Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-03 / 52. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 3. HETI RECEPTÜNK Csak akkor sózzuk meg, ha a kolbász már 5 percig főtt Ajánlatunk Kolbászos káposztaleves Hozzávalók: 40 dkg savanyú káposzta, 25 dkg vegyes leveszöldség, 1 kis szál füstölt kolbász, 2 dl tejföl, 1 babérlevél, 1 kis fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, 1 teáskanál piros fűszerpaprika, só, törött bors Ízlés szerint. A savanyú káposzta levét leszűr­jük és félretesszük. A káposztát nagyon apróra összevágjuk, a zöldséget tisztítás után vékony­ka csíkokra aprítjuk. A vörös­hagymát finomra metéljük, majd a felforrósított olajon üve­gesre fonnyasztva, a tűzről le­húzzuk, és rászórjuk a paprikát. Gyorsan összekeverjük, és azon­nal ráöntünk 2 evőkanál vizet. Ezután a tűzre visszatesszük, és rádobjuk a zöldséget. Pár perc­nyi pirítás után hozzáadjuk a ká­posztát, és együtt pirítjuk tovább 5 percig, közben folyamatosan keverjük, hogy ne éghessen le az alja. Kétlitemyi vizet ráöntünk, és felforraljuk. Közben a kol­bászt meleg vízben megmossuk, így könnyen lehúzhatjuk a bő­rét. Karikákra vágjuk, és hozzá­tesszük a forrásban lévő leves­hez. Beletesszük még a babérle­velet. A levest csak akkor sózzuk meg, ha a kolbász legalább 5 percet főtt. (A füstölt kolbász sós, vigyázzunk, nehogy elsóz­zuk!) Meg is borsozzuk, majd addig főzzük, amíg a zöldség is, meg a káposzta is megpuhul. A lisztet fél dl vízzel és a tejföllel simára keverjük, és a forrásban lévő levet behabarjuk vele. Fo­lyamatosan kevergetve 5 percig forraljuk. Megkóstolva, a félre­tett savanyúkáposzta-lével és csipetnyi cukorral pikánsra íze­síthetjük. (Ha a káposzta na­gyon savanyú, szűrőben, hideg víz alatt mossuk át.) Segítünk Bevált ötletek, tippek, tanácsok ♦ Ha a lakkozás nagyon igénybe vette a körmünket (beszakad, tö­redezik), akkor áztassuk öt percig citromos vízben (fél citrom le­ve és fél dl langyos víz) több egymás utáni napon. Utána a ke­zünket töröljük szárazra, majd kenjük be kézápoló krémmel. Körmünk így megerősödik és újra szép lesz. ♦ Vérfoltot következőképpen tisztíthatunk: szórjuk be szódabikarbó­nával, majd cseppenként adjunk hozzá vizet. Ezután alaposan dör­zsöljük át, majd hagyjuk állni tíz-húsz percig. Végül mossuk ki. ♦ Almaecetes vízzel öblítsük le a frissen mosott hajunkat. Pótolja a balzsamot, könnyebb kifésülni, fényesíti a hajszálakat. ♦ Gyorsan és olcsón a következőképpen frissíthetjük fel arcunkat: nyers élesztőhöz (nem por) keverjünk annyi tejfölt vagy kefirt, hogy kenhető pép legyen. Ezt a masszát kenjük fel az arcunkra, ne túl közel a szemhez. Hagyjuk rajta mindaddig, míg teljesen meg nem szárad és repedezni nem kezd (kb. tíz-tizenöt perc). Kezünkkel mindenütt alaposan dörzsöljük le, a szem környékén nagyon óvatosan, és amikor tiszta az arc (nem baj, ha feszül és kissé piros a bőr), kenjük be alaposan hidratáló krémmel. Érezni fogjuk, hogy arcunk „fellélegzik”. NÉVELEMZES IX. rész CLU FOX IR 3 6 9 BKT ENW HQZ 2 5 8 AJS DMV GPY 1 4 7 Nézzük meg a 9. számhoz tartozó betűk jelentését! Amikor egy névben szerepel az I vagy az R betű: felelősségtudatot és igazságérzetet jelez. Tettekre késztető érzetek, gondolatok és szavak hordozója. Tömegekre le­het hatással. Felvidít és boldoggá képes termi másokat. I = kard és kormánypálca láthatat­lan erejével rendelkező ember. R = lángoló, távlatokat legyőző, határokat nem ismerő szellemi ké­pesség. Amikor sem I, sem R betű nem ta­lálható a névben: szeretetéhség- ben szenved. Elveszettnek érzi ma­gát. Kétségbeesve keresi, kutatja a módot, hogy megváltoztassa ezt az állapotát. Ha az IR-ENW-AJS betűcsopor­tok mindegyükéből szerepel betű a névben: nyitott, őszinte, kommu­nikatív, aktív ember, aki korrekt akar lenni, és ugyanezt várja el másoktól is. Természetes adottsá­gokkal rendelkező, érzékei fölött uralkodni képes. (Folytatjuk) Bartalos Mária Egy jó smink, előnyös ruha csodákat művel. Csak ismerni kell a jól bevált női szépségpraktikákat Mitől vagyunk szépek? Illusztrációs felvétel FELDOLGOZÁS A nők sokféle praktikát ismertek már három és fél ezer évvel ez­előtt is. Az egyiptomi tttmmmm piramisok freskóin ke­cses, jól ápolt nők lát­hatók. A sminkjük modern, testápo­lásuk hasonlít a maihoz. Egyes felté­telezések szerint az előkelő nők le­borotválták a hajukat, és valódi haj­ból esetleg filcből készült parókát hordtak. Ismerték a hajfestés tudo­mányát: a szomszédos észak-afrikai országokból származó zöld henna levelét, virágját és héját porrá tör­ték, olykor más növényi festékekkel - dióval, kamillával vagy vörös szan­tálfával - keverték. A vörös színű hennát főleg a Közel- Keleten körömfestésre használták. Az akkori nők az arcukat világosra sminkelték, a szájukat pirosra fes­tették, szemöldöküket leborotvál­ták és szénnel húzták ki. Szemhé­jukra zöld rézből készült festék ke­rült, mely egyben megakadályozta a szemgyulladást is. A szemfesték olyan anyagokból készült, amely elűzte a szembetegségeket terjesz­tő rovarokat. A férfiak, sőt a gyere­kek is festették magukat. A rendszeres fürdés hozzátartozott a higiéniához. Az előkelő nők sok­féle illatszert használtak, ezek mir­hából, levendulából, fahéjból, írisz­gyökérből készültek. Kar-, nyak és bokaperecek, fülkarikák, gyűrűk tömkelegével ékesítették testüket. A kozmetikát a görögök művészi tökélyre fejlesztették. A kozméták a hölgyek házi rabszolgái voltak, akik orvosoktól és papoktól tanul­ták a szépítés tudományát. A für­dők és a masszázs a mindennapi szépségápolás részét képezték. A fürdők alapanyaga a tej volt. Pako­láshoz gyakran használtak mézet, gyógyiszapokat is, akárcsak az egyiptomiak. Ismerték a hajsütőva­sat, a loknikat viasszal rögzítették. A rómaiak szívesen jártak fürdők­be. Itt a meleg, közepes és hideg vi­zű medencéken kívül voltak szau­nák, olajozok, masszírozok és szór- telenító helyiségek. A gyakori für­dés hozzátartozott az ápoltsághoz. Az előkelő hölgyek inkább otthon, saját fürdőszobájukban szépítkez- tek. Szó szerint tejben-vajban, pél­dául szamártejben fürödtek, ami állítólag nagyon jót tett a bőrnek. Fogukat fogkefével és fogporral si­kálták csillogó fehérre, a rossz fo­gakat elefántcsontból készült mű­fogakkal pótoltatták. Caesar korában a római hölgyek szőke fürtökre vágytak, ennek az­tán sok germán rabszolganő haja esett áldozatul. A kevésbé tehető­sek hamu és kecskezsír keveréké­ből készült szőkítőszerrel kezelték hajkoronájukat. A fodrászok házi rabszolgák voltak. A férfiak bor­bélyhoz jártak szakálligazításra meg friss hírekért, a nők azonban csak otthon szépítkezhettek. A középkor fürdőkultúrája is figye­lemre méltó. A Római Birodalom fürdői fennmaradtak, és semmit sem veszítettek népszerűségükből. Egy félreértés folytán aztán befel­legzett a tisztálkodásnak. Terjedt a pestis és a szifilisz. Azt gondolták, hogy a fürdés árt az egészségnek, ezért kerülni kezdték a vizet. A für­dőházaknak bealkonyult, a testszag ellen a kölni jelentett ideig-óráig megoldást. Úri körökben tejjel, al­kohollal vagy borral mosakodtak. A mosakodás beszüntetésével az arc­bőrön elszaporodtak a pattanások, mitesszerek. Erre is találtak megol­dást, divatba jött a szépségtapasz, mely ápol és eltakar. A szépségta­pasz készülhetett selyemből, taft- ból, ábrázolhatott csillagot, szívet vagy nyulacskát. A kor másik cso­daszere a púder volt, használták a férfiak és a gyerekek is. Nemcsak az arcukat púderezték, hanem a paró­kát, a ruha dekoltázsát is. Az 1789-es forradalom nemcsak a politikát érintette, hanem a diva­tot is. Lomtárba került a fűző, az abroncsszoknya, a paróka. Az or­vosok a pestis és a szifilisz elleni küzdelem során felismerték, hogy a járványok oka az alapvető higi­énia elhanyagolása. Ismét divatba jött a mosdás. A XIX. század tisztességes asszo­nyainak kötelező volt a visszafo­gottság. Nem sminkelték magu­kat, legfeljebb egy kis pirosítót használtak, hogy egészséges be­nyomást keltsenek. Ismét bebizonyosodott, hogy nincs új a nap alatt: a hajfestésnél újab­ban a növényi alapanyagú festékek kerültek az előtérbe. A bio hajfestés­ben hennát, zsályát, diót, kamillát használnak, mint régen, (jády) Az a fontos, hogy a vendégek jól érezzék magukat Szülinapi.buli kicsiknek ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alvás pótolhatatlan energiaforrást jelent számunkra Pihenjünk eleget ÖSSZEÁLLÍTÁS egykori zsúro- kon ünneplőbe öltöztetett gye­rekek illedelme­sen itták a ha­bos kakaót, hoz­zá kuglófot csipegettek. Ám a mamák figyelő szemének ke­reszttüzében feszengő kicsik alig várták, hogy végre egymás kö­zött legyenek. A mai gyerekbulik ennél kötetle­nebbek, az a fontos, hogy a ven­dégek jól érezzék magukat. Hajói előkészítjük a születésnapi össze­jövetelt, magukra hagyhatjuk a gyereksereget. De mindenképpen maradjunk elérhető közelségben, hátha szükség lesz a segítségre. Ha a gyerekszoba túl kicsi, akkor a nappaliban rendezzük az ün­nepséget. A szobából rakjuk el a fölösleges tárgyakat és a kényes holmikat. A megterített asztalra készítsünk elő mindent, amire szükség lehet. Üveg helyett színes műanyag poharakból is kínálhat­juk az innivalót. A rágcsálnivalók mindig osztatlan sikert aratnak. A zsírban sült bur­gonyaszirom helyett inkább olajos magvakat, diót, mogyorót, man­dulát kínáljunk. A gyümölcs sem hiányozhat: gerezdekre bontott narancsot, fölkarikázott banánt, cikkekre vágott almát készítsünk az asztalra. A szendvicsek és a ki­sebbre szabott, változatos ízű fa­latkák elkészítéséhez nem recept­re, hanem fantáziára van szükség. Táplálkozáskutatók szerint jobban esik az étel, ha a látvány is kívána­tos, ezért színes és tetszetős szendvicseket kínáljunk. Hagyjuk játszani, akár egy kicsit hangoskodni is a gyereksereget. Ha lanyhul a hangulat, adjunk tip­peket a játékhoz, és lehetőleg ne kapcsoljuk be se a tévét, se a vide­ót. Ilyenkor előkerülhet a dominó, a gyerekkártya, társasjátékok. Mert a jó falatoknál is fontosabb az érdekes játékokkal, jó hangulat­ban eltöltött idő. (jády) ervezetünk számá­ra létszükséglet az a természetes energia, amelyhez az alvással jutunk. Ezért is fontos tud­ni, hogy mennyit és miként alud­junk. Ahogy az ideális testsúlyunk­ról van kialakult elképzelésünk, úgy arról is, hogy a tökéletes rege­nerálódáshoz mennyit kellene pi­hennünk éjszakánként. Az ideális alvásidő hét és fél óra, de egyesek­nek kevesebb is elég. Alvásunkat nagyban meghatározza, hogy mit csináltunk napközben: minél egészségesebben töltöttük a napot, annál nyugodtabb lesz az álmunk. Akik rendszeresen sportolnak, sok­kal mélyebben alszanak az első órákban. Azt, hogy az alvás során minél több energiával töltődjünk fel, elősegíti a rendszeresség is. Ha tehetjük, ugyanabban az idő­ben feküdjünk le és keljünk fel. Ez beállítja a szervezet óráját, s egy idő után már az elalvásban és az ébredésben is kialakul a természe­tes ritmus. A stressz, az aggoda­lom a nyugodt alvás egyik legna­gyobb ellensége. Bármennyire fá­radtak vagyunk, nem jön álom a szemünkre. Az alvásnak két fő szakasza van. Ezalatt szervezetünk eltérő módon viselkedik. A felszínes alvás szaka­szában dolgozza fel az agy a nap történéseit, ez a legszínesebb ál­mok időszaka. A mély alvás a má­sik szakasz: a test ez idő alatt frissí­ti fel önmagát, az izmok pihennek, a szívverés és a légzés ritmusa las­sul, a vérnyomás csökken. Éjsza­kánként a felszínes és a mély alvás kilencven percenként váltja egy­mást, de a reggel közeledtével egy­re éberebbek leszünk. Minél fárad­tabbak vagyunk, annál gyorsabban lépünk a mélyalvási szakaszba. Ku­tatók szerint éjszakáink húsz-hu­szonöt százalékát mély, illetve fel­színes alvásban töltjük, ötvenet pe­dig az ébrenléthez közel. Többnyi­re a mélyebbb alvási szakasz az el­ső, ez biztosítja a tökéletes pihe­nést a szervezetnek, ezért ha négy óra múltával felébrednénk, friss­nek éreznénk magunkat, (jm)

Next

/
Thumbnails
Contents