Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-23 / 93. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 23. KOMMENTÁR Locsogunk, locsogunk BUCHLOVICS PÉTER Megszoktuk, hogy politikusaink némelyike mond valami bődületes zagyvaságot, aztán kénytelen visszaszívni, vagy ha ez nem sikerül, ak­kor elbagatellizálja a kimondottakat. De el nem hangzottá már akkor sem tudja tenni, mire az egész helyzet csapdává alakul, melyben ő vergődik a leginkább. Rosszabb esetben pedig politikusunk dühödt ellentámadásokkal védi a saját maga által gerjesztett és már tartha­tatlan dolgot. Itt van például Jozef Macejko közlekedési miniszter múlt heti aprócska megjegyzése lefizetésügyben. Miniszterünk el­kottyantotta: hárommillió koronát ajánlott fel neki egy ismeretlen személy egy eperjesi földügyiét kapcsán. Az ügyészség pedig felkérte Macejkót, árulja el, legyen szíves, mi is az ábra; ha á-t mondott, mondjon b-t is, de minimum tegyen feljelentést, ha - mint azt saját maga állítja - korrumpálni akarták az ő kérlelhetetlen és megveszte­gethetetlen személyét. Mire politikusunk azt rebegte, bocs’, de nem történt semmi, feljelentést nem tehet, mert a hárommilkót zsebbe ajánló illetőt nem ismeri, nincsenek tanúi és bizonyítékai sem. Kö­nyörgöm, akkor meg miről beszél. Minek mond ország-vüág előtt ilyeneket. Netán azt hiszi, eget verő szenzáció, hogy ő tisztességes és az is marad, pedig megkísértették. Egyáltalán miért kell valakinek a széles nyilvánosság előtt bizonygatnia a becsületességét, ha ráadásul még oka sincs rá. Ez az egész gyanús és büdös. Rendben van, lehet, a miniszter csak naiv jóindulattal meg jókora adag hebehurgyasággal mondta azt, amit mondott. De mivel meggondolatlanul locsogott, pont azt érte el, amit nem akart. Az ügyészség máris azt állítja, a lefi­zetés tényének alapos gyanúja áll fenn. Vagyis Macejko miniszter úr a saját becsületét védő, de öncélú kijelentésével saját magát sározta be, noha azt a hárommilliót lehet, hogy tényleg nem tette zsebre. Azt tip­pelem, ebben az ügyben hallunk még érdekességeket, és szinte biztos, hogy elhangzik még egy-két dörgedelem is a sajtó problémagerjesztő cinizmusáról, sanda, bolhából mindenáron elefántot gyártó újság­írókról. Csak hát a miniszter úr kimondta azt, amit kimondott, a szó pedig hiába száll el, a gyanú megmarad. Szlovákia alagsori demokrá­ciájában pedig általában be szoktak igazolódni az efféle kijelentések. Mert az előítéletek is rossz tapasztalatból születnek. Kisebbségi minimum TÓTH MIHÁLY Ahogy ellenségeink, ellenfeleink, önzetlen, kevésbé önzeüen és ki­mondottan önző barátaink különféle gesztusokra ragadtatják magu­kat, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a szlovákiai magyar köz­életben itt lenne az ideje a politikai és a közéleti résenlétet szolgáló ki­sebbségi minimum tételei lajstromozásának. „Legyél együttérző a földkerekség összes többi kisebbségével!” Ha rajtam múlna, e monda­tot nagyon előre írnám azon a listán. Mind az egyszerű állampolgárt, mind a politika különböző fokozatain szereplőket sok-sok átveréstől, naiv jóindulatban gyökerező melléfogástól lehetne ezzel megmente­ni. A kisebbségi önérzeteskedés így megalapozott önérzetté nemesed­hetne. E gondolat akkor fogalmazódott meg bennem, amikor néhány hete 40 kiváló magyar értelmiségi köszönőlevelet írt Franciaország miniszterelnökének, mert Párizs idegenrendészete befogadott né­hány magyarországi roma családot. Kisebbségi életérzésemből eredő­en számomra teljesen mellékes, hogy kísérte-e az esetet titkosszolgá­lati hullámverés, vagy hogy magyarországi politikusok megsértődtek- e. Azon is csak szomorkásán mosolygok, hogy akik Budapesten a ha­táron túlra rekedt véreiket siratják, az egész nemzet nevében megsér­tődnek, mert a nagy forradalom hazájának hatóságai bármilyen meg­fontolásból elhitték, hogy a cigánypérói élet - nem földi paradicsom. Annak is lelke rajta, akinek az egészről csak az jut eszébe, hogy Tria­non Franciaországban van. Az emberibb élet reményében kivándorolt roma sorsa fontosabb, mint a titkosszolgálatok összes ügynöke együttvéve. Viszont szívesen készítek egy listát az utóbbi 3-4 évszázad magyarországi eredetű, a franciák vendégszeretetét élvező emigrán­sairól. Vagy a, jobb magyaroknak” talán csak a legalább 100 éve ha­lott emigráns a jó emigráns? A kérdések kérdése az, hogyan viszo­nyuljon a szlovákiai kisebbségi magyar azokhoz a (szintén kisebbsé­gi) magyarországiakhoz, akik körül politikai hullámverés keletkezett. Gyalogmagyaijaink számára erkölcsi minimum: örvendeni, hogy egy másik kisebbség néhány tagjának élete talán jobbra fordul. Azoktól a politikusoktól pedig, akik a kisebbségi kérdés gazdái lettek, talán jog­gal elvárható, hogy legalább ne legyenek ellendrukkerei a kitelepült romák szerencséjének. Az egységes magyar nemzet örök. Viszont egyeden politikai irányzat, netán kormány se örök időkre szóló. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, 4 az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of Circulations E-mail: redakcia@ujszo.com- Jöjjön már közelebb, uram, hadd nézzem meg jobban! Hosszú ideje ugyanis maga az első ember, aki nem hozott magával csúszópénzt. (Peter Gossányi rajza) HETI GAZDA(G)SÁG Toporgás a listák végén Olyan országgal összeha­sonlítva, mint Kenya vagy Zambia, Szlovákia ugyan tíz hellyel előbbre lépett, de még mindig a lista sötét felé­ben van - derült ki a gazda­ságok szabadságát értékelő éves jelentés múlt heti köz­zétételekor. TUBA LAJOS Pedig lehettünk volna jobbak is, legalábbis a velünk egykoron egy szintről startoló országok közül csak Lengyelország produkált ke­vesebbet - a hetvenéves szovjet örökség ellenére például az összes balti állam megelőzött bennün­ket. A több mutató alapján képzett index főleg a továbbra is hatalmas állami befolyás és a piaci szabá­lyok kismértékű alkalmazása mi­att ennyire rossz. Bár kiindulási alapként az 1999 végi helyzet szolgált, az ezzel foglalkozó elem­zők már előre jelezték, mivel szin­te semmilyen javulás nem történt, nem számíthatunk a pozíció jelen­tős változására. Márpedig a lista élén álló országok közös jellemző­je, hogy ezekben az államokban a legkisebb a szegények aránya, leg­hosszabb az átlagéletkor és legna­gyobb a GDP-növekedés, vagyis minél hátrább található az ország a listán, a benne élők annál kevés­bé számíthatnak ilyen pozitívu­mokra. Ebbe a kategóriába tartozik még az a húsvét utáni hír, amely szerint az egy főre eső gazdasági teljesít­mény alapján Szlovákia a harminc OECD-tagország között a 27. he­lyet foglalja el, az átlag mindössze 48 százalékát produkálva. Mögöt­tünk már csak a teljes pénzügyi összeomlás állapotában levő Tö­rökország, a néhány évvel ezelőtt hasonló összeomlást produkáló Mexikó és az uniós bővítés sötét lovának tekintett Lengyelország van. Magyarország az OECD-átlag 51 százalékát produkálta, Csehor- szágnak pedig 59 százalékkal csaknem egynegyeddel nagyobb a teljesítmény, mint Szlovákiának. Az egészben egyébként a legszo­morúbb az, hogy Szlovákia évek óta nem képes feljebb tornászni teljesítményét, pedig 1996-ban még Magyarországgal együtt az átlag 46 százalékán volt. Rudolf Schuster államfő pénteken Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter tiltakozása ellenére alá­írta a vagyonadó eltörléséről szóló törvényt, így az májustól érvénybe lép. Érdemes felhívni a figyelmet a bevezetőben említett lista készítői­nek véleményére, amely szerint a pénzügyminisztérium által terve­zett adóreform semmiben sem se­gíti elő a gazdasági szabadság nö­vekedését. A bankvilágban véget ért a Posta­bank visszavétele a Mečiarék ide­jén csöndben többségi pozícióba került magántulajdonosoktól, va­gyis a pénzintézet eladhatóvá vált. Az Általános Hitelbankban a két érdeklődő május közepéig fejezi be az elemzést, és ezután teszi meg vételi ajánlatát. A jelenlegi el­képzelések szerint az erre kineve­zett bizottság június 11-éig tesz Szlovákia évek óta nem képes feljebb tornászni teljesítményét... ajánlást a kormánynak, hogy ki­nek adja el a felkínált 75 százalé­kos részvénycsomagot. Ha minden jól megy, a kabinet június 20-i ülé­sén el is döntheti a kérdést. A pénzügyminisztériumnak sike­rült megegyeznie a Befektetési és Fejlesztési Bank, valamint a Szlo­vák Biztosító tervezett privatizálá­sának előkészítését bírósági perek­kel két éve blokkoló Penta Group- pal. A nyilvánosságra került hírek szerint a hasonló módszerekkel már egy sor hazai nagy cégnél si­kerrel beavatkozó brókercég ezút­tal a biztosítóból szerzi meg a sáp­ját, ahol 19 százalékos részesedést szerez, és ebből adhat el majd az állami rész privatizációja mellett. A kormány szerdán úgy döntött, hogy meggyorsítja a nagyprivati­zációs döntések előkészítését. Há­rom év után felébredve főként a hí­resen lassú ügyintézést próbálja meggyorsítani, a járási elöljárók utasítást kaptak, hogy külön fi­gyeljenek oda az ilyen jellegű ira­... meggyorsítja a nagy­privatizációs döntések előkészítését. tokra. A vagyonalapi kötvények tu­lajdonosai számára a kifizetések megkezdése mellett fontosak a to­vábbi forrásokkal kapcsolatos hí­rek is. Az Általános Hitelbank mel­lett a legforróbb ilyen lehetőség a Slovnaft 8 százalékos csomagja, amelyet a Nemzeti Vagyonalap el­nöke szerint a tőzsdén keresztül dobnak piacra. Ez azért is érdekes lesz, mert ugyanebben az időben próbálkozik hasonló megoldással a Slovnaftban 4,5 százalékkal ren­delkező gázművek és 1 százalékot birtokló restitúciós alap is. A Nemzeti Vagyonalap a múlt hé­ten ezenkívül hozzájutott a Kelet­szlovákiai Vasmű 12,6 százalékos részvénycsomagjához, amelyet va­lószínűleg a U. S. Steelnek ad el. A kis vasműrészvényesek számára érdekes, hogy az amerikai cég va­lószínűleg nyilvános vételi ajánla­tot tesz az összes részvény megvá­sárlására. Ehhez azonban olyan feltételt szabott, hogy az árat a cég helyzetének alapos elemzése után szabhassa meg (egyébként a tőke­piaci árfolyamok alapján kellene ezt megtennie). A vagyonalapi kötvények árfolyama különben a kifizetés megkezdésére sem ingott meg, továbbra is 11 700 korona fe­lett van. TALLÓZÓ ADEVARUL „A határon túli magyarokról készü­lő státustörvény a román-magyar kapcsolatok normalizálásának ke­vésbé látványos, de valós és szük­séges folyamatába illeszkedik be” - állapítja meg az egyik legbefolyá­sosabb bukaresti újságnak számító lap. Szerinte tíz évvel ezelőtt Ro­mánia egy hasonló törvény kidol­gozásának csak a szándékát is az Erdély elszakítására tett kísérlet­nek tekintette volna. Most a román vezetés érdeklődése a normális ke­retek között maradt. „Igaz, hogy Bukarest sértettnek érzi magát, mert Budapest nem konzultált vele a törvény kapcsán, s az is igaz, hogy egyetlen olyan ország sem kapott tájékoztatást, ahol magya­rok élnek, továbbá Budapest nem informálta Brüsszelt sem, de ez sokkal inkább diplomáciai baklö­vésnek tekinthető, semmint kihí­vásnak” - szögezi le a napilap. Kommentátora rámutat: a profit­nak és a piacgazdaságnak nincs ideje az etnikumközi gyűlöletre. Magyarországon romániai magya­rok, de románok ezrei is dolgoznak feketén. Hazaküldözött pénzükből Romániában házak épülnek, ma­gángazdaságok létesülnek, szapo­rodnak a gépek, a berendezések, a tartós fogyasztási cikkek. Biztos, hogy a törvény kedvező hatásai mellett lesznek majd árnyoldalak is, s az is valószínű, hogy a románi­ai magyarok mellett lesz még egy­két millió személy, aki magyarnak fogja vallani magát, hogy munkát kaphasson Magyarországon, de még inkább azért, hogy könnyeb­ben jusson tovább Ausztriába vagy Németországba. „De nem a magyar igazolvány, hanem a piac fogja el­dönteni, hogy ki talál munkát, s ha végre Romániában is beindul a gaz­daság motorja, jóval kevesebben lesznek, akik a határon túl fognak munkát keresni” - írja a lap, s meg­jegyzi: Budapest erőfeszítéseit lát­va csak az sajnálatos, hogy Romá­nia szinte semmit nem volt képes tenni a világban élő románokért. MLADÁ FRONTA DNES Václav Klaus, a Polgári Demokrati­kus Párt elnöke elismerte, hogy az 1989-es prágai rendszerváltás után legnagyobb politikai ellenfelének Václav Havelt tekinti, akivel már egy évtizede harcot folytat a cseh társadalom képének alakításáért. A volt miniszterelnök, a cseh politikai és gazdasági reformok egyik vezér­alakja elmondta: elképzeléseinek két legnagyobb ellenfele az egész elmúlt évtizedben az államfő, vala­mint Miloš Zeman akkori szociálde­mokrata pártelnök volt. Havel és Klaus vitája elvi síkon az elmúlt év­tizedben elsősorban arról szólt, mi­lyen befolyása legyen a polgári szerveződéseknek a politika és a társadalom alakulására. Klaus egy­értelműen a kizárólagos parlamen­ti demokrácia híve, s nyíltan bírálja Havelt azért, hogy a politikai pár­tok helyett a civil szférára helyezi a hangsúlyt. Klaus leszögezi: tíz év­vel ezelőtt alakult pártjának az az egyik legfőbb érdeme, hogy sikerült szétvernie „a mozgalmakon, fóru­mokon, szövetségeken és fronto­kon” alapuló haveli „nem politikai politikát”, amely a csehszlovákiai rendszerváltás utáni első időszakot jellemezte, s „a szabadság, a parla­menti demokrácia és a piacgazda­ság eszméjén alapuló koncepció­val” sikerült megindítania a társa­dalom mélyreható átalakulásának folyamatát. OLVASÓI LEVÉL Segítség Kárpátaljának Jön az árvíz - hangzott a rádióból, televízióból. Mindenki a híreket fi­gyelte. Ugyan kibíiják-e a töltések? Ez foglalkoztatta az embereket. A Nyugatkassai Református Egyház­megye a romániai változások alkal­mával is nagy segítséget nyújtott az ott élőknek. Vallásra vagy nemzeti­ségre való tekintet nélkül mindenki részesült a segítségben. Akkor dr. Tőkés István professzor úr irá­nyításával kilenc kamion vitte a se­gélyt Kolozsvárra. Amikor árvíz súj­totta Kárpátalját, úgyszintén gyűj­tést szerveztünk. Cirok Béla nagy- szőlősi református lelkipásztor irá­nyításával három teherautó indult Kárpátaljára. Amikor megint bajba jutottak a térségben, Varga Zoltán és Molnár Árpád lelkipásztornak, valamint Drenko Zoltánnak, a Rozsnyói Református Magyar Alap­iskola igazgatójának a segítségével felhívást juttattunk el a gyülekeze­tekhez. Az Új Szó is felfigyelt a gyűjtésre, és riportot készített. Va­lóban elindult a gyűjtés, melyhez csatlakozott Szepsi polgármestere és a helyi katolikus közösség is. Cé­lunk Técső volt. Ott László Károly esperes és a presbitérium vette át a segélyt. Beregszászon a diakóniai központban találkoztunk Süli Já­nossal, Kassa-Óváros polgármeste­rével, aki szintén segített az árvíz- károsultaknak. Húsvét után dr. Er­délyi Géza püspök úr vezetésével még egy segélyszállítmány indult Kárpátaljára. Szeretnénk köszöne­tét mondani minden adakozónak. Külön eismerés a szepsi diakóniai munkásoknak és a Bódva-völgyi Református Ifjúsági Szervezetnek, valamint a szepsi konfirmandusok­nak, Molnár Sándornak, az egyház­megye jegyzőjének. Máramaros-Ügocsa református egyházmegye vezetősége és László Károly esperes őszinte köszönetét fejezte ki a Nyugatkassai Reformá­tus Egyházmegyének, a városok­nak, közösségeknek és református gyülekezeteknek a Kárpátaljára el­juttatott segélyszállítmányért. Is­ten gazdag áldása kísérje minden adományozó testvérünket. Gábor Lajos esperes Szepsi

Next

/
Thumbnails
Contents