanem azért, mert me­gerősítik, hogy a kormánypártok támogatottságának csökkenése im­már tartós tendencia, s a (gyors) fordulat lehetősége elenyésző. A felmérésekből az is nyilvánvaló, hogy két olyan parlamenti párt van, amelynek támogatottsága hosszabb távon is kiegyensúlyo­zott: a HZDS és az MKP. A Smer még csak stabilizálódni látszik, bár az vitathatatlan, hogy folyamato­san felfelé ível. Valószínűleg téved­tek azok, akik azt jósolták, hogy a dicsősége olyan tiszavirág-életű lesz, mint az SOP-é. Schusterrel el­lentétben Fico nem a választások évében alakította pártját, amihez - tetszik vagy sem - a sokat emlege­tett populizmus mellett némi bá­torság meg jó helyzetfelismerés is kellett. A HZDS 25 és a Smer 18-20 százalék körüli eredménye parla­menti mandátumokban számítva azt mutatja, hogy a mostani ten­dencia folytatódása esetén a Fi- co-Mečiar tandem anélkül is ké­nyelmesen alakíthatna majd kor­mányt, hogy le kellene paktálnia a szélsőséges SNS-szel. Es hiába si­ránkoznának a szlovákiai demok­rácia ravatalánál a hihetetlenül bu­tán politizáló kormánypártok, eb­ben az esetben Brüsszel is behuny­ná az egyik szemét. Persze nem tudni, megkeveri-e és müyen mér­tékben a lapokat az új torzszülött, a Rusko-féle ANO. Az eddigi ta­pasztalatok szerint szimpatizánso­kat aligha a HZDS-től tud átcsábí­tani, inkább a Smer és egyes kor­mánypártok háza táján lehet keres­nivalója. Szándékosan említettem az előbb Brüsszelt, mint a kormány leggyakoribb, már-már fetisizált hi­vatkozási alapját. Bizony, lényegé­ben Románia esetében is behunyta az egyik szemét, mert mi mást te­hetett volna, ha nem akarja telje­sen elvadítani Bukarestet. Több okból is rendkívül időszerű­nek tűnik a Bukarest-Pozsony pár­huzam. A HZDS és a PDSR között sok a hasonlóság, Mečiar és Iliescu között úgyszintén, s most már a HZDS-nek is alapvető érdeke len­ne, hogy kihagyja a kormányhata­lomból az SNS-t, ahogy azt a PDSR tette a Tudor-féle Nagy-Románia Párttal. Nemcsak a legnagyobb ro­mán és a legnagyobb szlovák párt jellege és lehetőségei hasonlítanak szinte kísértetiesen egymásra - be­leértve azt is, hogy Iliescu a ké­nyelmes államfői székért cserébe már lemondott a pártelnöki poszt­ról -, hanem az RMDSZ és az MKP pozíciói, kilátásai is szinte azono­sak. Ami abból fakad, hogy a több­ségi román nemzet és meghatáro­zó politikai erői, valamint a több­ségi szlovák nemzet és meghatáro­zó politikai erői egyformán viszo­nyulnak a magyarokhoz. A tapasz­talatok is kölcsönösen hasznosít­hatók, s azok azt mondatják az emberrel, hogy az MKP-nak is meg kellene kezdenie a felkészülést az ellenzéki szerepre. Az ellenzéki politizálás egy kormányszereplés után komoly próbatétel, nem árt előre elgondolkodni az alapelve­ken és a stratégián, nem muszáj megvárni, amíg nálunk is bekövet­kezik a kormányerők csúfos vere­sége. Az MKP-t fáziskéséssel ugyan, de utolérik az RMDSZ- szindrómák. Korábban az RMDSZ kormányzati szerepvállalása osz­Az MKP-nak is meg kelle­ne kezdenie a felkészü­lést az ellenzéki szerepre. tóttá meg az ottaniakat, s akkor azt gondolhattuk, hogy ennél mé­lyebb már nem lehet körükben a válság. De az RMDSZ ellenzéki po­zícióba kerülése bebizonyította: lehet még rosszabb is. Az a tény, hogy az RMDSZ a törvényhozás­ban bizonyos engedmények fejé­ben kívülről megtámogatja a PDSR-t, csak mélyíti a szakadékot -jobb kifejezés híján - az úgyneve­zett pragmatikusok meg az elvi po­litizálás hívei között. 2002 után az MKP is könnyen ilyen helyzetbe kerülhet; arra utaló jelek is van­nak, ahogy a mostani PDSR sem ugyanaz, mint az 1996 előtti volt, így valószínűleg a 2002 utáni HZDS sem lesz azonos az 1998 előttivel. Mielőtt bárki árulással vádolna, vagy azzal, hogy az MKP- t összeboronálnám Meéiarékkal, leszögezném: nem erről van szó, hanem arról, hogy minden le­hetőségre fel kell készülni, a szlo­vákiai magyarságnak 2002 után is itt kell élnie, éspedig a lehető leg­tisztességesebb körülmények kö­zött - megalkuvással nem, de a mindenkori lehetőségek kihaszná­lásával igen. És ki mélje fel ezeket, ha nem az a politikai elit, amelyet választottunk magunknak? Persze lehet vitatkozni azon, érde- mes-e már most az ellenzéki sze­reppel foglalkozni. Tény, hogy a 2002-es választásokig még sok minden történhet, különféle variá­ciók lehetségesek, a kormánypár­tok feltámadhatnak, de azért cso­dák nincsenek. Az RMDSZ-ben is már évekkel ezelőtt többen felve­tették az ellenzéki szerep gondola­tát, s ha anno kényelmesen hozzá­látnak egy olyan stratégiai mini­mum kidolgozásához, amellyel a Tőkés László és a Markó Béla nevé­vel fémjelzett tábor is egyet tudott volna érteni, akkor most ott is ki­sebbek lennének a megrázkódta­tások. Az említett fáziskésés miatt az MKP most van abban a kritikus szakaszban, hogy mérlegre kell tennie kormányzati szerepének pluszait és mínuszait, nem beszél­ve arról, hogy a kormánykoalíción belüli kiélezett helyzet miatt most először vált igazán törékennyé az MKP egysége is. Némi iróniával mondhatnánk, hogy az MKP im­portálta a szlovák pártok nyava­lyáit. Csak nehogy súlyos árat kell­jen fizetnie érte. S végezetül az egység margójára: nos, ez az, ami­vel egyetlen magyar politikus sem hazardírozhat, mert 2002 után is nagy szükség lesz rá. OLVASÓI LEVÉL Ez már hasonlít a Balkánhoz Engem, szlovákiai magyar nemze­tiségű állampolgárt, aki az adóját ennek az államnak fizeti be, fölöt­tébb aggaszt és félelmet kelt ben­nem a Szlovákia területén az utób­bi időben szinte elburjánzott nacio­nalizmus és főképp az itt élő ma­gyarok elleni nacionalista kam­pány. Kezdjük talán a Petőfi-szobor sokadszori meggyalázásával és megcsonkításával, folytassuk a po­zsonyi Duna utcai magyar iskola betört ablakaival és az áthúzott H betűkkel, amely betű egy szuverén európai ország nevének a kezdőbetűje, ez már nemzetgyalá- zás, dehát Szlovákiában ez így van. A napokban Kassán jelent meg egy felhívás (tele szlovák helyesírási hi­bával), amelyben az úgynevezett Nemzeti Felszabadítók felhívják nacionalista és soviniszta testvéreik figyelmét arra, állítsák meg a ter­jeszkedő és jóllakadan magyar hié­nákat. Ez a felhívás a kassai ma­gyar iskola épületén jelent meg, a toleranciáról híres városban. Fájla­lom, hogy ott jártam középiskolá­ba, de abban az időben ez a város a nemzetek együttélésének mintaké­pe volt. Ki áll ezen mocskos (elné­zést a kifejezésért!), magyarellenes kampány mögött?! Könnyű rájön­ni. Ki más, mint a Malíková (Belou- szovová) vezette SNS? Ez a párt kezdettől fogva „belőlünk profitál”, a mi és az egész magyar nemzet gyalázásával szedi össze a választó­it, ebben az országban még az ilyen balkáni stílusú nacionalista propa­gandára is akad 10%-nyi vevő. Más országokban is vannak nemzeti-na­cionalista pártok, de azok egy-két kivételtől eltekintve a politika peri­fériáján tanyáznak. A fent említett párt az utóbbi időben olyan sebes­ségre kapcsolt a magyarellenes ak­cióiban, hogy már kezdi „leköröz­ni” európai testvérpártjait. Müyen országban élek? Magyarellenesség van Romániában és Szerbiában is, de ez itt már magyargyűlölet. Mi következik, ha netán egy Fi- co-Mečiar-Malíková trió fogja irá­nyítani az országot?! Jogosan kelthet félelmet az itt élő magya­rokban ennek a formációnak a ha­talomra jutása. Mi lesz? Na Slo­vensku po slovensky? Maďari za Dunaj?! Már csak az vigasztal (át­vitt értelemben), hogy Csehor­szágba még egyszer nem fognak kihurcolni azért, mert magyarnak merem magam vallani. Az itteni magyarságot képviselő MKP a kor­mány tagja, s nem irigylem. Eddig még a kormány legstabilabb párt­jának a hírében állt, amely nem keveredett korrupciós botrányok­ba (amit nem lehet elmondani a szlovák parlamenti pártokról), ek­kor megjelenik Duray Miklós, aki célzásaival, és úgy tűnik, alapta­lan vádajival befeketíti a magyar­ságot képviselő egyetlen pártot, és ezzel mintha „adut” adott volna Malíková és Mečiar kezébe. Ha problémák voltak az MKP-n belül, azt nem kellett volna nagy dobra verni. Nekünk, választóknak egy stabil, korrupciómentes és az itte­ni magyarság jogait védő és képvi­selő párt kell, és ezt vésse az agyá­ba Duray Miklós is, ha úgy érzi, hogy a mi érdekeinket és jogain­kat akarja továbbra is képviselni. Amit a Malíková vezette SZNP kér a kormánytól, hogy nevezzen ki kormánybiztost a déli területeken élő szlovákok - többségi nemzet - jogainak megvédésére, ez már po­litikai túlzás, sőt nevetséges, és ez­zel Szlovákia a „nagy nemzeti párt” jóvoltából nem szerzett kül­földön pontokat, de ez őket abszo­lút nem érdekli. Benyovszky László Léva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents