Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-01 / 50. szám, csütörtök
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 1. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Húsellátási gondok Angliában London. A száj- és körömfájás terjedése miatt Londonban a napokban húshiány léphet fel. Azokban a gazdaságokban, ahol felütötte fejét a betegség, eddig 3500 juhot, 1800 marhát és 1600 sertést vágtak le és égettek el. A hét elején feltárt újabb fertőzésekkel legalább 15-16 ezer állat kerül kényszer- vágásra. A szállítási tilalom már érezteti hatását az élelmiszer-ellátásban is. Anglia legnagyobb, London keleti részében lévő húspiacán csak kedd estig voltak friss húskészletek, hasonlóan kifogytak a tartalékból a zárlat alá vett körzetek is. A fertőzés miatt veszélybe kerülhetnek az előre hozott választások is, ugyanis a fertőzött területek lezárásával lehetetlenné válhat a kampány. (MH) Tart a behozatali korlátozás Brüsszel. Az Európai Unió legalább március kilencedikéig fenntartja a brit hús- és tejtermékek behozatalának tilalmát. Az unióban most elnöklő Svédország minisztere ismét jelezte, hogy az intenzív, monokultúrás agrártermelés közvetlen támogatásának már 2003-ban véget kellene vetni. Ez a gabonára, a húsra és a tejtermékre vonatkozna. (MH) Priontesztek már mától Budapest. Magyarországon március elsejétől vezetik be a szarvasmarhák BSE-szűrésére szolgáló priontesztet. A monitoring- ellenőrzésekkel a kényszervágott és az elhullott állatokat vizsgálják. Németh Antal országos főállatorvos szerint az ellenőrzések 2-2,5 ezer állatra terjednek ki az idén. Ugyanakkor kezdetben az állat-egészségügyi intézet csaknem minden kényszervágott vagy elhullott állatot megvizsgál majd. Az FVM egyelőre 1000 priontesztet szerzett be. Egy-egy vizsgálat 25-30 ezer forintba kerül. Az idei ellenőrzési költségekre 100 millió forint áll rendelkezésre az állat-egészségügyi költségvetésben. (V-g) Aláírják a SAPARD- megállapodást Brüsszel/Budapest. Ma úja alá az EU Magyarországgal a SA- PARD program pénzügyi megállapodását. A régiók a területfejlesztési célelőirányzat 35, a megyék 30 százalékával gazdálkodhatnak ebben az évben. Az erről szóló előterjesztést a parlamentnek is el kell fogadnia. A tíz tagjelölt ország közül eddig már öttel szentesítette az Európai Unió a pénzügyi szerződést, melyben hat évre kötelezettséget vállal a SAPARD-támogatás kifizetésére. A 2000. évi 38 millió eurós SA- PARD-segélyt Magyarország 2002 végéig használhatja fel. A támogatás folyósításának ideje még bizonytalan, ugyanis azt csak a segélyt fogadó intézmény- rendszer akkreditációja után kezdi meg Brüsszel. A szaktárca április végére ígéri, hogy végez az önértékeléssel. Optimista becslések szerint leghamarabb nyár végén írhatók ki az első pályázatok a támogatásra. (V-g) Teljes európai importtilalom Varsó. A lengyel főállatorvos behozatali tilalmat rendelt el párosujjú patás élőállatokra az Európai Unió összes országára vonatkozóan. Az intézkedés kiterjed az unión kívüli Norvégiára, Svájcra, Liechtensteinre, Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Horvátországra, Észtországra, Romániára, Bulgáriára, Izlandra és Szlovéniára is. Élőállatokon (kecske, juh, sertés, stb.) kívül tilos behozni továbbá nyershúst, abból készült feldolgozott termékeket, belsőségeket az említett fajtákból, amennyiben előzetesen nem dolgozták meg őket 72 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten. A tilalom érinti a tejet és abból készült termékeket, állati spermát és embriót, nyersbőrt, gyapjút, sörtét, csontot, szarvat, patát és körmöt is. (MTI) Csökkent a kereslet és a felvásárlási ár Komárom. Az év elején a járásban 48 koronát fizettek egy kiló marhahúsért, mára viszont a a felvásárlási ár nem éri el a 46 koronát sem. A Komáromi Regionális Agrárkamara adatai szerint tavaly a régióban 55 mezőgazdasági vállalat foglalkozott marhatenyésztéssel, ezekben mintegy 26 ezer szarvasmarhát tartottak. A tenyésztők az ország területén kívül is értékesíthetnék a vágómarhát, ám a külföldi felvásárlók mindössze 39 koronát kínálnak a marhahús kilójáért. A Komáromi járás hentesüzleteiben jelenleg 70 százalékkal kevesebb marhahúst adnak el, mint egy hónappal korábban, (km) Nyereséges a Cseh Takarékpénztár Prága. A Cseh Takarékpénztár (CS) takarékpénztár 2000-ben 295 millió korona adózás előtti nyereséget ért el, ami jelentős javulás az 1999-es eredményhez képest, amikor 4,89 milliárd korona volt a veszteség - közölte Klára Gajdusková, a CS szóvivője. A takarékpénztár működési nyeresége az 1999- es 4,87 milliárd koronáról 2000-ben 6,23 milliárdra nőtt. A bankbetétállomány 2000- ben 13 százalékkal nőtt, elérve a 327,9 milliárd koronát. A bank mérlegfőösszege szintén komoly növekedést mutat: az 1999 végi 361,5 milliárd koronáról tavaly év végén 442,4 milliárdra nőtt. A szóvivő szerint a mérlegfóösszeg jelentős növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az osztrák Erste Bank Sparkassen lett a CS többségi tulajdonosa. (CTK) Statisztikai felmérés az Európai Unió régióiban Szegények és gazdagok Ctk-hír Brüsszel. Európa leggazdagabb régiói London és Hamburg, a legszegényebb a görög Ipeiros - derül ki az európai statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentéséből, amely 211 európai régiót ismertet. London bruttó nemzeti terméke 1998-ban az egy főre eső átlagos uniós GDP 243 százalékát tette ki. A sereghajtó Ipeiros az uniós átlag alig 42 százalékát érte el. A tíz leggazdagabb régió közül 4 német - Hamburg, Felső-Bajorország, Darmstadt és Bréma -, Németországnak ugyanakkor 7 olyan régiója is van, amely az uniós átlag alatt teljesít. Európa harmadik leggazdagabb régiója Luxemburg, az uniós átlag 176 százalékával, őt követik Brüsszel és Bécs, 160 százalék felett teljesítve. A legszegényebb régiók jelentős része Görögországban található, ám az uniós átlag alatt teljesítő régiók szinte az összes államban megtalálhatók. Ezekben 1998-ban az uniós lakosság egyötöde, vagyis 71 milliónyi ember élt. Gyorsan terjed a száj- és körömfájás. Nagy-Britanniában eddig kilenc grófságban diagnosztizálták a betegséget Mozgósítják a katonaságot is Égetéssel semmisítik meg a fertőzött állatokat (Fotó: TASR/AP) London. Nagy-Britanniában készenlétbe helyezték a hadsereget, hogy segítséget nyújtsanak a száj- és körömfájás feltartóztatására érvénybe léptetett intézkedések betartatásához. ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A brit állatállományban felbukkant száj- és körömfájás az elmúlt tíz napban több grófságra terjedt át, mint az 1967-es súlyos járvány, amelynek félmillió állat esett áldozatul. Szerda délig Anglia és Wales küenc grófságának 18 gazdaságában és vágóhídján jelent meg a betegség, de Anglia szerte számos további gazdaság áll megfigyelés alatt. 1967-ben, amikor a betegség nyolc hónapon át tombolt, csak Walesre és Anglia északnyugati körzeteire korlátozódott a járvány. A brit kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy 167 millió font összegű kárpótlásban részesíti a szarvasmarha- és a juhtenyész- tőket, a tejtermelő gazdaságokat, és a sertéstenyésztőket pedig 40 millió fonttal segíti azon kívül, hogy piaci értéken megtéríti a kényszervágásra ítélt állatok értékét. A kormány újabb két hétre meghosszabbította az élőállat szállítására elrendelt országos tilalmat, viszont jelezte, hogy a hús- és a tejtermék készletek elapadásának megakadályozására péntektől a legszigorúbb felügyelet mellett engedélyezni fogják az élőállat szállítást egyes vírusmentesnek nyilvánított gazdaságokból az egészségügyi hatóságok által kijelölt, legközelebbi vágóhidakra. A főállatorvos szerint a betegség újabb gazdaságokban ütheti fel a fejét. A kormány feljogosította a helyi önkormányzatokat a közutak és ösvények zárlatának elrendelésére, és arra, hogy legkevesebb ötezer font bírságot rójanak ki bárkire, aki megszegi a tilalmat. A mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a törvény szigorával sújtanak le azokra a gazdákra is, akik megszegik az élőállat-szállítási tilalmat. A rendelkezések betartatásába bevonták a rendőrséget is, és ha kell, a katonaságot is mozgósítják. Eddig két gazdát kaptak rajta a tilalom megsértésén. Angliában eddig több mint hétezer állatot vágtak le és égetnek el. A hét elején feltárt újabb megbetegedésekkel legalább 15-16 ezer állat kerül kényszervágásra. A gazdák többsége az állattartás intenzívvé válásával, az élőállatok eladásának központosításával magyarázza a betegség gyors terjedését. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt tíz év alatt szinte teljesen megszűntek a helyi kisvágóhi- dak. A költségek leszorítása miatt az 1990-ben meglévő több mint 1400 helyi vágóhíd helyett ma már csak 400 központi vágóhídon fogadják az élőállatokat. Ezeken tudják csak biztosítani a szigorú állategészségügyi rendelkezésekben előírt állatorvosi felügyeletet az állatok levágásakor. Emiatt manapság a korábbi 25-40 kilométer helyett sokkal távolabb, esetenként több száz kilométerre kénytelenek szállítani az állatokat. A száj- és körömfájás miatt elrendelt élőállat szállítási tilalom már érezteti a hatását. A BBC értesülése szerint a német hatóságok száj- és körömfájás jeleire bukkantak kedden egy Nagy- Britanniából érkezett juhszállít- mányban. Az átvizsgált állatokban nem a vírust, hanem annak antitestét mutatták ki, ami azt feltételezi, hogy a juhok érintkeztek beteg állattal, vagy esetleg beoltották Angliában eddig több mint hétezer állatot vágtak le és égetnek el. őket a betegség ellen, ez utóbbi azonban kizárt, mivel a szigetországban nem kezdték meg az oltási programot. Spanyolország legnagyobb gazdálkodói csoportja (ASAJA) kedden sürgette az Európai Uniót, hogy átmenetileg fagyassza be az állatkereskedelmet a tagországok között, megelőzésül a járvány ellen. A szervezet szerint egy 15 napos szállítási tilalom mindenféle kérődzőre - vagyis marhára, kecskére, juhra - és sertésre a tagországok között segítene megelőzni a száj- és körömfájás járvány terjedését. A hollandiai állat- és húsellenőrzési szolgálat bejelentése szerint Hollandiában a száj- és körömfájás járvány miatt eddig 18 farmon, amelyek nemrégiben állatokat importáltak Nagy-Britanniá- ból, összesen 16 ezer állatot pusztítottak el: 11500 sertést, 2400 juhot, 1900 szarvast. (MTI, MH) Pozsony fellebbezett a brüsszeli Európai Bizottság legfrissebb, még nem végleges BSE-országlistája ellen Szlovákia a harmadik kockázati csoportban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Még nem végleges a brüsszeli Európai Bizottság legfrissebb országbesorolása, amely a BSE-elófordulással kapcsolatban Szlovákiát és a többi társult országot a 3. csoportba sorolja, jelentette ki Dusán Magic, az Állami Állategészségügyi Felügyelet igazgatója a központi BSE-megelózési bizottság tanácskozását követően. Mint ismeretes, a 3. csoportot alkotják azok az országot, amelyekben eddig ugyan nem bukkant fel a kergemarhakór, ugyanakkor nem zárható ki a BSÉ előfordulása. A brüsszeli bizottság az összes társult országot ebbe a csoportba sorolta, ám Szlovákia - Magic közlése szerint - fellebbezett, és érvekkel próbálja alátámasztani igazát. A témával kapcsolatos szakértői megbeszélésekre már a jövő héten sor kerül. A szlovák szakhatóságok szerint Szlovákiát legfőképpen azért sorolták a 3. csoportba, mert korábban 5700 tenyészállatot vásárolt Nyugat-Eu- rópából, valamint hús- és csontlisztet is importált. Pozsony ugyanakkor 1966-ig visszamenőleg bizonyítani tudja, hogy nálunk a szarvasmarhatápokba sohasem kevertek állati eredetű adalékot, húslisztet csak a BSE-mentesnek tartott Ausztriából importáltunk, a francia eredetű táp behozatalára 1987-1988- ban került sor, miközben a takarmány kétharmadát Csehországban hasznosították. Pavel Koncos földművelésügyi miniszter szinte kizártnak tatja, hogy a szlovákiai állattenyésztők a sertéseknek szánt húsliszttet szarvasmarháknak is adagolták volna. A miniszter lapunknak nyilatkozva a hús- és csondiszttartalmú takarmány árát hozta fel érvként, (gyor) Sokkal gyorsabban fejlődött a globális tőkebefektetési tevékenység a világkereskedelemnél és az ipari termelésnél Befektetési tendenciák az EIU szerint HÍRÖSSZEFOGLALÓNK London. A londoni székhelyű Economist Intelligence Unit által most közreadott A vüág befektetési tendenciái című vaskos tanulmány első ízben vállalkozik arra, hogy összehasonlítsa a globális tőkebefektetések (Foreign direct investment - FDI) 97 százalékában érintett 60 ország 2000-es eredményeit, az üzleti környezetet és a 2005-ig terjedő időszak perspektíváit. Az elmúlt években a globális tőkebefektetési tevékenység a vüágkereskedelem- nél és az ipari termelésnél sokkal gyorsabban fejlődött, 1990 és 2000 között dollárértéken számolva megötszöröződött. 1998 és 2000 között évi 33 százalékkal növekedett. 2000-ben az FDI a tőkeáramlás, a fúziós-felvásárlási láz eredményeA globális tőkebefektetések alakulása országok szerint 2001-2005 között Ország A tőkebefektetés alakulása milliárd dollárban százalékban 1. USA 236,2 26,6 2. Nagy-Britannia 82,5 9,3 3. Németország 68,9 7,8 4. Kína 57,6 6,5 5. Franciaország 41,8 4,7 6. Hollandia 36,1 4,1 7. Belgium 30,2 3,4 8. Kanada 29,6 3,3 9. Hongkong 20,5 2,3 10. Brazília 18,8 2,1 Forrás: EIU ként több mint 1100 milliárd dolláros rekordot ért el, ez a vüág GDP- jének 3,6 százaléka. Erre az évre jelentős visszaesés várható a fúziók- felvásárlások terén, ennek megfelelően hanyatlik az FDI-aktivitás. A tőkebefektetés koncentrált marad, 2001-2005 között tíz országba irányul a teljes összeg 70 százaléka (lásd táblázatunkat). Az első helyezett az Egyesült Államok. Itt a legkedvezőbb az üzleti környezet, és itt realizálódik a vüág teljes tőkebefektetésének negyede. Második az Egyesült Királyság, de a nagy meglepetés az e téren hagyományosan alulteljesítő, de most „bronzéremre” számító Németország, ahol az új adózási törvények nagyvonalúbb invesztíciós tevékenységre serkentenek. (A Népszabadság és az EIU jelentése alapján) A globális tőkebefektetések (FDI) alakulása a világban 2001-2005 között Tétel 2001 2002 2003 2004 2005 FDI-beáramlás a világban (mid. USD) 771 846 897 940 986 A GDP-hez viszonyítva %-ban 2,3 2,4 2,3 2,3 2,2 FDI-beáramlás a fejlett országokban (milliárd USD) 554,4 606,3 640,6 668,0 700,8 A GDP-hez viszonyítva %-ban 2,2 2,2 2,2 2,1 2,1 A világ összbefektetésének %-ában 71,9 71,7 71,4 71,1 71,0 FDI-beáramlás a fejlődő országokban (milliárd USD) 216,4 239,4 256,6 271,6 285,6 A GDP-hez viszonyítva %-ban 2,7 2,8 2,8 2,7 2,6 A világ összbefektetésének %-ában 28,1 28,3 28,6 28,9 29,0 Forrás: EIU