Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-17 / 88. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 17. Politika 5 Kobold Tamás, Miskolc polgármestere a Kassa-Miskolc együttműködés hosszú távú szóló kilátásairól Élet- és versenyképes régió Kassa jelenlegi vezetőségé­nek legalább egy téren köny- nyű dolga van: nem most kell elkezdenie az integetést Miskolc felé. A partnervárosi kapcsolat már Rudolf Schus­ter főpolgármestersége ide­jén írásba foglaltatott, ezt már csak ápolni, fejleszteni és kiterjesztem kell. Kobold Tamás miskolci főpolgár­mester Schuster utódjával, Zdenko Trebuľával ugyan nem társaloghat magyarul, de azért megértik egymást. JUHÁSZ KATALIN Mikor kezdődött és miből áll az együttműködés az egymástól hetven kilométerre fekvő két nagyváros között? Miskolc és Kassa között több száz éven át természetes kapcsolat állt fenn, még a szocializmus éveiben is létezett egyfajta protokolláris viszony. 1997-ben újítottuk fel az együttműködést, Schuster úrral együtt igyekeztünk a formalitáso­kon túlmutató programokra össz­pontosítani. Sikerült elindítani egy olyan fejlődést, amely mára már túlnőtt a két város keretein. Tavaly létrehoztuk a Kassa-Mis­kolc eurorégiós együttműködést, amelyben Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve a Kassai Kerületi Hivatal is részt vesz. Az euro régió intézményrendszerének kialakítá­sa jelenleg folyik. Ez azért jó, mert már annak idején Schuster főpol­gármester úrral is kikötöttük: nem szeretnénk, ha konkrét szemé­lyektől függene a jószomszédi vi­szony. Mely területeken tudnak legin­kább összefogni? Az eurorégiónak nagyon komoly lehetőségei vannak a gazdaság, a kultúra és az oktatás területén, hi­\\ Nem szeretnénk, * ha konkrét személyektől függe­ne a jószomszédi viszony. « szén mindkét térség hasonló gon­dokkal küzd, így tapasztalatokat is át tudunk adni egymásnak, és hoz­zá tudunk járulni egymás térségé­nek fejlődéséhez. Elsődleges cé­lunk, hogy a fejlődés szolgálatába állítható anyagi forrásokat igény­Kobold Tamás: „Szerintem ez a kapcsolat örök időkre szól, hiszen egy­másra vagyunk utalva." (Archív felvétel) be tudjuk venni. Ehhez jó projekte­ket kell készíteni, a két térség és a két város szakembereinek össze kell fogniuk, hogy közösen pályáz­hassunk uniós fejlesztési támoga­tásokra. Ezek a tervezetek már készül­nek, vagy csak az elhatározásig jutottak? Körvonalazódik a két térség közti vasúti közlekedés korszerűsítését célzó projekt, s mindkét fél úgy lát­ja, hogy szükség van egy Kassa és Miskolc közötti gyorsforgalmi au- tóútra. Ez utóbbit illetően már elő­relépések is történtek: 1999-ben az Európai Unió felvette a Krakkó- Kassa-Miskolc-Nagyvárad gyors- forgalmi autóutat egy speciális programba. Ez lehetővé teszi, hogy miután Magyarország uniós tagállammá válik, Brüsszeltől tá­mogatást kapjon az autóút meg­építésére. Jelenleg az egyes prog­ramok tervezési fázisait kell elkez­deni, hogy mihelyt lehetőségünk nyílik rá, benyújthassuk ezeket a tervezeteket. A Kassa-Miskolc autóutat a szlo­vák kormány is kiemelten keze­li. Tulajdonképpen kinek a fel­adata lenne ez az építkezés? Természetesen ilyen esetekben nem lehet csupán az uniós támo­gatásra várni, saját eszközök is szükségeltetnek. Mivel az út nem­csak két várost, de két térséget is összekötne, az önrészt képező anyagiak megszerzését nem lehet csak a két önkormányzatra, illetve az eurorégióra testálni, a két or­szág kormányának támogatására is szükség van. Miskolc város részére mely terü­leten hoz kézzelfogható hasznot a Kassával kötött partnervárosi szerződés? Inkább kölcsönös érdekekről, azaz kölcsönös haszonról beszélnék. A polgárok közeledésével gazdago­dik mindkét kultúra. Ezt intézmé­nyes formában is lehet művelni. Kultúrán persze nem csupán a néptánccsoportokat és a színháza­kat értem, hanem a művelődést, az oktatást, a szellemi közösséget is. E területen szerintem korlátla­nok a lehetőségek. Gazdagodás forrását jelentheti az is, hogy e ter­mészetes földrajzi egységként is felfogható régióban sok helyen vannak jó gazdasági adottságok, melyeket közösen lehet kihasznál­ni, szakosodni lehet, meg lehet osztani bizonyos feladatokat. Ugyanez vonatkozik az egészség­ügyre, a közbiztonságra, a rendőri szervek együttműködésére és számtalan egyéb területre. Szerin­tem Kassa és Miskolc partneri kap­csolata abban hozott újat az el­múlt évtizedekhez képest, hogy az egymás mellett élést próbáltuk ko­ordinálni. Igyekszünk megtalálni a kölcsönös érdekeket, előnyöket, melyekért készek vagyunk tenni is. Persze ez nem megy egyik nap­ról a másikra, hiszen az emberek mentalitását, szemléletét kell SS Igyekszünk megta- ~ lálni a kölcsönös érdekeket, előnyöket, melyekért készek .. vagyunk tenni is. megváltoztatni. Fontos, hogy a térség polgárai visszaszerezzék önbizalmukat, hogy higgyenek magukban, a saját képességeik­ben. Hány évbe telik, amíg gyümöl­csöt hoz ez a virágba boruló együttműködés? Szerintem ez a kapcsolat örök időkre szól, hiszen egymásra va­gyunk utalva. Egy fejlődés sosincs lezárva, mindig újabb és újabb igé­nyeket szül. Az utánunk jövő nem­zedékeknek is komoly feladatot je­lent majd az együttgondolkodás, mindig lesznek az életükben olyan szegmensek, amelyekben együtt kell, hogy működjenek, ha azt akarják, hogy ez a térség életképes és versenyképes legyen. Önben tehát fel sem merül a kér­dés, hogy mi lesz, ha a két or­szág nem egyszerre kerül be az Európai Unióba? Nem. Szerintem a mi kapcsola­tunk ettől független. Sőt, a Kassa- Miskolc eurorégió azt is jól kihasz­nálhatja, ha az egyik ország eset­leg előbb kerülne be az unióba. RÖVIDEN Környezetvédő pásztorlevél Pozsony. A Szlovák Püspöki Kar húsvéthétfői pásztorlevelében ki­emelt helyen említi a környezetvédelmet. A levél szerint bár igaz, hogy az Úr azért teremtette az embert, hogy az uralkodjon a többi lény felett, de mind a bibliai, mind a polgári törvények szerint az ural­kodás felelősségteljes, nem pedig rablógazdálkodást jelent. (SITA) Becsődölt a Rádio Tatry magánrádió Pozsony. A Rádio Tatry 9 éves fennálás után, anyagi okokból ápri­lis 20-án beszünteti a sugárzást. A legnagyobb résztulajdonos Yonn cég hozta a döntést, mivel szerinte a felhalmozott óriási adósság már nem dolgozható le. A cég a frekvenciatanácsnál is kérvényezte a sugárzási jog megszüntetését. A Rádio Tatry az első magánrádiók egyike, még 1992-ben kezdte a sugárzást. (SITA) Csak az elnök nem köteles aláírni Pozsony. Ha nem ért is egyet a parlament által megszavazott tör­vénnyel, mind a kormányfő, mind a parlament elnöke köteles azt aláírni - állítja Peter Kresák. A jogászprofesszor és parlamenti kép­viselő szerint a törvényhozás által már elfogadott törvény esetében csak a köztársasági elnöknek van joga arra, hogy ne írja alá. Mint ismeretes, a parlament nemrégiben megszavazta az örökösödési adó egy részének eltörlését, amivel sem a kormányfő, sem a parla­ment elnöke nem ért egyet. (TASR) Korrupció a bíróságokon Besztercebánya. A bíróságra érkező polgárok között kiosztott ano­nim kérdőívek segítségével szeretné a besztercebányai bíróság vezető­je megtudni, mekkora a korrupció az általa vezetett intézményben. Az embereknek olyan kérdéseket tesznek fel a kérdőívben mint: „Kellett- e fizetnie eddig a bíróságon, s ha igen, kinek és mennyit?” A15 kérdés közül az egyik például azt futatja, kit kell lefizetni ahhoz, hogy egy konkrét ügyhöz egy általunk preferált bírót válasszanak ki. (TASR) Kétnapos cigánykonferenciát tartottak Delhiben Státustörvény Indiában? „Ráma fiai, üdvözölünk bennete­ket!” - ezzel a kiáltással ölelte jelké­pesen a keblére a hindu vallási világ- szervezet, a Visva Hindu Parisád (VHP) vezetője a kétnapos delhi ci­gánykonferencia résztvevőit. Ások Szinghal, a VHP elnöke megnyitóbe­szédében hangsúlyozta: arra számí­tanak, hogy a romák világszerte tu­datosítják magukban indiai kötődé­süket. A nemzetközi részvételt szer­vező International Romani Union a maga részéről viszont azt váija, hogy a delhi kormány egyfajta stá­tust ad a cigányoknak, „indiai ere­detű emberek” meghatározással. Hogy ebből azután lesz-e valamiféle indiai státustörvény, az a jövő titka - bár a delegátusok egyik legjelesebb­je, Énül Ščuka, a cseh küldöttség ve­zetője elégedetten közölte a sajtó­val, hogy az indiai kormány kulturá­lis és idegenforgalmi minisztere fo­gadja a külföldi vendégeket. F. J. Gy VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. április 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,316 Magyar forint (100) 16,230 Angol font 70,031 Német márka 22,147 Cseh korona 1,257 Olasz líra (1000) 22,371 Francia frank 6,603 Osztrák schilling 3,148 Japán ien (100) 39,637 Spanyol peseta (100) 26,033 Kanadai dollár 31,284 Sváici frank 28,512 Lengyel zloty 12,132 USA-dollár 48,799 • vállalkozói hitelek befektetési célokra * • a hitel nagysága 1-től 30 millió korona • a törlesztőrészletek a Ľudová bankában! eves halasztása • • változatlan kamatláb a hitelnyújtást követő 12 hónapban ELŐNYŐS kamatláb Az ajánlat 2001. VI. 30-áig érvényes 11.25% ĽUDOVÁ BANKA VOLKSBANK A b iza lom kötél ez. VK-79

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents