Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-25 / 95. szám, szerda
14 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 25. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 16. számában feltett kérdésre összesen 495 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Mikulics Ingrid csallóközkürti, Hollósy Rozália rétéi és Németh Mónika galántai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: huszonhárom. Az archaikus népi imádságokról Szene. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Szenei Városi Könyvtár közös rendezvényén holnap 17 órától Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató tart előadást Archaikus népi imádságok címmel a Szenei Városi Könyvtárban. Az eseményhez kapcsolódva nyitják meg a könyvtárban Görföl Jenő INRI című fotókiállítását. (tb) Kiállítás Kocsis Ernő műveiből Érsekújvár. Április 27-én 16 órakor az Érsekújvári Honismereti Múzeumban Változások címmel Kocsis Ernő pasztellképeiből nyílik kiállítás, amely június 15-ig tekinthető meg. (ú) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (vendégjáték Losoncon) 11.30, 19 STÚDIÓ: A fekete Lady avagy játsszunk Shakespeare-t 19.30 KOMÁROM HVIEZDA: Pokémon: az első film (amerikai) 16 Beépített szépség (amerikai) 18, 20.30 OBZOR: A jövő kezdete (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Árvák hercege (amerikai) 15, 17.30 Iskola (olasz) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 19, 20.45 Magányosok (cseh) 18.45 Macskajaj (német-francia- jugoszláv) 20.30 A világ második legjobb gitárosa (amerikai) 17,21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) 17 Otesánek (cseh-angol) 16.45 Aranypolgár (amerikai) 18 Valami Alenkából (svájci) 20 KASSA CAPITOL: Pokoli szerencse (cseh) 16 Mi kell a nőnek? (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: The Watcher (amerikai) 16, 18j 20 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Sikoly 3 (amerikai) 15.30, 17.45 Mindent anyámról (spanyol) 20 TATRA: Szélhámosok (amerikai) 16, 20 Árvák hercege (amerikai) 17.45 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Segítség, apa lettem! (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Bájkeverő (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Dr. Strangelove (angol) 19 GALÁNTA - VMK: Fedezd fel Forrestert! (amerikai) 17.30, 20 Lengyelországban kiosztották a 2000. évi filmdíjakat Hét Sas Zanussinak MTI-HÍR Varsó. Krzysztof Zanussi Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség című filmje nyerte a 2000. év legjobb lengyel filmjei számára adományozott Sas-díjak felét. A varsói Nagy Színházban rendezett díjkiosztó ünnepségen a „lengyel Oscar-díjnak” is nevezett tizennégy Sas-szobrocska közül hetet Zanussi műve kapott. Köztük a legjobb rendezésért, forgatókönyvért (Krzysztof Zanussi), zenéért (Wojciech Kilar), vágásért (Marek Denys) járó díjat. A legjobb férfi főszerepért adományozott Sast is ebben a filmben nyújtott alakításáért kapta Zbigniew Zapasiewicz. Három Sast kapott Jerzy Wójcik filmje, az Európa kapui. Az egyik fő esélyesnek számító alkotás, a Stefan Wyszynski néhai bíboros, lengyel prímás internálásáról szóló A prímás - három év az ezerből című, Teresa Kotlarczyk rendezte film végül csak egy díjat kapott. Életműdíjat nyert Roman Polanski és Stanislaw Rózewicz. Ez volt a harmadik hasonló díjkiosztás Lengyelországban, a szavazáson mintegy 600 hivatásos filmes vett részt. Krzysztof Zanussi Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség című filmjét a Pozsonyi Filmfesztivál közönsége is láthatta. (Archív felvétel) Oktatási intézményeink számára nem lehet fontosabb, mint alkalmassá válni jó minőségű „szolgáltatások" nyújtására Iskola és minőségmenedzsment A népességcsökkenés következtében valóságos harc indul a tanulók „megszerzéséért". (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) „Minőség”, „auditálás”, „az emberi erőforrás menedzsmentje”... Ezek a szavak csak pár éve próbálnak befurakodni a keletközép-euró- pai ember szókincsébe. Nem csoda. Az utóbbi években régiónkban is kiéleződött piaci verseny következtében vállalatainknak egyre inkább foglalkozniuk kell a minőséggel, a minőségbiztosítás szabályozásával, irányításával. IFJ. HLAVÁCS PÁL Úgy, ahogy az ipar és a gyártás megköveteli ezt a fajta reformfolyamatot, törvényszerű, hogy szükséges az erőforrások reformja is. így került a minőség fogalma kapcsolatba az oktatással, mint emberi erőforrást biztosító fontos tényezővel. Akiket elsősorban érint a téma, azok az iskolák vezetői. A 21. század iskolavezetésére teljesen más terhek nehezednek, mint akár tíz évvel ezelőtt. Míg azelőtt mindent a központból irányítottak, és teljesen más jelentése volt a „piaci igénynek”, ma már minden vezetőnek nagyon oda kell figyelnie a társadalom változó igényeire. Nem beszélve a gazdasági helyzet miatt romló demográfiai mutatókról; a népességcsökkenés következtében valóságos harc indul a tanulók „megszerzéséért”. Az oktatási program készítése és a pedagógiai tevékenység irányítása mellett tehát az iskolavezetésnek akar- va-akaradan szabályos marketing- tevékenységet is kell végeznie. A cél a diák, a tanuló megnyerése, tehát az átvitt értelemben vett „ügyfél” megnyerése az oktatási intézmény számára, megfelelő pedagógiai programmal - „szolgáltatással”. A magyar tanítási nyelvű iskolát kétszeresen is érinti ez a probléma. Egyrészt - a magyar iskolának magyar nyelven kell minőséget adnia egy számára idegen nyelvű környezetben. Meg kell tehát győznie a magyar szülőt az iskola versenyképességéről és jó minőségéről. Másrészt pedig - csakúgy, mint a többi iskolának - figyelnie kell a piaci és társadalmi igényeket. A lehetőségek, amelyek kihasználásával mindez elérhető, már részben biztosítottak - az anyagiakat most félretéve -, például a jogalanyiság adta lehetőséggel. Az egyre inkább szorgalmazott ún. európai oktatási modell sokkal nagyobb szabadságot enged az iskoláknak az egyéni pedagógiai program kialakításában, mint „elődje”, az erősen centralizált porosz modell. A nagyobb szabadságnak köszönhetően azonban nagyobb a felelősség is, és kulcsfontosságúvá válik az iskolaigazgató és a vezetés szerepe. Jó néhány tendencia és érv sorolható még fel, amelyek azt igazolják, hogy iskoláink számára nem lehet fontosabb cél, mint alkalmassá válni jó minőségű „szolgáltatás” nyújtására, a diákok - „ügyfelek” minél tökéletesebb kielégítésére. A cél elérésének eszköze pedig a minőségrendszer kiépítése és működtetése az iskolákban. Mindez egy átfogó irányítási elv alkalmazását teszi szükségessé. Az 1980-as években fokozatosan elterjedő, és ma már az oktatás területén is egyre tudatosabban alkalmazott menedzselési elv a TQM (Total Quality Management - Teljes Körű Minőségbiztosítás). Megvalósításához számos módszer áll rendelkezésre. Mára már kialakult néhány minőségmenedzselési módszer, mely keretet ad egy-egy szervezet minőségjavító tevékenységéhez. Minden módszer egyezik abban, hogy a szervezeten belül teljes körűleg - minden szervezeti egységet és minden alkalmazottat bekapcsolva - alkalmazandó. A két, talán legismertebb - TQM-fi- lozófián alapuló - minőségmenedzselési módszer az ISO 9000/9004 szabványsorozat és az Európában használatos EFQM-minőségmodell (European Foundation Quality Management). A két menedzsment- rendszert összehasonlítva, az EFQM-modell átdolgozott, specializált változata jobban lefedi az oktatás minőségi tényezőit. A módszer alkalmazása az oktatásban olyan szervezetfejlesztési eljárást jelent, amelynek alapja az iskola működésében érdekelt felek közös megegyezésen alapuló vizsgálata. Ezt követi az érdekeltek - pedagógusok, iskolahasználók, fenntartók, tanügyi-igazgatási szakemberek - rugalmas, önszabályozó rendszerének kialakítása. Mindez annak érdekében történik, hogy az iskola a pedagógiai programban kitűzött feladatokat a megfelelő minőség biztosításával, a megszabott költségkereteken belül, a lehető legmagasabb színvonalon hajtsa végre. Az említett minőségbiztosítási folyamat tehát négy fontos, ciklikusan ismétlődő szakaszból áll - ezt nevezik PDCA-ciklusnak. Az első szakasz lényege törvényszerűen az elérendő minőségi cél kitűzése a problémás területeken. Ilyen minőségi cél lehet például az iskola értékelési-osztályozási rendszerének reformja, a felvételi rendszer rugalmasabbá tétele, a tantárgy-tematikák átrostálása és korszerűsítése. Ehhez a szakaszhoz hozzátartozik az alapvető stratégiák kidolgozása is. Az iskola pillanatnyi állapotának felmérésére a második szakaszban kerül sor. Ez az ún. SWOT- analízis, kérdőíves felmérés vagy intetjük alapján történhet - a tantestület és az iskolai alkalmazottak véleményének felmérésével. A sikeres felmérés meghatározza a fejlődést gátló problémákat és azoknak prioritását, információkat ad az iskola erős és gyenge pontjairól, lehetőségeiről és az esetleges aggodalmakról. Mindez már a harmadik szakaszhoz - az önértékelés szakaszához - tartozik. A prioritások meghatározása kulcsfontosságú a minőségjavítás hatásfokának szempontjából. Eldönthető, hogy milyen irányban történjék a probléma megoldása (tantestület, diákok, szülők vagy alkalmazottak irányába), hogy a pozitív változás minél érezhetőbb legyen. Ebben a szakaszban születnek meg tehát a minőség változtatásával kapcsolatos víziók és konkrét tervek. Az utolsó szakasz - a negyedik - a megvalósítás és az értékelés szakasza. Nyilvánvalóan ez a legigényesebb, hiszen itt kell konkrétan szembenézni mindazzal, ami gátolja a haladást. Nagyon sokat segít ebben a vezetés és a tantestület közötti, a tantestületen belüli és persze a tantestület és a diákok közötti demokratikus viszony. Több problémamegoldó technika áll rendelkezésre, amelyek az alaposabb elemzés segítségével megfontoltabbá és biztosabbá teszik a gon- dok-bajok elhárítását. Az értékelés az egész folyamat visszacsatolása. Informál arról, hogy jó irányban halad-e a fejlődés, az elért eredmény arányos-e a kitűzött törekvésekkel. Az értékelésnek sok fajtája lehetséges - a problémában érintettek körétől (tanár, diák, alkalmazott), az értékelés szemszögétől (auditálás, tehát külső vagy belső önértékelés) és magától az értékelő eljárástól függően (beszélgetések, kérdőívek, a tanulmányi eredmények elemzése stb.). Ezzel a négy ponttal zárul egy „minőségi ciklus”, amely a minőségi javulás elérésének érdekében többször is megismételhető. Röviden így lehetne jellemezni a teljes körű minőségbiztosítás elvét. Körülnézve a környező országok irodalmában, biztató számunkra, hogy Magyarországon már hat TQM-központ létezik, és kialakulóban van az oktatásra specializált magyar minőségügyi fogalomrendszer is. Erre nagy szükség van, mert megfelelő adaptáció nélkül az - iparból átvett-„eljárások”, „szabványok” nem nagyon hatékonyak. Pokomi Zoltán magyar oktatási miniszter tavaly augusztusban ismertette országa minőségfejlesztési programjának célját és felépítését. Hasonló törekvések indultak hazánkban is - főleg egyetemi körökben. Az „oktatás minősége” mint tantárgy fokozatosan részévé válik a tanárképző egyetemek oktatási tervezetének, és remélhető, hogy az európai oktatási modell keretein belül egyre több oktatási intézmény alkalmazza majd minőségirányítás céljából, felismerve John Ruskin mondásának igazát: „A minőség sohasem véletlen, mindig szellemi erőfeszítés eredménye.” Érthetők a felmerülő kétségek és alapvető problémák, amelyek eltörpülnek az elméletben, de nagyon hamar színre kerülnek a megvalósításban. Ami mindenképpen szükséges ezekben az időkben, az a vízió, még akkor is, ha nincs ösztönző hatás, mert nem értékelik megfelelően még a normális törekvéseket sem. Ettől függetlenül egy biztos: mára már nem csak mint lehetőséggel kell számolni a minőségbiztosítás és minőségirányítás alkalmazásával. Ma ez már kötelezettséget jelent, amely nélkül nem tudjuk felvenni a versenyt az EU országaival. A szerző a Kassai Műszaki Egyetem hallgatója Z. Németh István jeles prózaíróink, költőink alkotásait öltözteti hol az abszurd, hol a groteszk köntösébe Orvosilag is javasolható kis érvágás ARDAMICA ZORÁN Ne csodálkozzunk, hogy ritkán jelenik meg tájainkon irodalmi paródiakötet, hiszen pro primo: kevés embernek van hozzá tehetsége, pro secundo: kevés tollforgató olvas annyit, hogy irodalmi tájékozottsága megengedné az ilyesmit, pro tertio: csak az olvasott közönség érti meg a paródiát, s ráadásul mindezen feltételeknek egyszerre kell érvényesülniük a siker érdekében. De ami a legkellemedenebb: a parodizált írók nagy részének nincs humorérzéke, a kritikát pedig elég rosszul viseli. Ez még akkor is igaz, ha óvakodom az általánosításoktól. Irodalmi, összefonódásoktól sem mentes mikrokozmoszunkban pedig halálos veszedelem a parodistá- ra nézve a sértődött kolléga... Hasonló veszedelemmel néz most farkasszemet az AB-ART kiadó és Z. Németh István költő. A Nincs me- neqés című kötet ugyanis a „Salátay Pityke Pál (A méltán elfeledett Liposzóma-díjas irodalmár...)” életét és munkásságát, valamint a Tsúszó Sándor költeményeit közreadó fejezetek mellett - nem kevésbé gyilkos humorúak, mint a többi! - jeles prózaíróink, költőink és csupán pénzköltőink alkotásait öltözteti hol az abszurd, hol a groteszk, hol pedig a karikatúra köntösébe. A válogatás meglehetősen szubjektív, de hát parodizálni csak azt lehet, akin van mit, s aki nemcsak a tankönyvekben bujkál, hanem időnként publikál is. (Na, ezért meg majd én kapok a fejemre...) Fiatalt, időst, középkorút; konzervatívot és formabontót; játékosat és halálkomolyat; jót és gyengébbet egyaránt utolért Z. Németh pennája. Áz elsősorban költőként és prózaíróként ismert szerző biztos kézzel teszi a nyakunkra a tollat, akarom mondani, a kést, de célja nem a gyilkolás, csupán amolyan gyógyító, jó szándékú, orvosüag is javasolható kis érvágás, amelytől a túl magas vérnyomás és az egyéb irodalmi „nyomások” visszaállnak a helyes szintre. Z. Németh ádát mindenkin. Érti, amit olvasott, megtalálta a gyenge vagy éppen a legerősebb, legjellegzetesebb pontokat. Pentameter vagy hangsúlyos verselés, próza- vagy rímes szabadvers, klasszikus novella vagy modern prózai szöveg - nincs meneqés! A biztos formakezelés már-már poeta doctusi magasságokba repíti paro- distánkat, aki így tartalmilag és sti- lárisan is kivégezheti áldozatait. Pokolban való pirítás után a verselőket egyenként, a prózaírókat egyveleggé főzve tálalja. Tálcán kínálja az olvasóknak a „fejeket”. így legalább mindenki beleláthat a más és a saját fejébe is (pl. alulról, a nyakon keresztül). Bár az élmény riasztó, lesznek, akik nem látnak majd semmit. Az önkritikus társaság pedig fejvesztve vágtathat a könyvesboltokba felvásárolni a Nincs meneqés összes példányát, nehogy a nyájas olvasó is észrevegye, amin Z. Németh és én olyan jól szórakoztunk! (Z. Németh István: Nincs meneqés, AB-ART, Pozsony 2001)
