Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-25 / 95. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 25. Politika 5 „A hivatalnok csak azt teheti, amit a törvény megenged, a polgár bármit, amit a törvény nem tilt" Még az idén lehet ombudsman Két évvel ezelőtt még Juraj Hrabko volt a kormányhivatal kisebbségi és emberi jogi főosztályának a vezetője. Amikor távozott a hivatalból, Jana Kviečinskát bízták meg helyettesítésével, majd átvette a hivatal vezetését. A főosztályvezetővel terveiről és a feladatokról beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Milyen állapotban vette át Juraj Hrabkótól a szekciót? Hrabko úrral majdnem egyszerre léptünk be ide, úgyhogy a koncepció, amelyet megpróbálunk megvalósítani, tulajdonképpen közös. Amikor átvettem a részleg vezetését, nem ért semmilyen meglepetés. Közös koncepciónkból bizonyos dolgok már megvalósultak, folyamatban voltak, mások pedig a megvalósításra vártak. Egy dolog azonban megváltozott, a PHARE programokon keresztül az integrációs törekvésekkel bővült a szekció feladatköre. Szükségünk van egy új részlegre, mely kizárólag á PHARE programok koordinálásával foglalkozik, máshogyan nem győzzük, a felelősség viszont óriási. Milyen hatáskörökkel rendelkezik? Az elnevezés is sokatmondó: emberi jogokkal és kisebbségekkel foglalkozó szekció, tehát behatárolt hatáskörökről van szó. Az emberi jogok tárcaközi fogalom. Hiszen az emberi jogokról beszélhetünk belső jogrendünk, a nemzetközi dokumentumok és a nemzetközi jogrend szempontjából, de az „emberi” jelzőn keresztül természetesen érinti az iskolaügyi, a szociális és családügyi, az igazságügyi minisztériumot és még sorolhatnám. Szlovákia történelmére a multikulturalitás jellemző, és a kisebbségek szorosan összefüggnek az emberi jogokkal. A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi dokumentumok, melyeket Szlovákia is aláírt, bizonyos védelmet nyújtanak a kisebbségeknek. Azzal, hogy a kisebbségek a szekció elnevezésében hangsúlyt kaptak, a jelenlegi kormány egyértelműen kinyilvánította: szándékában áll speciálisan a kisebbségi kérdéssel foglalkozni. A régiófejlesztés szintén szorosan kötődik a kisebbségekhez és az emberi jogokhoz. Ez adja a hatáskörök tartalmát. A hatáskörökről szóló jogszabály pedig megszabja, meddig mehet el a szekció, hiszen az állami hivatalnok csak azt teheti, amit a törvény megenged, míg a polgár bármit, amit a törvény nem tilt. Ez logikus, hiszen általában az állami szervek sértik meg az emberi jogokat. Ezért lenne szükségünk az ombudsman intézményére. Igen. Szeretnénk kialakítani egy, a jogtiprásokkal szemben hatékony védelmet biztosító rendszert, mely átlátható módon működik. Szeretnénk, ha a polgárok előtt is világos lenne, hogy ez a védelmükre szolgál, s hogy melyik hivatalnak milyen hatáskörei vannak. Ebben a rendszerben a Nemzeti Emberi Jogi Központ, az ombudsmani hivatal és a diszkriminációellenes törvény egymást kiegészítve, hatékonyan működik majd. A Nemzeti Emberi Jogi Központ létezik ugyan, mégsem működik úgy, ahogyan kellene. Ennek egyfajta szerviznek, dokumentációs, monitoringgal foglal» Általában az állami szervek sértik meg az emberi jogokat. kozó, művelődési központnak és könyvtárnak kellene lennie. A központ nemzetközi szerződés szerint jött létre, az ENSZ egyik alapján keresztül két évig a holland kormány finanszírozta. A szerződés lejárta óta Szlovákia pénzeli az igazságügyi minisztériumon keresztül. A központba küldött számvevő- széki ellenőrzést az ügyvezető igazgató elutasította. Képtelenség, hogy az adófizetők pénzét ne lehessen ellenőrizni, miközben évi ötmillióról van szó. A kormányon kívüli szervezetek és az emberi jogokkal, monitoringgal foglalkozó állami alkalmazottak is úgy vélik, ötmilliónak elégnek kellene lennie az említett feladatok elvégzéséhez. Nem sokkal azután, hogy beléptem a hivatalba, Hrabko úrral abszolváltam egy genfi szolgálati utat. Bár nem a központ miatt utaztunk Genfbe, fontosnak tartottuk megbeszélni a központtal kapcsolatos problémákat az ENSZ Emberjogi Főbiztosa Hivatalának, Mary Robinsonnak a munkatársaival, a nemzeti központokért felelős személyekkel, tehát az ügyben legilletékesebbekkel. Megkérdeztük, mi történne, ha megszüntetnénk a központot, az ENSZ ellenezné-e, megsér- tenénk-e akár jogi, akár erkölcsi szempontból valamilyen egyezséget. Arról is beszéltünk, mi volt a központ eredeti küldetése. Az ENSZ-szel kötött szerződés lejárt. Az ENSZ 1996-ban értékelte a központ tevékenységét, a jelentésben ajánlásokat tett működésének javítására, de a továbbiakban közölték: kizárólag Szlovákia belügye, mit csinál a központtal, hiszen a szlovák költségvetésből pénzelik. Nincsen olyan hatásköröm, amely lehetővé tenné számomra, hogy megváltoztassam a központ működését. Csak azt szeretném, ha az eredeti elképzelések szerint működne, ha valamennyi funkcióját maradéktalanul betöltené. Független intézménynek kellene lennie, de a függetlenség nem jelent ellenőrizhetetlenséget. Az említett jogvédő rendszerben szükségünk van a központra, ám működőképesnek kell lennie. Visszatérve a hárompilléres rendszerre, hol tart az ombuds- manról szóló, valamint a diszkriminációellenes törvény? Az ombudsmannal az alkotmány- módosítás elfogadásáig kellett várni. Külföldi tapasztalatok alapján döntöttünk úgy, hogy az ombudsman intézményét nemcsak egyszerű törvényben, hanem az alkotmányban is rögzíteni kell. Addig, amíg az alkotmánymódosítást elfogadták, olyan munkák folytak, mint az anyaggyűjtés, elemzések, állandó kapcsolatban voltunk az államigazgatási, a nem kormányzati szervezetek hazai és külföldi szakembereivel azért, hogy koncepciónk megfeleljen a szlovákiai viszonyoknak. A törvény háromnegyede már elkészült. És a diszkriminációellenes törvénnyel mi a helyzet? A diszkriminációellenes törvény munkamegnevezés, mely egy átfogó koncepciót takar. Először itt is anyaggyűjtő munka folyt. Rájöt» Képtelenség, hogy az adófizetők pénzét ne lehessen ellenőrizni. tünk, hogy jogrendünk, büntető törvénykönyvünk tulajdonképpen rendben van, hiányzik viszont a jogszabályok gyakorlati alkalmazása. A Btk. ismeri a faji indíttatású bűncselekmény fogalmát, a gyakorlatban azonban nagyon nehéz az ilyen cselekmények bizonyítása. A folyamat bonyolult. Koncepciónk szerint létrejönne az Egyforma Bánásmód Központja. A központ olyan szervként működne, amely biztosítaná a diszkriminációellenes törvény bevezetését a gyakorlatban, ellenőrizné alkalmazását. Mikorra tervezik a két törvény hatályba lépését? Mindkét törvény háromnegyed része már kész, közben konferenciát, találkozót is szervezünk, konzultálunk. Nem szeretnénk, ha fölösleges intézmények jönnének létre, melyek csak a költségvetést terhelnék le. Merész terveimben mindkét intézmény létrejön az év végéig. RÖVIDEN Ingáztatják a magyarellenes Škodát Nagyszombat. Újra a kerületi hivatal előtt áll az a piros 1203-as Škoda, amelyet nemrég magyarellenes feliratokkal kipingálva állítottak oda, amíg ismereüen tettesek be nem verték az ablakait. A HZDS járási szervezete bejelentette, ő a gépkocsi tulajdonosa, s addig áll majd ott, amíg a parlament szavazni nem fog a megyerendszerről. Otakar Mahút járási párttitkár jelezte, az autót biztonsági okokból ezentúl éjszakára elviszik, de minden reggel visszaállítják majd. (TASR) Kórházban a külügyminiszter Pozsony. Eduard Kukant tegnapelőtt beszállították a belügyminisztérium kórházába, mivel a külügyminiszternek már egy hete porckorongsérülése van. Az orvosok már korábban javasolták ä kórházi kezelést, de ő csak most döntött úgy, hogy befekszik: közelgő amerikai útja előtt szeretne teljesen egészséges lenni. Kukán május elsején indulna New Yorkba, s többek közt Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is találkoznia kellene. (SITA) Tovább fogyatkozik a Borža-csapat Kassa. A lengyel rendőrség letartóztatta Borža csapatának egy újabb tagját. Michal R. a lengyel-ukrán határon akadt horogra, s így a 14 fős csoportból már csak hárman vannak szabadlábon. Boržát, a maffiafőnököt tavaly novemberben a cseh rendőrség fogta el Ústí nad Labemben, s azóta is Csehországban van előzetes letartóztatásban. A kassai nyomozóhivatal vezetője szerint a maffiózót valószínűleg 2 hónapon belül átszállítják Szlovákiába, s itt állítják majd bíróság elé. (TASR) Etikátlan politikusokkal kvaterkázni Pozsony. Információszerzés szempontjából kellemes, de etikai szempontból nagyon veszélyes, ha az újságírók gyakran találkoz- gatnak a politikusokkal „egy sör mellett”, jelentette ki Barbara Thomass, aki a hollandiai Európai Ujságíróközpontban tanít ujságíróetikát: Szlovákiában az újságírók és a politikusok többsége nem zárkózik el az ilyen találkozásoktól, ennek volt ékes példája az is, amikor nemrég Mikuláš Dzrinda és Ivan Miklós újságírókkal együtt ünnepelték Miklós belépését az SDKÚ-ba. (SITA) Kormánybiztost követel az SNS Pozsony. Az SNS hivatalosan felkérte a kormányfőt, azonnal nevezzen ki egy új kormánybiztost, akinek az lenne a feladata, hogy az ország déli, vegyes lakosságú területein a szlovákok állampolgári jogait védje. Malíková pártelnök szerint azért van erre szükség, mert a magyarok átlagon felüli kisebbségi jogaik révén már az elnyomott kisebbség helyzetébejuttatták a déli területeken lakó szlovákokat. (TASR) Fígeľ májusra várja a választ Pozsony. „A szabad munkavállalást korlátozó intézkedéseket az új tagoknak minden jelenlegi taggal egyenként kellene megtárgyalniuk, így az üggyel kapcsolatos ellenérzéseket is le lehetne küzdeni” -jelentette ki Ján Fígeľ Brüsszelben. Szlovákia integrációs tárgyalóbiztosa jelezte, az EU egyelőre nem nyilatkozott ezzel a javaslattal kapcsolatban, a válasz májusra várható. Szerinte az EU- tagországok számára is egyszerűbb lenne ez a megoldás, hiszen nem mindenkinél azonosak az arányok. (SITA) Komáromban tárgyaltak a szlovák és a magyar kulturális tárca államtitkárai - hasznosítható tapasztalatok Németh Zsolt Ung-vidéki és bodrogközi látogatása Szerződéskötés még a nyár folyamán Szélesebb lehetőségek Milan Gacík szlovák és Baán László magyar kulturális államtitkár (Dömötör Ede felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A Duna Menti Múzeum épületében találkoztak tegnap a szlovák és a magyar kulturális tárca képviselői. A közigazgatási reform és annak hatása a kulturális intézményrendszerre, a kisebbségi kultúrák finanszírozása a két országban, az eddigi műemlékvédelmi együttműködés kiértékelése, javaslatok a további kulturális együttműködésre - ezek voltak a megbeszélés fő témái. Milan Gacík szlovák kulturális államtitkár a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, a köz- igazgatási reform kapcsán elsősorban a tapasztalatok átadására kérték partnereiket, Magyarországon ez a folyamat ugyanis már tíz évvel ezelőtt lezajlott, és mivel a két ország kulturális intézményrendszere hasonló, a magyar tapasztalatok Szlovákiában is hasznosíthatók. Kiderült az is, hogy a jelenlegi magyar kormány számára a kultúra finanszírozása prioritássá vált, ami Gacík szerint sajnos egyetlen ’89 utáni szlovák kormányról sem mondható el. Ezt jól illusztrálja a tájékoztatón elhangzott adat is, amely szerint a (koronában számított) 700 milliárdos magyar állami költségvetésből 15 milliárd jut kultúrára (a nemzeti kisebbségek támogatása nélkül), míg a szlovák 200 milliárdos költségvetésből a szlovák és a kisebbségi kultúrákra összesen nem egész hárommilliárd korona jut. Tegnap a felek megegyeztek abban, hogy közös munkacsoportot hoznak létre, és javaslatot dolgoznak ki a révkomáromi-komáromi erődít- ményrendszernek a vüágörökségi listára történő bejegyzésére. Szó volt a kisebbségi kultúrák új finanszírozási modelljének bevezetéséről is. A közeljövő konkrét tervei között szerepel a szlovák kultúra heteinek nagyszabású rendezvénysorozata, amelynek eseményeire nem csupán Budapesten, hanem több magyarországi városban is sor kerül. Gacík reméli, hogy a szlovák-magyar kulturális és oktatási szerződés aláírása már idén június végéig megvalósulhat. Baán László, a nemzeti kulturális örökség minisztériumának köz- igazgatási államtitkára nagyon fontosnak tartja, hogy sikerült áttekinteniük a két ország kulturális intézményrendszerének egészét. Teljes egyetértés volt a két tárca képviselői között a tekintetben, hogy együttműködésük jó, sok tekintetben pedig kiváló, és ezeket a jó kapcsolatokat továbbra is ápolni és fejleszteni szeretnék, (me) UJ SZO-TUDOSlTAS Nagykapos/Királyhelmec. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár tegnap Ung-vidéki és bodrogközi látogatása során Nagy- kaposon és Királyhelmecen magyar önkormányzati vezetőkkel, a magyar szervezetek képviselőivel és a régió vállalkozóival találkozott. Látogatásának fő célja a stá- tustörvény-javaslat közelebbi ismertetése, illetve részletkérdéseinek megvitatása volt. Németh Zsolt elmondta, a státustörvény nemcsak a felsőoktatás pénzügyi támogatása keretében nyújt majd szélesebb lehetőségeket a határon túli magyaroknak, hanem az az évi, gyermekenkénti 20 ezer forintos oktatási segély is, amit azok a szülők kaphatnak majd, akik magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Szerinte a megerősödő magyar gazdaság jó lehetőséÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Strasbourg. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén az MKP képviseletében Duka Zólyomi Árpád vesz részt. Az MKP általános alelnöke lapunknak elmondta, tegnap elfogadták a 43 államot tömörítő ET költségvetését, és megkezdték az EU emberi jogi bírósága bírá- inak választását. A 16 bíró közül minősített többséggel eddig tizenkettőt választottak meg, ma lesz a geket kínál arra, hogy a nagyarányú munkanélküliséggel küzdő keleti térségekből is munkát vállalhassanak Magyarországon az emberek, ezt a státustörvény biztosítja, beleértve az önkormányzatok és vállalkozók szoros együttműködésének lehetőségét is. „Abban bízunk, hogy ez a törvény erősíteni fogja a határon túli magyarok kötődését a magyar nemzethez, erősíti indentitástudatukat, és részben megpróbálja őket meggátolni abban, hogy feladják a reményt és elvándoroljanak, illetve asszimilálódjanak” - mondta az államtitkár. Németh Zsolt kiemelte: a magyar kormány azonosul a magyar Koalíció Pártjának elvárásaival, amelyek^ azt célozzák, hogy Szlovákia köz- igazgatási reformjával ne bontsák meg a magyarlakta területek demográfiai arányait, hanem egy-egy általuk is elfogadható közigazgatási egységben élhessenek, (kát) voksolás második fordulója. Az ET parlamenti közgyűlése tegnap a szólás- és információszabadságról szóló dokumentummal is foglalkozott, számos ajánlás született az európai sajtó függetlenségének biztosítása érdekében. Duka Zólyomi lapunknak elmondta, több felszólaló bírálta az orosz, az ukrán és a cseh sajtó függetlenségét. Ma többek közt a koszovói helyzetről, holnap pedig az ukrán ET-tagság megszüntetéséről tárgyal a testület, (jéel) Egyelőre senki sem kapott politikai menedékjogot az új hullámban érkezett szlovákiai romák közül Szigorított szabályok érvényesek Belgiumban ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az új hullámban érkezett szlovákiai romák közül egyelőre senki sem kapott belga menedékjogot. A szigorított szabályok alapján határ menti menekültszállásokon helyezik el őket, csak ételt és mintegy 150 koronányi heti zsebpénzt kapnak. Ennek ellenére az ügy komolyságát jelzi, hogy Belgiumba utazott Ján Figeľ, Szlovákia integrációs tárgyalóbiztosa. Pittner belügyminiszter szerint a jelenlegi hullám arra lesz jó, hogy letesztelje a belga rendszert, ellen tud-e állni a romák megalapozatlan kérvényeinek. A Pittneréhez hasonló álláspontra helyezkedett Dzurinda kormányfő is, aki jelezte: tegnapelőtt telefonon beszélt belga kollégájával, s egyetértettek abban, hogy a vízumkényszer újbóli bevezetése komoly problémákat jelentene, így együtt próbálnak majd megoldást találni. Alexander Patkoló szerint egyértelműen a szlovák hivatalok és a szlovák Holnap tárgyalnak az ukrán ET-tagság megszüntetéséről Függetlenebb sajtót állam felelős a romák távozásáért. A RIS elnöke szerint Csáky Pál miniszterelnök-helyettes két és fél éven keresztül csak a magyarokkal törődött, s nem segített semmit a romákon. Svédország az elmúlt pár napban kiutasított 25 szlovákiai romát, alak megpróbáltak politikaimene- kült-státust kapni. (s,c,t)
