Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-26 / 96. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 26. Vizsgálat Szaddam és Tarik Aziz ellen London. A brit rendőrség tegnap vizsgálatot indított az iraki vezetés, köztük Szad­dam Húszéin elnök és Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes ellen háborús bűnök elköve­tésének gyanújával. (MTI) Határmódosítás Szarajevónál Zágráb/Szarajevó. A boszniai Szerb Köztársaság kivonta rendőreit Szarajevó Dobrinja elővárosának abból a részéből, amely nemzetközi döntőbírói határozat alapján tegnaptól a Bosnyák-Horvát Föderációhoz tartozik. A föderáció rendőrsé­ge már meg is kezdte a rend­szeres járőrözést a térségben, ahol a helyzet alakulását az ENSZ nemzetközi rendőrsége is figyelemmel kíséri. (MTI) Koszovói albánok szabadulása Belgrád. A szerb hatóságok tegnap szabadon bocsátottak Nis börtönéből 130 koszovói albánt, akikét az előző kor­mányzat idején terrorizmus vádjával hosszú börtönbünte­tésre ítéltek egy vitatott bírósá­gi eljárásban. Az összesen 143 fős csoportot még a NATO-csa- pások idején, 1999 májusában vették őrizetbe a nyugat-ko­szovói Djakovicában. (MTI) Letartóztatták Joseph Estradát Manila. Tegnap letartóztatták Joseph Estradát, a Fülöp-szi- getek volt elnökét, akit korrup­cióval, a nemzetgazdaság megkárosításával és a hata­lommal való visszaéléssel vá­dolnak. A rendőrök manilai házából vezették el a volt ál­lamfőt, akinek őrizetbe vételét több száz híve igyekezett meg­akadályozni. (MTI) Börtönben a volt elnök (TASR/EPA) Djukanovics és Cook találkozója Podgorica. Robin Cook sze­rint a montenegrói vezetők­nek nem kellene erőltetniük a kis köztársaság kiválását Ju­goszláviából, inkább tárgya­lásokat kellene kezdeni Szer­biával. A brit külügyminiszter tegnap Podgoricában Milo Djukanovics montenegrói el­nökkel tárgyalt. Elmondta, a Nyugat nem akar feltételt tá­masztani Montenegró és Szerbia jövőbeni kapcsolatai­ra vonatkozóan. (MTI) Húsz évet is kaphat Tasnádi Budapest. Akár 20 év börtön- büntetést is kaphat Tasnádi Péter, akit bűnszervezet létre­hozásával és irányításával vá­dol az ügyészség. A vállalkozó kedden kezdődött perének minden vádpontjában ártat­lannak vallotta magát. Szerin­te csupán arról van szó, hogy el akaija őt söpörni Pintér Sán­dor belügyminiszter, mert az üzleti életben szembekerültek egymással, (origo) Mécsesek a Siratófalnál Ünneppé alakult át a gyásznap Jeruzsálem. Az Izrael Állam alapí­tásának 53. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek miatt az izraeli hadsereg kedd estétől hol­nap hajnalig szigorú zárlatot veze­tett be a palesztin területek hatá­rán. A szeptember végén kitört vé­res összecsapások következtében a Gáza-övezet és Ciszjordánia körül bevezetett határzárlatot a közel­múltban enyhítették, de az izraeli állami ünnepek idejére ismét életbe léptetik - jelentette be a hadsereg szóvivője.Kedd estétől tegnap esté­ig tartott Izraelben az Emlékezés Napja, amelyen az ország népe a Palesztina megosztását kimondó, 1947. november 29-én kelt ENSZ- határozat óta az arabokkal vívott számos háborúban elesett több mint 19 ezer izraeli katonát gyá­szolta. A megemlékezések sorát Móse Kacav államfő nyitotta meg, aki mécsest gyújtott a jeruzsálemi Siratófalnál, majd este 20.00 óra­kor az ország népe egy perces néma felállással tisztelgett az elesettek emlékének. A gyásznap tegnap este az államalapítás évfordulójának megünneplésévé alakult át. A zsidó államot 1948. május 14-én kiáltotta ki David Ben Gurion. (MTI) Lányi, Molnár, Várhelyi, Koppánné és Kiszely már nem tagja a kisebbik kormánypártnak Ünnepi gyász. Egy jeruzsálemi zsidó család az 1948-as háború katonaál­dozatainak sírjánál emlékezett tegnap az ország függetlenségének 53 év­fordulójára. (ČTK/AP-felvétel) Kizártak öt kisgazdát Budapest. Tegnap kizárt öt kisgazda, illetve az FKGP par­lamenti frakciójából már kilé­pett országgyűlési képviselőt a pártból az FKGP fegyelmi bizottsága - közölte Deák Jó­zsef pártfőügyész. MTI-HÍREK Deák elmondta: a testület megtár­gyalta Lányi Zsolt volt alelnök, Mol­nár Róbert volt főtitkár-helyettes, Várhelyi András és Horváth Béla volt parlamenti frakcióvezető-he­lyettes, Koppánné Kertész Margit volt Tolna megyei etóök, valamint Kiszely Katalin független ország- gyűlési képviselő fegyelmi ügyét a Belgrád rakparti székházban. Deák József közlése szerint Molnár Ro­berten kívül - akinek a párttagságát 2002. január 31-ig felfüggesztették- mind az öt országgyűlési képvise­lőt kizárták az FKGP-ből. „Bebizo­nyosodtak a fegyelmi eljárás megin­dításakor megállapított vétségek, s a képviselők sem szóban, sem írás­ban nem teijesztettek elő védeke­zést” - jelezte a megbízott párfő­ügyész. Beszámolt arról: nem érkezett meg a testülethez Lányi Zsolt arról szóló üzenete, hogy a honatya, aki az ÚTÉ (Újpesti Torna Egylet) társadalmi elnöke, a fegyelmi tárgyalással egy időben a sportegyesület vezetőségi ülésén vesz részt. „Ha utólag igazol­ja, hogy időben szólt erről a prog­ramjáról, akkor a fegyelmi bizottság hatályon kívül helyezheti a kizárá­sáról szóló határozatod’ - véleke­dett Deák József. Felhívta a figyel­met arra, hogy a döntés ellen a hatá­rozat kézhezvételét követően 15 na­pon belül fellebbezhetnek a képvi­selők. Kitért arra is: Túri-Kovács Bé­la nyilatkozatával ellentétben - mi­szerint ellene nem a Pest megyei, hanem kizárólag az országos elnök­ség indíthatott volna eljárást - tör­vényes a környezetvédelmi minisz­ter párttagságának felfüggesztés. Tegnap pártfegyelmi eljárás indult Boros Imre PHÁRE-miniszter ellen is. Ezt a kisgazda országgyűlési kép­viselő maga közölte a hírügynök­séggel. A fegyelmiről és párttagsá­gának felfüggesztéséről levélben ér­tesítették, és pártellenes magatartá­sával indokolták a lépést. „Koráb­ban is azt mondtam, hogy sajnál­nám, ha kizárnának, de meglepőd­nék, ha nem így lenne” - jegyezte meg Boros Imre. Véleménye szerint az ádagosnál nagyobb naivitásról tesz tanúságot az, aki ezek után el­megy a május 5-i ceglédi nagygyű­lésre és azt gondolja, hogy ott le le­het váltani Torgyán Józsefet, az FKGP elnökét. Még hárman esélyesek az MSZP kormányfő-jelöltségére Májusban döntenek a szocialisták jelöltjéről MTI-HÍR Budapest. Juhász Ferenc alelnök szerint az MSZP elnöksége legké­sőbb május második hetéig kiala­kítja álláspontját arról, hogy kit, vagy kiket ajánl lehetséges minisz­terelnök-jelöltként a párt június 9- i kongresszusának figyelmébe. Az alelnök tegnap közölte: a lehet­séges jelölti kör kialakítása attól függetlenül megtörténik, hogy a testületnek sikerül-e meghallgat­nia addig Németh Miklós exkor- mányfót, a két másik aspiránshoz, Kovács László pártelnökhöz és Medgyessy Péter volt pénzügymi­niszterhez hasonlóan, akikkel már megtörtént a konzultáció. Juhász Ferenc nem tartja kizárt­nak, hogy Németh Miklós csak a kongresszuson lép majd föl meg­mérettetni magát, anélkül, hogy az elnökség és a választmány meg­hallgatta volna. Az alelnök jelezte: a volt miniszterelnök elvileg úgy is beletartozhat az elnökség által ja­vasolt jelölti körbe, hogy nem jele­nik meg a testület előtt, bár így „ki­sebb az esélye”. ET-közgyűlés: Jugoszlávia tárgyaljon az albán vezetőkkel Koszovó helyzete volt a téma Strasbourgban MTI-HÍR Strasbourg. A koszovói helyzetről folytatott tegnap délelőtti vita so­rán szigorúan elítélte a koszovói, dél-szerbiai és macedóniai albán szélsőségesek akcióit és a térség helyzetének tárgyalások révén megvalósuló politikai rendezésére hívott fel az Európa Tanács parla­menti közgyűlése. A vitában felszólaló Tabajdi Csaba bírálta a NATO és az Egyesült Álla­mok magatartását az albán szélső­ségesek akcióival kapcsolatban, és hiányolta, hogy nem nyújtottak időben és kellő segítséget Macedó­niának. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezeteknek fel kell ismerniük: autonómia nélkül Eu­rópában sehol nem lehet megolda­ni a kisebbségek problémáját. Ez­zel kapcsolatban szorgalmazta a Vajdaság autonómiájának vissza­állítását. A közgyűlés állásfoglalásában fel­szólította Jugoszláviát, hogy vonja szorosabbra együttműködését az ENSZ-közigazgatással, a KFOR- erőkkel, és kezdjen tárgyalást az albán vezetőkkel a bebörtönzött albánok szabadon bocsátásáról. Még kérdéses az MSZP és a PDSR együttműködése Az aláírás feltétele a magyar érdekvédelem MTI-HÍR ' Bukarest. A Magyar Szocialista Párt nem írja alá az együttműködé­si szerződést a Társadalmi Demok­rácia Romániai Pártjával (PDSR), ha az lehetetlen helyzetbe hozza a romániai magyar közösséget és el­lenzi a státustörvényt - jelentette ki Tabajdi Csaba, az MSZP-frakció emberijogi és kisebbségi munka- csoportjának vezetője. Tabajdi azu­tán nyüatkozott az erdélyi magyar lapnak, hogy a román kormánypárt főtitkára Bukarestben bejelentette: már a jövő héten aláírhatják a két párt közti együttműködési megálla­podást. A román kormánypárt és a legnagyobb magyar ellenzéki párt közötti kapcsolatok ebben a hónap­ban váltak intenzívvé. Mircea Geo- ana román külügyminiszter buda­pesti látogatásán felkereste Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, akinek levelet hozott a PDSR vezetőjétől, Adrian Nastase miniszterelnöktől. A román sajtó értesülései szerint a PDSR és az MSZP együttműködési megállapodását „csúcsszinten” ír­ják alá. Adrian Nastase pártelnök- kormányfő és Kovács László talál­kozójának lehetőségét a PDSR ille- tékesei sem cáfolni, sem megerősí­teni nem kívánták. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szerint a nyár folyamán már feltűnhetnek Erdélyben a kétnyelvű helységnévtáblák Román nacionalista erőfeszítések két törvény kapcsán HUNOR PRESS Bukarest. A román nacionalisták utolsó erőfeszítéseikkel próbálják megakadályozni a közigazgatási törvény életbe léptetését, ugyanak­kor hevesen támadják a készülő ma­gyar státustörvényt is. A Nagy-Románia Párt elnöke arra szólította fel a román államfőt, ne írja alá a közigazgatási törvényt, amelynek alkotmányosságát múlt heti ítéletével támasztotta alá az Al­kotmánybíróság a NRP óvása nyo­mán. Comeliu Vadim Tudor szerint a törvény alkalmazásával második hivatalos nyelvvé válna a magyar nyelv, s az Alkotmánybíróságot Al­kotmányellenes Bíróságnak nevezte sajtóértekezletén. Vadim Tudor az­zal fenyegette meg Ion Iliescu ál­lamfőt, hogy ha mégis aláírná a tör­vényt, kezdeményezni fogja felfüg­gesztését a tisztségéből. Vadim sze­rint a PDSR kétségbeesetten ka­paszkodik a magyarok ígéretébe, hogy a párt tagja lesz a Szocialista Intemacionálénak. Értesülései sze­rint Viorel Hrebenciuc, a párt alel- nöke Frunda György RMDSZ-sze­nátor ajánlólevelével utazott Buda­pestre. Szerinte a közigazgatási tör­vény parlamenti elfogadtatása jogi­lag megkoronázta az ország ellensé­geinek abbéli igyekezetét, hogy el­szakítsák Erdélyt Romániától, s egy­ben azt akarja elhitetni a nemzetkö­zi szervezetekkel, hogy Románia nem nemzeti, hanem soknemzetisé­gű állam. „Innen a föderalizációig már csak egyeden lépés maradt hát­ra” - szögezte le. A magyar igazol­vány megadását úgyszintén veszé­lyesnek minősítette, mivel Budapest azon van, hogy „magyar konzulátu­sokkal hálózza be Romániát ás más európai államokat”, s ezek a konzu­látusok majd „néhány másodperc alatt megadják a vízumot és agresz- szív diplomáciai stratégiát követ­nek” - szögezte le a román közszol­gálati rádióban elhangzott politikai nyüatkozatában. Áz Alkotmánybíróság határozata nyomán Gheorghe Funar, a Nagy- Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere románellenes szer­vezetnek nevezte az RMDSZ-t és fel­rótta Markó Bélának, hogy „Ko- lozsvár-Napocán járva” sohasem ke­resi fel őt a polgármesteri hivatal­ban, holott szívesen elbeszélgetne arról, hogy milyen problémákat nem oldottak meg a románok a vá­ros magyar etnikumú lakosai szá­mára. Szerinte rendkívül súlyos, hogy az RMDSZ vezetői, élükön Markó Bélával, „e kulturális szövet­ség elnökével” részt vettek a státus­törvény budapesti országgyűlési vi­táján. Elmondta, ennek kapcsán Comeliu Vadim Tudor felkérte Ro­mánia főügyészét, kezdjen eljárást az összejövetelen részt vett RMDSZ- tagok - román állampolgárok - el­len. Funar úgy véli, a státustörvény alkalmazása igen súlyos következ­ményekkel jár és beavatkozást je­lent Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna belügyeibe. Szerinte a leg­utóbbi, 1992-es népszavazást ered­ményeit meghamisították, így ha­ladhatta meg a kolozsvári magya­Comeliu Vadim Tudor szerint második hivatalos nyelvvé válna a magyar. rok részaránya a 20 százalékot, amely azonban valójában alig 11-12 százalék között van. így nem kell majd alkalmazni Kolozsváron a köz- igazgatási törvényt, melynek meg­felelően 20 százalékos kisebbségi je­lenlét fölött használható az anya­nyelv a közigazgatásban. A kormánypárt feltett szándéka, hogy a szélsőséges politikusok min­den igyekezete ellenére érvényt szerez a törvénynek. Vasile So­poran Kolozs megyei prefektus a kormányfővel folytatott telefonér­tekezlet után kijelentette: a megyé­ben alkalmazni fogják a törvényt. Ha a kolozsvári polgármester ezt megakadályozza, akkor a kormány- biztos a rendőrséghez és más intéz­mények vezetőihez fordul. A tör­vény végrehajtásáról kérdeztük Eckstein Kovács Péter KMDSZ- szenátort: Az Alkotmánybíróság döntése ér­telmében nem alkotmányellenes az megszavazott közigazgatási tör­vény. A román miniszterelnök uta­sította a prefektusokat, hogy minél hamarabb alkalmazzák az új tör­vényt, és ennek etnikai vonatkozá­sait. Mikorra várható, hogy lássuk már a többnyelvű helységnévtáblákat, és halljuk, hogy egyes polgármes­teri hivatalokban a nemzeti ki­sebbségek nyelvén lehet beadni a folyamodványokat? Tíz napon belül kiderül, hogy Ion Iliescu elnök aláíija-e, vagy vissza­küldi észrevételeivel a parlament­nek egyes cikkelyek újratárgyalása végett. Valószínű, hogy aláírja. Ezt követően megjelenik a Hivatalos Közlönyben, majd a kormány meg­tárgyalja alkalmazásának módoza­tait. Szerintem a nyár folyamán már láthatjuk az új táblákat. Körülbelül hány helységben? Több mint 1300 településen kerül­nek ki több nyelven a feliratok. A legtöbb tábla kétnyelvű lesz, ebből 1062-n magyar, 114-en pedig roma nyelven is ott áll majd az elnevezés. Ugyanakkor 33 darab háromnyelvű tábla is készül majd. 308 települé­sen pedig anyanyelvükön fordulhat­nak a helyi közigazgatási szervek­hez a magyarok. Milyen külön gondot hozhat a törvény alkalmazása? A gyakorlati alkalmazás nemigen okozhat gondot: ott, ahol nemcsak románok élnek, a helyi tanácsokban általában a különbözű nemzetisé­gek képviselői is megtalálhatóak. Itt tehát nem kell külön fordítót alkal­mazniuk a nem románul írt bead­ványok fordítására, megválaszolá­sára. Problémát jelenthet viszont a tanácsüléseken használt nyelv azokban a helységekben, ahol a ki­sebbségiek aránya meghaladja a harminc százalékot. Itt szinkrontol­mácsokra lesz szükség, ami sokba kerül. Nem tudom, hogy a helyi költségvetések elkészítésekor gon­doltak-e erre.

Next

/
Thumbnails
Contents