Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-20 / 91. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 20. KOMMENTÁR Nagy politikai lóláb TÓTH MIHÁLY Egyetlen társadalmi jelenség sem értelmezhető csak önmaga által. Az a legcélszerűbb, ha szemügyre vesszük, korábbi hasonló esetekben milyen volt az érdekeltek magatartása. Mind más pártokban, mind az MKP-ban sokan felteszik a kérdést: milyen érdekekkel, emberi tulajdonságokkal magyarázható, hogy Duray Miklós éppen most „leplezte le” saját pártja tőle eltérő módon gondolkodó politikusait. Legalább két oka van annak, hogy minősítő idézőjelbe tettem egy szót. Az egyik az, hogy Szlovákiában a legritkábban fordul elő, hogy korrupciót bárkire rá tudnak bizonyítani. A másik ok: a jrolitikai ellenfél ily módon történő megvádolásának elcsépeltsége. Őszintén szólva tapasztaltabb politikusnak tartottam Durayt; nem tételeztem fel róla, hogy ilyen kétes módszer alkalmazására ragadtatja magát. D.M. életében a „korábbi hasonló eset” az volt, amikor a Magyarok Vüágszövetsége múlt évi legfelsőbb szintű tanácskozásán mindaddig rendítheteden híve volt a szervezet működtetésének, amíg úgy festett a tisztújítási szavazás, hogy az általa támogatott irányzat hívei (köztük ő maga is) kerülnek kulcspozícióba. Mihelyt másként alakult a dolog, kilépett a szervezetből. Ez csak úgy értelmezhető, hogy működését mindenütt csak „generálisként” tudja elképzelni. Tévedés ne essék, nem azt próbálom itt eldönteni, Patrubány vezetésével válik-e naggyá a Világszövetség, vagy annak a politikusnak az irányításával, akit D. M. forszírozott. De tény, hogy az MVSZ a szlovákiai magyarok szempontjából bárki vezetésével is perifériális jelentőségű marad, míg az MKP a kormánykoalícióban (amelynek minőségéről megvan a véleményünk) akkor is hozzájárul kisebbségünk életének elviselhető szinten tartásához, ha ebben a ciklusban úgyszólván semmi sem valósult meg fő céljaiból. Ugyanis pontosan tudjuk, mi lenne az alternatívája az MKP koalíciós jelenlétének. Ismerjük a HZDS-t, az SNS-t, tudjuk, hogyan gondolkodik a magyarok kormányzati jelenlétéről Fico. Mindezek tükrében Duray „leleplező” nyilatkozatából hatalmas mértékben kilóg a politikai lóláb. Hát eddig terjedt az általa és ideológiai ősei által megálmodott kisebbségi politikai pártegység mindenek fölé emelése? Tudjuk, 1989 óta szétíopkodták a fél országot, és szinte nem fordult elő, hogy a rablók utáni nyomozás eredménnyel járt volna. Hiheteüen, hogy a decens Duray ilyen előzmények után a bizonyíthatatían vádaskodás módszerét próbálja kijátszani pártbeli ellenfeleinek lejáratására. JEGYZET Zöld angyalok MOLNÁR IVÁN Álmodtam egy rendőrségről, melyet adóinkból tartanak fenn. A technikai felszereléstől kezdve az épületeiken keresztül a rendőrök fizetéséig mindent mi fizetünk. Cserébe a rendőrség olyan minőségi szolgáltatásokat nyújt a lakosságnak, amit magáncégek nem képesek biztosítani. Küzd a bűnözők ellen, leleplezi a visszaéléseket, ha kell, rugalmasan feloldja a közlekedési dugókat és tanácsokkal látja el az eltévedt autósokat, turistákat. Álmodtam. Húsvéthétfő, Besztercebánya. A rendőrség több mint 400 sofőrt állít meg, hogy a húsvéti locsolók közül kiszűije az ittas sofőröket. Az autóvezetők már számítanak a rendőrségi ellenőrzésekre, így azok csupán négy sofőrnél mutatják ki, hogy alkohol hatása alatt ültek a gépkocsi volánja mögé. így sem kell azonban búsulniuk, hiszen csaknem minden gépkocsin lehet találni olyasmit, ami nem felel meg a normáknak, így több mint tízezer koronányi büntetést sikerül kiróniuk. A Besztercebányai kerületben a múlt héten hivatalosan 114 ezer koronányi büntetést szedtek be a sofőröktől. Kedd, Kassa. Töb mint száz rendőr vonul ki a kerület útjaira, hogy lefülelje az ittas sofőröket. Látszólag hatékonyabbak, mint besztercebányai kollégáik. A kerület rendőrei 21 jogosítványt vonnak be és 80 ezer koronányi büntetést rónak ki. Szerda, Pozsony. Délutáni csúcs- forgalom. A húsvéti sofőrök mind hazaértek, rendőr egy szál se. A város jelzőlámpái, múlt mindig, rosszul vannak beállítva, így inkább lassítják a forgalmat, mintsem gyorsítják. A belvárosból a nagyszombati autópályára vezető öt kilométeres szakaszon egybefüggő kocsisor araszol méterről méterre, az útszakaszt háromnegyed óra alatt megtéve. A rendőrök, megfelelő forgalomirányítással, enyhíthetnének a dugón, ám ez túl nagy szolgálatot jelentene számunkra, számukra pedig semmüyen bevételt. Igaz, hogy a mi adóinkból fizetik őket, erről azonban senkinek nem kell tudnia. Tartsuk a szánkat és örüljünk, hogy bennünket eddig még semmiért nem büntettek meg. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszérkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői joe fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, , az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of arcúiét«« E-marl: redakcra@ujszo.com A gipszszarvassá változott kerti törpe legendája (Somogyi Tibor felvétele) 1990 óta küzdenek a romániai magyarok a saját felsőoktatási intézményükért Harc az egyetemért Negyvenkét éve nincs önálló magyar állami egyeteme a romániai magyarságnak, amely 12 éve küzd visszaállításáért. SIMON HUNOR Petre Roman miniszterelnök már 1990 legelején Párizsban járva ellenezte az önálló magyar állami egyetem beindítását. Ezután nyomban Iliescu is síkraszállt az „oktatás szeparatizmusa, enklavizálása, a román és a magyar fiatalok mesterséges, erőszakolt különválasztása” ellen. Ez az álláspont több mint egy évtizede tartja magát Romániában. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ennek ellenére bízott abban, hogy sikerül jobb belátásra bírnia a hatalmat. Programjában következetesen ott szerepelt ez a célkitűzés, amelyet műiden lehetséges alkalommal és minden fórumon újra és újra felvetett, mind az országban, mind a határokon túl. Odahaza teljes elutasításra, külföldön teljes egyetértésre talált anélkül, hogy az egyetem ügye akár tapodtat is mozdult volna előre. Tom Lantos, az amerikai Kongresszus demokrata párti képviselője, aki több alkalommal is járt az országban, maga is felvetette az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény létrehozásának szükségességét, akárcsak Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, de a probléma felmerült az Európa Tanácsban is. Megoldására azonban Iliescu első regnálása idején remény sem volt. Az 1996-os hatalomváltás után úgy tűnt, nincs akadálya a Bolyai Egyetem újraindításának. Victor Ciorbea kormányfő nyitottnak bizonyult ilyen tekintetben is, és röviddel magyarországi látogatása előtt leszögezte: visszaállítják a Bolyai Egyetemet. Örök rejtély, hogy mi történhetett budapesti megbeszélései alkalmával. Hazatérve ugyanis, a reptéren már arról beszélt, hogy a két oktatási vonal tulajdonképpen jól megfér egymás mellett a közös egyetemen belül is. Ezt az álláspontot új terminológia bevezetésével erősítette meg a Babes-Bolyai Egyetem rektora, a majdani oktatási miniszter, Andrei Marga, aki bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ehhez később csatlakozott van der Stoel is. A közös egyetem híve volt a demokratikusnak mondott hatalom második kormányfője, Radu Vasile is. A helyzet kilátástalan- sága, valamint a belső ellenzék növekvő nyomása végül is keményebb álláspont kialakítására kényszerítette az RMDSZ-t, amely 1998-ban egyfajta ultimátumra készült a kormánnyal szemben: vagy kedvező döntést hoz a magyar egyetem ügyében, vagy kilép a koalícióból. Az Operatív Tanács és a kormány egyidőben ülésezett, s voltaképpen egymás lépésére várt, hogy bejelentse a magáét. A döntő nap délelőttjén a kormányfő moldovai látogatása alkalmával még kedvezően nyilatkozott a magyar egyetemről, hogy aztán késő este megszülessen a salamoni döntés: nem hoznak létre magyar egyetemet, Romániában senki sem támogatja a magyar egyetem létrehozását. nem választják külön a Babes-Bo- lyain a román és a magyar oktatási vonalat, de kormányrendelettel beindítják a Petőfi-Schiller magyarnémet egyetemet. Az RMDSZ elfogadta a furcsa kompromisszumot, és műiden maradt a régiben. A Petőfi-Schiller egyetem beindítására román-magyar kormánybizottságot hoztak létre néhány milliárd lejes költségvetéssel, és beigazolódott a szólásmondás: ha valamit el akarsz temetni, hozz létre egy bizottságot. Csakhamar kiderült, a románok sajátjavaslatukkal sem értenek egyet, a parasztpártiak magyar- ellenes szenátora, George Pruteanu és társai kijelentették, Romániában semmilyen egyetem sem működhet román tagozat nélkül. Így a Petőfi- Schillert román karral kellett volna bővíteni, ami egy második Babes- Bolyai Egyetemhez vezetett volna. Az RMDSZ kormányon maradva az oktatási törvény parlamenti vitája során próbált érvényt szerezni a magyar állami egyetemhez való jognak Az erőviszonyok egyenlőtlenek voltak, az RMDSZ ellen a barikád másik oldalán ott volt az összes többi román parlamenti erő, kormány- párti, ellenzéki egyaránt. A kétéves parlamenti vita során az RMDSZ- nek csupán annyit sikerült elérnie, hogy az elfogadott törvény megengedő lett, nem tiltotta tételesen magyar egyetem létrehozását. Ezt viszont újabb törvény meghozatalához kötötte, amit úgyszintén a parlamentnek kell majd elfogadnia. Elméletileg tehát megmaradt az esély, amelynek azonban a gyakorlati megvalósítása szinte a nullával e- gyenlő. Az állami magyar egyetem létrehozása nem szerepel az RMDSZ és a jelenlegi kormánypárt közötti kétoldalú megállapodásban sem, amely egy évre szól. így legalább ennyit kell még várni, ameddig a kérdést ismét felvethetik a kormány előtt. Ilyen körülmények között a magánegyetemekre kell összpontosítania a romániai magyarságnak. A románok korábban arról beszéltek, ezeket korládanul létre lehet hozni, jelenleg viszont már szintén csak román karral közösen tudja elképzelni a magyar magánegyetemet is. A magyar állam támogatja a magyar magánegyetemet, tavaly kétmilliárd forintot utalt át e célra. Nagyváradon a Partiumi Magyar Egyetem lett az erőfeszítések eredménye, emellett pedig megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását célul kitűző Sapientia Alapítvány. Sajnos, az előjelek itt sem kedvezőek. Az Országos Egyetemakkreditáló Bizottság hónapok óta húzza-halasztja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiépítéséhez szükséges engedély megadását. Tónk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint az ügy az állami egyetemhez hasonlóan kezd kilátástalanná válni. Ezért határozottabb fellépést kért az RMDSZ-től - amely szerinte inkább csak a nyüatkozatok szintjén támogatja az egyetem ügyét - és a magyar kormánytól, leszögezve: az Alapítvány már műiden törvényesen rendelkezésre álló eszközt felhasznált, a jövőben tehát az eszköztár bővítésén kell gondolkodni. Ráadásul a romániai egyetemakkreditálási törvények szigora miatt akár az idén beinduló új egyetemnek is hét évig kellene várnia a végső akkreditálásra. OLVASÓI LEVÉL Gumik csereberéje Az első autómban vagy 35 éve volt egy Szent Kristóf embléma. Ő az utasok védőszentje. Az egyik csendőr ismerősöm vitte be az autót ellenőrzésre. Az embléma eltűnt a sutóból. A csendőrt bántotta a dolog. Felfedezte az egyik segéd autójában az emblémát és visszalopta. Ami pár hónappal később történt, az már nem ilyen kicsiség volt. Poprádon defektet kaptam. Sebaj, a pótgumim új. Amikor azonban elővarázsoltam a gumit, akkor ért a meglepetés. Egy ócska gumi került elő, kilyukadt belsővel. Először el kellett vinnem beragasztaná a gumit, majd kicserélni és a másikat is beragasztaná. Majd egy napot elveszítettem az üdülésből. Hogy az idegrendszeremet milyen károsodás érte, azt nehéz volna műszerekkel kimutatni. Persze új pótgumit is kellett vennem, mert a cserebere által „szerzett” gumin járni életveszélyes lett volna. Az eset természetesen óvatossá tett. Ha autóm javításra szorult, nem mozdultam el a helyszínről, míg meg nem javították. Dühösek is voltak rám a szerelők, hogy mit képzelek róluk. Ők nem csalók és nem tolvajok. Megértem őket. Kinek tetszik a bizalmatlanság? A másik meglepetés a napokban ért. Megpróbáltam bízni bennük, de TALLÓZÓ FÁZ Terjedelmes összefoglalót készített a készülő státustörvényről a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap. Tegnapi számában azt is taglalja, milyen okok késztették Magyarország kormányát a javaslat benyújtására, illetve hogyan vélekednek arról a magyar parlamenti pártok. A budapesti külügyi tárca becslései szerint jelenleg több mint 750 000 határon túli magyar fontolgatja komolyan, hogy még az európai uniós csatlakozás előtt bevándorol Magyarországra. Ezeknek azonban több mint a fele meggondolhatja magát és otthon maradhat, ha a budapesti parlament elfogadja a státustörvényt. A magyar kabinet elismeri, hogy a különleges szabályozást az EU-ba való belépés után valószínűleg még egyszer felül kell vizsgálni, írja a német lap, megjegyezve, újra meg újra hallani olyan véleményt, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nem pusztán az a nemes szándék indította a tervezet benyújtására, hogy segítse a magyar népcsoportok összetartozását és gátolja a diszkriminációt, hanem sokkal inkább politikai propagandáról van szó, már a következő választásokra való készülődés jegyében. Amíg a bírálók szerűit Magyarország nem engedheti meg magának, hogy szociális kedvezményekben részesítse a határon túli magyarokat, hiszen saját polgárai sem részesülnek kielégítő ellátásban, addig az ellenzéki Magyar Szocialista Párt szűkmarkúnak találja a tervezetet, állítja a frankfurti újság, hozzátéve, a Szabad Demokraták Szövetsége elutasítja a javaslatot, mert diszkriminatívnak tartja, a Magyar Igazság és Élet Pártja viszont a külföld negatív reakcióitól, sőt a magyar kisebbség elleni terrorakcióktól fél. A legnyomósabb ellenérv alighanem az, hogy óhatatlanul tanúsítani kell a magyar nemzeti kisebbséghez való tartozást, ami visszaélésekre és korrupcióra adhat alkalmat, véli a lap. národná obroda Nem tartozik Szlovákia leggazdagabb emberei közé Ľudovít Kaník. A Demokrata Párt (DS) frissen megválasztott elnöke - korábban a Nemzeti Vagyonalap (FNM) igazgatója - ezt maga cáfolta a szlovák napilapnak adott részletes nyilatkozatában. Az éppen aktuális vagyonala- pi kötvényekről szólva kijelentette, a kormány megelőzhette volna a most kialakult helyzetet, ha idejében készpénzt szerez. Emlékeztetett, hogy a még személye irányítása alatt álló FNM javaslatát pusztán politikai okokból utasította el a kormánykoalíció: szerinte ugyanis a most privatizált állami vállalatok részvényeit kellett volna kínálni a kötvényekért cserébe, s megélénkült volna az értékpapírpiac, vélte Kaník. PRAVDA A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) első alelnöke nyilatkozik a szlovák napilapnak. Ján Slezák kijelentette, nem tudja elfogadni az Akadémia feloszlatásáról, illetve az egyetemekhez való csatolásáról szóló elképzeléseket. Ez a döntés u- gyanis más eredményt hozna a vártnál: az intézmény minőségi munkát végez, európai mércével mérve is versenyképes. Slezák ugyanakkor bevallotta, van mit javítani a felsőoktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatukon. Áz Akadémiáról szóló törvény egyébként már készül, nemrég a kormány törvény- előkészítő tanácsa is elfogadta. csalódnom kellett. Ismét kicserélték a pótgumimat egy használhatatlanra. Mit tegyek? Vegyek egy újat, hogy újra érdemes legyen kicserélni? Vagy az ócskát hagyjam meg, hogy veszélyeztessem magam és a csendőrök megbüntessenek? Vagy újra álljak oda a szerelők mellé és még az illemhelyre se merjek elmenni, nehogy közben kicseréljenek valamit? Hát, ide jutottunk. Paxy László Egyházfa
