Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-11 / 85. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 11. KOMMENTÁR Bizonygatásmaraton BUCHLOVICS PÉTER Van abban valami tragikusan nevetséges, hogy Szlovákiában lassan már hagyománnyá válik egy módszer, amelyet - agitprop íze és ké­tes eredménye ellenére - sűrűn, de általában késve alkalmaznak: a társadalom jövőjét több évtizedre meghatározó roppant horderejű kérdésekben (NATO- és EU-csatlakozás, közigazgatási reform, egészségügyi és nyugdíjreform, adóreform stb.) rögvest ún. „felvi­lágosító kampányba” kezdenek, mihelyt parlamenti és kormány- szinten már-már tapinthatóvá válik az e tárgykörökhöz kapcsolha­tó tehetedenség, kimagyarázkodás, rosszabb esetben a vádasko­dás, netáp a csőd. A helyzet abszurd humorát csak fokozza, ha rendszerint épp a civil szektor és a kormánytól független szerveze­tek kongatják meg a vészharangot, azok, akiket a koalíció zöme és a kabinet balos minisztergárdája többnyire magasról lesajnál, ja­vaslataikat, véleményüket igyekszik cinikusan relativizálni, asztal­fiókba süllyeszteni, netán ignorálni, de azért időről időre úgy tesz­nek, mintha meghallanák, mert ez kifelé jót tesz az imidzsüknek. Kialakult tehát egy törésvonal: az egyik térfélen a központosított állam szekértolói, a régi módszereket és főként gondolkodást min­den áron tovább betonozok csoportja, a másik oldalon a harmadik oldal és a koalícióban pehelysúlyt képviselő néhány MKP-s és volt, illetve jelenlegi DS-es politikus. A baj csak az, hogy - noha távla­tokban valójában csak a reformok hívei képesek gondolkodni - a jelenlegi politikai helyzet, a koalíciós lövészárkok mélyebbre ásása, a jövő évi választások saccolható végeredménye, a vidék atomizált- sága és évek óta növekvő nyomora, valamint az ebből fakadó kiáb­rándultság és félelem (lásd: nekem már ne ígérjen senki-effektus) rendre az áldemokraták malmára hajtja a vizet. így fordulhat elő például az az abszurd helyzet, hogy Hamžík SOP-főnök az integrá­ció élharcosaként villog, de pártja vállvetve küzd az SDĽ-lel azért, hogy maradjon a mečiari nyolcas felosztás, mert az, úgymond, ol­csóbb, csak azt felejti el hozzátenni, hogy ezzel lényegében nem változna semmi, főként az államigazgatás maradna a régiben, ke­rületi és járási hivatalok aktatologatóinak népes táborát etethet­nénk továbbra is. De ugye, ha a saját vagy hasonszőrű emberkék biztos helyecskéiről van szó, akkor semmi sem drága. így lehet fe­lemás törvényeket hozni, így lehet kifelé a Nyugatnak bókolni, de itthon fenntartani a káoszt, hogy pártérdekek mentén, de főleg az újra parlamentbejutás érdekében profitálhassunk belőle, miköz­ben a naiv reformhívek vidéken győzködik a népet arról, miért lesz jó nekünk a decentralizáció. JEGYZET félreértések elkerülése végett nem irigylem a szabadság­hosszabbítást, szeretek dolgoz­ni. De próbáljuk megvizsgálni a munkaadó szempontjából a fel­vetést: két hónapos szabadságot kell adnia néhány alkalmazott­jának, és nem azért, mert meg­érdemli, hanem mert előírják. Valószínűleg a munkaadók egy része el sem jutna eddig a prob­lémáig. Minden pályázatot azok nyernének meg, akiknek csak egy hónapnyi pihenés jár. Per­sze, arra is kíváncsi lennék, ho­gyan oldaná meg a Smer a pe­dagógusok szabadságolását. Mellesleg az ötlet amiatt szüle­tett, hogy a havi egy nap alatt az anya többet foglalkozzon gyermekével és önmagával. Ez utóbbira lenne is lehetősége, de nehezen tudom elképzelni, hogy amíg a gyermek iskolában van, szülője foglalkozzon vele. Beňováék ödete nem hogy segí­tene a családos anyáknak, de ki­mondottan hátrányos helyzetbe hozza őket. A tapasztaladan sza­kácsnő a torta habos része he­lyett az odaégett lapot tálalta. # inovii'ii atniw Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Jühász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of circulations E-mail: redakcia@ujszo.com A torta kozmás része MOLNÁR NORBERT Már vagy egy hónapja bűvölök egy több szempontból elsietett választási plakátot, és próbálom értelmezni azt a pár szót, ame­lyet rápingáltak. Egy kis nyíl mutatja az irányt, Monika Beňová, a Smer szebbik fele tá­masztja csinos fejét, a fotós ügyesen kiemelte annak formá­ját. Robert Fico baloldalbordá­jának kétségtelenül érzéki port­réja mellett a felirat: minden anyának minden hónapban egy nappal több szabadság jár, mint bárki másnak. Szép gondolat. És milyen populista. Kezdjünk csak el számolni: kor­tól és a ledolgozott évektől függően 20-25 nap szabadság jár az alkalmazottaknak évente." A Smer szerint ehhez plusz 12 napot kell adni az anyának, vagyis 32-37 napig szabadsá­golhatna. A 37 munkanap majdnem két munkahónap. A Melyik lehet az anyósomé? (TASR/AP-felvétel) Nem Szlobodan Milosevics az első állami vezető, akit perbe fognak hazájában Államfők bíróság előtt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökön kívül szá­mos állam- és kormány­főnek, diktátornak gyűlt meg a baja az igazságszol­gáltatással, miután távozott a hatalomból. MTI-HÁTTÉR Románia. Nicolae Ceausescu el­nököt, aki 1965 óta volt hatal­mon, 1989 decemberében - miu­tán megdöntötték rendszerét - katonai törvényszék elé állították, és sommás tárgyalás után kivé­gezték. Görögország. Georgiosz Papado- puloszt, aki 1967-től 1974-ig dik­tatúrát kényszerített Görögor­szágra, 1975-ben hazaárulás vád­jával halálra ítélték (amit élet­fogytiglani börtönre enyhítettek). 1999 júniusában halt meg. Banglades. Húszain Mohamed Ersad elnököt, miután 1990-ben elűzték a hatalomból, az 1990- ben, illetve 1992-ben megrende­zett két per nyomán 13 évi bör­tönre ítélték korrupció vádjával. 1997- ben, hat évi fogság után sza­badon bocsátották. Indonézia. Szuharto elnököt, aki 1998- ig vezette az országot, azzal vádolják, hogy 571 millió dollárt elsikkasztott barátai és rokonai számára. Perét 2000 szeptembe­rében félbeszakították, miután egy orvosi bizottság kinyilvánítot­ta, nincs olyan állapotban, hogy az igazságszolgáltatás felelősség­re vonhassa. Dél-Korea. Csőn Tu Hvan volt el­nököt 1996-ban halálra ítélték az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangzsui tüntetés elfojtásá­ban játszott szerepéért. Ro Te Vu tábornokot, aki követte a hata­lomban, 22 évi börtönre ítélték az elődjének eltávolítására irányuló lázadásban játszott kulcsszerepé­ért és korrupcióért. 1997 végén mindkettő amnesztiát kapott. Kambodzsa. Pol Pótra, a vörös khmerek volt vezetőjére (1975­1979) távollétében Phnompenben szabtak ki halálos ítéletet népirtás vádjával. Az ítéletnek nem lett gyakorlati következménye. Fülöp-szigetek. Joseph Estrada elnök ellen, aki januárban kényte­len volt lemondani, több vizsgálat folyik korrupció és sikkasztás mi­att, s ha a vádakat bizonyítani tud­ják, akár halálra is ítélhetik. Nigéria. Olusegun Obasanjo el­nök, aki 1976 és 1979 között is irányította az országot, mintegy három évet töltött börtönben. 1995-ben 25 évi börtönre ítélték „árulásért”, majd 1998-ban sza­badon bocsátották. Közép-Afrikai Köztársaság. Je- an-Bedel Bokassa volt császárt (1965-1979) 1987-ben halálra ítélték, mert gyermekek lemé­szárlására adott parancsot. 1993- ban, három évvel halála előtt sza­badon bocsátották. Kamerun. Ahmadou Ahidjo volt elnököt távollétében 1984-ben ha­lálra ítélték, mert összeesküvést szőtt Paul Biya elnök ellen, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1989-ben halt meg. Mali. Moussa Traoré elnököt, aki­nek hatalmát 1991-ben, 23 év után döntötték meg, 1993-ban po­litikai bűnök, 1999-ben pedig fe­leségével együtt gazdasági bűnök miatt halálra ítélték, majd az íté­leteket életfogytiglani fogvatar- tásra enyhítették. Etiópia. Mengistu Hailé Mariam volt elnököt (1974-1991) a „vörös terror” tetteit elítélő perben azzal vádolták, hogy több tízezer ellen­zéki haláláért felelős. Jelenleg száműzetésben él Zimbabwében. Zimbabwe. Canaan Sodindo Ba­nana volt elnököt szexuális bűnök elkövetésében találták bűnösnek, és 1999 januárjában egyévi bör­tönre ítélték. Nyolc hónapot töl­tött a rácsok mögött, januárban szabadon bocsátották. Csád. Hisszén Habré volt elnököt, aki 1990 decemberében bekövet­kezett bukása óta Dakarban, Sze­negál fővárosában él, 2000. febru­ár 3-án azzal vádolták, hogy kín­vallatásban bűnrészes. Március­ban a szenegáli bíróság úgy dön­tött, nem illetékes abban, hogy ítéletet mondjon felette. Argentína. 1985-ben a katonai junta (1976-1983) vezetőit, Jorge Videla tábornokot és Emilio Mas- sera tengernagyot életfogytiglani börtönre, Roberto Viola táborno­kot 15 évi börtönre ítélték tettei­ért. 1990-ben kegyelmet kaptak. Panama. Manueí Noriega tábor­nokot, aki 1984 és 1989 között volt hatalmon, az amerikai hadse­reg 1989. évi beavatkozásakor le­tartóztatták. 1992-ben az Egye­sült Államokban 40 évi börtönre ítélték kábítószer-kereskedés mi­att. Miamiban tölti 30 évre csök­kentett büntetését. 1999 júliusá­ban, Párizsban távollétében tízévi börtönre ítélték drogkereskede­lemből származó pénz mosása cí­mén. Venezuela. Carlos Andrés Pérez elnök számára, aki 1974-től 1979- ig, majd 1989-től 1993-ig volt ha­talmon, 1996-ban 28 hónapra kényszerlakhelyet jelölt ki a bíró­ság közpénzek eltulajdonítása mi­att. 1998-ban ismét őrizetbe vet­ték törvényellenes meggazdago­dás címén. Chile. Augusto Pinochet exdiktá- tor ellen 1999 decemberében egy spanyol vizsgálóbíró vádat emelt az 1973-as államcsínyt követően elkövetett bűntettei miatt, és Ang­liában - amelytől Madrid kiadatá­sát kérte - kényszerlakhelyet je­löltek ki számára márciusig. Chi­lében, ahová 503 napi angliai fog- vatartás után 2000. március 3-án térhetett vissza, 250 keresetet ad­tak be ellene. Ruanda. Jean Kambanda volt ru- andai miniszterelnököt 2000 ok­tóberében a ruandai népirtás fe­lelőseinek perbefogására felállí­tott Nemzetközi Büntető Tör­vényszék életfogytiglani börtönre ítélte azzal a váddal, hogy felelős az 500-800 ezer tuszi és hutu éle­tét követelő népirtásért. Ő volt az első kormányfő, akit népirtásért jogerősen elítéltek. TALLÓZÓ SME A Számvevőszék legújabb adatai azt mutatják, hogy azok az állami hivatalok, amelyek a különböző törvények és előírások betartását ellenőrzik, maguk sem tartják be mindig a törvényt. Mint a vámhiva­talnál végzett ellenőrzésből kide­rült, a határokon elkobzott árukról nem vezetnek pontos nyilvántar­tást, s azok likvidálása gyakran fur­csa körülmények között történik. A Pozsonyi Vámhivatal 1996-ban egy árverés alkalmával egy személy­nek adott el mintegy 6,12 kg tö­megű aranyat 1,83 millió koroná­ért, ami bőven a valós ár alatt volt. Más esetben 12 ezer liter carbopurt és 59 ezer liter etilalkoholt semmi­sítettek meg anélkül, hogy azt fela­jánlották volna valamilyen kórház­nak, esetleg állami tulajdonú labo­ratóriumnak, ugyanis ez kötelessé­gük lett volna. Érdekes módon a pozsonyiaknál az ellenőrzés 1,8 kg össztömegű olyan aranytárgyakra lelt, melyek eredetét nem jegyez­ték fel egyeden iratban sem. A hi­vatal egyebek mellett „likvidált” olyan elkobzott tárgyakat, melye­ket saját bevallása szerint nem volt képes eladni az árveréseken. Ezek közé tartozott 42 videó, 19 televí­zió, 87 hifitorony, 9 műholdvevő, 8 ülőgarnitúra és két fotel. Arról, hogy ezek a tárgyak valóban meg­semmisültek-e, pontos informáci­ók nincsenek. CURENTUL Magyarország katasztrofális de­mográfiai helyzetben van, amin nyugati vélemények szerint csak azzal lehetne segíteni, ha az Erdély­ben, Szlovákiában, vagy Jugoszlá­viában élő magyarok tömegesen bevándorolnának az anyaországba, írta a román lap. A román újság a francia Le Monde összeállítását idézve hangsúlyozta, Magyaror­szág lakossága évről évre csökken, a várható életkor alacsonyabb, mint Nyugaton, az öngyilkosságok szá­ma pedig nyugtalanító mértéket ölt. A szomszédos országokban élő magyarok tömeges bevándorlásá­nak gondolatát azonban elvetik Bu­dapesten: a magyar szakértők sze­rint ezzel Magyarország ugyan nyerne a lakosság növekedését il­letően, de azzal a külső veszteség­gel járna, hogy csökkenne a hatá­ron túli magyar népesség, írta a lap. NÉPSZABADSÁG Mintegy másfél-kétmilliárd forint bevételre számít a magyar Belügy­minisztérium az orosz államadós­ság fejében öt éve kapott páncélo­zott szállító járművek és páncélel­hárító rakéták eladásából. Ez egyébként legfeljebb fele annak az összegnek, amelyért annak idején a harci eszközöket elszámolták. A tárca illetékesei elmondták, az ér­tékesítés feltétele az, hogy Moszk­va beleegyezzen a reexportba, mert erre a magyar fél a szerző­désben kötelezettséget vállalt. Az engedély azonban késik, az orosz kormány halogató álláspontja egyes vélemények szerint össze­függ a MiG vadászgépekkel kap­csolatos magyar döntéssel. A Bel­ügyminisztérium - még a Horn- kormány idején - a határvadász- századoknak szánta ezeket a jár­műveket, azóta viszont változott a koncepció, és a határőrséget csu­pán kézi lőfegyverekkel látják el. A 68 páncélozott harci jármű így már ötödik esztendeje feladat nél­kül várakozik a határőrlaktanyák garázsaiban. OLVASÓI LEVÉL Csak egy spangli fű? Sajnos nincs szerencsém szem­élyesen ismerni Buchlovics Péter glosszaírót. Gondolom, a lapban 2001. április 4-én megjelent írás szerzője, mint megfontolt, leg­alábbis középkorú családapa írta le gondolatait. Nem tudom, mi­lyenjogon osztályozza és ajánlja a drogokat, hisz szerinte a marihu­ána nem okoz függőséget és kvázi ,jobb” mint a cigaretta vagy az al­kohol. Nem akarok egy elhúzódó vitát nyitni, így csak amolyan költői kérdés gyanánt vetem fel, mit szólnának a szülők, ha fiuk- 1 anyuk kijelentené: „mit ideges­kedsz, fater, ez csak egy kis maris- ka”. Felesleges válaszolni, mint gyakorló családapa tudom én is a választ. A dologhoz hozzátarto­zik, hogy rendőrtiszt vagyok, a Dunaszerdahelyi Járási Parancs­nokságon dolgozom, mint bűnmegelőzésért felelős előadó, immár negyedik éve. Ezalatt na­gyon sok előadást, beszélgetést folytattam iskolásokkal. Tapaszta­lataimat segítségnyújtás gyanánt próbálom továbbadni a pedagó­gusoknak a „Katedra” c. havilap hasábjain is. Minden eddigi sza­vam és leírt mondatom - a peda­gógusok teljes egyetértésével - azt célozta, hogy megmagyaráz­zam a fiataloknak, nincs „iágy” és „kemény” drog, csak a drog van. Hiszen ilyen alapon megenged­hetnénk az alapiskolákon a hetes sört, a középiskolákon a tízest és esetleg egy kis likőrt is hozzá. Ci­garettából pedig már van minden­féle light. Sokan vannak, akik azon a vonalon dolgoznak, mint én: pedagógusok, orvosok, sza­kértők, önkéntesek. Az ő nevük­ben is szeretném „megköszönni” a szerzőnek eddigi munkánkat „se­gítő” cikkét. Ja, és szeretném fi­gyelmébe ajánlani a BTK 118a be- kezdésű paragrafusát a kábítósze­rek propagálásáról. Lukács Zoltán rendőr százados Dunaszerdahely

Next

/
Thumbnails
Contents