Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám, péntek

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 30. A kormány által nyújtott támogatásnak köszönhetően a gazdálkodók átvészelték a legnehezebb időszakot. Az új termés megalapozására a kabinet 3 milliárd koronát hagyott jóvá Nehéz évet zárt a szlovákiai mezőgazdaság Az elmúlt évben csak a juhállomány növekedett (Archív felvétel) Pozsony. Kedvezőtlenül ala­kult az elmúlt év az agrárág­azat számára. A katasztrofális szárazság nagymértékben be­folyásolta a gazdasági ered­ményeket, főleg a gabona- és a takarmányfélék hozamát. ÖSSZEÁLLÍTÁS Gabonafélékből - a kukoricát is beleértve - 628 ezer tonnával (22%-kal) kevesebb termett, mint egy évvel korábban, ezen belül ár­pából 55, kukoricából 54%-os volt a terméskiesés. Csupán búzából termett több az 1999-es évihez ké­pest, mégpedig 67 ezer tonnával, ám ez a 110 ezer hektárral megnö­velt vetésterületnek volt köszön­hető; a termésátlag csaknem egy tonnával volt kisebb az előző évi­nél. Hüvelyesekből 55-56%-kal termett kevesebb, az olajnövények és a cukorrépa hozama alig érte el az egy évvel korábbi 69%-át. Bur­gonyából viszont 9 százalékkal több termett. Megmutatkoztak az évek óta tartó hiányos tápanyag­utánpótlás, növényvédelem és a nem megfelelő vetőmag használa­tának negatív következményei is. Enyhébbek lettek volna a károk ak­kor is, ha kihasználták volna a meglévő öntözőberendezéseket. A kormány által nyújtott támoga­tásnak köszönhetően a gazdálko­dók átvészelték a legnehezebb időszakot. Az új termés megalapo­zására 3 milliárd koronát különí­tett el a kormány (2,9 milliárdot merítettek ki a termelők), talajja­vító berendezések kiépítésére to­vábbi 370 millió koronát szabadí­tott fel. Ezenkívül 1,8 milliárd ko­rona jutott a behozatalból szár­mazó és az itthon termett gabona árkülönbözetének kiegyenlítésé­re, a közraktárakban tárolt gabo­na előlegezett vásárlására és rak­tározására nyújtott hitelekre. Kiviteli korlátozások A gabonahiány kiküszöbölése érde­kében a kormány átmenetileg nul­lára csökkentette a búza, az árpa és a kukorica behozatali vámját. Ez az intézkedés eredetileg 2000. decem­ber 31-ig volt érvényben, ám a kabi­net 2001. május 31-éig meg­hosszabbította azt. Az Állami Piac­szabályozási Alap az élelmiszeripa­ri búza esetében 2001. április 30-ig hosszabbította meg a raktárlevelek­re nyújtott előlegek kifizetését. A búzára vonatkozó kiviteli vámen­gedélyek átkerültek a nem automa­tikusan odaítélt engedélyek kate­góriájába, ami azt jelenti, hogy bú­zát csak a földművelésügyi, vala­mint a gazdasági minisztérium be­leegyezésével lehet kivinni az or­szágból. Az alacsony búzatermés miatt gyakorlatilag leállt e termék kivitele, sőt, a földművelésügyi mi­nisztérium a lisztkivitel felfüggesz­tésére is javaslatot tett. Ezenkívül az agrártárca vezetése megegyezett a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bankkal abban, hogy a pénzintézet hitelt nyújt a malmoknak a Csehor­szágból származó élelmiszeripari búza behozatalára. A gabonahiány rányomta bélyegét a felvásárlási árakra is. Az élelmiszeripari gabona ára az egész elmúlt év folyamán nőtt, de még ennél is nagyobb mér­tékben emelkedett a takarmányga­bona ára. Míg a malmi búza árának évközi növekedése 4,7% volt (a ro­zsé 3,4%), addig a takarmánygabo­náé - a kukoricát is beleértve - 27- 29%. Az élelmiszeripari búza árára hatással volt mind a gabonaraktá­rozók, mind a feldolgozók, tehát a malmok spekulatív hozzáállása. Ez utóbbiak, kihasználva a jelenlegi helyzetet, azt igyekeznek elhitetni a vásárlókkal, hogy elkerülhetetlen az áremelés, így kendőzve el saját áremelési szándékaikat. Csak a juhállomány növekedett A tavalyi évben folytatódott a szar­vasmarha-állomány csökkenése, de ugyanez vonatkozik a sertésállo­mányra is. December végén 646 ezer szarvasmarha volt Szlovákiá­ban, ami 2,8%-os évközi csökkenést jelent. Ezen belül a tehenek száma 1,1%-kal lett kevesebb, és 271 ezren állapodott meg. A belföldi marha­húspiac az elmúlt év első felében ki­egyenlítettnek volt mondható. A harmadik és negyedik negyedévben viszont csökkent a kínálat. Mindez megmutatkozott a felvásárlási ára­kon is, amelyek főleg a 4. negyedév­ben emelkedtek jelentősebb mér­tékben. Az árakra nem voltak külö­nösebb hatással a kergemarhakór­ról (BSE) érkező hírek. A legújabb piackutatások eredményei azt mu­tatják, hogy mérséklődik a marha­hús iránti kereslet, a túlkínálat kö­vetkeztében csökkennek az árak, és ez az irányzat - a BSE miatt - vár­hatóan folytatódik. Ezért mindent meg kell tenni a szarvasmarha-kivi­tel növelése érdekében, fokozott mértékben hangsúlyozva azt a tényt, hogy Szlovákia egyike azon kevés országnak, ahol még nem fordult elő a kergemarhakór. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy az Európai Unió országaiban egyharmadával, sőt felével csök­kent a húsfogyasztás. A sertésállomány 4,7%-kal csök­kent az elmúlt évben, ami nagy­mértékben a gyenge takarmányga­bona-termésnek és ezzel összefüg­gésben a takarmányárak növeke­désének következménye. A vágó­sertés felvásárlási árát jelentősen befolyásolta a központilag meghir­detett minimális felvásárlási ár. Az élősúlyra átszámított átlagár tavaly 44,40 korona volt kilogrammon­ként, ami 8,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A második félévben fellépő sertéshúshiányt behozatallal igyekezett mérsékelni a kormány; elsősorban Csehor­szágból, Magyarországról és az EU-ból importáltunk sertéshúst, mégpedig nullára csökkentett be­hozatali vám mellett. A sertésállo­mány hosszú távú csökkenése, a ta­karmánygabona magas ára és BSE- fertőzés miatti válság azt feltétele­zi, hogy a sertéshús felvásárlási ára tartósan magas marad. Az elmúlt év végére jelentős mértékben nö­vekedett a baromfiállomány (1999-hez képest 11%-kal), a la­kosság az év vége felé főleg a mar­hahúst igyekezett baromfihússal pótolni. Ugyanakkor az egész év folyamán átlagosan 5,5%-kal volt kisebb az állomány, mint 1999- ben, és a baromfihús-előállítás csaknem 9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A juhállomány - a haszonállatok közül egyedüliként - 2,2%-os növekedést mutatott. Megszabott helyett minimális ár A tejtermelés kb. az előző évi szin­ten mozgott (99,5%), miközben a vásárlás 0,3%-kal emelkedett. A felvásárlási kvóta csupán 97%-ra merítődött ki. A nyers tehéntej fel- vásárlási ára tavaly 7,80 korona volt literenként, ami nem egész 12%-kal több az 1999-es évinél; ezt az árat mindenekelőtt az I. minőségi osztályú tej szabott árá­nak növekedése (8,45 korona volt literenként) eredményezte. Je­lentősen nőtt a keresletet a tejpor, a feldolgozásra szánt nyers tej, va­lamint a sajtok iránt, és emelke­dett a kivitelre szánt termékek előállítására felhasznált tej meny- nyisége is. Idén a tejre az eddigi megszabott felvásárlási ár helyett minimális ár vonatkozik, ami 3%- kal magasabb az előző évinél. Emiatt várhatóan enyhén növek­szik a tejtermékek ára. Hatással van a tej árára a tehénállomány csökkenése, valamint a költségté­nyezők árának felszabadítása is. Tovább nyüt az agrárolló A mezőgazdasági termékek árának némi élénkülése ellenére (7,2%-os évközi emelkedés) még mindig a költségtényezők ára emelkedik na­Folytatódott a szarvas- marha- és a sertésállo­mány csökkenése. gyobb ütemben (9,1%). Ebből kö­vetkezik, hogy az agrárágazat is inf­lációmérséklő szerepet tölt be (az infláció az elmúlt évben 12%-os volt). A 281 mezőgazdasági üzem (501 ezer ha mezőgazdasági terü­let) bevonásával végzett vizsgálat alapján elmondható, hogy az ág­azat adózás előtt 590 millió korona veszteséget könyvelhetett el, ami 71%-kal kevesebb az 1999-esnél (akkor 2 milliárd 40 millió korona volt). A kötelezettségek 17,8%-os és a kindévőségek 17,7%-os csök­kenése a pénzforgás részbeni élénkülését jelzi. A kötelezettségek mérséklődéséhez a bankhitelek 23,5%-os csökkenése is hozzájá­rult. A mezőgazdasági üzemek alaptőkéje nem változott, 10,3%- kal lett viszont kevesebb az ágazat­ban dolgozók száma. A névleges át­lagbérek 3,5%-kal emelkedtek, ami azt jelend, hogy a reálbérek tovább csökkentek a mezőgazdaságban. A földművelésügyi minisztérium több programot is kidolgozott a gyümölcstermesztés fellendítése érdekében. Támogatják az értékesítési szervezetek megalakítását Célul tűzték ki a hazai gyümölcstermés megkétszerezését ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az agárágazat vezetőinek a gyümölcs- és zöldségtermesztés fellendítésére tett erőfeszítései el­lenére egyre csökken hazánkban az intenzív ültetvények aránya. Míg 1989-ben összkiteijedésük 9000 ha körül mozgott, mára alig 6800 ha maradt belőlük, ebből is mindössze 5687 ha a termő. A gyümölcsfák száma 20,8 millióról 18,6 millióra apadt. Mindez megmutatkozik a termésmennyiségen is, az 1989-es 231 ezer tonnával szemben 1995- ben alig 92 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. Az elkövetkező években fokozatos növekedés ta­pasztalható, 1998-ban például már 155 ezer tonna gyümölcs termett, ám 1999-ben a kedveződen időjárás következtében csak 120 ezer tonna, tavaly pedig - a szárazság miatt - mindössze 127 ezer tonna. Az elégtelen hazai termelés, a minőségi hiányosságok, a raktárhe­lyiségek korlátozott száma, a szét- forgácsolódott kereskedelmi háló­zat miatt továbbra is magas a mér­sékelt égövi gyümölcsfélék behoza­tala. 1995-1998-ban évente 40-43 ezer tonnát importáltunk belőlük (legkevesebbet, 33 ezer tonnát, 1997-ben, amikor is a tűzelhalás terjedése miatt tilos volt az almabe­hozatal). Két évvel ezelőtt 35 700 tonna gyümölcs került az országba (555 millió korona értékben), ta­valy 38 723 tonna (520 millió koro­na értékben). A behozatalból legna­gyobb aránnyal az alma részesedett (82%), majd az őszibarack és a nek­tarin következett (13-14%), és csu­pán 4-5 százalékkal a többi gyü­mölcsféle. A gyümölcskivitel csök­kenő tendenciát mutat: 1997-ben 20 448 tormát, 1998-ban 3762 ton­nát, 1999-ben 5370 tonnát és 2000- ben 6342 tonnát exportáltunk. Ne­gatív külkereskedelmi mérlegünk 13 ezer tormáról (1997-ben) az utóbbi két évben 30-32 ezer tonná­ra növekedett. Kiemelt helyen az alma Tekintettel arra, hogy almából ho­zunk be, de viszünk is ki a legtöbbet, továbbá hogy ezt a gyümölcsöt egész évben fogyaszthatjuk, hogy termesztésére Szlovákiában kiváló­ak az éghajlati feltételek, és a ha­gyományok sem hiányoznak, min­dent meg kell tenni termesztésének fellendítése érdekében. A földmű­velésügyi minisztériuml995-ben azzal a céllal hagyta jóvá a „Gyü­mölcstermesztés fejlesztési prog­ramját”, hogy 2005-ig az országban 4450 hektárnyi gyümölcsöst felújí­tanak, 2000 hektárt pedig újonnan telepítenek. Sajnálattal kell megáll­apítanunk, hogy az elmúlt öt év so­rán nem sikerült teljesíteni a cél­kitűzést. Kezdetben az ültetőanyag hiányzott, később a pénz - mind a termelők, mind a minisztérium ré­széről. Sőt, úgy tűnik, hovatovább, egyre kevesebb jut erre a célra. Az agrártárca által minden évben meg­határozott támogatási irányelvek értelmében a beruházási költségek legfeljebb 40%-át, illetve hektáron­ként maximum 200 ezer koronát igényelhettek állami támogatás for­májában a termelők. Az utóbbi két évben viszont ennek alig felét kap­ták meg az igénylők. 1996-2000 kö­zött 2500 ha gyümölcsös telepítésé­hez járult hozzá a minisztérium 302 millió korona értékben. Az új telepí­tésű gyümölcsösök közül 1500 ha az alma (a tervezett terület 60%-a), 300 ha a fekete ribizli, 200-200 ha pedig az őszibarack és a szilva. A földművelésügyi minisztérium tavaly jóváhagyta a „Szlovákiai gyümölcstermesztés fejlesztési programjának” felújított változa­tát, amely az 1995-ös tervezetre épül. Eszerint 2005-ig 8400 ha-nyi intenzív gyümölcsös lesz hazánk­ban, vagyis 1600 ha-ral több a je­lenleginél. Továbbra is az alma, a bogyótermésűek és a csonthéjasok telepítését helyezi előtérbe. Ä ter­vek szerint 2005-ben 70 ezer ton­na gyümölcs terem majd Szlováki­ában, ami több mint a kétszerese a jelenlegi termésmennyiségnek. Meggyőződésünk, hogy a már Jelenleg 3500 tonna gyü­mölcsöt lehet korszerű raktárakban elhelyezni. meglévő - a legtöbb esetben cse­pegtető öntözéssel ellátott - és az elkövetkező években létrehozott intenzív ültetvények lehetővé te­szik e cél elérését. Az ágazatvezetés ugyancsak nagy figyelmet szentel a gyümölcs, a zöldség, valamint a burgonya beta­karítás utáni kezelésének, tárolásá­nak és elosztásának. Az erre a célra kidolgozott program teljesítésére 1998-2000-ben 106,4 millió korona támogatást nyújtott. Az elkövet­kező időszak fő feladata a szabá­lyozható atmoszférájú raktárak fe­lújítása, felépítése lesz, hogy a tava­szi hónapokban is megoldható le­gyen az alma tárolása. Jelenleg csu­pán mintegy 3500 tonna gyümöl­csöt lehet üyen raktárakban elhe­lyezni, ahhoz azonban, hogy június végéig kitartson a hazai termesz­tésű alma, 20-30 ezer tonna raktár- kapacitásra lenne szükség. Új támogatási rendszer A földművelésügyi tárca 2000. de­cember 18-án kelt, a mezőgazdasá­gi vállalkozások támogatásáról szó­ló 3809/2/2000-100-as határozata az előző évihez képest néhány vál­toztatást tartalmaz. Mindenekelőtt az 5. paragrafusról van szó (Kie­gyenlítő juttatások a növényter­mesztésben), amely már nem hek­táronkénti konkrét díjszabást irá­nyoz elő (tavaly 2500 korona volt 1 ha-ra). Az új határozat értelmében a támogatás nagysága hektáron­ként legfeljebb 10%-a lehet a termő gyümölcsösökből és ültetvényekből származó bevételnek. A 31.§ értel­mében - amely a gyümölcsösök és ültetvények felújítására és telepíté­sére nyújtott dotációt taglalja - 200 ezerről 300 ezer koronára emelke­dik az egy hektárra kifizethető tá­mogatás felső határa. A további fel­tételek változadanok maradtak. Készülünk az EU-s csatíakozásra Egyre intenzívebben készülünk az Európai Unióhoz való csadakozás- ra. Sok gazdálkodó, feldolgozó, ke­reskedő felemás érzelmekkel, sőt aggodalommal tekint elébe. Egye­sek lelkesen, mások - és jelenleg még ők vannak többen - kedvede- nül várják a csadakozás időpontját. Pavel Koncos, az agrártárca ve­zetője szerint a Mezőgazdaság című fejezet megnyitását követően a csat­lakozási tárgyalásokat már ez év de­rekán meg lehet kezdeni. Az állam- igazgatásban dolgozók fordítják, elemzik a törvényalkotási előíráso­kat, alapelveket, az EU-piacok sza­bályozási rendszerét, és igyekeznek azokat összehangolni a mi jogsza­bályainkkal. A gyümölcs- és zöld­ségtermesztéssel foglalkozó gazdál­kodóknak tudatosítaniuk kell, hogy az EU-ba történő belépésünkkel egyidejűleg igényes versenyközeg­be csöppennek, ahol a rugalmasság minden téren (az irányításban, az alapanyagok beszerzése, az elosztás és az eladás során) elengedhetetien követelmény. Már most szükség van a szemléletváltásra, el kell gondol­kodni azon, miként lehet megjelen­ni a termékekkel a piacon, milyen piacszervezésre lesz szükség. Értékesítési szervezetek Az EU-ban a gyümölcs- és zöldség- termesztés terén 1997-től érvénye­sített új rendszer előnyben részesíti az értékesítési szervezeteket. Jó, ha a szlovákiai gazdálkodók is megis­merkednek ezek működésével, mi­vel az EU-alapoktól is ilyen szerve­zetek, egységek létrehozására, tevé­kenységére igényelhető majd támo­gatás. Ezek a szervezetek ügyviteli alapot hoznak létre, és saját üzemel­tetési programjuk van. Meg kell fe­lelniük bizonyos meghatározott fel­tételeknek, amelyek alapján egy te­kintélyes állami intézmény, például a minisztérium, vagy intervenciós ügynökség elismeri tevékenységü­ket. A szervezetet kizárólag ter­melők hozhatják létre, legkevesebb 5-15 taggal, amelyek éves forgalma - 5-14 tag esetén - legkevesebb 1 millió euró, 15 tag esetén pedig 0,5 millió euró. Az elismervény meg­szerzéséhez a jogi személynek a kö­vetkező termények valamelyikét kell termesztenie és forgalmaznia: gyümölcs és zöldség együtt, gyü­mölcs vagy zöldség (külön-külön), feldolgozásra szánt termények, cit­rusfélék, dió és gomba. Sajnos a ha­zai termelők még nem ismerték fel ezen szervezetek jelentőségét, pe­dig az agrártárca állami dotációt nyújt a mezőgazdasági termékek ér­tékesítésének támogatására. A fent említett minisztériumi határozat ér­telmében az első évben a szervezet működésének- beindítására szüksé­ges kimutatható költségek maxi­mum 40%-át lehet támogatásból fe­dezni, a másodikban az elért forga­lom legfeljebb 3%-át (de max. 3 millió koronát), a harmadik évben legfeljebb 2%-át (max. 2 millió ko­ronát) kaphatja meg dotáció formá­jában a szervezet. A kérvényeket 2001. március 31-éig kell benyújta­ni. A minisztérium igyekezete ellen­ére Szlovákiában nagyon lassan ala­kulnak az értékesítési szervezetek. A gyümölcsértékesítés terén tavaly egy szervezet, az ostraticei SK-FRU- IT kezdte meg működését, és már mutatkoznak az első pozitív ered­mények: megjelentek a nagy üzlet­láncok kínálatában. Ugyanez sajnos nem mondható el egyértelműen a zöldségértékesítésre alakult ógyal- lai Slovzelről. Aktívabbak voltak a burgonyatermelők, tavaly három szervezet kért támogatást közös ter­mékértékesítés céljából. Az agrár­tárca a gyümölcstermesztés fellen­dítése érdekében egyéb külföldi programokat.is igyekszik kihasznál­ni, ezek közül csupán kettőt említe­nénk. Az első a Szlovákiai vidékfej­lesztési program, amely SAPARD- pénzeket felhasználva a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozó őstermelők támogatására irányul, különös tekintettel a foglalkoztatás növelésére, a piacszervezésre és új technológiák bevezetésére. A máso­dik egy kétoldalú holland-szlovák tervezet, amely a gyümölcsfélék pi­acszervezését kívánja elősegíteni. A minisztérium mindkét tervezet gya­korlati megvalósítása folyamán el- vátja az önkormányzati szervek ak­tívrészvételét. Az oldal a földművelésügyi minisztérium támogatásával készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents