Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-18 / 89. szám, szerda
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 18. TANÁCSADÓ Bírósági végrehajtás B. M.: 1997-ben felajánlottam az értékpapíromat egy befektetési cégnek. Néhány ember meg is kapta a pénzét, én azonban nem. Eközben a Veľký fond felszólított, hogy fizessem vissza az ezer koronát, mert különben beperelnek. Nem fizettem, viszont kaptam egy levelet, amitől megijedtem. Mit tegyek? BERNÁTH SZILVIA Nem meglepő, hogy a most kézbesített dokumentumtól megijedt, ez ugyanis egy végrehajtás elkezdéséről szóló értesítés, melyet egy olyan bírósági végrehajtó küldött Önnek, akinek ehhez a Dunaszerdahelyi Járásbíróságtól meghatalmazása van. Ennek az iratnak már előzménye van, ami azonban úgy tűnik, az Ön figyelmét elkerülte. A vagyonjegyes privatizáció második hullámában néhány, erre a célra létrejött alap megelőlegezte az értékpapír árát, az ezer koronát, A Philips veszteséget vár Amszterdam. Az év második negyedében veszteséget vár a legnagyobb európai elektronikai vállalat, a holland Philips. A cég egyben közölte, hogy esetleg 7 ezrer főt is elérő elbocsátást tervez. A Philips idei első negyedévének üzleti eredményei sokkal rosszabbak lettek a váltnál: a tiszta nyereség 106 millió eurót ért el (egy egyszeri tétel beszámítása nélkül csak 53 milliót), miután évvel korábban az egyszeri tételek nélkül számított nettó profit 614 millió euró volt, és az idei negyedéves elemzői jóslatok is 178-370 millió euró közé várták az eredményt. A bejelentések azonnali áresést indítottak el az amszterdami értéktőzsdén - a Philips-részvény már a nyitásban 8,64-kal zuhant. (MTI) Drágább lett az OPEC-olaj Bécs. A múlt héten jelentősen drágult az OPEC által exportált kőolaj: egy hordó átlagosan 24,65 dollárba került, az előző heti 23,20 dolláros átlag helyett Az OPEC-titkárság keddi bécsi emlékeztetője szerint márciusban egy hordó olajuk átlagosan 23,70 dollárba került, a tavalyi amit most jogosan visszakér. A bíróságokon számos hasonló esettel lehet találkozni. Az persze más lapra tartozik, hogy az Ön papíiját mindeközben nem sikerült értékesíteni. Ön feltehetőleg nemrégiben kapott egy fizetési meghagyást (platobný rozkaz), mely kötelezte Önt az ezer korona, valamint a perköltség megtérítésére. Mivel Ön ezt nem támadta meg, jogerőre emelkedett. Viszont önszántából sem fizetett, így a befektetési alap bírósági végrehajtóhoz fordult. Ön még ekkor is élhetett volna jogorvoslati eszközzel, azonban a levelén szereplő keltezést figyelembe véve, ezt a lehetőséget úgy vélem, már lekéste. Sajnos itt már csak egy dolgot javasolhatok: fizessen minél előbb, nehogy a megtérítendő költségek még nagyobbak legyenek. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa átlagár pedig 27,60 dollár volt hordónként. A kartell 25 dolláros árat tart „egészségesnek”. (MTI) Robbanás az olajfinomítóban London. Az olajárak felfelé mozdultak, miután a Conoco nagy- britanniai finomítójánál hétfőn robbanás történt. A cég szóvivője kijelentette: a vállalat elegendő készlettel rendelkezik ahhoz, hogy azonnal teljesítse a vásárlók igényeit. A Conoco napi 230 ezer hordó alapanyagot feldolgozó finomítója napi 35 ezer hordót exportál. A baleset hírét követően a júniusi szállítású Brent ára 83 centtel 28,2 dollárra emelkedett. A benzin árát aggodalommal figyeli a piac, miután márciusban napi 8,5 millió hordóra emelkedett a globális kereslet. (NGO) Kevesebb új lakás épült Pozsony. Az első negyedévben 2332 lakás építését fejezték be, ami a múlt év azonos időszakához képest 373-mal kevesebb. A legtöbb lakást, 427-et, a Pozsonyi, a legkevesebbet a Besztercebányai kerületben adták át. Az év első három hónapjában 2725 lakás építését kezdték meg. (SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A PKN Orlen elnöke a közép-európai cégek fúziójáról Ugrásra kész nyugatiak MTI-JELENTÉS Varsó. A közép-európai olajcégek fúziója parancsoló szükség- szerűség, ha nem valósul meg, a nyugati óriáscégek nyúlnak részvényeink után - mondta a Gazeta Wyborcza c. lengyel napilapnak nyilatkozva Andrzej Modrzejewski, a PKN Orlen elnöke. A legnagyobb lengyel olajvállalat első embere szerint a PKN Orlen, a magyar Mól Rt. és az osztrák OMV tervezett fúzióját addig kellene tető alá hozni, amíg a nyugati konszernek a közelmúlt ottani nagy fúziói után a szerkezetátalakítással vannak elfoglalva. Amint ezzel végeznek, befektetési érdeklődésük azonnal Közép- Európa felé fordul. A PKN Orlen elnöke nem tart attól, hogy vállalata részvényeit valamelyik orosz olajcég vásárolná fel a tőzsdén. Szerinte Lukoilt Dél-Európa érdekli, ahol lényegesen könnyebb és olcsóbb befektetni, a finomítók pedig sokkal rosszabb állapotban vannak, mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Modrzejewski szerint a három közép-európai cég fúziója csakis teljes összeolvadással, nem pedig laza részvénycserével valósulhat meg, mert ez utóbbi nem növelné értéküket. A szoros fúzió sikeres védelmet nyújtana számukra a nem kívánt befektetők ellen is. Az összeolvadás nem lesz könnyű, meg kell győzni a részvényeseket, ráadásul a három cég alapító okirata és országaik jogrendszere is jelentősen eltér egymástól. Az elnök szerint ezért a teljes összeolvadás csak Lengyelország és Magyarország EU-csatlakozása után válik lehetővé. A PKN Orlen elnöke elárulta, az első próbálkozás kudarca, illetve a parlamenti képviselők egy részének tiltakozása ellenére vállalata nem tett le arról, hogy részesedést szerezzen a leunai és a schwedti (Németország) kőolajfinomítókban. A gdanski kőolajfinomító folyamatban lévő privatizációjáról szólva - amelyben két cég, a Mól Rt. és a brit Rotch maradt versenyben - a PKN Orlen elnöke továbbra is úgy vélte, hogy az ő cége lenne a Rafinerija Gdanska legalkalmasabb befektetője, jóllehet kizárták a privatizációból. Szerinte a legfontosabb az, hogy a gdanski finomító ne maradjon elosztóközpont, és erre kellene biztosítékokat kérni a jövendő tulajdonostól. Hága népirtással, a belgrádi vezetés sikkasztással és korrupcióval vádolja Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt Kétes eredetű dollármilliárdok (Archív felvétel) Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök kijelentette: nem akar élve eljutni Hágába, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék székhelyére. Mi- losevicset otthon csak köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádolják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Eleve másról szól a belgrádi és másról a hágai vádirat. A hágai a népirtás megszervezéséről és a háborús bűnökről beszél. A belgrádi vádak viszont - egyelőre - sikkasztásról, hivatali hatalommal való visszaélésről szólnak. A vádirat szerint Müosevics 1994 és a hatalomból való eltávolítása között több százmü- lió dollár értékű jugoszláv dinárt utaltatott át törvénytelenül saját ismerősei, és az általa vezetett Szerbiai Szocialista Párt titkos számláira. Az elsikkasztott pénz a jugoszláv vámszolgálat bevételeiből származott, s források szerint nem más, mint a leváltott vámparancsnok, Mihalj Kertes vallott Milosevicsre. Bár Müosevics tagadja, a nemrégiben kezdődött vizsgálatok érdekes bizonyítékokra bukkantak. A jelenlegi kormánynak ugyanis kulcsfontosságú, hogy kiderítse: mire és főleg kikre költötte el Müosevics az ország pénzét az utóbbi 13 év alatt. A Financial Times szerint a legnagyobb sokk a ‘90-es évek elején érte a jugoszlávokat, amikor a kormány közel 6,5 müliárd márka értékű valutát emelt le magánbankszámlákról. Később ezt visszautalta a tulajdonosoknak - dinárban, több ezer százalékos hiperinfláció után. Milosevics „házi bankárja” így kommentálta e lépést: ez volt az egyetlen pénzforrás gyógyszerekre és kórházi felszerelésekre. A vezetés tehát a hiperinflációt és a pénznyomást használta arra, hogy a lakosság vagyonát elértéktelenítve finanszírozhassa ügyleteit. Mladjan Dinkics, a központi bank kormányzója, aki a Müosevics mindent tagad Müosevics pénzügyeit felgöngyölítő „nemzetközi vadászatot” vezeti, egyértelműen fogalmaz: „A pénzek egy része az országot megbénító blokádok kikerülésére, egy másik része pedig az exelnökhöz közel áüó személyek gazdagodására szolgált.” A kétes pénzügyi tranzakciókból származó pénz egy részét arra fordították, hogy az országban az uralkodó elit fenn tudja tartani hatalmát. Ebből vásároltak fegyvereket és üzemanyagokat a hadseregnek és a rendőrségnek, de a belső lázongásokat elkerülendő az áüami nyugdíjakat, fizetéseket és gyógyszereket is ebből finanszírozták. Az ellenőrizhetetlen pénzmozgások egyre nagyobb méreteket öltöttek: tavaly a szerb költségvetés 40%-át (300 millió dollár) úgy költötték el, hogy a parlamentnek tudomása sem volt róla, honnan van a pénz és mire költik. Azzal, hogy Müosevics megengedte az államnak a szabályok áttörését, az egész gazdaságot kriminalizálta. Minden megengedhető volt - hatalom, pénz és bűnözés összefolyt. Amikor tavaly letartóztatták az exelnök egyik legbefolyásosabb emberét, Mihaji Kertest, az irodájában 80 darab, 1 mülió dollár értékű fegyver mellett nyolc küo- gramm heroint is találtak... Müosevics feleségének neokommunista pártja, a JUL igen jelentős befolyást szerzett sok állami cégben: pártemberek vezették a telekommunikációs vállalatot, az elektromos műveket, de a legnagyobb biztosítótársaságot (Dunav) is. 1997-ben az állam eladta a Telekom Srbija részvényeinek 49%-át olasz és görög befektetőknek. A befolyt 1,7 müliárd márkát Müosevics a közelgő választásokra tekintettel a nyugdíjak kifizetésére fordította. A mostani kormány jelentős megvesztegetéseket sejt a háttérben és a privatizáció újratárgyalását kezdeményezi. Mindez nem sikerülhetett volna külföldi segítség nélkül. Belgrad kevés szövetségese közül Oroszország gázzal és olajjal, Kína gyógyszerekkel és ipari alapanyagokkal támogatta Müosevics rezsimjét, persze hitelre. Az igazán érdekes külföldi kapcsolatok azonban banki téren voltak. Az új kormány nemrégiben az előző kabinethez kapcsolódó bankszámlák tömegét fedezte fel görög, svájci, osztrák és amerikai hitelintézeteknél. Svájcban 35 bankszámlán közel 70 millió dollárt találtak. A legnagyobb pénzmosás Cipruson folyt: a meglehetősen laza feltételek miatt 7500 jugoszláv offshore cég volt bejegyezve a szigeten. Később a forgalom jelentős részét Bejrútba irányították. A készpénzt és az aranyat repülőn, teherautón, hajón szállították el a külföldi bankokba. Miután ott azokat tisztára mosták, a kormány ezekből a külföldi forrásokból finanszírozta vásárlásait. „Az ország átlagosan 1 milliárd doüáros éves külkereskedelmi deficitje tulajdonképpen a kormány külföldi számláit hizlalta” - emlékszik vissza egy Müosevicshez közelálló személy. A háborús körülmények igazán jó lehetőséget adtak befolyásos személyeknek, hogy saját vagyonukat gyarapítsák. Bár maga Milosevics mindig harcolt ez eüen, sokan jól megtömhették zsebeiket. A legjobb üzlet az volt, ha az értékes külföldi árukon tartották rajta a kezüket a hatalmasok, ezekre ugyanis jó sarcot lehetett kiverni. Hasonlóan ígéretes lehetőségek rejlettek a kedvezményes kamatozású hitelekben is: ilyet vett fel Kertes, vagy a kulturális miniszter, Nada Popovics-Peresic is. A Müosevics család házifodrásza sem panaszkodhatott, hiszen 500 ezer márkás hitelt kapott belgrádi szalonjának felújítására. Az exelnök fia, Marko, aki állítólag embereivel aktívan résztvett cigaretta- és alkoholcsempészetben, a rivális „üzletemberek” életét sem kímélve, élte a playboyok kemény életét. Drága autók, luxusfogadások és egy saját szórakoztató park, a Bambüand. Nem meglepő hát, ha az egyik lefoglalt ciprusi bankszámla Marko, egy svájci pedig a korábbi szerb miniszterelnök, Mirko Maijanovics nevén futott. A kétes ügyletek sokszor gyilkossággal végződtek: ennek esett áldozatául Árkán, a hírhedt félmüi- táns vezér és Zika Petrovics, a nemzeti légitársaság elnöke. (A Figyelő és a HVG alapján) A török gazdasági miniszter beterjesztette gazdasági kilábalási csomagtervét, az IMF dicséri és támogatja Átfogó reformot ígér a Dervis-program MTI-JELENTÉS Ankara. Az idén 3%-os visszaeséssel, jövőre azonban 6%-os növekedéssel, a márciusi 37,5%-os 12 havi után 52,5%-os idei év végi, 2002 végén azonban már csak 20%-os fogyasztói inflációval és 10-12 milliárd dollár szinte azonnali külső tőkepiaci finanszírozással számol a török gazdasági miniszter gazdasági küábalási csomagterve. Az értékpiac kedvezően fogadta a reformtervet: az isztambuli tőzsde IMKB-100-as irányadó indexe enyhén erősödött. A Kemal Dervis nevével fémjelzett program az IMF és a Vüágbamk jóváhagyásával tavaly januárban kezdett hároméves reformkurzus helyébe lép. Fő elemei közé tartozik a krónikusan magas infláció eüeni harc felújítása a líra folytatódó lebegtetésével, az eladósodott áüami bankrendszer kitisztítása, a magánbanki szektor reformja és a költségvetési szektor átláthatóvá tétele. A régi program a reformok ügyében kirobbant politikai vita és az ezt követő pénzügyi válság miatt februárban megfeneklett, s a líra az árfolyamrendszer kényszerű feladása és a lebegtetés bevezetése óta több mint 40%-ot vesztett értékéből a dohárhoz képest. A Dervis-terv alapján liberalizálják a cukor, a dohánytermékek, a földgáz, a vezetékes távközlés és a repülőjegyek piacát. A program ki- zátja ugyanakkor a jelentős adóemelést, ehelyett 9%-kal tervezi visszafogni az áüami kiadásokat. Kemal Dervis szerint a jelenlegi gazdaságpolitika nem folytatható; az állami eladósodottság az utóbbi évtizedben a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva megkétszereződött. Szavai szerint még a héten várható a bejelentés a külső tőkebevonás mértékéről, amelyet 10-12 müHárd doüár közöttire remél. A tőkepiac megcsapolását mindenesetre megkönnyítheti, hogy az IMF máris dicsérte és a nemzetközi közösség által támogathatónak nevezte a küábalási programot. A tervet üdvözölte az amerikai kormány is. A Waü Street Journal kommentálja szerint egyelőre kétséges, hogy a népszerűségi listákon mélységi rekordokat döntögető kormánykoalícióban valóban van-e elégséges akarat az üyen mértékű változtatásra. Még abból a 15 törvénytervezetből is, amelyek elfogadását Dervis korábban április közepéig tartotta szükségesnek, eddig alig hármat szavazott meg a parlament, s ezek sem emelkedtek még törvényerőre. Óvatos hitelminősítők New York. A Standard &Poor’s B-ről B mínuszra módosította Törökország hosszú lejáratú, valamint a külföldi valutában jegyzett rövid lejáratú hitelkötelezettségét. A hitelminősítő intézet a tartós bizonytalansággal indokolta lépését. A rövid lejáratú hitelkötelezettségek nem változtak, marad C-besorolás. (SITA) Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. április 18-án) Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 6,80 7,70 7,90 8,30 8,90 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75 3,75-4,00 Banka Slovakia 6,90 7,50 8,00 8,20 4,60 Investičná a rozvojová banka 6,80 7,10 7,30 7,60 7,50 4,50 Istrobanka 6,40 6,80 7,00 7,10 7,30 4,50 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 4,00 Poštová banka 6,30 6,80 7,40 7,70 3,75 Prvá komunálna banka 6,30 6,70 7,00 7,20 7,50 3,20 Devin banka 7,10 7,507,80Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 5,00-5,70 5,50-6,105,80-6,35 6,10-6,60 3,00 Všeobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50
