Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-26 / 71. szám, hétfő
Sportvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 26. Nincs újdonság a Forma-1-ben: Michael Schumacher tovább uralja a mezőnyt, az Ausztrál Nagydíj után Malajziában is nyert; a McLaren pilótái pedig szenvednek Van esélye túlszárnyalni a francia legendát Michael Schumacher figyelemre méltó sorozata: hat nagydíj, hat futamgyőzelem (Archív) Harmadszor látta Sepang vendégül a Forma-l-es mezőny tagjait. A világbajnokság egyik legmodernebb pályája nem esik messze Kuala Lumpurtól, a fővárostól körülbelül egy óráig tart autóval eljutni a Malajziai Nagydíj helyszínére. JÁN HUDOK Az előző két idény Ferrari-sikert hozott: 1999-ben Eddie Irvine, tavaly Michael Schumacher nyerte a futamot. Mindkét esetben a szezon végén került sor a sepangi Grand Prix-re, idén először alakult úgy a versenykiírás, hogy a világbajnoki sorozat elejére kerül az ázsiai állomás. Miközben még fél év sem telt el az utolsó Malajziai Nagydíj óta. Éppen azt bírálta Jeckie Stewart, a száguldó cirkusz legendás alakja, hogy a szervezőknek túl kevés időt hagyott a felkészülésre a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA). Nos, a helyi stábot nem zavarta az időszűke, minden készen állt a verseny lebonyolítására. Egyedül a nézők nem álltak készen, elővételben alig néhány jegy fogyott el, amire a maláj kormány úgy reagált, hogy az ország határain belül megtiltotta a futam élő közvetítését. A szurkolók ettől mindjárt észhez tértek, s végül a belépők hetven százaléka el is fogyott. Egy dologtól tartottak igazán a pilóták: a tűző nap egyikük ízlésének sem felelt meg. A pénteki szabadedzésen negyven fokon állt meg a hőmérő higanyszála. Ezt kezeslábasban és bukósisakban elég nehéz elviselni. A kánikulától megszédült Ferrari- és McLaren-tagok eszén Jarno Trullinak (Jordan Honda) sikerült túljárnia: a szabadedzésen ő autózta a leggyorsabb kört. A Jor- dan-istálló olasz versenyzője nem csinált nagy ügyet az eredményből, mert tudta, hogy a szombati selejtezőn egészen máshogy alakulhat a sorrend, márpedig a futam szempontjából éppen az időmérő edzés a mérvadó. Pénteki teljesítményét tehát óvatosan kommentálta: „Mindig jobb gyorsabban menni, mint lassabban.” A szombati nap nem volt sokkal jobb az előzőnél. Talán annyival volt kegyesebb a természet a pilótákhoz, hogy ezúttal „mindössze” 35 Celsius-fokkal várta őket a ringen. Az első rajtkockáért Ralf Schumacher (BMW Wüliams) szállt harcba a nagymenőkkel, három kísérlet után még mindig vezetett bátyja, Michael és a brazil Rubens Barrichello előtt, míg az Ezüst Nyilak harcosai, Mika Häkkinen és David Coulthard öt perccel az edzés vége előtt a hetedik és a nyolcadik helyen osztoztak. Utolsó nekifutásra végül a két Ferrari-pilóta ugrott az élre. „Érdekes volt a bátyámmal csatározni. Képzelem, milyen nehéz dolguk lehetett a szüléinknek, amikor kisebbek voltunk” - tréfálkozott Ralf, akinek be kellett érnie a harmadik rajtpozícióval. Michael nagyon elégedett volt öccsével: „Örülök, hogy ennyire előre került. Bár tulajdonképpen mindegy, ki az ellenfél, azért mégis csak jobban tetszik, hogy egy családtaggal bővült az élmezőny.” A McLarennek nem volt oka hasonló ünneplésre; Mika Häkkinen és David Coulthard az egyik legrosszabb eredményét produkálta. A Repülő Finn a negyedik, a Száguldó Skót a nyolcadik „legjobb” időt teljesítette. DC el is panaszolta, hogy nincs idő javítani az autón: „A megfelelő beállítást keressük. Még mindig nem tudom a maximumot kihozni a kocsiból. Óvatosan kell vezetnem, ez a gyenge idő oka. Arra fizettünk rá, hogy kontinensről kontinensre vándorolunk, s közben nem jut elég időnk az autók tesztelésére.” A Malajziai Nagydíj nem alakult zökkenőmentesen. Giancarlo Fisi- chellának (Benetton) kialudt a motpija, Juan-Pablo Montoyának (BMW) át kellett szállnia a tartalékautójába, Ralf Schumachernek pedig összeakadt az autója Barrichel- lójéval. Szóval, volt elég galiba a rajtnál, de harmadszorra végre sikerült útnak indítani a mezőnyt. A 4. helyről Ralf a 21.-re esett vissza Barrichello manővere miatt, így sikerült David Coulthardnak feljönnie a két Ferrari-pilóta és Jamo Trulli mögé. Fantasztikus teljesítményt nyújtott Jo Verstappen (Arrows), aki 12 helyet ugrott előre, a 18.-ról a 6.-on találta magát. Miután rendeződtek a sorok, újabb akadály gördült a mezőny elé: hirtelen eleredt az eső. M. Schumacher és Barrichello kicsúszott, de sikerült visszaállniuk a pályára. Az eső csak nem akart elállni, hamarosan bokáig ért. Az autókon ki kellett cserélni a gumikat, ami újabb nehézségeket okozott a Ferrari szerelőinek, mert a boxban Michael Schumachernek készítették elő a terepet, azonban Barrichello ért be előbb. „Az én hibám, rossz versenyzőt hívtam ki, előbb Schumachernek kellett volna szólnom” - vallotta be Ross Brawn, az olaszok technikai igazgatója. Több mint egy perc ment el azzal, hogy Barrichello autóját rendbe tegyék, csak utána kerülhetett sor a háttérben várakozó Schumacherre. A Ferrari egyedül a biztonsági autónak köszönheti, hogy a keletkezett hátrány nem volt jelentős, miközben éppen az ominózus kerékcsere döntött a futam végkimenetelérői. A Ferrari szerelői ugyanis intermediate gumikkal látták el a kocsikat, ami átmenet a száraz és a vizes gumik között, tehát mindkét talajon bevethető. „Én választottam őket, mert tudtam, hogy ha az elején nehezíti is a dolgunkat, a pálya fel- száradtával minden előnyét ki tudjuk használni” - mondta Schumacher, akinek bevált a húzása, megnyerte a Malajziai Nagydíjat, a második helyre pedig csapattára, Rubens Barrichello érkezett be. Mindez a safety car jóvoltából. Persze, érthető a rendezőség döntése. A melbourne-i tragédia óta még csak két hét telt el, nem akartak újabb emberéletet kockáztatni. A McLaren megint hoppon maradt. „Tudtuk, hogy hosszabb esőzésre kell számítani, ezért döntöttünk a vizes gumik mellett. Lehet, hogy konzervatívnak tartanak bennünket, de eszünk ágában sem volt a versenyzők életével hazardírozni” - bosszankodott a Ferrari taktikája miatt Adrian Newey, az Ezüst Nyilak főkonstruktőre, de hamar rá kellett jönnie, hogy Ross Brawnnak volt igaza. Michael Schumacher a futam vége felé sem elégedett meg a biztos győzelem tudatával. Hogy megmutassa, ki az úr a pályán, ugyanolyan gyorsan ment, mintha egy nagy hátrányt kellene ledolgoznia. Átlagban öt másodperccel volt gyorsabb a többieknél. Mindez egy kockázatos, de mindenképpen helyes választás eredménye volt. A két Ferrari-pilóta mögé David Coulthard zárkózott fel, s ezzel ki is voltak osztva a dobogós helyek. A kérdés már csak az volt, kinek sikerül még pontot szereznie. Ralf Schumacher, Häkkinen és Frenzt- zen csatájához Verstappennek volt még szava, de a holland pilótának végül nem jutott pont. Sikeres GP-t zárt Frentzen, aki mindössze egyszer állt meg a boxutcában, de sikerült a negyedik helyen célba érnie. A kétszeres világbajnok Häkkinen hatodik lett, és azzal vigasztalhatta magát, hogy legalább sikerült megszereznie idei első pontját. Michael Schumacher újabb győzelmével továbbra is minden idők legjobb pilótái közé készül betörni. Ő az első, aki zsinórban hatodszor nyert futamot pole pozícióról. Ráadásul már csak öt győzelem választja el Alain Prost rekordjától, aki pályafutása során ötvenegy nagydíjat nyert. Lehet, hogy még idén sikerül túlszárnyalnia a francia legendát. Véget ért az átigazolási időszak az észak-amerikai profi jégkorongligában; sokak csalódására Michal Handzusnak és Ladislav Nagynak el kellett hagynia a St. Louis Blues sorait Peter Síastny sem volt nagyon boldog a játékoscseréktől MAREK SVÁTEK Lejárt az átigazolási időszak az észak-amerikai profi hokiligában: a menedzserek megpihenhetnek. Vége a napokig tartó telefonálásoknak, idegeskedéseknek, számolgatásoknak és az állandó stressznek. A klubtulajdonosok egy részének sikerült erősítést szereznie, a többiek majd legközelebb próbálkozhatnak újra. Az „árverés” nem volt konfliktusmentes, de a „lapzárta” után lecsillapodtak a kedélyek. A rájátszás utolsó mérkőzéséig nem kerül sor több átigazolásra. A múlt heti játékoscserék legnagyobb fogásának Eric Lindros, Pa- vol Demitra és Jaromír Jágr ígérkezett. Lindros minden áron el akarta hagynia a Philadelphia Flyers csapatát és bízott abban, hogy Bobby Clark túlad rajta. A kanadai csatár iránt többen is komolyan érdeklődtek, különösen a Toronto Maple Leafs, de végül maradt a Flyersnél. Jágr sem hagyta el a pittsburgh-i Pingvineket és Demitra is hű maradt a St. Louishoz. Lindros azonban korábban kijelentette, hogy többé nem hajlandó a „Philly” színeiben jégre lépni, ezért idén már nem látjuk viszont az NHL-ben. Jaromír Jágr nevét elsősorban a NY Rangersszel és a Los Angeles Kingsszel hozták összefüggésbe, de szóba kerültek az alsó ház együttesei is, a Tampa Bay Lightning és a NY Islanders. A 29 éves cseh játékos végül szintén nem vált meg klubjától, amelyben már 11. esztendőjét tapossa. Áz átigazolási hullámot egyéb sztárok neve fémjelezte. Régóta elterjedt a pletyka, hogy Temmu Selänne (Anaheim Mighty Ducks) új mez után néz, s most végre sor került a klubcserére, Selänne a San Jósé Sharkshoz szegődött. Nagy visszhangot váltott ki Rob Blake (Los Angeles) szerződtetése. A bajnokság egyik legjobb védőjére a Colorado Avalanche csapott le. A hokisokért vívott csatából a szlovákok sem maradtak ki. A St. Louis szolgálatában álló Bartecko-De- mitra-Handzus-Nagy kvartett nem szeretett volna elszakadni egymástól, ám az üzletemberek könyörtelen hajszája elől nem sikerült megmenekülniük. Michal Handzust és Ladislav Nagyot elcserélték a Phoenix Coyotes sztárjáért, Keith Tka- chukért. Nem csak a játékosok, a St. Louis szurkolói sem lelkesedtek ezért a húzásért, mert Handzus az öltözőben és a lelátón is nagy népszerűségnek örvendett. De mit lehetett tenni... Talán, ha Bartecko, Demitra és Handzus úgy játszott volna idén is, mint a legutóbbi szezonban, mindnyájan egy helyen maradnak. Csakhogy ez a támadósor ilyen összeállításban alig szerepelt, mert hol az egyik, hol a másik bajlódott sérüléssel. Handzus határozottan csalódott volt, hogy Phoe- nixbe kellett utaznia, és Demitra is sajnálta, hogy két honfitársától meg kellett válnia. Még Peter Sfastny is boldogtalan volt, aki a St. Louis vezetésében dolgozik. Ha valaki, akkor Ladislav Nagy elégedett lehetett a cserével. O ugyanis alig kapott lehetőséget a Kékeknél, csak akkor küldték játszani, ha valaki kiesett a keretből. Most, a Phoenixnél végleg megnyílhatnak előtte az NHL kapui. A tengerentúli sajtó éppen a két szlovák támadó átigazolását boncolgatta a legrészletesebben. Az egyik oldalon agyba-főbe dicsérték Larry Pleau- t, a St. Louis igazgatóját, hogy sikerült kibuliznia Tkachuk szerződtetését, a másik oldalon túlzásnak tartották az árat, amelyet a Kékek „kifizettek” érte. Handzus ugyanis már most a legjobban védekező támadók közé tartozik, Nagy pedig szép jövő előtt áll. Ráadásul a Blues átpasszolta a Phoe- nixnek a draftolás első fordulójában való választási jogot. Demitra csapata egyértelműen a rövidtávú sikerre helyezte a hangsúlyt, míg a Coyotesnak már most a következő idényen jár az esze. A harmadik szlovákiai játékos, aki az utolsó pülanatban váltott mezt, Richard Zedník volt. A Washington Capitals támadójára a sportág „fővárosának” klubja, a Montreal Canadiens tette rá a kezét, csakúgy, mint Jan Bulisra. A cseh-szlo- vák kettős fejében a Washington Trevor Lindent és Dainius Zubru- sát kapta meg. A papírforma szerint a Capitals járt jobban, ám gyakorlóiban éppen fordítva sült el a „puska”. Zedník távozásával a Washington elveszítette formáját és fordulóról fordulóra marad alul ellenfeleivel szemben, míg a válogatott játékos meghozta a szerencsét a Canadiensnek: első találkozóján 26 másodperce volt a jégen, amikor megszerezte első „kanadai” gólját. Majd ütött még egyet, s így nagy mértékben hozzájárult csapata 6:3 arányú győzelméhez a Carolina ellen. „Nagyon örülünk, hogy ilyen egyéniséggel bővült a keret - mondta az eredménytől fellelkesült szakvezető, Michel Therrien - A legtöbb bajunk mindig a támadósorral volt. A mostani cserétől sokat várunk.” Bár a Kanadaiak idén már biztosan nem szólnak bele a Stanley Kupáért vívott küzdelem utolsó fázisának alakulásába, a klub megújult vezetése elhatározta, a közeljövőben újra olyan csapatot farag Montrealban, amilyen a mindenkori Canadiens, a bajnokság legeredményesebb csapata volt. Ha ehhez Richard Zedník is hozzá tud járulni, azzal nemcsak az együttesnek, hanem a szlovák jégkorongiskola hírnevének is sokat segíthet. Amikor még együtt volt a St. Louis-i trió: Demitra, Handzus, Pronger (Archív)
