Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám, péntek

n Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 30. Műsorblokkoló tolvaj Bán. A tévéműsor közvetíté­sének megszakadását okoz­ta egy tolvaj, amikor mint­egy 20 méter vörösréz veze­téket és antennacsatlakozót lopott el a Szlovák Televízió második programját továb­bító zayugróci (Uhrovec) adóállomás épületéből. A szlovák távközlési vállalat­nak 2 200 000 korona kára keletkezett. (TASR) Hamis bankók Igló. Két hamis ezerkoronás bankót fedeztek fel a Polno- banka iglói fiókjában. A ha­mis ezerkoronásokat más bankókkal együtt a BMG In­vest nem banki pénzintézet alkalmazottja tette be a bank­ba, és azt állítja, hogy a pénz a befektetési üzletkötéseiből származik. (TASR) • Szlovák-osztrák együttműködés Pozsony. A szlovák és a osztrák védelmi minisztéri­um együttműködése stan­dard feletti, és ez a két or­szág kölcsönös bizalomeró- sítéséhez is hozzájárul. - ál­lapította meg Jozef Stank védelmi miniszter és Gabrie­le Matzner-Holzer pozsonyi osztrák nagykövet a tegnap folytatott megbeszélésükön. A két védelmi minisztérium az idei évre 94 közös felada­tot tűzött maga elé, a kato­nák szakmai és nyelvi kép­zésen, közös gyakorlatokon, illetve a békefenntartó misz- sziókban is együttműköd­nek. Például cipruson mint­egy 270 szlovák békefenn­tartó lép hamarosan a jelen­leg ott szolgáló osztrák ala­kulat helyébe. (SITA) Jozef Stank védelmi miniszter (TASR-felvétel) Lorenc perét újratárgyalják Pozsony. A legfelsőbb bíró­ság tegnap olyan határozatot hozott, hogy a pozsonyi kör­zeti katonai bíróságon újra­tárgyalják az egykori cseh­szlovák titkosszolgálat, az StB utolsó főnöknek, Alojz Lo- rencnek az ügyét. A legfel­sőbb bíróság ezzel eleget tett a katonai főügyész kérelmé­nek, aki megfellebbezte a po­zsonyi körzeti katonai bíró­ság, illetve a trencséni maga­sabb katonai bíróság dönté­sét, amelyek leállították a Lorenc elleni eljárást. (TASR) Több biztosítót javasolnak Pozsony. A HZDS nem ért egyet az egészségügyi tárca azon tervével, hogy csupán egyetlen egészségbiztosító működjön az országban, és rámutatott, hogy a kor­mányprogramban sem ez szerepel. A mozgalom kidol­gozta saját egészségügyi re­formtervezetét, amit részle­teiben a választások előtt is­mertet, állítólag az az egész­ségügy decentralizálásával számol, (les) Radikális Akciócsoport vagy Rasszista és Anarchista Csoportosulás a RÁCS? Százezer forint jutalom Állásfoglalás, konkrétumok nélkül Pozsony. Valószínűleg az MKP ismételt felhívására reagált a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS), amikor tegnap a vandalizmust elítélő ál­lásfoglalást juttatott el a TASR hírügynökséghez. A magyar párt képviselői szerdán újfent rámutattak, hogy egyetlen szlovák közjo­gi méltóság, politikai párt sem ítélte el nyíltan a szlovákiai magyar- ellenes cselekedeteket, a firkálókat és szoborrongálókat. Az SNS állásfoglalása általánosságban ítél el mindennemű vandalizmust, anélkül, hogy bármilyen konkrét esetet említene, (ú) Békéscsaba/Pozsony. Egy eddig ismeretlen szervezet, a Radikális Akciócsoport (RÁCS) vállalta a felelőssé­get a békéscsabai szlovákel­lenes falfirkákért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Nem vagyunk fasiszták. Sajátos módon próbáltunk reagálni a szlo­vákiai eseményekre. Nem kívánunk akasztófát a szlovákoknak, csak azokat a szlovákiai nácikat szeret­nénk kötélen lógva látni, akik rasszista, magyarellenes jelszavak­kal firkáltak össze több magyar in­tézményt Szlovákiában” - olvasható a RÁCS levelében, melyet a Békés Megyei Hírlapnak, Békés Megyei Napnak és a Szlovák Kultúra Házá­nak is postáztak. A számítógépen írt leveleket rendőrségi szakértők vizs­gálják, izgatás és gyűlöletkeltés mi­att folyik a nyomozás ismeretlen tettes(ek) ellen. A mihamarabbi igazságszolgáltatás érdekében a ha­tóságok a lakosság segítségét kér­ték, a békéscsabai rendőrfőkapitány 100 ezer forint jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. Magyar lapértesülések szerint a RÁCS nem akciócsoport, hanem a Rasszista és Anarchista Csoportosu­lás rövidítése. Ezt támasztja alá az is, hogy az A betű köré - az anar­chista szimbolika szerint - kört raj­zoltak. A Népszabadság információi szerint a csoportosulásnak Békés­csabán és Gyulán is vannak tagjai, talán ezzel magyarázható a gyulai tűzfalnak a békéscsabaihoz hasonló feliratokkal való elcsúfítása. Gyulán ugyanis nemigen élnek szlovákok. Az ügy vizsgálatába bekapcsolódott a nemzetbiztonsági hivatal is. Né­hány magyarországi civil szervezet (a Csabai Szlovákok Szervezete, a Szlovák Általános Iskola és Gimná­zium tantestülete stb.), valamint több politikai párt is tiltakozott a szlovákellenes feliratok miatt. A szlovákiai pártok közül a Magyar Koalíció Pártja reagált elsőként a magyarországi vandalizmusra, nyi­latkozatában ítélte el bármelyik nemzet emlékműveinek megrongá­lását, meggyalázását. (sza, t) Peter B. tagadja, hogy rasszista indítékkal követték el a halálos kimenetelű támadást Ma hirdetnek ítéletet Besztercebánya. Ma hirdet ítéletet a katonai bíróság a katonai szolgá­latát töltő 20 éves Peter B. felett, aki halálos sérülést okozott. Anastázia Bálázóvá roma asszonynak. A vád­lott tagadta, hogy fajgyűlöletből kö­vetté el társaival a támadást. A had­seregben tanúsított jó magatartá­sára hivatkozva az ügyész a kiszab­ható büntetés felét, hatévi szabad­ságvesztést javasol. A vádlott ügy­védje kérte, hogy a Báláz család ál­tal követelt 55 millió koronás kárté­rítés megtárgyalását utalják át pol­gári bíróság hatáskörébe. (TASR) A kaszárnyában jól viselkedett (TA SR-felvétel) Európai gyakorlatban sem automatikus a hozzátartozóknak járó fájdalomdíj megítélése Itthon aligha kapnak kárpótlást SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. Jogrendünk nem ismeri a fájdalomért és szenvedésért, az ál­dozatok hozzátartozóinak járó anyagi kárpótlás fogalmát. A bünte­tőeljárás során a bíróság azt vizsgál­ja, valóban a vádlott követte-e el a bűntényt, és ha igen, milyen bünte­tést kapjon. Nem valószínű, hogy a katonai bíróság foglalkozna Anas- tázis Bálázóvá hozzátartozóinak kárpótlásával. Kizárólag a polgári eljárás keretében igényelhető fájda­lomdíj, ám jogrendünk szerint ez a hozzátartozókat nem ületi meg. Zdenka Kleimanová, a Báláz csa­lád jogi képviselője a strasbourgi bíróság bírói gyakorlatára hivat­kozva állítja, az európai testület el­ismeri az üyen kárpótláshoz való jogot. „Csak bírói gyakorlatról van szó, nem pedig nemzetközi nor­májáról. Ha Kleimanová az euró­pai emberjogi bírósághoz fordul, elméletileg lehetséges, hogy siker­rel jár. Azt azonban nehéz megjó­solni, hogy 55 milliót megítélné- nek-e meg Strasbourgban. Minden eset egyedi, nem lehet általánosí­tani. Nincsenek egységes szabá­lyok arról, hogy kinek, miért és mennyi kárpótlás jár. Nézetem szerint az ítélet meghozatala után a büntetőjogi bírói tanács Balázék ügyét a polgári bíróságra irányítja, hogy ott érvényesítsék kárpótlási igényüket” - nyilatkozta lapunk­nak Zuzana Dlugosová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány jogásza. Strasbourghoz csak valamennyi hazai rendelkezésre álló jogorvos­lat kimerítése után lehet fordulni, az Alkotmánybíróság nem tartozik ide, annak feladata az egyes jog­szabályok alkotmányosságának vizsgálata. A rendelkezésre álló jogorvoslatok esetében be kell tar­tani a határidőket és az eljárási szabályokat. Az utolsó jogorvoslati lehetőség kimerítésétől számítva hat hónap alatt kell megfogalmaz­ni a strasbourgi bíróságnak cím­zett panaszt. A hat hónapos határ­idő általában az utolsó érdemi jog­orvoslati lehetőség igénybevétele eredményeképpen született dön­tés kézhezvételével indul. Tehát egyelőre Strasbourgban semmi­képpen sem foglalkoznának Ba­lázék ügyével. Tény, hogy ha Szlo­vákia ratifikál valamilyen nemzet­közi egyezményt, az már jogren­dünk részét képezi. És bár a hazai jogrend nem ismeri el a Balázék ál­tal követelt fájdalomdíj jogossá­gát, elméletileg a bíró alkalmaz­hatná az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződéseket. De a döntés csakis rajta múlik, mert az Emberi Jogok Európai Egyezmé­nye sem tartalmaz kárpótlásról szóló részt, kizárólag a konkrét emberi jogokat sorolja fel. „Úgy gondolom, ha a család ragaszko­dik az összeghez, az ügy Stras- bourgban köt ki” - tette hozzá Dlugosová. Az egyetem hírneve se csorbulna, a magyaroknak se kellene nagy engedményeket tenni Nyitrán csak a nemzetiségi kar téma ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nyitra. Szó sincs arról, hogy a Kons­tantin Egyetem vezetősége komo­lyan foglalkozna Ivan Macura nem­zetiségi kar alapítására vonatkozó javaslatával, ez is csak egy véle­mény a sok közül, tudtuk meg a rek­tor szóvivőjétől, Milos Dovicovictól. Macura, az egyetem testnevelés sza­kos pedagógusa a múlt héten levél­ben értesítette Daniel Kluvanec rek­tort és az akadémiai tanácsot, to­vábbá az oktatásügyi minisztert és mindenekelőtt a sajtót saját koncep­ciójáról. Szerinte a már létező tan­székek összevonásával kell egy nemzetiségi kart létrehozni, nem csak a magyar, német és roma, de a cseh, morva és horvát kisebbség számára is. Macura számításai sze­rint mindez beleférne a kormány ál­tal felajánlott tíz millió koronába, az egyetem hírneve sem csorbulna, és a magyaroknak sem kellene túlzott engedményeket tenni. Mivel min­den polgárnak jogában áll meghall­gatást kérni az egyetem akadémiai tanácsától, a közeljövőben valószí­nűleg a tanácstagoknak is előadja elképzelését. A rektor szóvivője a sajtóvisszhangot kiváltó tervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, az egyetlen szóba jöhető megoldás, amelyről Daniel Kluvanec a szakmi­nisztert is tájékoztatta, úgyis csak a nemzetiségi kar lehet. Működését az UNESCO védnöksége alatt kép­zelnék el, létrehozása szakmai dön­tést igényel, és nem lehet sem politi­kai alku, sem személyes ambíciók tárgya, vallja az egyetem vezetése. Ivan Macura annak idején a papíron létező, de valójában soha nem mű­ködő nemzetiségi tanszék munka­társa, majd a roma tanszék vezetője volt. Nyitrán állandó leleplező és feljelentő levelezése tette hírhedtté. A Konstantin Egyetem diáktanácsá­nak tagjaitól megtudtuk, közülük senkivel sem tárgyalt a javaslatáról, „legfeljebb a folyosón beszélhette meg valakivel”, és kétlik, hogy bárki komolyan venné ödetét. (-bee) Eltűntek a meciari időkből származó rágalmak Úgy tűnik, szólni kell ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma honlapján még e hónap elején is a Meciar- korszakból származó valótlan infor­mációk voltak olvashatók, ráadásul a következő megjegyzéssel: „Aktua­lizálva 1999.1.28-án, az SZK Kultu­rális Minisztériuma kulturális örök­ség és helyi kultúra főosztályának adatai alapján. Az .Államnyelv” címszó alatt, az államnyelvről szóló törvény bevezetőjében ez szerepelt: „Egyrészt az állam köteles védeni a kisebbséget, másrészt joggal várja el, hogy a kisebbség lojálisán viszo­nyuljon az államhoz. A kisebbség­nek tehát nem szabadna szepará- lódnia, esetleg az állam integritását és politikai függetlenségét veszé­lyeztetnie - például az államnyelv nem ismerésével.” „Dél-Szlovákiá­ban a társadalmi élet minden szfé­rájában eltűnőiéiben van a szlovák nyelv.” „A szlovákok itt nyelvi diszk­riminációnak és magyar asszimüá- ciós nyomásnak vannak kitéve.” Megkérdeztük Peter Marákyt, a kul­tuszminisztérium kulturális örök­ség és helyi kultúra főosztályának vezetőjét, milyen új adatok aíapján „aktualizálták” Müan Ferko és köre rosszindulatú rágalmait, s egyálta­lán miért találhatók ezek még min­dig a minisztérium honlapján. A fő­osztályvezető megígérte, hogy átné­zi a szöveget, s amennyiben valóban ilyen kitételeket tartalmaz, megte­szi a szükséges lépéseket. Peter Maráky megtartotta ígéretét: az .Ál­lamnyelv” címszó alól eltűnt az ink­riminált bevezető rész, ma már csak a szlovák államnyelvről szóló tör­vény szövege olvasható, mindenfaj­ta kommentár nélkül, (vk) Megszabják a kórházi alkalmazottak számát is Kevesebb kórházi ágy ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Tavaly év végére a legtöbb kerületben a kórházi ágyak száma elérte a szigorú európai normákat, az irányszámokat a besztercebányai és a zsolnai kerület kórházai lépik túl. Más elbírálás alá esnek a pozso­nyi ún. nemzeti intézetek, valamint az egyetemi gyermekkórház, ame­lyekben nem csupán a fővárosiakat gyógyítják” - nyugtázta Roman Kovác egészségügyi miniszter. A tárcavezetés viszont elégedetlen a kórházba utaltak számának emelke­désével, ma 20 százalékkal több be­teget utalnak be, mint 1989-ben. „Hamarosan meghatározzuk az ál­lami kórházak alkalmazottainak számát, hiszen a túlfoglalkoztatás is hozzájárult az eladósodáshoz” - hangsúlyozta Kovác. Állítása szerint az egészségbiztosítókkal megegyez­tek abban, hogy havi bevételük leg­alább 45 százalékát a kórházaknak utalják. A miniszter téves informáci­ónak tartja, hogy a biztosítók havi bevétele csak 1,6 milliárd korona, kitart a korábban általa közölt 1,75 milliárd mellett. Információink té­vesek. Állítása szerint viszont a fog­orvosok örülhetnek, állítólag má­justól 1,20 koronára emelkedik a fo­gászati ellátás pontértéke, (erf) Mentő ötlet A minisztérium pontosítani kívánja a betegszállító men­tőautók használatára vonat­kozó, nemrég kiadott és sokat bírált korlátozó rendeletét. Noha minden esetben a keze­lőorvos dönti el és indokolja meg a szállítás jogosságát, „a szociális szállítás” költségeit a járási hivatalok szociális osztályai állják majd. (e) Április elsejétől elég a rendszámtábla is Egy matricával kevesebb TA SR-HÍR Pozsony. Április elsejétől a gép- kocsi-tulajodonosok nem kötelesek a kocsi első szélvédőjére ragasztani a rendszámtábla adatait tartalmazó matricát. A matricát az eddig érvé­nyes rendelet alapján a közlekedés­rendészet a gépkocsi rendszámtáb­lájával együtt adta ki minden gép­kocsihoz, és azt a szélvédő belső ol­dalára kellett ragasztani. A néhány éve bevezetett rendelkezés a kocsi- és rendszámtábla-lopások számát volt hivatott csökkenteni. A belügy­minisztérium sajtóosztályának tájé­koztatása szerint ha április 1. után összetörik, vagy megsérül a rend­számmatricát tartalmazó szélvédő, már nem kell új rendszámot kérni. Magda Vásáryová 80 ezerért vett ágyat Varsóban Reprezentatív fekhely ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnap sem volt szemé­lyeskedéstől mentes a parlamenti ülés. Vojtech Tkác (HZDS) azt köve­telte, hogy Mikulás Dzurinda is ve­gyen részt az tanácskozáson, miköz­ben a kormányfőt a „természet pró­bálkozásának” nevezte egy közgaz­dász megalkotására. Gustáv Krajci (HZDS) a kérdések óráján azt firtat­ta, miért vásárolt 80 ezer koronás ágyat Magda Vásáryová varsói nagykövet. Eduard Kukán külügy­miniszter válasza szerint egy „diplo­matának mindenütt a megfelelő módon kell reprezentálnia az orszá­got”, Hozzátette, hogy a külképvise­letek bútorzatának kicserélésére 65 müliót fordítunk évente, (sz) 26 milliárdot kell igazságosan szétosztani Támogatást létszám után ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap má­sodik olvasatba utalta a közoktatási, valamint az alap- és középiskolák fi­nanszírozásáról szóló jogszabályt. Dolník Erzsébet üdvözte azt a meg­oldást, amely lehetővé teszi az álla­mi és nem állami iskolák finanszíro­zásának egyenjogúvá tételét. De fel­merül a kérdés, nem lenne-e helye­sebb a pénzt mindkét esetben az is­kolák, vagy a diákok száma alapján folyósítani. Félő, hogy a jogszabály veszélybe sodorja a kisiskolákat. Ha az iskolahálózat ésszerűsítése eset­leg néhány iskola megszüntetésé­hez vezetne, a települések számára előnyösebb lenne, ha a támogatást a diákok száma alapján utalnák át és a községi hivatal dönthetne, miként használja fel. A vitában felszólaló el­lenzéki képviselők elfogadhatatlan- nak nevezték a tervezetet, mert nem oldja meg a pénzhiánnyal küszködő iskolák helyzetét. Milan Ftácnik szakminiszter emlékezte­tett, tárcájának nincs több pénze, így a cél a 26 milliárd korona minél igazságosabb felhasználása volt. Dolník Erzsébet javaslatára a parla­ment meghosszabbította a bizottsá­gok rendelkezésére álló időt a terve­zet megvitatására, (szm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents