Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-14 / 87. szám, szombat
8 Tudomány és technika - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 14. A maják már évezredekkel ezelőtt szaunáztak Alapjaiban inog az Afrikából való kirajzás elmélete, helyébe valószínűleg a multiregionális fejlődést kell állítani Megelőzték Európát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Joggal vagyunk büszkék fürdőinkre és szaunáinkra. Az izzasztókamra azonban nem európai találmány: a maják a rómaiak híres fürdői előtt már évszázadokkal korábban élvezhették a szaunázás örömeit. Ennek nyomait nemrégiben tárták fel a régészek. A feltárt épület minden valószínűség szerint az eddig ismert legősibb szauna maradványa. Ezen az európaiak számára ismeretlen területen az emberek a rómaiak híres fürdőnél sokkal korábban élvezhették az izzadás örömeit. Ráadásul a feltárt szauna jóval megelőzte a maja kultúra virágzását is, mely hozzávetőleg Kr. u. 200-ban kezdődött. Bár a szauna kicsi és egyszerű, határozottan rokonságot mutat a virágkorát élő maja városokban talált elegáns fürdőkkel. A romok elemzése után a régészek meghatározták, hogy a tűzkamra a házon kívül helyezkedett el. Forró szenet és a tűztől átizzott köveket gereblyéztek a csatornán keresztül a házba, ami egy boltíves nyíláson keresztül 'vezetett. A háznak vakolt kőfalai és megközelítőleg 2m magas boltíves teteje volt. Akár fél tucat fürdőző is üldögélhetett a padokon, és kinyújthatták lábaikat a csatorna forró szene fölé. Elképzelhető, hogy vizet locsoltak a forró kövekre, hogy gőzt fejlesszenek. De miért akartak volna a trópusok lakói forró kövek mellett üldögélni egy kis házikóban? Ugyanazért, amiért az emberek teát isznak a trópusokon: az izzadás ugyanis hűti a szervezetet. (B. K.) Egy ősi fertőzés lehetséges szerepét vizsgálják Vírus és a skizofrénia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem kizárt, hogy egy évmilliókkal ezelőtt az emberiség genetikai állományába beépült vírus kapcsolatban áll a skizofrénia kialakulásával. A skizofréniával kapcsolatos tudásunkat ma még sok bizonytalanság övezi. A súlyos elmebetegség hátterében ingerületátvivő anyagokkal működő idegsejthálózatok egyensúlyának megbomlása áll. A skizofrénia kiváltó oka nem ismeretes, de valószínű, hogy több tényező együttes hatásáról van szó. A múlt hónapban német kutatók arról számoltak be, hogy egy olyan gént azonosítottak a 22. kromoszómán, amelynek mutációja szerepet játszhat a sldzof- rénia egyik típusának, az ún. kata- tón skizofréniának a kialakításában. Amerikai biológusok most egy ősi vírusfertőzés lehetséges szerepét vetik fel. A Johns Hopkins School of Medicine-ben (Baltimore) skizofréniával diagnosztizált betegek gerincvelői folyadékát vizsgálták, kontrollként egészséges önkénteseket felhasználva. A betegek mintáiban meglepően nagy mennyiségben találták ugyanazon retrovírusok nyomait, amelyek az egészséges emberekben igen kis számban fordultak elő. Igen valószínű, hogy az emberiség is évmilliók óta hordoz ilyen víruseredetű genetikai információkat. Az evolúció során az endogén retrovírusok genetikai információi általában „elcsendesednek”, inaktívvá válnak. Némelyik azonban megőrzi aktivitását. A következő lépésben olyan anyagok után kutatnak, amelyekkel megelőzhető lenne ez az aktiválódás, s amelyek így új utat nyithatnak a betegség kezelésében. A kutatók arra figyelmeztetnek, eredményeik nem adnak végső választ a skizofrénia kialakulására, csak az egyik lehetséges tényezőt fedezték fel. (S. T.) Bonyolult az emberré válás útja A kutatók egy része jó ideje vitatja, hogy a mai ember kizárólag az afrikai Homo erec- tusból fejlődött volna ki. Több antropológus szerint az emberré válás történetének feltárásában el kell vetni a jelenlegi Afrikából való kirajzás elméletét, és helyébe a multi- regionábs fejlődést kell álb'ta- ni. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A legújabb kínai és ausztrál felfedezések ezt a ma még sokak által vitatott elméletet támasztják alá. Kínában 1993-ban találták meg Sanghaj közelében a Tangshan barlangban az úgynevezett Nankingi embert. A csontmaradványok korát akkor 400000 évesre becsülték, később ezt 580000 évre módosították. Most azonban bejelentették, hogy újra vizsgálták a Homo erectus-marad- ványokat, és korukat még régebbre datálták. A férfi és női koponya 620000 éves. A Nanking és a Queensland Egyetem kutatói elmondták, hogy a korábbi szénizótopos kormeghatározások nagyon pontatlanok vqltak. A jelenleg használt termálionizációs tömegspektrométer, amellyel a radioaktív urán lebomlását mérik, egészen régi leletek esetében is pontos és megbízható kormeghatározást tesz lehetővé. A kutatók most nemcsak a csontmaradványoknak, hanem annak a kőzetnek a korát is megvizsgálták, amelyből a lelet előkerült. Mind a két mérés ugyanazt az eredményt adta. A Kínában talált Homo erec- tus-leletek egyértelműen bizonyítják, hogy nem elszórt, véletlen előfordulásokról van szó. Az eddigi vélekedés szerint a Nankingi ember és főként a nevezetesebb, de ugyanahhoz a fajhoz tartozó Pekingi ember mintegy 230000 éves, és kis, elA Kínában és Ausztráliában végzett ásatások új megvilágításba helyezik a mai ember kifejlődésének folyamatát (Archív felvétel) szigetelt csoportban fejlődött, amíg az Afrikából kirajzó modern ember ki nem szorította. Az új elméletet vallók azonban azt állítják, hogy a Homo erectus az eddigi feltételezéseknél jóval korábban, mintegy 1,5 millió éve hagyta el Afrikát és telepedett meg többek között a mai Kína területén is, ahol évszázadok múlva helyben Homo sapienssé fejlődött. Vagyis el kell verni azt a teóriát, hogy a korai modem ember Afrikából rajzott ki mintegy 100000-200000 évvel ezelőtt, és jutott el többek között Kínába is, ahol az elszórt Homo erectus-egyedek addigra kihaltak. Zhao Jian-xin, a Queensland Egyetem professzora szerint a Homo erectusból Homo sapienssé válás folyamata nemcsak Afrikában, hanem a világ több pontján, Ázsiában, Ausztráliában stb. is végbement, vagyis az emberré válás multiregionális fejlődés eredménye volt. A Homo erectus-csoportok kapcsolatban állhatták egymással, és ez magyarázhatja a mai emberek DNS-ének hasonlóságát. Az új elméletet alátámasztó ausztrál felfedezés egyébként éppen a DNS-vizsgálatokkal kapcsolatos. Eközben a Mungo ember néven ismert, 56000- 68000 évesre becsült, anatómiaüag teljes egészében Homo sapienscsontvázról is megállapították, hogy őse nem azonos a többi Homo sapiens közös elődjével, aki Afrikából indult el. A már régen kiszáradt ausztráliai Új-Dél-Wales-i Mungo tóból még 1974-ben került elő egy férfi vörös okkerrel borított csontváza. Közelében az idők folyamán kilenc, 8000-15000 éves egyed csontmaradványára bukkantak. A többieknél jóval idősebb, vörös okkeres férfi, a Mungo ember csontvázából azonban most sikerült használható mitokondriális DNS-t izolálni (ez egyébként az eddigi legősibb DNS). Ennek vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy a Mungo embernek semmilyen genetikai kapcsolata nincs az Afrikában vagy a világ más táján talált Homo sapiensekkel, amiként a másik kilenc leletével sem. Ez azt jelenti, hogy a Mungo ember nem az állítólagos közös afrikai őstől, „Ádámtól” származott. Dr. Alan Thome, az Ausztrál Nemzeti Egyetem antropológusa elmondta: „Az ausztrál modern ember soha nem érintkezett az afrikai modem emberrel.” Thome szerint a modem ember közös őse nem az a Homo erectusból Afrikában kifejlődött Homo sapiens volt, amely 150000 és 100000 évvel ezelőtt hagyta el a fekete kontinenst. A kutató azt állítja, a dolog ennél sokkal bonyolultabban ment végbe. Szerinte a Mungo ember nem Afrikában fejlődött ki. Olyan genetikai leszármazást mutat, amely nem azonos a többi Homo sapiensével, és társai mára eltűntek. De léteztek. Thorne tehát szintén a „multiregionális fejlődés” elméletét képviseli, vagyis hogy a modern ember különböző helyeken élő, de egymással keveredő Homo erectusokból fejlődött ki. Közös őseink valóban Afrikából származnak, ám mintegy kétmillió éve rajzottak ki Afrikából, és a modern ember nem egyikükből, hanem sokukból, több helyen fejlődött ki - nyilatkozta a kutató, aki hangsúlyozta: a Mungo ember sokkal korábbi moA Mungo ember őse nem azonos a többi Homo sapiens közös elődjével. demember-lelet, mint ami eddig Afrikából valaha előkerült, és nincs genetikai kapcsolata az Afrikából érkezett emberrel. Sőt anatómiailag inkább a Kínában előkerült Homo sapiensekhez hasonlít. Az Afrikából kirajzás elméletét képviselő Chris Stringer professzor egyelőre nem fogadja el sem Thorne, sem Zhao Ji- an-xin elméletét. Úgy véli: az európai Homo sapiens-maradványokon végzett DNS-vizsgálatok eredményei kétségesek. Ezeket előbb meg kellene ismételni, és az új eredmények birtokában lehetne az emberré válás útjáról kialakított véleményt újra átgondolni. Stringer szerint azonban egyelőre csak az látszik valószínűnek, hogy a múltban jóval nagyobb volt a genetikai különbözőség, mint ahogy eddig feltételezték, és ebből a genetikai különbözőségből mára néhány elveszett. Lehetett a Mungo emberéhez hasonló DNS-nyom Afrikában is, ezek az ősök elhagyhatták Afrikát 200000 évvel ezelőtt, és azután a nép kipusztulhatott. (N-g) BANSKÁ BYSTRICA: Robotnícka ul. 4, 088/414 8393 BRATISLAVA: Miletičova I, 07/ 555 72771 KOMÁRNO: Thatyho 10, 0819/ 770 2844-5-6 KOŠICE: Hlavná 24, 095/ 622 4023 LEVICE: L. Štúra 21/A, 0813/ 631 7777 NITRA: Farská 37, 087/ 652 2321 NOVÉ ZÁMKY: Bjomsonova 2, 0817/ 640 4080-1 TRNAVA: Hlavná 13, 0805/ 55 i 6888 www.investa.sk NYERJEN „MOBILT“, vagy akár egy „AUTOMOBILT“! VK-332 in vesta Pénzügyi társ Fektessen be 2001. április 9-tői július 20-ig társaságunkkal .és nyerjen egy Škoda FABIA típusú személygépkocsit! Amennyiben befektetése meghaladja a 100.000,-Sk-t, egy Motorola TI80-as mobiltelefont kap ajándékba, aktivált EASY kártyával. A sorsolás 2001. július 27-én, közjegyző jelenlétében zajlik. A nyertes szelvény sorszámát utólag a napi sajtóban tesszük közzé, valamint társaságunk bármelyik fiókhivatalában. Az emberi alkoholfogyasztás az erdőlakó főemlősök egyfajta specializálódása Vajon miért iszákos a Homo sapiens, az elefánt és a méh? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vadonból egy tucat elefánt bukkant elő, és egyenesen azokhoz a kádakhoz cammogott, amelyekben az észak-indiai Prajapatibosti falucska lakói a frissen főzött rizssört tartották. Miután kiitták az egészet, olyan tombolásba kezdtek, mintha angol huligánok lennének. Az ittas elefántok széttaposták az egész falut, négy személy életét vesztette, hatan megsebesültek. A dél-afrikai Krüger Nemzeti Parkban már hagyomány, hogy az érett gyümölcsök fogyasztása után az elefántok rengeteg vizet isznak. Gyomrukban a gyümölcs hamarosan erjedésnek indul, a gyümölcsök cukrából alkohol lesz, és a becsípett állatok trombitálva fel-alá rohangálnak és fákat tépnek ki. Ausztráliai rovarkutatók arról tájékoztatnak, hogy nemcsak a nagy testű állatok, hanem a kicsik is szívesen „alkoholizálnak”. Az európai mézelő méhek előszeretettel gyűjtik a nagy cukortartalmú nektárt, amely már a virágon erjedésnek indulhat. A begyűjtése közben ittassá vált méhek olykor repülni sem tudtak és a földre estek, mások nem találtak haza, vagy ha igen, akkor szokatlan viselkedésük miatt az őrök nem engedték be őket a kaptárba. Aki tudományosan akar az alkoholizmus kérdésével foglalkozni, könyvtárnyi irodalmat talál arról, hogy a szegény Homo sapiens milyen bűnei és gyöngeségei miatt válhat az alkohol rabjává. Robert Dudley, a Texas Egyetem biológusa nem tudja elhinni, hogy az ember csak néhány ezer évvel ezelőtt, mintegy véletlenül ismerte és szerette meg az erjesztett gyümölcsleveket. Miért van szervezetünkben - teszi fel a kérdést - olyan enzim, ami az alkoholt acet-aldehiddé, majd végül ecetsavvá alakítja? Ilyen enzim termeléséhez megfelelő genetikai program szükséges, aminek a kialakulása évmilliókig tartó evolúciós folyamat. Véleménye szerint az emberi alkoholfogyasztás az erdőlakó főemlősök egyfajta specializálódása, ami talán 40 millió évvel ezelőtt, a trópusi Afrikában vette kezdetét. Akár a mai őserdőkben élő csimpánzok és gorillák, szőrös őseink is roppant kívánatosnak találták a cukorA baj akkor kezdődött, amikor az ember megtanulta a bor előállítását. ban gazdag gyümölcsöket. A gyümölcstermő fák azonban egymástól messze vannak, és csak alapos keresés után lehet meglelni őket. Ebben segít az állatok szaglása: amikor a mindenütt jelenlevő élesztőgombák az érett gyümölcsök cukrát etanollá kezdik eijeszteni, messze nyúló „alkoholzászló” keletkezik. E szagjel Még egy kupica szíverősítő hatékonysága jól megfigyelhető a Drosophila nevű ecetmuslicánál: pillanatok alatt megjelenik a borospohár fölött, gyakran azelőtt, hogy akár egyetlen kortyot ihattunk volna belőle. További kérdés, hogy gyümölcsöt kedvelő főemlősök hogyan váltak részeges emberekké? Dudley úgy véli, hogy ennek is, mint annyi másnak a bőség az oka. Ameddig az érett gyümölcsök ritkák voltak, és csak az év bizonyos szakában voltak hozzáférhetők, az alkalmi alkoholfogyasztás nem károsította a szervezetet. A baj akkor kezdődött, amikor az ember megtanulta a bor tetszőleges mennyiségben való előállítását és eltartását. A természetes erjedés 14%-os alkoholtartalomnál megszűnik, mert az élesztősejtek elpusztulnak. Az ember azonban a későbbiek során feltalálta a lepárlást, amivel már a szervezetre rendkívül ártalmas tömény italokat is tudott készíteni. (A Természet Világa nyomán) (Archív felvétel)
