Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-12 / 86. szám, csütörtök

RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 12. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1882 április 15-i számából Fehér husvét Az a közmondásos népies időjóslat, hogy fekete karácsonyra fe­hér husvét következik, az idén csakugyan beteljesült. Karácsony­kor a porzó országút tavaszra emlékeztetett, husvétkor meg a szálingozó hópelyhek a zimankos telet juttatták eszünkbe. Igazán hóbortos szeszélye az időjárásnak! A gazdákat nem kis aggodalomba ejtette a téliessé vált idő, és húsvéti ünneplésüket egészen megzavarta. Az éjjelenként volt fagyok a már szép fejlő­désnek indult gyümölcsfákban sok kárt okoztak, a gabonaveté­sek azonban még a legnagyobb részben sikeresen daczoltak az időjárás szeszélyével. Bizony-bizony, ránk is férne ám egy jó esztendő. Verekedés Czivódás tört ki az egy udvarban lakó Schwartz és Stiglitz csalá­dok között. Folyt a harcz közöttük. Férfi férfi ellen, az asszonyok meg egymással néztek farkasszemet. Már a harcz koczkája Schwarczék javára dőlt volna el, midőn Stiglitz szabómester segédje, princzipálása érdekében interveniált. Ez interventió végső ellenállásra készteté Schwartzot s nagyobb nyomaték ked­véért egy kézbe vett fejsze súlyát vetette a harcz mérlegébe, ám­de gyors értesítésre megjelent a csata színhelyén egy rendőr im­ponáló alakja és a véresnek Ígérkező csetepaté szerencsésen véget ért. Tömeges baromfilopás Fischer testvérek pusztájáról szerdán virradóra falusi atyafiak minden baromfit összepakolva, azokat a puszta szomszédságá­ban levő Becsali csárda tulajdonosának olcsó pénzért eladták, kinél a tulajdonosok jószágaikat meg is találták, a csárdás azon­ban üthette bottal a tolvajok nyomát. Az obsit miatt Bogár nevű asztalossegéd bor-okozta jókedvének tetőpontján katonai elbocsátó levelét darabokra tépte. Más napra felocsódva mámorából, annyira szivére vette meggondolatlan tettét, és ta­lán egy kissé az újabb besorozástól való alaptalan félelem is sar­kalta, hogy revolverrel akart véget vetni életének. Szándékát észrevették és a végső pillanatban nagy nehezen erőszakkal tud­ták csak kicsavarni kezéből a gyilkos eszközt. Nagy ár is lett vol­na egy emberélet - egy eltépett obsitért. Katonaszökevény Babka Mihály, a 29-ik gyalogezred közvitéze, megunta a kaszár­nyaéletet s vele együtt a profuntot. Eltűnt arany szabadságát szö­késsel akarta visszaszerezni. Búcsú nélkül elcsapta magától a szá­zadot. De a szegény fiú nem sokáig élvezhette visszanyert szabad­ságát, a nemezis egyik rendőr képében a czigánymezői kazaloknál utolérte, s most már a „dunkli”-ban elmélkedik balga ténye fölött. Öngyilkosság Hanák Ferencz helybeli illetőségű tábori altüzér ki a múlt hó 27-én a 3-ik számú várerődhöz volt őrségre kirendelve, őrállomását fegy­verestől odahagyta s édesanyja pihegő utczai lakásán meglőtte ma­gát. A szerencsétlen fiatal ember nem halt ugyan meg, de sebe élet- veszélyes. Az itteni kórházban van ápolás alatt. Tűzvész az országúton Egy szemerei szatócs bevásárolt Komáromba’ az ünnepekre, s husvétvasárnapján nyugodtan poroszkált az országúton hazafelé. A kocsiban szépen fel volt halmozva a húsvéti kovásztalan kenyér, egy kosár tojás és több ilyen apróság, a kocsi végében pedig a szatócs­nak két gyermeke aludt. Az áruk között aligha nem gyufa is lehetett, mert a szállítmány tüzet fogott, melyet a lovakat hajtó szatócs a szél ellen hajtván észre nem vett. A kocsi lángban állott, s az alvó gyer­mekek életveszélyben voltak már, midőn egy Komáromból jövő hin­tó, melynek kocsisa a tüzet messziről észrvette, vágtatva utolérte a szatócsot, és a kocsis maga veszélyeztetésével leemelte a két gyer­meket s azután, a sült tojást és a megpíritot kenyeret. A szatócsnak ekként nagy kára lett ugyan, de mégis szerencsésen megmenekült a veszedelemtől, hogy Illés prófétaként jusson fel az égbe. Kifogott hulla Kopcsányi Lajos, volt adótisztnek hulláját, kiről említettük, hogy a Dunába ölte magát, múlt szombaton a nagydunai hajóhidnál kifogták és másnap délután a ref. temetőben -számosak részvé­tele mellett - eltakaríttatott. Testvérét akarta megölni Berky Juliána együtt élt testvérével Klárival. Lakásukon valami fölött összezörrenve, csetepatéjuknak szomorú vége lett, ugyan­is J. felindultságában nagy konyhakéssel rohant testvérére és azt életveszélyesen megsebesítette. A rendőrség átszolgáltatta őt a büntető igazságszolgáltatásnak. Tűz ütött ki Tűz ütött ki husvét másodünnepén Ácson. Rády József szénás kazala gyulladt ki, és csak a gyorsan érkezett segélynek köszön­hető, hogy e kazalnál egyéb nem lett a láng martaléka. A rácz temető-felé A rácz temető-felé puszta telek egy részének lövöldéül való áten­gedése tárgyában a városi hatósághoz benyújtott kérelmét a lö­vészegylet visszavonta, s így az a szerdai közgyűlésen tárgyalás alá nem is került. A visszavonásra okot azon több oldalról felme­rült aggály szolgáltatott, hogy a lövöldének e helyütt, tehát benn a városban a legnagyobb elővigyázat mellett is - veszélylyel jár­hatna. Úgy látszik hát, hogy az egyesületnek meg kell maradnia a Vágón túli katonai lövölde mellett. Válogatta: Kamoncza Márta Megalakították a szakbizottságokat a Hármas Duna-vidék Eurorégióban, melynek jelenleg harminc település a tagja Bővítik az együttműködést GAÁL LÁSZLÓ Hármas Duna-vidék Eurorégió április 4-i galántai ülésének leg­fontosabb pontja az alapszabály elfogadá­sa és a szakmai mun­kacsoportok megválasztása volt. Az alapszabályban a január 25-én Győrben aláírt alapító okirathoz képest több módosító javaslatot is elfogadtak. így például a Csalló- köz-Mátyusföldi Régiót a Duna- szerdahelyi és a Galántai járáson kívül a Vágsellyei járással is kibőví­tették, és jelenleg mintegy 30 tele­pülés tagja az Eurorégiónak. A te­lepülési önkormányzatokon kívül államigazgatási szervek és civil szervezetek is tagjai lehetnek a tár­sulásnak. A alakuló tanácsülésen olyan ja­vaslat is elhangzott, hogy az erede­tileg javasolt hat munkabizottság mellett hozzanak létre egy továb­bit, a katasztrófaelhárítási bizott­ságot, végül olyan döntés született, hogy egy új bizottság helyett a kör­nyezet- és természetvédelmi bi­zottság munkáját bővítik ki a ka­tasztrófavédelmi feladatokkal, és ennek a bizottságnak a többivel szemben nem öt, hanem hat tagja lesz majd. Megbízták az egyes bi­zottságok koordinátorait, akiknek a biztottságok összeállítása lesz a feladata. A gazdasági és foglalkoz­tatásügyi bizottságot Pomothy László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója, az oktatási, ifjúsági és sportbizottságot Keszegh Pál, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója, a szociális és egészség- ügyit Juhos Ferenc, Nádszeg pol­gármestere, a kulturális és idegen- forgalmit Fenes Iván bősi és Krascsenics Péter nyárasdi polgár- mester, a területfejlesztési és közle­kedésügyit Pázmány Péter, Duna- szerdahely polgármestere és Beré- nyi József, a kormányhivatal régió­fejlesztési főosztályának vezetője, a környezet-, és természetvédelmi és katasztrófaelhárítási bizottságot Gogh Ferenc, Nagyfödémes pol­gármestere és Horváth Ákos, az Eurorégió titkára szervezi. Egy-egy bizottság véleményező és javaslattevő szervként segíti az Eurorégió munkáját. Feladatuk el­sősorban a közös tervezetek és más együttműködési programok kidol­gozása, de a tanácskozáson elhang­zott javaslatok szerint az első fel­adatuk olyan helyzetfelmérés elké­szítése lesz, amelyből látható, hogy Egy-egy bizottság véle­ményező és javaslatte­vő szervként segíti az Eurorégió munkáját. a határ egyik vagy másik oldalán az egyes szakterületeken milyen a je­lenlegi helyzet, milyen fejlesztésre lenne szükség és az egyes területek milyen tapasztaltokat vehetnének át egymástól. A társulás titkára ismeretette a további javaslatokat, egy közös weboldal nyitását az Interneten, egy ismertető kiadását, amely tartalmazna alapinformáció­kat és térképet az eurorégióról, va­gyis Győr-Moson-Sopron megye, a Csallóköz és Mátyusföld térképét, valamint egyéb idegenforgalmi tudnivalókat tartalmazna. Javaslat hangzott el egy határon átnyúló természeti park létrehozására, amely magába foglalná a Szigetkö­zi Tájvédelmi Körzetet és a Duna Menti Ártéri Erdők Tájvédelmi Kör­zetét, ez a kömyzetvédelem és az idegenforgalom terén szabályozná az itt folyó tevékenységet. Berényi József, már egy konkrét programról is beszámolt, egy olyan hármas együttmúködésről amely­ben ENSZ-támogatás mellett olyan úgynevezett pilótaprogramot indí­tanának, amely Szlovákia három régiójában, a Trencséni és az Iglói régióban valamint a Hármas Duna- vidéki Eurorégióban működne, és a fejlettebb országok tapasztalatait alkalmazná az adott régiókra. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a szlováldai szakembereknek egy ta­nulmányúton mutathatnák be a fejlettebb győri régió vállalkozása­it. Ivanics Ferenc, az eurorégió társelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy a Szigetközben a Du­nán egy kompjáratot indítanának, félúton Rajka és Vámosszabadi kö­zött, hogy a gyalogos és kerékpáros turisták itt is átkelhessenek a túlol­dalra, ne kelljen az egyik vagy má­sik határátkelőig több tíz kilométe­res kerülőt tenniük. Egy korábbi nádszegi találkozón már Harna Ist­ván építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel is tárgyaltak arról, hogy a Mária Valéria híd felépítése után megszűnő Párkány-Esztergo­mi kompot telepíthetnék át a Szi­getközbe, ám ldderült, hogy ez a komp már „foglalt”, ezért más megoldást kell keresni. A tanács megszavazta egy eurorégiós terve­zetalap létrehozását is, amelybe 1,5 millió forintnak megfelelő eurót gyűjtenének össze, és ebből a már a ma is meglévő, határon át­nyúló együttműködés fejlesztését támogatnák. Például ha két vagy több község közötti nyugdíjastalál­A Dunán egy kompjá­ratot indítanának, félúton Rajka és Vámosszabadi között. kozó, sportesemény, ifjúsági talál­kozó szervezésére 20-30 ezer fo­rintot adnának, az is segítség len­ne, és a rendezvény támogatói kö­zött a eurorégió is megjelenne. Konkrét példát Pázmány Péter, az eurorégió társelnöke, hozott fel, mégpedig Dunaszerdahely és Mo­sonmagyaróvár kiskertész-szerve- zeteinek hagyományos találkozó­ját, amelyhez eddig a két város ön- kormányzata járult hozzá, ezentúl a régiós alapból segíthetnék őket. Olyan rendezvényeket is támogat­hatnának az alapból, mint az ön- kormányzati fórumok, kórusverse­nyek, vagy egyhetes ösztöndíj a másik régióról készülő tanulmány elkészítésére. Iskolalátogatási le­hetőség is lenne, például balettmű­vészeti képzés Győrben és hason­lók. Távlati tervek tehát vannak, most a szakbizottságokon a sor, hogy ezekre kidolgozzanak konk­rét tervezeteket, melyek alapján akár európai uniós támogatásokat is megpályázhatnának. A gyűjtés az árvízkárosultak számára az első lépés a két község közötti hosszú távú együttműködés felé Adomány Marcelházáról Tarpára Az árvízkárosultak számára gyűjtést szervező bizottság első ülése „Dr. Nyéki Tamás tarpai polgár- mester, aki egyben a község álta­lános orvosa is és Szűcs Miklós is­kolaigazgató nagy szeretettel fo­gadott bennünket, elmondták, hogy Tarpán sok embernek szinte mindenét tönkretette a víz. Re­méljük, hogy adományainkkal legalább egy picit segíthettünk a rászorulókon” - fűzte hozzá Keszegh Zoltán. Mint mondta van igazság abban a mondásban, hogy minden rossz valamire jó. Hiszen ha Tarpát nem sújtja a természeti csapás, a marcelháziak nem láto­gattak volna el a községbe, amely­nek polgármesterét meghívták május 19-re Marcelházára, ahol aznap tartják a millenniumi ün­nepséget és adják át a felújított művelődési házat. Az invitálás vi­szonzásaként a tarpai polgármes­ter meghívta a marcelházi hagyo­mányőrző csoportot a június ele­jén a községben tartandó ünnep­ségre. „Ez is azt jelzi - fogalmazott a marcelházi polgármester -, hogy a két község között tartó- sabb, hosszútávú kapcsolat van ki­alakulóban.” A segélyszállítmány megérkezett Tarpára. Balról jobbra: Szűcs Miklós is­kolaigazgató, Keszegh Béla marcelházi polgármester, dr. Nyéky Tamás tarpai polgármester és dr. Sebők Zoltán, a Máltai Szeretetszolgálat szlo­vákiai vezetője. néhány magyarországi községben, rögtön felötlött bennem a gondo­lat, hogy valamilyen formában se­gíteni kellene a rászorultakon. Mi­után a falunkban körzeti orvosként dolgozik dr. Sebők Zoltán, aki a Máltai Szeretetszolgálat szlovákiai vezetője, őt is meghívtam az első megbeszélésre, rajta kívül felkér­tem a községben működő katolikus és református egyház képviselőjét, az alapiskola igazgatóját. Már az első találkozónkon elosztottuk a feladatokat: a Máltai Szeretetszol­gálat vállalta a határátlépéssel sejében 22 tonnányi rakománnyal: ruhaneművel, tisztítószerrel, játék­kal, könyvvel, tanszerrel és tartós élelmiszerrel. A segélyszállítmányt a magyaror­szági Tarpára elkísérte Keszegh Bé­la polgármester és dr. Sebők Zol­tán, a Máltai Szeretetszolgálat kép­viseletében. A 2450 lakosú telepü­lés egyike volt azoknak a községek­nek, amelyekben a víz hatalmas pusztítást végzett: hatvan ház ösz- szeomlott, 150 épület pedig annyi­ra megrongálódott, hogy rövid időn belül le kell bontani őket. A falu lakói homokzsákokkal védekeznek az ár ellen (Archív felvételek) KAMONCZA MÁRTA A komáromi járásbeli, 3800 lelket számláló Marcelházán március­ban gyűjtést szervez- ,„1^ tek a magyarországi árvízkárosultak szá­mára. A gyűjtésbe bekapcsolódott a község önkormányzata, az isko­la, a faluban működő két történeti, a katolikus és a református egyház és a Máltai Szeretetszolgálat. „Amikor láttam a televízióban a megdöbbentő képsorokat arról, milyen pusztítást végzett az árvíz kapcsolatos engedélyek elintézé­sét. Rácz Elemér református lel­kész és Heriban László katolikus plébános kihirdették a hívők között a gyűjtést, Duka Róbert iskolaigaz­gató a könyvek, tanszerek és játé­kok gyűjtésének szervezését vállal­ta, Nóra Slepecká, a Máltai Szere­tetszolgálat komáromi járásbeli képviselője pedig Ógyallán gyűj­tötte össze az adományokat” - tájé­koztatott Keszegh Béla marcelházi polgármester. A gyűjtést szervező bizottság első ülése után tíz nappal később már el is indulhatott az adományokat szállító kamion, bel-

Next

/
Thumbnails
Contents