Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-14 / 87. szám, szombat

8 Tudomány és technika - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 14. A maják már évezredekkel ezelőtt szaunáztak Alapjaiban inog az Afrikából való kirajzás elmélete, helyébe valószínűleg a multiregionális fejlődést kell állítani Megelőzték Európát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Joggal vagyunk büszkék fürdőinkre és szaunáinkra. Az izzasztókamra azonban nem európai találmány: a maják a rómaiak híres fürdői előtt már évszázadokkal korábban élvez­hették a szaunázás örömeit. Ennek nyomait nemrégiben tárták fel a ré­gészek. A feltárt épület minden va­lószínűség szerint az eddig ismert legősibb szauna maradványa. Ezen az európaiak számára ismeretlen te­rületen az emberek a rómaiak híres fürdőnél sokkal korábban élvezhet­ték az izzadás örömeit. Ráadásul a feltárt szauna jóval megelőzte a ma­ja kultúra virágzását is, mely hozzá­vetőleg Kr. u. 200-ban kezdődött. Bár a szauna kicsi és egyszerű, hatá­rozottan rokonságot mutat a virág­korát élő maja városokban talált elegáns fürdőkkel. A romok elemzé­se után a régészek meghatározták, hogy a tűzkamra a házon kívül he­lyezkedett el. Forró szenet és a tűztől átizzott köveket gereblyéztek a csatornán keresztül a házba, ami egy boltíves nyíláson keresztül 'veze­tett. A háznak vakolt kőfalai és meg­közelítőleg 2m magas boltíves teteje volt. Akár fél tucat fürdőző is üldö­gélhetett a padokon, és kinyújthat­ták lábaikat a csatorna forró szene fölé. Elképzelhető, hogy vizet lo­csoltak a forró kövekre, hogy gőzt fejlesszenek. De miért akartak vol­na a trópusok lakói forró kövek mel­lett üldögélni egy kis házikóban? Ugyanazért, amiért az emberek teát isznak a trópusokon: az izzadás ugyanis hűti a szervezetet. (B. K.) Egy ősi fertőzés lehetséges szerepét vizsgálják Vírus és a skizofrénia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem kizárt, hogy egy évmilliókkal ezelőtt az emberiség genetikai állo­mányába beépült vírus kapcsolat­ban áll a skizofrénia kialakulásával. A skizofréniával kapcsolatos tudá­sunkat ma még sok bizonytalanság övezi. A súlyos elmebetegség hátte­rében ingerületátvivő anyagokkal működő idegsejthálózatok egyensú­lyának megbomlása áll. A skizofré­nia kiváltó oka nem ismeretes, de valószínű, hogy több tényező együt­tes hatásáról van szó. A múlt hónap­ban német kutatók arról számoltak be, hogy egy olyan gént azonosítot­tak a 22. kromoszómán, amelynek mutációja szerepet játszhat a sldzof- rénia egyik típusának, az ún. kata- tón skizofréniának a kialakításában. Amerikai biológusok most egy ősi vírusfertőzés lehetséges szerepét vetik fel. A Johns Hopkins School of Medicine-ben (Baltimore) skizofré­niával diagnosztizált betegek ge­rincvelői folyadékát vizsgálták, kontrollként egészséges önkéntese­ket felhasználva. A betegek mintái­ban meglepően nagy mennyiségben találták ugyanazon retrovírusok nyomait, amelyek az egészséges emberekben igen kis számban for­dultak elő. Igen valószínű, hogy az emberiség is évmilliók óta hordoz ilyen víruseredetű genetikai infor­mációkat. Az evolúció során az en­dogén retrovírusok genetikai infor­mációi általában „elcsendesednek”, inaktívvá válnak. Némelyik azon­ban megőrzi aktivitását. A követ­kező lépésben olyan anyagok után kutatnak, amelyekkel megelőzhető lenne ez az aktiválódás, s amelyek így új utat nyithatnak a betegség ke­zelésében. A kutatók arra figyel­meztetnek, eredményeik nem ad­nak végső választ a skizofrénia kia­lakulására, csak az egyik lehetséges tényezőt fedezték fel. (S. T.) Bonyolult az emberré válás útja A kutatók egy része jó ideje vitatja, hogy a mai ember ki­zárólag az afrikai Homo erec- tusból fejlődött volna ki. Több antropológus szerint az emberré válás történetének feltárásában el kell vetni a je­lenlegi Afrikából való kirajzás elméletét, és helyébe a multi- regionábs fejlődést kell álb'ta- ni. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A legújabb kínai és ausztrál felfede­zések ezt a ma még sokak által vita­tott elméletet támasztják alá. Kíná­ban 1993-ban találták meg Sanghaj közelében a Tangshan barlangban az úgynevezett Nankingi embert. A csontmaradványok korát akkor 400000 évesre becsülték, később ezt 580000 évre módosították. Most azonban bejelentették, hogy újra vizsgálták a Homo erectus-marad- ványokat, és korukat még régebbre datálták. A férfi és női koponya 620000 éves. A Nanking és a Que­ensland Egyetem kutatói elmond­ták, hogy a korábbi szénizótopos kormeghatározások nagyon pontat­lanok vqltak. A jelenleg használt termálionizációs tömegspektromé­ter, amellyel a radioaktív urán le­bomlását mérik, egészen régi lele­tek esetében is pontos és megbízha­tó kormeghatározást tesz lehetővé. A kutatók most nemcsak a csontma­radványoknak, hanem annak a kőzetnek a korát is megvizsgálták, amelyből a lelet előkerült. Mind a két mérés ugyanazt az eredményt adta. A Kínában talált Homo erec- tus-leletek egyértelműen bizonyít­ják, hogy nem elszórt, véletlen előfordulásokról van szó. Az eddigi vélekedés szerint a Nankingi ember és főként a nevezetesebb, de ugya­nahhoz a fajhoz tartozó Pekingi em­ber mintegy 230000 éves, és kis, el­A Kínában és Ausztráliában vég­zett ásatások új megvilágításba he­lyezik a mai ember kifejlődésének folyamatát (Archív felvétel) szigetelt csoportban fejlődött, amíg az Afrikából kirajzó modern ember ki nem szorította. Az új elméletet vallók azonban azt állítják, hogy a Homo erectus az eddigi feltételezé­seknél jóval korábban, mintegy 1,5 millió éve hagyta el Afrikát és tele­pedett meg többek között a mai Kí­na területén is, ahol évszázadok múlva helyben Homo sapienssé fejlődött. Vagyis el kell verni azt a te­óriát, hogy a korai modem ember Afrikából rajzott ki mintegy 100000-200000 évvel ezelőtt, és ju­tott el többek között Kínába is, ahol az elszórt Homo erectus-egyedek addigra kihaltak. Zhao Jian-xin, a Queensland Egyetem professzora szerint a Homo erectusból Homo sapienssé válás folyamata nemcsak Afrikában, hanem a világ több pont­ján, Ázsiában, Ausztráliában stb. is végbement, vagyis az emberré válás multiregionális fejlődés eredménye volt. A Homo erectus-csoportok kapcsolatban állhatták egymással, és ez magyarázhatja a mai emberek DNS-ének hasonlóságát. Az új el­méletet alátámasztó ausztrál felfe­dezés egyébként éppen a DNS-vizs­gálatokkal kapcsolatos. Eközben a Mungo ember néven ismert, 56000- 68000 évesre becsült, anatómiaüag teljes egészében Homo sapiens­csontvázról is megállapították, hogy őse nem azonos a többi Homo sapiens közös elődjével, aki Afriká­ból indult el. A már régen kiszáradt ausztráliai Új-Dél-Wales-i Mungo tóból még 1974-ben került elő egy férfi vörös okkerrel borított csontvá­za. Közelében az idők folyamán ki­lenc, 8000-15000 éves egyed csont­maradványára bukkantak. A többi­eknél jóval idősebb, vörös okkeres férfi, a Mungo ember csontvázából azonban most sikerült használható mitokondriális DNS-t izolálni (ez egyébként az eddigi legősibb DNS). Ennek vizsgálata egyértelműen ki­mutatta, hogy a Mungo embernek semmilyen genetikai kapcsolata nincs az Afrikában vagy a világ más táján talált Homo sapiensekkel, amiként a másik kilenc leletével sem. Ez azt jelenti, hogy a Mungo ember nem az állítólagos közös afri­kai őstől, „Ádámtól” származott. Dr. Alan Thome, az Ausztrál Nemzeti Egyetem antropológusa elmondta: „Az ausztrál modern ember soha nem érintkezett az afrikai modem emberrel.” Thome szerint a modem ember közös őse nem az a Homo erectusból Afrikában kifejlődött Ho­mo sapiens volt, amely 150000 és 100000 évvel ezelőtt hagyta el a fe­kete kontinenst. A kutató azt állítja, a dolog ennél sokkal bonyolultab­ban ment végbe. Szerinte a Mungo ember nem Afrikában fejlődött ki. Olyan genetikai leszármazást mu­tat, amely nem azonos a többi Ho­mo sapiensével, és társai mára eltűntek. De léteztek. Thorne tehát szintén a „multiregionális fejlődés” elméletét képviseli, vagyis hogy a modern ember különböző helyeken élő, de egymással keveredő Homo erectusokból fejlődött ki. Közös őse­ink valóban Afrikából származnak, ám mintegy kétmillió éve rajzottak ki Afrikából, és a modern ember nem egyikükből, hanem sokukból, több helyen fejlődött ki - nyilatkoz­ta a kutató, aki hangsúlyozta: a Mungo ember sokkal korábbi mo­A Mungo ember őse nem azonos a többi Homo sa­piens közös elődjével. demember-lelet, mint ami eddig Af­rikából valaha előkerült, és nincs genetikai kapcsolata az Afrikából érkezett emberrel. Sőt anatómiailag inkább a Kínában előkerült Homo sapiensekhez hasonlít. Az Afrikából kirajzás elméletét képviselő Chris Stringer professzor egyelőre nem fogadja el sem Thorne, sem Zhao Ji- an-xin elméletét. Úgy véli: az euró­pai Homo sapiens-maradványokon végzett DNS-vizsgálatok eredmé­nyei kétségesek. Ezeket előbb meg kellene ismételni, és az új eredmé­nyek birtokában lehetne az emberré válás útjáról kialakított véleményt újra átgondolni. Stringer szerint azonban egyelőre csak az látszik va­lószínűnek, hogy a múltban jóval nagyobb volt a genetikai külön­bözőség, mint ahogy eddig feltéte­lezték, és ebből a genetikai külön­bözőségből mára néhány elveszett. Lehetett a Mungo emberéhez ha­sonló DNS-nyom Afrikában is, ezek az ősök elhagyhatták Afrikát 200000 évvel ezelőtt, és azután a nép kipusztulhatott. (N-g) BANSKÁ BYSTRICA: Robotnícka ul. 4, 088/414 8393 BRATISLAVA: Miletičova I, 07/ 555 72771 KOMÁRNO: Thatyho 10, 0819/ 770 2844-5-6 KOŠICE: Hlavná 24, 095/ 622 4023 LEVICE: L. Štúra 21/A, 0813/ 631 7777 NITRA: Farská 37, 087/ 652 2321 NOVÉ ZÁMKY: Bjomsonova 2, 0817/ 640 4080-1 TRNAVA: Hlavná 13, 0805/ 55 i 6888 www.investa.sk NYERJEN „MOBILT“, vagy akár egy „AUTOMOBILT“! VK-332 in vesta Pénzügyi társ Fektessen be 2001. április 9-tői július 20-ig társaságunkkal .és nyerjen egy Škoda FABIA típusú személygépkocsit! Amennyiben befektetése meghaladja a 100.000,-Sk-t, egy Motorola TI80-as mobiltelefont kap ajándékba, aktivált EASY kártyával. A sorsolás 2001. július 27-én, közjegyző jelenlétében zajlik. A nyertes szelvény sorszámát utólag a napi sajtóban tesszük közzé, valamint társaságunk bármelyik fiókhivatalában. Az emberi alkoholfogyasztás az erdőlakó főemlősök egyfajta specializálódása Vajon miért iszákos a Homo sapiens, az elefánt és a méh? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vadonból egy tucat elefánt buk­kant elő, és egyenesen azokhoz a kádakhoz cammogott, amelyekben az észak-indiai Prajapatibosti fa­lucska lakói a frissen főzött rizssört tartották. Miután kiitták az egészet, olyan tombolásba kezdtek, mintha angol huligánok lennének. Az ittas elefántok széttaposták az egész fa­lut, négy személy életét vesztette, hatan megsebesültek. A dél-afrikai Krüger Nemzeti Parkban már ha­gyomány, hogy az érett gyümölcsök fogyasztása után az elefántok ren­geteg vizet isznak. Gyomrukban a gyümölcs hamarosan erjedésnek in­dul, a gyümölcsök cukrából alkohol lesz, és a becsípett állatok trombitál­va fel-alá rohangálnak és fákat tép­nek ki. Ausztráliai rovarkutatók ar­ról tájékoztatnak, hogy nemcsak a nagy testű állatok, hanem a kicsik is szívesen „alkoholizálnak”. Az euró­pai mézelő méhek előszeretettel gyűjtik a nagy cukortartalmú nek­tárt, amely már a virágon erjedés­nek indulhat. A begyűjtése közben ittassá vált méhek olykor repülni sem tudtak és a földre estek, mások nem találtak haza, vagy ha igen, ak­kor szokatlan viselkedésük miatt az őrök nem engedték be őket a kap­tárba. Aki tudományosan akar az al­koholizmus kérdésével foglalkozni, könyvtárnyi irodalmat talál arról, hogy a szegény Homo sapiens mi­lyen bűnei és gyöngeségei miatt vál­hat az alkohol rabjává. Robert Dud­ley, a Texas Egyetem biológusa nem tudja elhinni, hogy az ember csak néhány ezer évvel ezelőtt, mintegy véletlenül ismerte és szerette meg az erjesztett gyümölcsleveket. Miért van szervezetünkben - teszi fel a kérdést - olyan enzim, ami az alko­holt acet-aldehiddé, majd végül ecetsavvá alakítja? Ilyen enzim ter­meléséhez megfelelő genetikai program szükséges, aminek a kiala­kulása évmilliókig tartó evolúciós folyamat. Véleménye szerint az em­beri alkoholfogyasztás az erdőlakó főemlősök egyfajta specializálódá­sa, ami talán 40 millió évvel ezelőtt, a trópusi Afrikában vette kezdetét. Akár a mai őserdőkben élő csimpán­zok és gorillák, szőrös őseink is rop­pant kívánatosnak találták a cukor­A baj akkor kezdődött, amikor az ember megta­nulta a bor előállítását. ban gazdag gyümölcsöket. A gyü­mölcstermő fák azonban egymástól messze vannak, és csak alapos kere­sés után lehet meglelni őket. Ebben segít az állatok szaglása: amikor a mindenütt jelenlevő élesztőgombák az érett gyümölcsök cukrát etanollá kezdik eijeszteni, messze nyúló „al­koholzászló” keletkezik. E szagjel Még egy kupica szíverősítő hatékonysága jól megfigyelhető a Drosophila nevű ecetmuslicánál: pillanatok alatt megjelenik a bo­rospohár fölött, gyakran azelőtt, hogy akár egyetlen kortyot ihat­tunk volna belőle. További kérdés, hogy gyümölcsöt kedvelő főemlő­sök hogyan váltak részeges embe­rekké? Dudley úgy véli, hogy en­nek is, mint annyi másnak a bőség az oka. Ameddig az érett gyümöl­csök ritkák voltak, és csak az év bi­zonyos szakában voltak hozzáfér­hetők, az alkalmi alkoholfogyasz­tás nem károsította a szervezetet. A baj akkor kezdődött, amikor az ember megtanulta a bor tetszőle­ges mennyiségben való előállítását és eltartását. A természetes erje­dés 14%-os alkoholtartalomnál megszűnik, mert az élesztősejtek elpusztulnak. Az ember azonban a későbbiek során feltalálta a lepár­lást, amivel már a szervezetre rendkívül ártalmas tömény italo­kat is tudott készíteni. (A Termé­szet Világa nyomán) (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents