Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-21 / 92. szám, szombat
8 Tudomány és technika v ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 21. A kutatók szeretnének rájönni az öregedés okozójára A fiatalság hormonja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a csillagászok az első exobolygót csak 1992-ben észlelték, azóta a számuk már hatvanháromra emelkedett Naprendszeren kívüli planéták A fiatal csillagok vonzáskörzetében lévő porfelhőkben még napjainkban is számos bolygó születhet (Archív felvétel) Az öregedés okait vizsgáló kutatók legfrissebb eredményei szerint hormonok okozzák az életkor előrehaladtával bekövetkező változásokat. Élesztő, fonálférgek, és gyümölcslegyek genetikai vizsgálata hasonló eredményt hozott: az öregedést egy inzulinszerű hormon szabályozza. Az öregedés és a halál jelensége alapvető biológiai folyamat. Ezek az evolúciós jelentőséggel bíró, genetikailag meghatározott életfunkciók minden élőlényt egyaránt érintenek. A genetika modell-organizmu- sain végzett kutatások során életkort befolyásoló hormonális hatásokat ismertek fel a kutatók. Megállapították, hogy az inzulinnak és egy inzulinhoz hasonló növekedési faktornak alapvető szerepe van az öregedési folyamatokban. Ezek a hormonok fehérjék, amelyek termelődését gének szabályozzák. Az élesztőben, a laboratóriumi fonálféregben (Caenorhabditis elegáns), és az ecetmuslicában (Drosophila melanogaster) egyaránt megtalálható annak az inzulinszerű hormonnak a génje, amelynek termelődése hatására elkezdődik az öregedés. A kutatók feltételezik, hogy hasonló folyamatok zajlanak le az emberi szervezetben is, annak ellenére, hogy ezek a kísérleti állatok nagyon különbözőek egymástól. Sőt, ez a különbözőség éppen Biológusok legfrissebb felfedezése szerint a baglyok különleges „körülölelő” hallásuk segítségével csapnak le áldozatukra. Az éjszakai koromsötét ellenére a bagoly pontosan tudja, merre kell céloznia karmaival, hogy zsákmányát tökéletesen megragadja. Vajon minek köszönheti ezt a mérnöki precizitást? Biológusok most - úgy tűnik - megfejtették a rejtélyt: a baglyoknak nemcsak a fülük éles, de agyuk különleges képességet fejlesztett ki hangok feldolgozására. A Caltech, vagyis a California Institute of Technology munkatársai arról számolnak be, hogy a baglyok zsákmányukat a sötétben úgy lokalizálják, hogy a leendő áldozat által kiadott hangok beérkezési idejének és intenzitásának különbségeiből számítják ki áldozatuk helyzetét. Ez a számítás a középagyban történik, mintegy ezer speciális idegsejt segítségével - mondta Mark Konishi, a Caltech vi- selkedésbiológia-professzora. Pélazt erősíti meg, hogy az evolúció folyamatának igen korai szakaszában ldalakult, és valamennyi állatban megmaradt, úgynevezett konzervatív génekről van szó, amelyek akkor fejlődtek ki, amikor az élesztő, a férgek, a rovarok és az emlősök még közös őssel rendelkeztek. Az amerikai Brown University kutatói ecetmuslicákkal végezték kísérleteiket. Alapesetben inzulin hatására a muslicák agyában egy úgynevezett juvenilis hormon termelődik, amelynek hatására az állatok szaporodni és öregedni kezdenek. A Marc Tatar vezetésével működő kutatócsoport tagjai molekuláris genetikai beavatkozásokkal olyan muslicákat hoztak létre, amelyekben nem működtek az inzulint megkötő receptor-sejtek, és azt tapasztalták, hogy ezek az állatok jóval tovább éltek, mint társaik. A ldsméretű nőstény gyümölcslegyek kétszer annyi ideig éltek, mint a normálisak, míg a genetikailag módosított hímek húsz nap után elpusztultak. Tatar és munkatársai a jövőben egereken dolgoznak tovább, a juvenilis hormon emlősökre gyakorolt hatásainak megismerésén. Arra kíváncsiak, hogy milyen hatása van a hormonnak a sejtekre és szövetekre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, valamennyi kutatócsoport arra következtetésre jutott, hogy az emberben is a hormonális folyamatok szabályozzák az öregedést. (É. T.) dául, ha egy egér az avarban a repülő bagolytól enyhén jobbra bóklászik, a ragadozó először a jobb fülében hallja az egér által keltett zajt, és a másodperc töredékével később a bal fülében is. Ez az információ aztán a középagy specializált neuron- jaihoz továbbítódik. Ezzel egy időben a bagoly füle érzékeli a hangerő enyhe különbségét is. Ez az információ ugyanazokhoz a neuro- nokhoz továbbítódik, ahol a két adat „összeszorzódik”, és így az áldozat pontos térbeli helyzetét adja. így tehát a neuronok egyfajta kapcsolótáblaként működnek. Nem önmagában a beérkezési időre vagy az intenzitásra, hanem ezek bizonyos kombinációira reagálnak. Nem teljesen világos, hogyan érzékeli a bagoly az egér helyzetét a harmadik dimenzióban, mondja Konishi, de elképzelhető, hogy a bagoly egyszerűen visszaemlékszik arra, hogy müyen messze van a talaj, vagy általában mekkora zajt ad ki egy egér, és valahogy beilleszti ezt az információt a számításba. (O) Az Utóbbi hetek felfedezéseinek köszönhetően hatvanháromra nőtt az ismert, Naprendszeren kívüli bolygók száma. A most felfedezett 11 új planéta közül egy a lakható zónában kering. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) La Sillában (Chile) dolgozó nemzetközi csillagászcsoportja 11 új, Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentette be a közelmúltban. Ezzel már 63 exobolygó- ról van tudomásunk, pedig az elsőt csak 1992-ben észlelték. A bolygókat most is a csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk alapján észlelték, vagyis csak közvetetten „látjuk” őket. A közeli csillagok körül keringő új bolygó egyike körülbelül Nap-Föld távolságban kering napszerű csillagától, azaz az ún. életzónában helyezkedik el, ahol tartósan folyékony maradhat a víz. Bár maga a bolygó Jupiter-szerű óriás, nem kizárt, hogy ugyanúgy nagyméretű, szilárd felszínű holdjai vannak, mint éppen a Jupiternek. Ha így van, akkor ott az általunk ismert élet is lehetséges. Az új exobolygók némelyike ugyanahhoz a csillaghoz tartozik; a csillagászok két olyan rendszert fedeztek fel, amely nem egyetlen bolygót tartalmaz. Érdekesség, hogy az egyik rendszerben az egyik planéta keringési ideje majdnem pontosan kétszerese a másikénak - ezek az ún. rezonancia-pályák jól ismertek a Naprendszerből is. Egy másik rendszerben az eddigi legel- nyúltabb pályával rendelkező bolygó nyomára bukkantak: csilÚj kutatási eredmények szerint a kergemarhakór afrikai antilopokkal került Nagy-Britanniába, még a 70- es években. Legalábbis ezt állítják új-zélandi kutatók, elvetve a betegség származására vonatkozó jelenlegi elméleteket, például a káros genetikai mutációkat vagy a leginkább elfogadott nézetet, miszerint súrló- kórban szenvedő birkákról terjedt át a betegség a szarvasmarhákra. A kolagtávolsága 5 és 127 millió kilométer között változik! A 11 új exobolygó felfedezésével egy időben brit csillagászok új bizonyítékokkal álltak elő az utóbbi A bolygókat a csillagukra kifejtett gravitációjuk alapján észlelték. hónapok során heves vitákat kiváltott furcsa bolygók létezése mellett. A Hertfordshire és Oxford Egyetem csillagászai körülbelül egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy véleményük szerint az Orion rábbi vizsgálatok során ugyanis megállapították, hogy súrlókórban elpusztult birkák agyvelejében is a fehéijemolekulák hasonló elváltozásai jöttek létre, mint a kergemar- hakórban elpusztult tehenek agyában. Az új vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy a hetvenes években a brit szafariparkokba szállított antilopok a kergemarhakórhoz nagyon hasonló tüneteket mutattak. A kutatók feltételezik, hogy a levágott állatok egy részét szarvasmarhák köd területén - amely egy igen aktív csillagkeletkezési terület -13 olyan égitestet fedeztek fel, amelyek tömegük alapján bolygók lehetnek, de csillagok nélkül. Az Orion-köd szívében Az 5-13 Ju- piter-tömegűnek becsült objektumok ugyanis „szabadon sodródó planéták”, amelyek nem tartoznak egyetlen csülaghoz sem. A felfedezők szerint nem is a hagyományos bolygókeletkezési folyamatokkal jöttek létre, vagyis nem fiatal csillagok körüli anyagkorongokból fejlődtek, hanem közvetlenül a köd anyagából, akárcsak a csillagok és az ún. barna törpék (utóbbiak olyan „torzszülött” csilkaphatták meg táplálékként. A kutatók számítógépes modellek segítségével próbálták feltérképezni a betegség elterjedését, s a konkrét adatokkal az afrikai eredet elmélete üleszkedett leginkább. A szarvas- marhákat sújtó kergemarhakór emberi megfelelője a Creutzfeld-Ja- kob-kór (CJD), amely halálos kimenetelű. Valószínű - pontosabban még nem teljesen bizonyított, hogy a kergemarhakórral fertőzött marhahússal megkapható a CJD. A leglagok, amelyekben kis tömegük miatt nem indulhatott meg az atommagfúzió). Az égitestek tömegét és státusát azóta is sokan vitatják, s a Nemzetközi Csillagászati Unió (LAU) is azt javasolja, hogy még ha valóban a barna törpék alsó tömeghatára alatt vannak is (13 Jupiter-tömeg), akkor is jobb lenne őket „barna szubtörpéknek” nevezni őket, hiszen a bolygók lényegéhez tartozik a csillag(ok) körüli keringés. A felfedezők ugyanakkor a sokkal izgalmasabban csengő „planetar” kifejezést javasolják (az angol planet - bolygó - és a star - csillag - szavak összevonásából). (I) utóbbi adatok szerint a betegség 80- as években feltűnt változatai (vCJD) eddig 90 áldozatot követeltek Nagy-Britanniában, s jelenleg heten fertőzöttek. A múlt év végén látott napvilágot az a mintegy négyezer oldalas jelentés, amely a Lord Phillips által vezetett BSE-bi- zottság kergemarhakórra és CJD-re, illetve a kettő közötti összefüggésekre vonatkozó információit tárta a nyilvánosság elé, hatalmas botrányt kavarva. Az óriási gyógyszergyártó vállalatok szerint a szegényebb országok miatt jelentősen csökken a nyereségük A baglyok egészen különleges körkörös hallással bírnak Mint az érzékeny radar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Új-zélandi kutatók szerint a hetvenes években afrikai antilopokkal került az állatbetegség Nagy-Britanniába Afrikából ered a pusztító kergemarhakór? MTI-HÍR A televízió a csimpánzok viselkedésére is hatással van Érzelmekkel reagálnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vita az AIDS-gyógyszer alacsonyabb áráról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mindeddig vitatott volt, hogy az állati mimika csupán a kommunikáció eszközének tekinthető-e, vagy az emberszabásúak valóban átélik kimutatott érzéseiket. Nem az ember az egyedüli faj az állatvilágban, amelynek érzelmeire hatnak a mozgóképek. Amerikai kutatók szerint az emberszabású majmok is érzékenyen reagálnak a képernyőn látottakra. Az atlantai Yerkes Regional Primate Research Center kutatói arra is felfigyeltek, a csimpánzok úgy viselkedtek a videót nézve, mintha a látott események a valóságban történtek volna meg velük. Eddig úgy tartották, a mások érzelmeire adott árnyalt válasz elsősorban emberi tulajdonság. Az atlantai kísérletben három, laboratóriumban nevelkedett csimpánzzal dolgoztak együtt. Megtanították a majmokat arra, hogy a joystickkel mozgassák a számítógép kurzorát, és így különböző képek között válogassanak a képernyőn. A képekre rákattintva az állatok rövid videó-részletet tekinthettek meg. A kutatást vezető Lisa Parr úgy állította össze a klipeket, hogy azok a csimpánzok korábbi élményein alapultak. Az egyiket megtekintve orvosi vizsgálatot láttak, az állatorvos injekciót szúr egy csimpánzba, vagy ijedt csimpánz felé altató nyílpuskával közelít az ápoló. Egy másik filmrészleten nyugodtan játszó majmok láthatóak, és olyan majommimikai elemeket mutató közeli felvételeket is nézhettek a kísérleti állatok, ahol fajtársaik sikoltoznak és vicsorítanak. Ezeken kívül olyan majomszereplők nélküli, de kellemes élményeket ébresztő filmrészletek között is válogathattak az alanyok, amelyeken például kedvenc ételük volt látható. A kutatók megfigyelték, ez utóbbi felvételeknél a csimpánzok szívesebben választották azokat a filmrészleteket, ahol játszó fajtársaikat figyelhették meg, és következetesen kerülték az olyan videók megtekintését, amelyen számukra félelmetes jelenetek voltak láthatóak. A kísérlet közben mérték a tévéző csimpánzok bőrének hőmérsékletét is, és azt tapasztalták az ijesztő filmrészletek megtekintésekor, hogy a kísérleti állatok bőrének hőmérséklete csökkent. Ezt a reakciót a félelem és szomorúság fizikai jelének tekintették. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a csimpánzok érzelmekkel reagáltak a filmen látottakra. (É. T.) A legújabb AIDS-koktél állítólag már képes megmenteni a HIV- fertőzöttek életét. A gyógyszer azonban igen drága: éves fejadagja tízezer dollárba kerül. Egy indiai vállalkozás viszont most ugyanazon szert 600 dollárért kínálja. Az emiatt veszélybe került nyereségük miatt a nemzetközi gyógyszergyártók kemény harcba szálltak a kalózkodók ellen. Az elmúlt évvégén 36,1 millió embert érintett az AIDS világszerte. Kambodzsában például a 22 ezer ENSZ-katona megérkezése óta a 12 millió lakosból közel félmillió fertőződött meg, számuk havonta háromezerrel nő. Ráadásul a lakosok átlagjövedelme évi 300 dollár körüli, vagyis a csodaszerként em2000 végén 36,1 millió embert érintett az AIDS világszerte. legetett legújabb AIDS-koktélt aligha tudják megfizetni. . A gyógyszer pedig jó eséllyel képes megakadályozni a HlV-fertőzöt- teknél az AIDS tüneteinek kialakulását, illetve a betegeknél enyhíti és lassítja a betegség lefolyását. A naponta beveendő készítmény hatásaként kimutatható az Amerikában AIDS-ben elhunytak számának csökkenése. Ám a gyógyszer éves adagját 10-15 ezer dolláros áron kínálják a nemzetközi gyógyszergyárak, amit a fertőzöttek csupán öt százaléka képes megfizetni, így érthető, hogy a bombayi, 220 millió dollár forgalmú Cipla gyógyszergyár hatalmas vitát váltott ki, bejelentve, hogy korlátlan mennyiségben, s „mindössze” 600 dollárért kínálja a fentivel azonos AIDS-gyógyszert. Ráadásul megfelelő garanciák mellett az ár akár 350 dollárra csökkenhet. Az AIDS által sújtott szegény országok máris az emberiség jótevőjének nevezik a Cipla-tulajdonos Hamiedet, ugyanőt a gyógyszermultik a világgazdaságot veszélyeztető kalózkodással vádolják. Hamied szerint a múlták korántsem fordítanak olyan összegeket gyógyszerkutatásra, mint mondják. Például az AIDS-koktél AZT nevű összetevőjét amerikai közpénzekből kísérletezték ki, így ingyen került a birtokukba. Ráadásul a multik az általuk bejegyeztetett oltalom húsz évének lejárta után jelentéktelen változtatással újból és újból levédetik az adott szereket, sőt haszonkulcsaik is óriásiak. Az üyen jól ismert nyereségnövelő fogások elhagyásával a gyógyszerek ára töredékére csökkenthető. A Cipla az indiai szabályok szerint ráadásul legálisan állítja elő készítményeit, ugyanis a szabadalom nem a terméket, hanem a gyártási folyamatot védi. Ezt az igényt táA legújabb AIDS-kok- tél éves fejadagja tízezer dollárba kerül. masztja alá az az előrejelzés is, mely szerint 2005-re Indiában az AIDS-fertőzöttek száma elérheti a 40 milliót. Az ország 1995 óta fennálló világkereskedelmi tagsága (WTO) azonban 2005-től megköveteli a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szellemű, más tagországokéhoz hasonló szabályozását. Közben a világ negyven nagy konkurens gyógyszergyártója összefogott a 20 százalékos fertőzöttségi rátával rendelkező Dél-afrikai Köztársasággal és más olyan államokkal szemben, amelyeknek a törvényei lehetővé teszik a „kalózpirulák” vásárlását. A veszélyt a négy- milliárd dollárra becsült AIDS- gyógyszerpiac szereplői abban látják, hogy a fertőzött afrikai államok sorra követik a dél-afrikai gyakorlatot, és így teljes mértékben kiszoríthatják onnan a nagy gyógyszergyártókat. Ráadásul megindulhat az olcsó szerek európai és amerikai piacokra történő kivitele, illetve csempészése. A világ legnagyobb gyógyszergyártói azonban csütörtökön ha átmenetileg is, de meghátráltak, és visszavonták a Dél-afrikai Köztársaság elleni bírósági keresetüket. Ezzel a gyógyszergyártók elismerték: a világ legszegényebb országainak joguk van a lehető legolcsóbban beszerezni az AIDS elleni készítményeket. Ennek elkerülésére öt gyógyszer- gyár önként leszállította a készítmény árát az 1200-1800 dolláros tartományba. De közben folyik a politikai lobbizás is, melyben a Fehér Ház büntetővámot helyez kilátásba a „renitens” államokkal szemben. A Merck az elmúlt hónapban bejelentette, hogy „önköltségi áron” fogja kínálni a pirulát, amit a Bristol-Myers Squibb egy még kedvezőbb, fejenként és naponta egydolláros ajánlata követett. Több gyógyszermulti ezután elzárkózott az árversenytől, de egyelőre még az is kérdéses, hogy a kedvező árak morális megfontolásból vagy reklámcélból születtek-e. (VG)
