Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-09 / 83. szám, hétfő

/ Politika 5 ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 9. Iván Zoltán megyei főépítész számos hasonlóságot lát Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai kerület között Közösen igyekszünk Európába Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye főépítésze Gömörből, közelebbről Tornaijáról származott el Miskolcra. Iván Zoltán két lábon járó példája a jövő eurorégiós polgárának, és behatóan is­meri mindkét térség problé­máit. JUHÁSZ KATALIN A megye területén tervezett na­gyobb beruházásoknál figye­lembe veszik azt a tényt, hogy idővel mindkét ország az Euró­pai Unió tagállamává válik, illet­ve mennyire gondolkodnak ilyenkor eurorégiókban? Ezzel főleg a tervek készítése so­rán számolunk, illetve országos szinten a törvényalkotásban is fon­tos az európai jogharmonizáció. Ebből adódóan a rendezési tervek is európai uniós szemmel készül­nek, főként a térség szerkezetét, beépítettségét, infrastruktúráját il­letően. Egyes uniós infrastrukturá­lis elképzelések ezt a térséget is érintik, ilyenek például a közleke­dési folyosók. Lát hasonlóságot a két régió kö­zött? A Kassai kerület és Borsod- Abaúj-Zemplén megye, illetve Kassa és Miskolc kapcsolatának történelmi hagyományai vannak. Sajnos, a munkanélküliségi muta­tók alapján is találunk hasonlósá­got, mindkét térségben elég magas ez az arány. Az együttműködés ha­tására remélhetőleg e téren is po­zitív változás történik. A két régió földrajzi adottságai közel azono­sak, mindkét esetben ipari városok agglomerációjáról beszélhetünk, továbbá fontos megemlíteni, hogy mindkét térség tagja a Kárpátok Eurorégiónak, sőt létezik egy Kassa-Miskolc eurorégió is, azaz több szálon folyik az együttműkö­dés a két város és a két közigazga­tási egység között. Gondolom, ez közös projektu­mokat is jelent. megye leginkább " a Kassát Miskolccal összekötő gyorsforgal­mi út megépítésén fáradozik. \\ A közös projektumok többsége je­lenleg főleg Miskolc és Kassa együttműködését jellemzi, a me­gye leginkább a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út megépítésén fá­radozik, hogy a két térség közti tá­volság ily módon is csökkenhes­sen. Ez minőségi javulást is hozna, jelenleg ugyanis eléggé kedvezőt­lenek a közlekedési viszonyok, az A Kassai kerület és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve Kassa és Miskolc kapcsolatának töreténelmi hagyo­mányai vannak út több településen át vezet, ami balesetveszélyes. A tornanádaskai vasúti határátkelőhely nemzetkö­zivé tételét is fontosnak tartom, a Magyar, illetve a Szlovák Állam­vasutak részéről mostanában erő­södött fel ez a szándék. Szorgal­maznánk továbbá a Bánréve és Lénártfala közti vasúti átkelőhely nemzetközivé tételét is, ami lehet, hogy távolabbi, ám mindenképp fontos célkitűzés. Nálunk vannak úgynevezett ki­emelt kerületek, amelyek na­gyobb állami, illetve uniós tá­mogatásban részesülnek, mivel a többi régióhoz képest elmara­dottak. Létezik hasonló „meg­különböztetés” Magyarorszá­gon is? Igen, többek közt a Kassai kerület­tel határos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, illetve Borsod- Abaúj-Zemplén megye is kiemelt térségnek számít. Az állam törek­szik arra, hogy a kevésbé fejlett térség nagyobb támogatást kap­jon, mint például az ország kedve­zőbb feltételekkel rendelkező nyu­gati fele. Megyénkben az utóbbi évtized során jelentős mértékben leépült a nehézipar, megszűntek a nagy ipari létesítmények. Pillanat­nyilag a megye húzóágazata a vegyipar, két nagy cég, a kazinc­barcikai BorsodChem és a Tisza- újvárosban működő Tiszai Vegyi Kombinát jóvoltából. Melyek a közeljövő nagyobb ter­vezett beruházásai a megyében? Elég kedvezőtlen a helyzet alaku­lása, mivel a termelőüzemek he­lyett főleg a szolgáltatócégek je­lentek meg a térségben. Az ipari parkok kialakításával, kedvező jogi és adózási feltételek biztosí­tásával próbáljuk Miskolc és Tiszaújváros környékére csalo­gatni a beruházókat. A nagy be­ruházások főként infrastrukturá­lis jellegűek. A jövő év végéig be kell fejeznünk az M3-as autópá­lyát, amely remélhetőleg a gaz­dasági életet is fellendíti. A po­tenciális befektetőket ugyanis el­sősorban a megközelíthetőség ér­dekli, döntő szempont számukra, hogy időben milyen távol van Bu­dapesttől a térség. A külföldi befektetőket nem szokta érdekelni az, hogy Kassa mindössze nyolcvan kilomé­ternyire fekszik Miskolctól? Ez egyelőre nem jellemző, a térség szempontjából viszont meghatáro­zó lehet az a tény, hogy Kassa ren­delkezik repülőtérrel. Nem kizárt, hogy a jövőben ez előny lesz, egy­előre viszont a határ kereskedelmi szempontból akadályt képez. Ha azonban egy cég mindkét országot érintő, közös vállakózásban gon­dolkodna, bizonyára megtalálná ennek nemzetközi jogi kereteit a közlekedésre vontakozóan is. Ön tagja a szlovák-magyar kor­mányközi vegyesbizottságnak. A területfejlesztés szempontjá­ból milyen hasonlóságokat, il­letve együttműködési lehetősé­geket lát? A két ország területi tervezési tevé­kenysége közel azonos. Ennek tör­vényi szabályozása a kilencvenes évek közepén kezdődött, nálunk 1996-ban készült el a vonatkozó törvény. Szlovákiában a tervek szerint 2002-ig elfogadják az or­szágos területrendezési tervet, mely hatással lesz a nagytérségi tervekre. Mivel önöknél a közigaz­gatás és a területi felosztás átszer­vezése most van folyamatban, pil­lanatnyilag nem szolgálhatok konkrétumokkal ebben a kérdés­ben. Jelenleg nehéz a partneri vi­szony kialakítása, mivel nálunk a megyei önkormányzatok válasz­tott képviselő-testülettel rendel­keznek, míg Szlovákiában nincs hasonló középszintű jogi személy. Az eurorégiós kapcsolatokat is ne­hezíti ez a tény. A települések ré­széről ellenállás tapasztalható a közigazgatás állami szervei iránt, \\ Szorgalmaznánk a - Bánréve és Lénártfala közti vasúti átkelőhely nemzet- . . közivé tételét is. \\ ugyanakkor jelenleg nélkülük nem tudnak működni, mivel az önkor­mányzatoknál nincs tervező szerv, mint például a Környezetvédelmi Hivalat. Nálunk jogilag az orszá­gos területfejlesztési koncepció határozta meg a régiók kialakítá­sát, létrejöttek a regionális fejlesz­tési ügynökségek, viszont pillanat­nyilag a régió még itt sem rendel­kezik önálló, választott képviselő- testülettel. Mivel a megyerend­szernek nálunk történelmi hagyo­mánya van, nagyon nehéz ettől el­szakadni. Az uniós támogatásokat az úgynevezett NUTS rendszerű, nagyobb régiók kapják, ezért Ma­gyarország is ezt vette alapul. 1998-ban amiatt nem kaptunk tá­mogatást, mert nem hoztuk létre a regionális fejlesztési tanácsokat. Ukrajna nem fél a katonai szövetség bővítésétől Összeférhetetlenség, alkohol és hűtlenség a fő okok Még mindig keveset Miért választják a hazai tudunk a NATO-ról párok ezrei a válást? TASR-HÍR Eperjes. Ukrajna nem ellenzi és nem értékeli negatívan Szlovákia integrációs törekvéseit, főleg a NATO-tagság érdekében kifejtett igyekezetét. Attól sem tartanak, hogy a tagság elérése után romla­na a két ország viszonya, hangzott el hétvégén az Eperjesen tartott, Szlovákia és a NATO elnevezésű kétnapos nemzetközi konferenci­án. Ezzel szemben Oroszország nem örül, sőt kifejezetten veszé­lyesnek tartja Szlovákia NATO- csatlakozását. Ukrajna közvetlen szomszédai közül Magyarország és Lengyelország már tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, ennek ellenére barátságos a viszony a szomszédok között. Svetlana Mit- rjajevová, az Ukrajnai Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intéze­tének igazgatója a konferencián rámutatott, élénkült a Kárpátok eurorégió tagjainak határmenti együttműködése, ugyanakkor bí­rálta mind a szlovák, mind az uk­rán kabinetet, amiért kevés figyel­met szentelnek a közvélemény megerősítésére a kölcsönös együtt­működés fontosságáról. Moszkva a múlt héten ismét emlé­keztetett: Oroszország továbbra is ellenzi a Szovjetunió volt tagálla­mainak NATO-tagságát. A NATO bővítése sem a katonai szövetség­nek, sem pedig Oroszországnak nem hoz biztonságot, jelentette ki Jevgenyij Guszarov külügyi szak­értő, áld bírálta a NATO azon igye­kezetét, hogy „a nemzetközi kö­zösség legfelsőbb tórájának szere­pében tetszelegjen”. TASR-HÍR Pozsony. A legtöbb házaspár azért nyújt be válókeresetet Szlovákiá­ban, mert félreismerték egymást kapcsolatuk elején, és csak később jönnek rá, hogy nemcsak belső tu­lajdonságaik, hanem személyes ér­dekeik, nézeteik is lényegesen el­térőek. Ebből az okból tavaly 4883 pár vált el. A második leggyako­ribb ok az alkoholizálás, elsősor­ban a féljek részéről, és csak a har­madik a házastársi hűtlenség. Ta­valy 1100 esetben bontottak fel há­zasságot az alkohol miatt, ám nem csak a férfiak voltak a bűnösök: 112 válóperben a szebbik nem képviselőjének rótta fel a bíróság, hogy gyakran néz a pohár feneké­re. 2000-ben 625 férfi és 946 nő kezdeményezte a válást házastársa hűtlensége miatt. Az igazságügyi minisztérium adataiból az is kide­rül, az utóbbi években a válóperek számával, okaival kapcsolatban nem tapasztalható különösebb változás. 1999-ben a szlovákiai há­zaspárok 9,66 %-a, 2000-ben pe­dig 9,27 %-uk bontotta fel a házas­ságot. Tavaly több mint 13 ezer válókeresetet nyújtottak be, ebből mintegy 12 ezret tárgyalt a bíró­ság. Több mint kilencezer eseté­ben kimondták a válást, miközben a párok több mint a felének kisko­rú gyermeke van. A bíróság főleg abban az esetben nem bontotta fel a házasságot, ha azt valamelyik fél a másik könnyelmű hozzáállása miatt kérte. A kiskorú gyermek to­vábbi fejlődésére való tekintettel 16 esetben utasította el a bíróság a válókeresetet. RÖVIDEN Örülnek az adófizetők Pozsony. A Szlovákiai Adófizetők Társulása üdvözli az örökösödési törvény parlamenti jóváhagyását, ugyanakkor felszólítja Rudolf Schuster államfőt: ne engedjen a pénzügyminisztérium nyomásá­nak. Brigita Schmögnerová tárcavezető arra kérte az elnököt, ne ír­ja alá a pénteken elfogadott jogszabályt. (TASR) Kaník bepereli a Szlovák Televíziót Pozsony. Ľudovít Kaník demokrata párti elnök feljelenti a Szlovák Televíziót, ha nem kér nyilvánosan bocsánatot a T&C aukciós tár­saság tevékenységéről készült riportban közzétett információk mi­att, és ha ma estig nem fizet a politikusnak egymillió koronás er­kölcsi kártérítést. Az Üzemzavar című hírműsor március 20-i adá­sában elhangzott: a társaság, melynek állítólag Kaník is társtulaj­donosa, törvénytelenül kezelte az egyes társtulajdonosok 32 milli­ós vagyonát. Kaník rágalmazásért tesz feljelentést. (TASR) 8,9 milliárddal tartoznak a biztosítók Privigye. A Szlovákiai Gyógyszertárak Szövetsége szerint az egész­ségbiztosítóknak a közpatikákkal szembeni adóssága 8,9 milliárd koronára rúg. Ha hozzáadnák a kamatokat is, a tartozás összege meghaladná a tízmilliárdot. A szövetség nem kívánja egyszerre be­hajtani az adósságot, ugyanakkor figyelmeztet: a kialakult helyzet a gyógyszertárak létét veszélyezteti. Az utóbbi napokban 60 patika ment csődbe. (TASR) Ľupták vizsgálatot kezdeményez Besztercebánya. A Ľupták-féle Munkásszövetség (ZRS) kezdemé­nyezni fogja az első Mečiar-kormány alatt 1992-1994-ben.zajlott magánosítással kapcsolatos visszaélések alapos kivizsgálását. Ján Ľupták pártelnök információi szerint a 624 magánosított vállalat­ból 400 esetében nem törlesztették a privatizációs hiteleket, gya­nús adásvételi szerződést kötöttek, vagy más csalás történt. A Nem­zeti Vagyonalap (FNM) vesztesége 140 milliárd korona. Ľupták fel­háborodásának adott hangot, amiért az FNM illetékesei nem lép­nek a csalókkal szemben. Emlékeztetőül: a Ľupták-féle párt 1994 és 1998 között felügyelte az FNM tevékenységét. (SITA, ú) A béremelés is része az ötéves tervnek Pozsony. Emil Machynát a vasasszakszervezet (KOVO) közgyűlésén ismét elnökké választották. A vasasok új ötéves programjában a bér­emelés és a munkanélküliségi arány csökkentése a legfontosabb cél­kitűzések. A szakszervezet követeli, a munkatörvénykönyvet, a köz- tisztviselőkről és a közalkalmazottakról, valamint a kollektív egyez­tetésről szóló jogszabályokat olyan formában fogadja el a parlament, amilyenben az érdekegyeztető tanács megegyezett. Továbbá felszó­lítják a kormányt a szociális partnerek tiszteletére. (TASR) Csütörtöktől húsvéti szünet Pozsony. A tavaszi szünet után újabb csaknem egyhetes szünetnek örülhetnek az alap- és középiskolák tanulói. A húsvéti szünet ápri­lis 12-től (csütörtöktől) április 17-ig (keddig) tart. A tanítás április 18-án (szerdán) kezdődik. (SITA) Varga József az új vajkai polgármester Dunaszerdahely. Varga József, a Magyar Koalíció Pártja 57 éves jelöltje nyerte szombaton a vajkai polgármester-választást. A 370 szavazásra jogosult lakosból összesen 297 polgár járult az urnához, ebből 262-en Vargára voksoltak. Ellenfele, a független Vincent Farkas 55 szavazatot kapott. A polgármesteri szék tavaly decemberben üresedett meg, amikor Varga elődje, Nagy László meghalt. (TASR) A Smer elfogadta Dzurinda ajánlatát Pozsony. A Smer elfogadta Mikuláš Dzurinda kormányfő ajánla­tát. Eszerint a párt képviselteti magát a Szlovák Gázművek magánosítását felügyelő bizottságban, jelentette be Robert Fico, a Smer elnöke. Fico ma bővebb információkat kér Mária Machová privatizációs minisztertől a bizottság statútumáról, tagjairól, a tanácskozások időtervéről. Ha a bizottsági tagok az egyes tárcák hivatalnokai lesznek, egy privatizációs szakértő képviseli a pár­tot. Ellenkező esetben Fico személyesen vesz részt a bizottság munkájában. (TASR) A Fidesz jelöltje nyert Dabason Dabas. A tegnapi magyarországi időközi országgyűlési képviselő- választáson Szűcs Lajos, a Fidesz-MDF-FKGP jelöltje nyert 8124 szavazattal. A második helyen az MSZP jelöltje, Kovács István vég­zett (5787 voks), harmadik az SZDSZ támogatásával induló Nagy Ferenc lett (436 voks). (MTI) Budapest gazdaságpolitikai sikereit ecseteli a Le Monde Magyarország mintadiák MTI-HÍR Párizs. Magyarország, az egykori szocialista tábor „legvidámabb barakkja”, mára a „bővítési tábor legtakarosabb barakkja lett” - ír­ja hétvégi számában a Le Monde, amely kiemelkedő gazdasági tel­jesítménye alapján Magyarorszá­got az uniós tagjelöltek élmező­nyébe sorolja. A lap elismeréssel méltatja a környező országokat messze felülmúló gazdasági telje­sítményt - például az 5 százalék fölötti növekedést, a munkanél­küliség hat százalék alá szorítá­sát - amely az Európai Unióba igyekvő országok éllovasává a­vatta az országot. Helyzetelem­zésében a lap megállapítja, hogy az Orbán-kormány sikerrel kere­kedett felül a korrupciós gyanúba keveredett kisebbik koalíciós partner körében bekövetkezett megrázkódtatásokon. „A politikatudományi iskolákban tanítani kellene azt a módot, ahogy Orbán felszeletelte szövet­ségesét” - idézte a lap egy uniós tagállam budapesti nagyköve­tének megjegyzését. A Le Monde tudósítója emlékez­tet arra, hogy egy évvel a válasz­tások előtt a kormány látványos módon 56 százalékkal emelte a minimálbért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents