Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-29 / 74. szám, csütörtök
r Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 29. KOMMENTÁR Jövőpusztítók BUCHLOVICS PÉTER A vidéken élők zömének már semmilyen igénye sincs, nyomorban, egzisztenciális kiszolgáltatottságban, segélytől segélyig tengődnek, és egyre apatikusabbá válnak aziránt is, hogy ügyesbajos dolgaik intézéséhez 20 vagy 200 kilométert kell utaniuk. Ugyanakkor piszkosul téved az, aki az emberekben tehetetlen bábokat, talpra állni képtelen balekokat, folyton csak az állam emlőjén csüngő óriáscsecsemőket lát. Ám az a cinizmus, amellyel a szlovák pártok saját reformelképzeléseiket erőltetik, csak erről tanúskodik, durván szólva: tartsd létbizonytalanságban őket, ügyelj arra, hogy a fejlesztési pénzek lehetőleg pártalapon megbízható városokba és azok szűkebb vonzáskörzetébe kerüljenek, utána már azt csinálsz velük, amit akarsz. Miféle civil társadalom jövőjéről beszélünk ott, ahol azok, akik Meciart szemétdombra küldték, most teljes gőzzel valósítják meg Übü bácsi országát? Milyen következetesség olvasható ki abból, hogy miközben a megyei önkormányzatokba történő választások technikájában már megegyeztek, addig a megyehatárok kérdésében jottányit sem engednek, a jogkörátruházástól pedig úgy rettegnek, mint léggömbárus a nyílzáportól. Gombot varrtak a nemlétező kabáthoz. Milyen államról beszélünk ott, ahol már Malíkovát is kénytelen az ember dicsérni, mert ő legalább szembetámad, nem hátulról döfi beléd a kést? Miféle demokrácia az, ahol úgy akarják megoldani „a romakérdést”, hogy Csáky Pál menjen a fenébe? Ez a nyílt színi bevallása annak: ők maguk se tudtak-tudnak mit kezdeni az egésszel, könnyebb volt tehát magyar kormánytagra bízni az ügyet, hogy utána álszent módon mutogathassanak rá, takarodjon. Miközben olyat itt még nem látott a világ, hogy bizonyos pozíción felül valakit azért büntettek volna meg istenigazából, mert magyarozott, zsidózott, cigányozott, uram bocsá’ tótozott volna (nincs sorrend). Ki hiszi azt még itt el, hogy majd a parlament megoldja a „reform” jövőjét, ha se a kormány, se a koalíciós tanács, se a koalíció zöme nem képes erre? A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a HZDS simán nyerné a választásokat. Éljen a központosított állam, ahol dühöng a szol- galelkűség és a korrupció. Bősi számlák TUBA LAJOS Bármennyire hihetetlen, a bősi vízlépcső egészében a mai napig kollaudáció nélkül működik. A szaftosabb okok közé tartozik a Binder-éra pénzügyi öröksége, hiszen esetében újra bebizonyosodott, minél hangzatosabb jelszavakat használ valaki, annál jobban kellene figyelni, miként is bánik a reá bízott pénzzel. De akadt ennél komolyabb számla is: a Szlovák Villamosművek előállította ugyan a bősi turbinákon a hazai termelés egytizedét, csak éppen ebből évek óta nem adott a nagy mű fenntartására, így azután rajta kívül mindenki megszorult, attól kezdve, hogy az állam törlesztette a C-változat építésére felvett vállalati hitelt, egészen odáig, hogy amikor a Kis-Csallóközből reggel munkába igyekvők még egy kompfordulót kértek, választaniuk kellett, melyik délelőtti járat maradjon ki. A villamos művek hétfői döntése alapján a helyzet rendeződni látszik, a viták végére egy 2,2 milliárd koronás befizetéssel tesznek pontot, a jövőben pedig a megtermelt áram értékének 65 százalékát beadják a közösbe. Ez egy olyan fordulópont, amikor a környéken élőknek, de akár a környékhez kötődő legfelsőbb politikai köröknek is résen kellene lenniük. Az így megjelenő pénz nagy része kétségkívül a hitelek törlesztésére, illetve a létesítmények fenntartására megy el. A vízlépcső körül azonban egy sor olyan probléma van, amely a helyieknek komoly bosszúságot okoz, megoldásuk lassan tíz éve húzódik. A legfontosabb a vízlépcső által sújtott falvak infrastruktúrájának rendbetétele, amelyre ugyan hivatalos döntés van, csak éppen Binder idejében megvalósításuk kötődött felettébb gyanúsan ahhoz, miként viselkedtek az egyes községek a vízlépcsőviták idején. Nem is beszélve a sok egyéb, egy minisztériumból vagy a parlamentből kicsiségnek tűnő, de az ott élők életét naponta keserítő dologról. Sőt még azt is megérjük esetleg, hogy elkészül az a néhány méternyi csatorna, amely hiánya miatt tíz éve nem jut víz a Hullámcsárda alatti Isztrágóba. Ha viszont a vízlépcső működtetésének új modelljébe sikerülne beépíteni ezek megoldását, igaz tíz év késéssel, de a helybeliek számára teljesülhetnének az egykoron feldobott hangzatos ígéretek. Lapigazgató: Slezáloié Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanácselnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Tetjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace. Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Maga is az adóhivatalból jön? (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ VILÁGGAZDASÁG Kolbásztöltő versenyt is „dokumentált" közpénzen az Ezüsthajó Kft. - derül ki abból a jelentésből, amelyre Keller László és Veres János (MSZP) képviselők indítványa nyomán kötelezte a Fővárosi Bíróság az Országimázs Központot (OK). Az OK 2000. január 19. és december 10. között százharminc szerződést kötött a Happy End Kft.-vei, a kormányzó Fidesz volt kampánycégéhez kapcsolódó Ezüsthajóval, ebből ötvenhárom alkalommal a miniszterelnök valamelyik programját, így felcsúti látogatását rögzítették. A két vállalkozásnak egy év alatt több mrnt hárommilliárd forintot fizettek ki, ám a díjazás esetenkénti mértéke még nem ismeretes. A bíróság ugyanis a szerződések tartalmának kiadására kötelezte az OK-t, de Keller László szerint a dokumentumok alapján nem lehet kérdéses, hogy a központot rövid időn belül tételes elszámolásra kötelezik. Iliescu felült a székelységi románok panaszainak, a magyarok szerint az egyoldalú tájékozódás nem vezet eredményre Hargita és Kovászna kesergése Ion Iliescu teljes támogatásáról biztosította a Hargita és Kovászna megyei románokat. Előtte tizenegy székely- földi román civil, kulturális és szakmai szervezet képviselői fordultak panaszukkal a román államfőhöz. SIMON HUNOR A Hargita és Kovászna megyei románok régebbi panaszaikat elevenítik fel. Ismét azt állítják, erőszakos elmagyarításnak vannak kitéve, hátrányban részesülnek a munkahelyi elhelyezkedésnél, mivel nem beszélik tökéletesen a magyar nyelvet, nem juthatnak vezetői tisztségekhez, hogy megfélemlítik, kinézik őket a városból, gyermekeik számára nincs megfelelő román nyelvű iskola, és templomaik romokban hevernek Az önmagukat a székelységi románság szószólóinak mondó küldöttségi tagok olyan törvénykezési, intézményes és logisztikai alap létrehozásához kérték az államfő támogatását, mely szavatolja a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő román közösség számára a nemzeti identitás megőrzését, a teljes egyenlőséget a térségben többségben lévő magyar lakossággal. Iliescu hitelt adott panaszaiknak, és megígérte, a lehető legrövidebb időn belül ellátogat a két megyébe, hogy személyesen győződjön meg az ottani románság helyzetéről, és megoldást találjon a román közösség gondjaira. Román politikusok nem igen reagáltak a történtekre, azok már nem jelentettek különösebb újdonságot számukra. A Nagy-Románia Párt azonban máris felvetette a Székelyföldről úgymond elűzött románok kártalanításának gondolatát. Politikusai egyelőre megelégedtek magával a felvetéssel, azt nem részletezték, ki milyen szerv, milyen kritériumok és bizonyítékok alapján kártalanítja a panaszosokat, és mennyi legyen a kártérítés összege. A történtek kapcsán Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, a maga részéről nem tudja pontosan, milyen panaszokkal állhatták elő a székelyföldi románok. Szerinte nem valós panaszokról, hanem inkább arról van szó, hogy a két megye román közösségének egyes körei nem tudják elfogadni, hogy az utóbbi tíz évben az együttélés más formákat kapott. Ion Iliescunak tudomásul kell vennie a statisztikákat. Olyan románokról van szó, akiket annak idején éppen a térség elro- mánosításának, a magyarság elnyomásának céljával telepítettek a két megyébe. Ezek a románok nem tudnak szakítani nosztalgiájukkal, a régi idők iránti vágyódásukkal. Korábbi, kiváltságos helyzetükhöz viszonyítva most természetesen hátrányos helyzetbe kerültek. Takács szükségesnek tartja azt, hogy a román államfő székelyföldi látogatása során feltétlenül találkozzék a helyi önkormányzatok és politikai erők képviselőivel is, hiszen az egyoldalú tájékozódás nem vezethet eredményre, sőt, a helyzet rendezése helyett feszültségeket szülhet. Iliescunak tudomásul kell vennie a statisztikákat, amelyekből világosan kitűnik, hogy a 75 százálékban magyarok lakta Kovászna megyében például a prefektúra mellett működő közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar és 1 német nemzetiségű alkalmazott található. Hargita megyében 14 román alkalmazott mellett mindössze 19 magyar nemzetiségű van. Másutt ez az arány ennél sokkal roszszabb a magyarok szempontjából, így Szilágy megyében a köz- igazgatási bizottság 35 tagja román és csupán 2 tagja magyar, jóllehet megyei szinten a magyar lakosság részaránya eléri a 23 százalékot. Nyugat-Európa ifjúságának harminc százaléka helyesli, huszonnégy százaléka ellenzi a globalizációs folyamatot A legfontosabb az élet minősége MTI-HÁTTÉR A Time amerikai hírmagazin felmérése szerint Nyugat-Európa ifjúsága Európát érzi természetes otthonának, amiben az országhatárok kevesebbet számítanak, mint a globalizáció folyamatai, s ezt a felfogást egyre több fiatal, tehetséges keleteurópai is osztja. Az Európai Unió négy legnagyobb országában a 21 és 35 év közti korosztály 1225 képviselőjének véleményét kérdezte a Móri közvélemény-kutató intézet. A globalizációs folyamatot a fiatalok 30 százaléka helyesli, 24 százaléka ellenzi, míg 46 százalék közömbös vagy nem nyilvánított véleményt. A támogatók Olaszországban vannak a legtöbben - 35 százalék -, Angliában a legkevesebben - 26 százalék -, és főleg a gazdasági folyamatok még szabadabb kibontakozását várják tőle. Az ellenzők a nemzeti szuverenitást féltik, és attól tartanak, hogy túl nagy hatalom összpontosulhat néhány nagyvállalat vezetőinek kezében. A fiatalok többsége saját nemzetével azonosul elsősorban, de csaknem egy harmaduk már elsődlegesen európai polgárnak érzi magát. Az olaszok azonosulnak legnagyobb arányban az európaisággal - 42 százalék-, a britek legkevésbé - 21 százalék. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy ma elég ésszerűen oszlik meg a hatalom a nemzeti és az EU-hatóságok között, de arra számítanak, hogy az egyensúly idővel az EU felé tolódik. A génkutatásokat az európai fiatalok fele támogatja, de azt azért ellenzi, hogy a leendő szülők manipulálhassák születendő gyermekük genetikai adottságait. Az idősebb nemzedék életével való különbségek közül a fiatalok 33 százaléka a műszaki vívmányokat tartja a legnagyobbnak, a családi helyzet átalakulását 21 százalék. A többi megadott tényezőben - a bűnözés, a kábítószer, a nemiséghez, a valláshoz való viszony, az iskolázottság, a jövedelem nagysága - mutatkozó különbségeket 10 százaléknál is kisebb részük tartja fontosnak. A fiatalok nagy része a televíziós híradókból tájékozódik, Angliában és Németországban a sajtó ma is versenytársa a tévének, sőt Angliában meg is előzi, a rádió azonban reménytelenül teret vesztett mint hírforrás, az internet és a teletext pedig egyelőre a fiatalok tájékozódásában is jelentéktelen. A házasság válsága ellenére a megkérdezettek harmada biztosra veszi, hogy hű marad házastársához, további 40 százalék pedig elég vagy nagyon valószínűnek. Aggodalmaik első helyén a természeti környezet romlása, a globális felmelegedés áll 56 százalékkal. Ezt követi 42 százalékkal a munkanélküliség réme, majd 40-nel a bűnözés és a kábítószer rombolása. Az AIDS-től és új pusztító vírúsoktól 27 százalék tart, a bevándorlástól illetve a faji feszültség növekedésétől 24. Az atomháború eshetősége az új nemzedéknek már csak 16 százalékát aggasztja. A magazin azt a következtetést vonta le az adatokból, hogy az európai ifjúság az élet minőségét tekinti a legfontosabbnak, és ennek a leromlásától tart leginkább.A fiatalok többsége saját nemzetével azonosul elsősorban. OLVASÓI LEVÉL Átverés Nyárasdon Az utóbbi hónapokban Dél-Szlová- kia magyarlakta falvaiban fehér köpenyes férfiak és nők tűnnek fel, s kizárólag idős, magányos embereket látogatnak. A közelmúltban Bősön, Csallóközkürtön, Tallóson, Kajaion, de régiónk más településein is felbukkantak. Bizalmat keltő szavakkal és ígéretekkel csábítják magukhoz szerencsétlen áldozataikat. A hiszékenység vámszedői leggyakrabban szociális támogatást ígérnek az idős embereknek, de olyan is előfordult, amikor a szélhámosok azzal kopogtattak, hogy a nyugdíjas a nyugdíjalap sorsjátékán több ezer koronát nyert, de csak akkor postázzák, ha előtte készpénzben kifizeti az általuk megszabott adót. Olyan csalók is léteznek, akik hadifogságba került személyek kárpótlását rendezik, bizonyos összeg kifizetése ellenében. Több esetben a járási hivatalok szociális osztályaira és a szociális biztosítókra hivatkoznak, amikor hamis dokumentumok, hatályát vesztett bélyegzők felmutatásával jelentős szociális támogatást, egyszeri nyugdíjkiegészítést ígérnek a rászorulóknak, szerencsétlen áldozatuknak. Legutóbb ez történt Nyárasdon is, amikor az egyik magányosan élő, 84 éves özvegyasszonyhoz kopogtattak be azzal a bizalmat keltő ígérettel, hogy 13 ezer korona készpénz lefizetése fejében 88 ezer koronás nyugdíjkiegészítésben részesül. A hiszékeny özvegy előhúzta megtakarított pénzét és fizetett. A csalók zsebre vágták a pénzt, udvariasan távoztak, megköszönték a vendéglátást. A szerencsétlen, becsapott áldozatuk nemhogy az ígért nyugdíjkiegészítést, de az összekuporgatott pénzét sem látja többé. Hasonló csalás, átverés történt már Nyárasdon. Az esetekből minden településen le kell vonni a szükséges következtetést. Egy biztos, ha a szociális osztályok és biztosítók hivatalos emberei néha meglátogatják a nyugdíjasokat, azok igazolvánnyal rendelkeznek, és soha, semmilyen ügyintézésért nem kérnek pénzt. Az idős emberek valamennyi községben legyenek elővigyázatosak, ne dőljenek be a dajkameséknek, mert az üyen alakok különböző ígéretekkel újabb pénzhez akarnak jutni. Az önkormányzatoknak pedig kötelességük figyelmeztetni a lakosságot a szélhámosság veszélyeire és arra, ha kapcsolatba kerülnek az átverőkkel, a károsultak azonnal jelentsék az illetékes köz- biztonsági szerveknek. Krascsenics Géza Nyárasd
