Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-20 / 91. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 20. Politika 5 Mérföldkőnek nevezték a kormánypárti politikusok a parlamenti vitára bocsájtott státustörvény-javaslatot Tíz év munkája fejeződik be ■■■■■f RÖVIDEN 19HHHHI A Négyeknél már a negyedik találkozó Pozsony. A Visegrádi Négyek és Románia részvételével Az állam jogrendszere és a nemzeti kisebbségek jogai címmel ma kezdődő nemzetközi konferenciára utazott Csáky Pál, a szlovák kormány illetékes alelnöke. Ebben a témában már a negyedik találkozót szervezik a V4-ek tagállamai. (SITA) Magyarázatot kérnek Jozef Macejkótól Pozsony. Hivatalos magyarázatot kért a Legfőbb Ügyészség a távközlési tárca vezetőjétől, a sajtóban megjelent híresztelések szerint ugyanis hárommillió korona kenőpénzt fogadott el egy eddig ismeretlen személytől az eperjesi Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) egyik ingatlanának eladásánál. Jozef Macejko egyébként bevallotta a Markíza Televízió szerda esti hírműsorában, hogy csábító ajánlatot kapott. Hogy kitől, arról nem nyilatkozott. (TASR) Mesiarik csökkentené az élelmiszeradót Pozsony. Az alapvető élelmiszerek jelenlegi, 10%-os forgalmi adóját nullára szeretné csökkenteni Marián Mesiarik tegnap benyújtott törvényjavaslatában. A Polgári Egyetértés Pártja képviselője szerint vészesen csökken az említett élelmiszerek fogyasztása, bizonyos esetekben már az egészség fenntartásához szükséges szintet sem éri el. Tervezetében főleg a tej és tejtermékek, a kenyér és péksütemények, a baromfi, a csecsemőtápszer, a gyümölcs és zöldség szerepel. (SITA) Bér lesz, kréta és papír talán nem Nyitra. A pedagógusok béreinek forrása biztos - közölte az oktatási miniszter, ám megjegyezte, az iskolák működtetéséhez szükséges keret helyzete korántsem az. Milan Ftáčnik bevallotta, válságtervezetet lesznek kénytelenek elfogadni, melyben már eleve adósságokkal is számolnak, ám minden kiadást ellenőriznek majd. A miniszter a középiskolai érettségi vizsgák új koncepciójáról is szót ejtett: szerinte e bizonyítványnak garantálnia kellene a felsőoktatási intézménybe való felvételt is. (SITA) Ifjú diplomaták szlovákiai látogatása Pozsony. Kétnapos szlovákiai tanulmányútján elsősorban az ország bel- és külpolitikájával, valamint integrációs törekvéseivel ismerkedik a magyar külügyminisztériumban működő Fiatal Diplomaták Klubja. Tegnap Ján Fígeľ külügyi államtitkárral, František Šebejjel, a parlament integrácós bizottságának elnökével és az MKP képviselőivel találkoztak, ma pedig Komárom polgármestere, Pásztor István, a Selye Kollégium ügyvezetője, Szabó Zoltán és a Csemadok helyi képviselői fogadják a vendégeket. A csoportot vezető Sztáray Péter, a magyar külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta, az integrációs politika állt érdeklődésük homlokterében. „A NATO-tag Magyarország nagy figyelemmel kíséri Szlovákia felkészülését, és minden fórumon, ahol erre lehetőség nyílik, támogatjuk csatlakozási törekvéseit” - nyilatkozta. A találkozókon az alkotmánymódosítás és a közigazgatási reform kisebbségi vonatkozásairól is szó esett, (kor) Beindult a fogyatékosok foglalkoztatását célzó projektum Egyenlő esélyek kellenek Budapest. Az országgyűlés tegnap kezdte meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvény-j avaslat általános vitáját. „Történelmi eseménynek vagyunk szem- és fültanúi” - utalt a státustörvényjavaslatának parlamenti vitájára Áder János, a magyar országgyűlés elnöke a határon túli magyarok képviselőinek tiszteletére rendezett fogadáson. MTI-HÍREK A házelnök a délelőtt folyamán elhangzott felszólalásokra alapozva véleményét közölte: jó esély van arra, hogy a javaslat vitája kisebb hévvel zajlik majd a megszokottnál, és az eddigieknél nagyobb lesz az egyetértés. Áder János szerint a státustörvény elfogadásával tíz éves munka ér révbe. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi János magyar külügyminiszter a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot tegnap, a parlamentben elhangzott expozéjában. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat beterjesztésének azért jött el most az ideje, mert létrejött a magyar külpolitika három fő célkitűzésének - az euroadanti, a szomszédsági, a nemzetpolitikai céloknak - a szerves egysége, és ez egyértelművé vált a határon túli magyarság számára is.- Beértek tehát a gyümölcsei az elmúlt tíz év magyar külpolitikájának - hangoztatta Martonyi János. Kiemelte, hogy a kormány nemzetpolitikájának fő célja, hogy a határon túli magyarság megőrizze nyelvét, kultúráját, nemzeti önazonosságát, és otthon érezze magát a szülőföldjén. Martonyi János rámutatott, hogy a törvényjavaslat hatálya a magyar nemzetiségűek nem magyar nemzetiségű házastársára és közös háztartásban nevelt kisgyermekeire is kiterjed. Kiemelte: a törvény- javaslat úgy kívánja szolgálni a haPÉTERFI SZONYA Pozsony. Az egészségügyi minisztérium pénzügyi rendelettel kötelezte az egészségbiztosítókat, hogy havonta minimum 1,75 milliárd koronát fizessenek a kórházaknak, holott köztudottan ezek nem rendelkeznek az ehhez szükséges anyagiakkal. A legtöbb beteg egészségügyi szolgáltatásait térítő Általános Egészségbiztosító (VZP) számára ez havi 50 milliós többletkiadást jelentene, mutatott rá a döntéssel járó nehézségekre Eduard Kováé, a VZP vezérigazgaMartonyi János: Beértek az elmúlt tíz év magyar külpolitikájának gyümölcsei (Somogyi Tibor felvétele) táron túli magyar közösségek megmaradását, hogy egyúttal a szülőföldjükön maradásra is ösztönözzön. Martonyi János rámutatott arra, hogy egy felmérés szerint az áttelepülési fontolgatók fele meggondolná magát, ha olyan törvény születne, amely az átlagos külföldi turistához képest többletjogokat biztosítana az anyaországban, és emellett magyarságuk megőrzését segítené. Hozzáfűzte: statisztikai adatok és felmérések alapján a kormányzat azzal száA vita májusban folytatódik, a tervek szerint június 16-án szavaznak. mól, hogy a törvény végrehajtása 2001-2002-ben mintegy 9 milliárd forintba fog kerülni. A Fidesz vezérszónoka mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot, amelyet pontosításokkal az MSZP is elfogadhatónak tart. „A törvény elfogadása hozzájárul majd nemzetünk 80 éves Trianon- problémájának megoldásához” - hangoztatta Németh Zsolt külügyi államtitkár.- A határokon nem változtathatunk, de átívelhetjük a megosztotttója. A pénzügyi rendelet nyomán a fogorvosok pontértéke 0,80-ról 1,20 koronára emelkedett, s ez a VZP számára havi 35 millió, évi 280 millió koronás többletköltséget jelent. Annak ellenére, hogy a fogászok azt állítják, nem fog emelkedni az ellátáshoz szükséges anyagi keret, a gyakorlatban vagy csökken a kezelések száma, vagy megnő az ellátásra szorulókra háruló anyagi hozzájárulás mértéke. Eduard Kováč figyelmeztetett arra, hogy a pontérték emelésére sincsenek anyagiak, mint ahogy az egyre emelkedő gyógyÁder János: Történelmi eseménynek vagyunk szem- és fültanúi (Archív felvétel) ságot - állapította meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a tárgyalt javaslat elfogadásával törvényesíteni lehet a magyar-magyar viszonyt. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, amely megítélése szerint a nemzetépítés egyik fontos eszközének tekinthető. Úgy vélte: az elmúlt évtized során a másodrangúnak tekintett határon túli magyarságból mára megkerülhetetlen politikai tényező vált. Tabajdi a határon túli magyar szervezetekről szólva leszögezte, nekik köszönhetően „az autonómia mára félig készen van”.- Trianon óta a határon túli magyarság Európa legbékésebb nemzeti kisebbsége - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a kisebbségi magyarság az európai integráció legelkötelezettebb híve. A javaslattal szembeni kritikaként említette meg, hogy az előterjesztők nem egyeztettek eleget az Európai Unióval, illetve a szomszédos országokkal. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP vezérszónoka hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól szolgálja a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának és azonosságtudatának megtartását, ápolását, ezért a kisgazdapárt támogatja az előteijeszszerkiadásokra sem. A VZP gyógyszerköltségvetése havonta 860 milliós kiadással számol, ám a követelések havi 120 millióval magasabbak. Míg 1999-ben egy biztosított évi gyógyszerköltsége elérte a 2732 koronát, tavaly 17,6%-kal több, már 3212 korona volt, ami azt eredményezte, hogy a gyógyászati segédeszközökre és az orvosságokra a biztosító 32%- kal túllépte a költségvetését. Az orvosok béremeléséhez szükséges anyagiak nem szerepelnek az idei állami költségvetésben, tehát nem létező pénzről, 3,4 millités elfogadását. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni, de készségesek arra, hogy mindazokat a törekvéseket, amelyek „valódi konszenzuson alapuló” magyarságpolitika kialakítását szolgálják, teljes szívvel támogassák. - Ez a törvényjavaslat nem erről szól, nem a nemzeti összetartozás, hanem a becsapás, a szemfényvesztés törvénytervezete - hangoztatta a szabad demokrata politikus. Az SZDSZ szerint olyan jogszabályt kellett volna alkotni, amely a határon túl élő magyarok ottani boldogulását, ottani életkörülményeinek javítását, boldogulását segítette volna. - Ezzel szemben a ja: vaslat a Magyarországra látogatóknak nem hasznos, nem fontos, nem lényeges kedvezményeket ad- tette hozzá Szent-Iványi István.- Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta vezérszónoklatában az MDF-es Kelemen András, aki frakciója egyértelmű támogatásáról biztosította az előterjesztést. Utalt arra, hogy a javaslatnak nincs előzménye a magyar jog- és politikatörténetben.- A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk - bocsátotta előre felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka, aki szerint azonban a törvényjavaslat egyes elemei pótcselekvésről árulkodnak. Mint mondta, az előterjesztés szerény előnyöket tud nyújtani, de első lépésként szükség van a jogszabály megalkotására. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. - Ez nem szabad, hogy számítson - jelentette ki Csurka István A parlamenti vita májusban tovább folytatódik, és a tervek szerint június 16-án szavaznak róla. A törvény gyakorlatba ültetéséhez közel egy évre és 8-9 milliárd forintra lesz szükség. árd korona odaítéléséről döntött a parlament. Tavaly december 13- án fogadta el a Nemzeti Tanács az állami költségvetést, az Állami Egészségbiztosítóét hét nappal később. Noha 42,2 milliárd koronás tervezetet nyújtott be a közszolgálati egészségbiztosító, számára csupán 36 milliárd koronát hagyott jóvá a parlament. „Számításaink szerint az idén csupán 15 milliárd koronát költhetünk az intézeti ellátásra, vagyis összköltségvetésünk 45%-át, többre nincs fedezet” - hangsúlyozta a vezér- igazgató. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha Szlovákia a szociális politika terén lépést akar tartani az Európai Unióval, biztosítania kell a testi és szellemi fogyatékosok esély- egyenlőségét a foglalkoztatás területén. A munka-, szociális- és családügyi minisztérium, ezt a célt tartva szem előtt, márciusban szerződést kötött az osztrák szociális tárcával a fogyatékosok foglalkoztatásának támogatását célzó PHARE projektum megvalósításáról. A költségek fedezésére a PHARE alapból 500 ezer eurót kap az ország, a többi pénzt a tárca biztosítja. A szervezők szeretnék elérni, hogy a fogyatékosok olyan információkhoz juthassanak, melyek hozzásegíthetik őket ahhoz, hogy fizetett és értelmes munkához jussanak, ráadásul rendes munkakörülmények között, mondta Lýdia Brichtová, a minisztérium illetékes osztályának igazgatója. A munkahivatalok csak a csökkentett munkaképességűek foglalkoztatását támogatják, míg a fogyatékosok többi csoportját kizárták a rendszerből. Az osztrák vállalatoknak minden 25 dolgozóra egy egészségkárosult embert kell alkalmazniuk. Ha a fogyatékos alkalmazott kevésbé hatékonyan dolgozik, az állam kifizeti a különbözeiét, összegezte az osztrák gyakorlatot Walter Blumberger, a linzi egyetem felnőttképzőjének vezetője, (szm) A Csallóközi Városok és Falvak XXV. közgyűlése Bírálóan a reformról Eduard Kováč figyelmeztetett, sem a pontérték emelésére, sem a gyógyszerkiadásokra nincs pénz Nem létező pénzt nem lehet elosztani A miniszterek a pokol kapujának nevezték a marihuánát Csak később tárgyalnak az ingatlanadó tervezetéről Zéró drogtolerancia Nem vétózott az MKP ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Semmilyen marihuána, a drogok terén semmilyen könnyű, lágy út, és zéró tolerancia nem létezik Szlovákiában” - ismertette Csáky Pál emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes a kabinet egyhangú véleményét, mellyel néhány politikus napokban közzétett, bizonyos lágy drogok - pl. a marihuána - legalizálását szorgalmazó nézeteire reagált. A miniszterek úgy vélik, „a marihuána a pokol kapuja.” Csáky felhívta a figyelmet az uniós országok szakértői által végzett felmérésekre, melyek alátámasztják a marihuána veszélyességét. Ugyanakkor az EU-tagok is különböző mértékben tolerálják fogyasztását, Hollandiában legális szernek számít. Csáky Pál, Pod- stránsky Vladimil államtitkár és Ján Čarnogurský igazságügy-miniszter kijelentették, egyetlen marihuánás cigarettát sem szívtak még el. Ugyanakkor elismerték, engedélyezett drogokat - kávét, alkoholt, dohányt - már fogyasztottak, bár Podstránsky már 20 éve nem ivott kávét. Csáky emlékeztetett, a csatlakozásra váró országok közül Szlovákia érte el a legjobb eredményeket a kábítószerellenes küzdelemben. A kormány tudomásul vette az idei év drogellenes feladatait, a megelőzésen és az alkoholizmus visszaszorításán van a hangsúly. Az európai felmérések szerint a szlovákiai fiatalok az „előkelő” 6. és 8. helyen vannak a legnagyobb alkoholfogyasztók listáján, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Nem a Magyar Koalíció Pártja vétózta meg az ingatlanadóról szóló törvénytervezetet, hanem a pénzügyminisztérium kérte technikai okokból a jogszabály elnapolását” - cáfolta az MKP-vétóról és a politikai okokról szóló híreket Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár a tegnapi kormányülés után. A javaslat a tervezett közigazgatási reformból indul ki, és egyebek mellett a vagyonadóból befolyó önkormányzati bevétel növekedésével számol, valamint megerősödne az önkormányzatoknak az ingatlanadó kezelésére vonatkozó hatásköre. A jogszabályhoz függelékként csatolják a szántóföldek átlagos árjegyzékét, ami majd a kataszterekben feltüntetett, illetve az egyes községek szerint felosztott telkek után fizetendő adó kiszámításának az alapjául szolgál. A jogszabály hatályba lépése után a községi költségvetések az 1999- es bevételekhez képest 1,6 milliárd koronával emelkedhetnének. Az új jogi norma szerint a mező- gazdasági földadó 0,35%-kal csökkenne. Arra a kérdésre, nem áll-e majd fenn annak a veszélye, hogy az önkormányzatok rendkívül magas ingatlanadót vetnek a polgárokra, Podstránsky optimistán ezt válaszolta: „Bízom az ön- kormányzatok józan ítélőképességében.” A kabinet napirendre tűzte a közigazgatási refommal kapcsolatos, decentralizációról szóló koncepciót is, ám erről sem tárgyaltak tegnap, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Csallóközi Városok és Falvak társulásának feladatairól tárgyalt tegnap Pázmány Péter elnök, a város polgármestere vezetése alatt a társulás XXV. közgyűlése. A legfontosabb feladatnak a közigazgatási reformot és a víz- és csatornaművek transzformációját, illetve községi tulajdonba adását, a Duna Menti Vízügyi Társaság létrehozását tartják. A114 várost és községet tömörítő társulás nevében jelen levő polgármesterek közül többen bírálták a kormány halogató politikáját, mert emiatt nem kapcsolódhatnak be az Európai Unió ISPA programjába, nem élvezhetik annak előnyeit. Annak ellenére, hogy tervezetet nyújtottak be Brüsz- szelben a Csallóköz föld alatti vízkészletének integrált védelmére és kihasználására, az ISPA-pénzekhez csakis akkor juthatnak hozzá, ha már tulajdonukban lesz a víz- és csatornaművek. A közgyűlés résztvevői ezért beadvánnyal fordultak a kormányhoz és a szlovák parlamenthez, hogy gyorsítsák fel a víz- és csatornaművek transzformációját. Felszólították a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az ISPA irányító bizottságával az EU 50 százalékos részvételének növeléséről, s a kormány is emelje 17 százalékos részesedését a tervezet megvalósításából, mert a városok és a községek képtelenek előteremtem a költségek maradék 37 százalékát. A jelenlegi elosztás szerint az említett tervezet megvalósítása csak Dunaszerda- helynek 90 millió korona kiadást jelentene, ami gyakorlatilag a város egész évi költségvetése. Az esetleges hitelfelvétel feltétele is az lenne, mondta ezzel kapcsolatban Pázmány Péter, hogy a város már magával a víz- és csatomaművekkel garantálná e hitelt, (-gyi)
