Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 27. Politika 5 Este hét után kijárási tilalom van érvényben, és csak különleges engedéllyel lehet közlekedni Tetovó: kevés macedón maradt Gajre község, Tetovo mellett. Egy albán paraszt az égő istállóból menekíti a teheneit. (TASR/AP-felvétel) A Szkopjéból Tetovo felé kí­gyózó autópályán alkonyat felé már alig van forgalom. Busszal érkezünk meg a ko­szovói határ mellett fekvő városba. Alighogy kiszál­lunk, rögtön lövéseket hal­lunk. Sötét van, sehol senki. A város teljesen kihaltnak tűnik. SIMON HUNOR HELYSZÍNI RIPORTJA Ha nem hallanánk a fegyverropo­gást, azt hihetnénk, rajtunk kívül senki sincs a környéken. Kilenc óra. Szkopjéban figyelmeztettek minket, hogy este hét után kijárási tilalom van érvényben, és csak kü­lönleges engedéllyel lehet közle­kedni. Nekünk nincs ilyen engedé­lyünk. A kivilágítatlan utcán gya­log indulunk szállodát keresni. Pár száz méter után, egy áruház előtt néhány páncélozott autót és még több katonát veszünk észre. Sze­rencsére barátságosak, útbaigazí­tanak, és mondják, hogy gyorsan menjünk innen, mert akció- van. Persze semmire sem vágyunk job­ban, mint hogy ne a fejünk fölött lőjenek el, de már negyedórás gya­loglás után még mindig sehol sem­mi. Egyszer csak a kihalt utcán föl­bukkan egy taxi. Két percen belül ott vagyunk a szállodában. Az al­bán sofőr közben elmondja, hogy bár a családját elküldte Szkopjéba a rokonokhoz, ő itt maradt, mert pénzt akar keresni. Másnap neki­vágunk a százezres, többségében albánok lakta városnak. Még azt sem mondhatnánk, hogy rosszul élnek errefelé az emberek: a teto- vóiak többsége külföldön, vendég- munkásként alapozta meg vagyo­nát. Sok az új ház, az utcák fel­kúsznak a meredek hegyoldalra, ahol az albán Nemzeti Felszabadí­A tetovóiak többsége vendégmunkásként ala­pozta meg vagyonát. tási Hadsereg (UCK) előretolt állá­sai találhatók. Az albán gerillák ál­lítólag legalább hatezren vannak. Vezetőik az elmúlt tíz évben Hor­vátország és Koszovó harcterein gyűjtötték a tapasztalatot. A macedón hadsereg alakulatai lent, a városban építették ki állása­ikat. Az utcákon mindenfelé pán­célozott autók cirkálnak, a sebtiben összehordott, homok­zsákokból épített fedezékek mö­gött macedón katonák figyelik a hegyet. A város szélén ott füstölög néhány kiégett épület. Szerdán éj­félkor járt le a macedón kormány ultimátuma. Aznap alig volt lövöl­dözés. Az emberek kimerészked­tek az utcára, néhány üzlet is ki­nyitott. De a városban szinte csak albán szót hallani. A katonákon kí­vül nem sok macedón maradt Tetovóban. Kalauzunk, a negyven év körüli Ajeti is albán. Beszél ma­gyarul, hiszen ha éppen nincs oda­haza, akkor Jugoszláviában, Ro­mániában és Magyarországon szo­kott üzletelni. Megmutatja a há­zát, és a szomszéd porta előtti vér­foltot is. Itt nemrég lelőttek egy ci­vilt, mondja. Azt nem tudja bizto­san, hogy kik tették, de szerinte biztosan macedónok voltak. Meg­nézzük a tetovói magánegyetem kétemeletes épületét is. Itt csak al­bán diákok tanultak. Egészen ad­dig, amíg ki nem törtek a harcok. Az épületet adakozásból hozták össze, miután az egyetem valójá­ban már létezett: az albániai, ko­szovói és helyi egyetemi tanárok szerte a városban tartották az órá­kat. A gond az, hogy az állam nem ismeri el az itt kapott diplomát. „Ez nem igazság!” - kommentálja röviden a helyzetet Ajeti. Aztán ko­csiba ülünk. Ajeti nagybátyja ve­zet, aki a hegyekből jött le élele­mért. Ajeti azzal kecsegtet, hogy a nagybátyja elvisz minket a felke­lőkhöz. Keresztülhajtunk néhány kisebb településen. Itt már nincse­nek macedón katonák, viszont minden sarkon áll egy-egy fegy­vertelen albán. Minden mozgást figyelnek, és mobiltelefonon tart­ják a kapcsolatot az UCK parancs­nokságával. A harmadik faluban minket is megállítanak. Átvizsgál­ják az autót, és nem engedik, hogy kiszálljunk. Továbbmegyünk, az út egyre meredekebb. Aztán kiérünk a faluból, és gyalogolni kezdünk. Néhány elszórt házat látunk, félig leégett tetőszerkezettel, lövésnyo­mokkal. Úgy tűnik, hogy errefelé nincs semmi, de egyszer csak Ajeti szól, hogy innen nem mehetünk tovább. A nagybácsi viszont elin­dul. Ekkor megpillantunk egy lőál­lást, és egy ránk szegeződő puska­csövet. Gyorsan behúzódunk egy szétlőtt ház mögé. Tíz percet vá­runk, de Ajeti nagybátyja nem tér vissza. Ebből arra következtetünk, hogy nem vagyunk szívesen látott vendégek odafönt. Folyton fölfelé sandítva, kis kerülővel megyünk vissza, és a falu szélén szóba ele­gyedünk egy nénivel. Macedón nemzetiségű. Talán ezért sem mond semmit a fegyveresekről. Csupán azt hajtogatja, hogy ő nem tud semmit; ugyan hallja, hogy szüntelenül lőnek a feje fölött, de nem tudja, hogy kik, nem tudja, miért. Ajeti szerint fél, nem tudja, hogy mit akarunk, ezért óvatos. Visszamegyünk a városba. Ajeti útközben mesélget. Elbeszéli, hogy éjszakánként az albán fegy­veresek kutyák nyakára kötöttek lámpát, és fel-alá kergették őket a A hegyekben dúl a hábo­rú, a városban tovább folyhatna az élet. ^hegyen. A macedónok persze lőt­tek rájuk. Délután összeismerke­dünk Vulival, alias Big Pappávai, a helyi rapperrel. Közgazdaságtant hallgatott a tetovói egyetemen. A bátyjáról beszél, aki éppen sorka­tonai szolgálatát töltötte, amikor elkezdődtek a harcok. Megszökött, mielőtt idevezényelték volna, mert albán létére nem akart albánra lő­ni. Most valahol Törökországban bujkál. Vuli egyre csak sorolja, hogy a macedónok minden lehető­ségtől megfosztják az albánokat, hogy nem ér semmit a helyi egye­temen szerzett diploma, hogy megverték a macedón rendőrök erőszakos fellépése ellen szerve­zett tüntetés után, hogy nem hasz­nálhatja az anyanyelvét és így to­vább. Ä macedón parlament két al­bán pártját nem sokra tartja, sze­rinte Szkopjéban nem sokat foglal­koznak a helyi gondokkal. Búcsú­zóul elárulja, hogy járt egyszer fönt a hegyekben, kötszert vitt a sebesülteknek, és ha úgy kívánná a helyzet, visszámenne, bármilyen veszélyes is, és ő is fegyvert ragad­na. A Vuli által lebecsült két párt egyikének, a PDS-nek irodájában találkozunk Abedin Imeri helyi pártvezetővel, aki cáfolja, hogy az albán lakosság többsége támogatná a felkelőket. „Az emberek itt nem akarnak há­borút” - mondja, és leszögezi, hogy a PDS elhatárolódik az UCK- tól. Tárgyalnék velük, de csak ha megnevezik politikai képviselőjü­ket (nemrégiben megtörtént, az UCK politikai képviselője Ali Ahmeti - a szerző megj.). Imeri szerint csak a hegyekben dúl a há­ború, a városban tovább folyhatna az élet, még a biztonytalanság el­lenére is. A lakosság többsége va­lóban nem nyújt kézzelfogható tá­mogatást az ÜCK-nak, de mégis sokan szimpatizálnak velük. Az ut­cákon, kávézókban az övéikről be­szélnek, és a győzelemben re­ménykednek. Ajeti is biztosít min­ket arról, hogy a felkelők az ulti­mátum ellenére sem fogják meg­adni magukat. Az emberek félnek, és nem nagyon bíznak a macedón katonákban. Egyes negyedekben még nappal is csak fegyvereseket látni. Este héttől pedig újra ér­vénybe lép a kijárási tilalom. A harcok folytatódnak itt, Tetovó­ban, 2001. márciusának utolsó napjaiban. Rudolf Schuster a (nyelv)határon és Szepsiben járt Szlovákia NATO-tagsága Csehország érdeke is Nem kellett tolmács Hasznos tapasztalatok BARTÓK CSABA Szepsi. Rudolf Schuster szerint át kell értékelni a határátkelők helyze­tét, hogy azok mind gazdasági, mind turisztikai szempontból meg­feleljenek a követelményeknek, fő­leg akkor, ha egy alulról jövő, politi­kamentes kezdeményezésről van szó. A szlovák elnök ezt tegnap, a Bódvavendégi-Tornanádaska ha­tárátkelőhely megtekintésekor mondta, ahol az átkelő vezetőivel, a kerületi és járási hivatal vezető tiszt­ségviselőivel, Köteles László parla­menti képviselővel, valamint a tele­pülésszövetségek és az önkormány­zatok képviselőivel találkozott. Matusz Tamás, Hídvégardó (Ma­gyarország) polgármestere egy do­kumentumot adott át az államfő­nek, melyben többek között ők is kérik a határátkelőhely nemzetközi­vé tételét, és magyarul beszélgettek a határ menti régiók gazdasági felendülésének kérdéséből. Szó esett az 1945-ben megszüntetett vasúti közlekedés újraindításáról is. Ezután Szepsiben, a városi hivatal előtt szlovák és roma népviseletbe, valamint magyar cserkészegyenru­hába öltözött gyerekek köszöntöt­ték az államfőt, akinek itt Zacharias István polgármester átadta a határ­átkelővel kapcsolatos dokumentáci­ós anyagokat. A járásban 30% körü­li a munkanélküliség, ami egy job­ban átjárható határ esetén pozitívan változhat. Jana Kovácsová, a Szepsi Városi Művelődési Központ igazga­tónője az intézmény áldatlan hely­zete miatt kereste meg az elnököt, aki meg is ígérte a segítséget. Ez­után a Matica székházát kereste fel. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Csehország nemzeti ér­deke, hogy a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén döntés szülessen a szövetség további bővítéséről és hogy a meghívottak között Szlová­kia is szerepeljen” - jelentette ki Jaromír Novotny, a cseh védelmi miniszter első helyettese. Szlovák kollégája, Rastislav Kácer szerint Pozsony számára rendkívül tanulságosak és értékesek lehetnek a csadakozás során szerzett cseh ta­pasztalatok, segítségükkel talán el­kerülhetjük azokat a hibákat, me­lyeket szomszédunk a felkészülés során elkövetett. Novotny példaként a nemzetbizton­sági hivatal létrehozásának késését említette, aminek következtében kevés idő maradt a titkosított ada­tokkal kapcsolatba kerülő szemé­lyek átvilágítására. „Pozsony álljon kapcsolatban a NATO biztonsági hi­vatalával, és mielőbb kezdje meg a biztonsági felülvizsgálatokat, akkor is, ha nem biztos abban, hogy megr kapja a meghívót” - ajánlotta. Sze­rinte Csehország azoknak a gazgasági szervezeteknek a felül­vizsgálatát is lebecsülte, melyek a NATO normái szerint építették az objektumokat. Kácer elmondta, a tárcánál már megkezdődött azoknak az ellenőr­zése, akik a Szlovákia és NATO kö­zött cserélődő titkos adatokkal kap­csolatba kerülnek. Szerinte ez az el­járás hasonlatos a szövetségnél al­kalmazotthoz. A tagsággal termé­szetesen szigorúbb normák és szab­ványok lépnek majd érvénybe, tette hozzá az államtitkár, (szm) RÖVIDEN Törleszti adósságát a vasút Pozsony. A Szlovák Vasutak ígéretet tett arra, hogy április végéig megfizeti a Nyugat-szlovákiai Energetikai Művekkel szemben fel­halmozott 553 millió koronás tartozásának a felét, május végéig pedig az egészet törleszti. Jozef Macejko közlekedési miniszter el­mondása szerint a vállalat arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a költségvetésből előre folyósítsa a második negyedév kiadá­sainak fedezésére szükséges 600 milliós részletet. A két tárca a vas- utaknak folyósítandó többmilliárdos hitelről is tárgyal. (SITA) Alkotmánybírósághoz fordul a KDH Trencsén. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egy hónapon belül beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. A KDH képviselői már akkor figyelmeztettek erre, amikor az alkotmánymódosításba nem került be az abortusz betiltására vonatkozó javaslatuk. A mozga­lom azt kéri a taláros testülettől, vizsgálja felül, hogy a jelenleg ér­vényben lévő abortusztörvény nem ütközik-e az alkotmány azon cik­kelyével, amely az emberi élet védelméről rendelkezik. (TASR) Bíróság előtt fasiszta jelszavakért Pozsony. Az emberi jogok elnyomását hirdető mozgalmak nép­szerűsítésének vádjával indítottak eljárást egy 18 éves fiatalem­ber ellen. Miroslav S. tavaly októberben fizikailag bántalmazott egy 14 éves lányt, majd fasiszta jelszavakat kiabált. Ha beigazoló­dik bűnössége, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesz­tésre is ítélhetik. (TASR) Van esély egy újabb kedvező országjelentésre További fejezetek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Európai Unió március 30-án Brüsszelben további 12 csat­lakozási fejezetben kezdi meg a tárgyalásokat Szlovákiával, jelen­tette ki Pavol Hamzík. A kormány integrációért felelős alelnöke sze­rint két fejezetet, konkrétan az áru szabad áramlását, valamint a gaz­dasági és pénzügyi uniót érintő fe­jezeteket átmenetileg lezárhatjuk. Ezzel 12-re emelkedne a lezárt jogfejezetek száma. A svéd elnök­ség idején még egy találkozóra ke­rül sor, melyen további fejezeteket is le szeretnénk zárni. Hamzík sze­rint eddig minden a tervek szerint alakul, így esélyünk van egy újabb kedvező országjelentésre, (ú) Javítani kell a települések csatornázottságán is Európai vízgazdálkodást CTK-HÍR Selmecbánya. Ha Szlovákia meg akarja közelíteni az európai szin­tet, 2005-re a lakosság 85 százalé­kának közművesített települése­ken kell élnie. Jelenleg ez az arány 82,5 százalékos, és évente egy szá­zalékkal nő, jelentette ki Pavel Koncos földművelésügyi minisz­ter. A vízgazdálkodási koncepció, amely figyelembe veszi az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele­it, célja megállítani a vízgazdálko­dás további hanyatlását. A minisz­ter szerint a csatornázottságon is javítani kell. Csak így érhető el, hogy 2005-re a lakosság 57 száza­léka olyan lakásokban éljen, me­lyek rákapcsolódtak a csatornahá­lózatra. Víztisztító állomások épí­tésére pedig közel 60 milliárd ko­ronát kell költeni, ha el akarjuk ér­ni az EU-tagállamok szintjét. Az ország árvízvédelmi programját a kormány 1999-ben hagyta jóvá, s megvalósításához tíz év alatt 18,5 milliárd koronára lesz szükség. Kelet-Szlovákia: ismét emelkedik a folyók szintje Másodfokú készültség ÚJ SZÓ-JELENTÉS Tőketerebes. A kárpátaljai esőzé­sek, majd a térségben lehullott csa­padék hatása tegnap már a kelet­szlovákiai folyók vízállásán is meg­mutatkozott. A Labore vasárnap estétől tegnap délig mintegy 10 centimétert emelkedett, az Ungon pedig a korábbi 334 centiméterrel szemben délutánra 410-re duzzadt a vízszint, ám a nagyobb emelke­dés mára várható. Másodfokú ké­szültség van érvényben a Bodro­gon és a Latorcán, amelyen reggel Nagykaposnál 630, délután pedig 650 centimétert mértek. Mérsékelt emelkedés mutatkozott a Tisza szlovákiai szakaszán is, de délutá­nig még nem érte el a készültség el­rendelését indokoló kritikus pon­tot, vagyis az 500 cm-t. A szakem­berek szerint a folyószintek további alakulását a térség időjárása hatá­rozza majd meg. Tegnap a késő délutáni órákban - kevés kivétellel - esett az eső a keleti folyók menti térségekben, (kát) Gustav Hagglund finn tábornokot nevezték ki tegnap az Európai Unió katonai bizottságának elnökévé. (TASR/EPA)

Next

/
Thumbnails
Contents