Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-22 / 68. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 22. Kultúra OSCAR-ELŐZETES A szavazásnak vége, valahol valakik már tudják az eredményt, mi egyelőre csak találgathatunk: bejön-e a papírforma, vagy lesznek nagy vesztesek és meglepő győztesek? Nem hétköznapi figurák és háziasszonyok Ridley Scott Gladiátorát tizenkét kategóriában említik, Russell Crowe a férfi főszereplők, Joaquin Phoenix a férfi mellékszereplők mezőnyében Oscar-esélyes (Archív felvételek) Akad azért valami, amiért közeli ismerősként izgulhatunk: noha a néhány hónapja még komolyan favorizált Szabó István-film, A napfény íze esélyei elszálltak, Giuseppe Tornatore Malena című alkotásának operatőri munkájáért Koltai Lajos ott van a jelöltek között. Versenyben vannak még a csehek a legjobb idegen nyelvű filmek mezőnyében; a Segíts, én segítek egyik főszerepét Kassai Csongor alakította. ÖSSZEFOGLALÓ A hétvégén 73. alkalommal adják át Los Angelesben az Amerikai Filmakadémia díjait, azaz az Osca- rokat. Idén Steve Martin a ceremóniamester, amúgy pedig várhatóan semmi sem változik: a tévéképernyő előtt ülve megnézhetjük a legmenőbb divattervezők legmenőbb kreációit, meghallgathatjuk a sztereotip köszönőbeszédeket (amelyeket, úgy tűnik, már az Akadémia is unni kezdett, így idén első ízben a legrövidebb hálálkodást külön jutalmazza). A szavazás befejeződött, valahol valakik már tudják a végeredményt, mi viszont egyelőre csak találgathatunk: Megdönti-e a Titanic rekordját a Gladiátor? Tom Hanks ír-e történelmet azzal, hogy legjobb férfi főszereplőként harmadszor is elnyeri az Oscart? A feltörekvő fiatalokat repíti-e a szobrocska a hírnév csúcsaira és a honoráriumlisták élére, vagy idén inkább az amerikai nemzeti kulturális örökség részeként kezelt idősebb művészeknek kedvez az Akadémia? Bejön-e a papírforma, vagy lesznek nagy vesztesek és meglepő győztesek? Tekintsük át együtt legalább a legfontosabb, leginkább figyelemmel kísért kategóriákat. Az elmúlt év filmterméséből Ridley Scott római korban játszódó nagyszabású filmeposzát, a Gladiátort említik a legtöbb kategóriában. A DreamWorks és a Universal produkciójában forgatott film tizenkét szobrocskát hozhat (legjobb film, rendező, férfi főszereplő, férfi mellékszereplő, operatőri munka, vágás, jelmez, látvány, eredeti zene, eredeti forgatókönyv, vizuális hatások, hang). Tíz jelöléssel a második a sorban az év egyik nagy meglepetése, a kínaiul beszélő, angolul feliratozott Tigris és Sárkány, amelyet nemcsak a legjobb film, hanem a legjobb nem angolul beszélő film kategóriájában is felterjesztettek, így egy mexikói, egy belga és egy francia alkotással együtt a csehekkel is megmérkőzik. A Marcus Aurelius tehetséges hadvezéréből rabszolgává és gladiátorrá váló Maximus története, valamint Ang Lee a kung-fut szó szerint magasabb dimenziókba emelő opusza mellett a legjobb filmek ötös mezőnyébe került még Steven Soderbergh két rendezése (az Erin Brockovich - zűrös természet, Julia Roberts-szel a címszerepben, s a nálunk egyelőre még nem vetített Traffic), valamint Lasse Hallström legújabb filmje, a Csokoládé. Mindhárom alkotás további négy-négy kategóriában jelölt. A papírforma szerint a Gladiátor és a Tigris és Sárkány között kellene eldőlnie a versenynek, s a Csokoládé az a mozi, amely a kispad- ról nézi a nagyok küzdelmét. A finisbe érve a Gladiátor tűnik biztosabb befutónak, bár a korai bemutató miatt vesztett a csillogásából, az egy évvel ezelőtti hírverés - miszerint a Ben Húr óta nem forgattak ilyen monumentális alkotást, hogy fantasztikus számítógépes trükkökkel sikerült megidézni a római Colosseumot stb. - ma már történelemnek tűnik. A Tigris és Sárkány problémája az lehet, hogy legjobb filmként és legjobb idegen nyelvű filmként is jelölve megoszthatja a szavazókat. Azután itt van a műfaja, azaz a kung-fu, bár a jószándék mindkét oldalon vitathatatlanul megvolt: az alkotók annyi homályos, közelebbről nem konkretizált intellektuális mélységgel igyekeztek megtámogatni a fakoronák és háztetők magasában Javier Bardemre, hála az Oscar-jelölésnek, felfigyelt Hollywood. repkedő hősöket, amennyit csak elvisel a kínai lélek és elme rezdüléseit felfogni amúgy is képtelen nyugati néző; a voksukat leadok pedig már a szép számú jelöléssel is bizonyították, vevők a szokatlanra. Okozhat némi meglepetést a két Soderbergh-rendezés. Az Erin Brockovich mostanra kissé megkopott, akárcsak a Gladiátor, s a csapatból messze Julia Roberts esélyei a legelevenebbek, a jobban időzített Traffic viszont Amerikában a közelmúltban sorozatosan jelentős szakmai sikereket aratott. A film három lazán egymáshoz kapcsolódó történetet mesél el az amerikai és mexikói drogháborúról, különböző nézőpontokból. A legjobb rendezés kategóriájában alig változik a névsor a legjobb mozgóképeket rendezőként jegyzők névsorához képest. Bent van az ötben Ridley Scott és Ang Lee, dupla eséllyel indulhat - legalábbis formálisan - Steven Soderbergh. Kimaradt viszont a Csokoládés Lasse Hallström, helyette az elsőfilmes Stephen Daldryt emelte ki az Akadémia, akinek Billy Elliot című alkotása sajátosan folytatja az elmúlt évek angol munkásfilmjeinek (Alul semmi, Nevem Joe) hagyományait. Angliában járunk, a hetvenes években, a nagy bányászsztrájkok idején. A tizenegy éves Billy családja a megélhetésért küzd - „férfias játékok” -, a fiút viszont a boxedzések helyett inkább a balett vonzza... Daldry az egyébként egyáltalán nem másodvonalbeli opusz révén az esélytelenek nyugalmával tekinthet az Oscar- est elé. A papírforma szerint a nagy kérdés eme kategóriában is: Tigris és Sárkány, avagy Gladiátor? Azzal a különbséggel, hogy itt Ang Leenek hajszálnyival jobbak az esélyei. Érdekessége az idei jelöléseknek, hogy míg a legjobb film és a legjobb rendezés kategóriája csaknem teljes egészében fedi egymást, addig ezeket a főszereplőkként jelöltek névsorával összevetve alig találunk duplicitást. A férfiak között ott van Russell Crowe, a Gladiátor Maximusa, akinek a tavalyi évben A bennfentes című film már hozott Oscar-jelölést. Crowe kezéből akkor Kevin Spa- cey, az Amerikai szépség antihőse emelte ki a szobrot, idén erre leginkább Tom Hanksnek van lehetősége. A kétszeres Oscar-díjas (1993: Philadelphia, 1994: Forrest Gump), s további két alkalommal a jelöltek között szereplő színész Robert Zemeckis Számkivetett című filmjének modern Robinsonéval jutott a legjobbak közé. A filmet egyébként a további kategóriákban messziről elkerülték a komolyabb esélyek (a pontosság kedvéért: a hangmérnökök még játékban vannak) - Hanks viszont alakításáért elnyerte az Oscar egyik előszobájának tartott Arany Glóbuszt. Russell Crowe menetelését az aranyozott szobrocska felé időközben beárnyékolta az is, hogy az amerikai színészszervezet, a Screen Actors Guild éves díjátadó gáláján - amely két héttel előzi meg az Oscar-estet, éppen ezért a filmes társadalom maximális figyelemmel kíséri - sem ő, hanem Benicio Del Toro, a Traffic első epizódjának főhőse vitte el a pálmát. (Del Torót, akit a hazai mozikban mostanában a Félelem és reszketés Las Vegasban, valamint a Blöff című produkciókban láthattunk, Oscarra a férfi mellékszereplők kategóriájában jelölték; ugyanebben a kategóriában az Arany Glóbusz már az övé.) Nem akárkik Russell Crowe és Tom Hanks vetélytársai sem: Geoffrey Rush, aki a Sade márki játékaiban a szexuális szabadosság pápájaként elhíresült írót-gondolkodót alakítja, 1996-ban a Ragyogj! (Shine) című filmért Oscart kapott, 1998-ban pedig legjobb mellékszereplőként jelölték a Szerelmes Shakespeare egyik figurájáért. Ed Harris a Pollock című filmben Jackson Pollock absztrakt festőt formálja meg, a színészt eddig kétszer jelölték Oscarra mellékszereplőként (1995: Apollo 13, 1998: Truman-show). Amerikai szemmel nézve a mezőny fekete lova Javier Bardem. Julian Schnabel Mielőtt leszáll az éj (Before night falls) című filmjének köszönhetően került a legjobbak mezőnyébe: Reinaldo Arenas kubai író Sőrébe bújt, aki előbb Castro híve, majd homoszexuali- tása miatt a rendszer üldözöttjévé válik. A spanyol filmszínész - ha nevére nem is kapja fel mindenki automatikusan a fejét - nem ismeretlen a mozilátogatók előtt. Forgatott Bigas Lunával (Sonka, sonka), Pedro Almodóvarral (Tűsarok, Eleven hús). Manuel Gó- mez Pereira Szájból szájba című filmjében egy fiatal állástalan színészt alakít, aki egy telefonos szexvonalnál vállal állást, közben pedig arról álmodozik, hogy az Almodóvar filmjeiben feltűnt Antonio Banderas nyomdokain haladva meghódítja Hollywoodot. Filmbéli vágya most kezd a valóságban is körvonalazódni: az álomgyár, hála az Oscar-jelölésnek, már felfigyelt rá, s valóban Banderas-szal párhuzamosan emlegetik. Míg a legjobb férfi főszereplők közé idén az egyáltalán nem hétköznapi figurák jelentették a legjobb ajánlólevelet (gondoljuk csak végig: egy római hadvezér-gladiátor - Maximus, egy számtalanszor feldolgozott világirodalmi alaphős - Robinson, valamint három neves valós személyiség - Sade, Pollock, Arenas), addig a hölgyek mezőnyében a háziasszony-, illetve családanya-variációk taroltak. Julia Roberts háromgyermekes elvált asszony az Erin Brockovich - zűrös természetben, aki a történelem legnagyobb kárpótlási összegét pereskedj ki egy nagyvállalattól. Ellen Burstyn tévéshow- imádó, drasztikusan fogyókúrázó háziasszony a Rekviem egy álomért című filmben. Laura Linney a You can count on me (Számíthatsz rám) című életszagú, egyszerű, emberi történetben gyermekét egyedül nevelő fiatalasz- szony, akinek saját gondjai mellett nehezen kezelhető bátyja problémáit is kezelnie kell. A Csokoládé sztárja, Juliette Binoche olyan fiatalasszonyt alakít, aki személyre szabott csokikölteményeivel alaposan megváltoztatja egy konzervatív dél-francia kisváros lakóinak A Traffic Amerikában sorozatosan szakmai sikereket aratott. puritán életét. Több szempontból is küóg a sorból Joan Allen, illetve az őt a legjobbak közé juttató mozgókép. A jelölt (The contender) főhőse, Laine Hanson szenátor esélyes az alelnöki posztra, ám ezt megelőzően olyan meghallgatássorozaton kell átesnie, amely elsősorban szexuális élete titkait fürkészi. Az alkotás az amerikai filmesektől szokatlan nyíltsággal beszél a washingtoni politikai elitről, a demokraták és a republikánusok háttérben folyó harcairól, valamint Clinton elnök szexbotrányának következményeiről. Az eddigi Oscar-jelölések terén Ellen Burstyn viszi el a pálmát, az idei a hatodik a sorban, viszont a díjat csak egyszer vihette haza: 1975-ben, az Alice már nem lakik itt című alkotásért. Van már Oscar- ja Juliette Binoche-nak is, 1996- ban Az angol beteg mellékszerepe hozta meg a számára. A múltban kétszer szerepelt az esélyesek között Joan Allen (1995: Nixon, 1996: Salemi boszorkányok - mindkétszer mellékszereplőként), valamint Julia Roberts (1989: Acélmagnóliák - mellékszereplő, 1990: Micsoda nő! - főszereplő). Laura Linney először került karnyújtásnyi közelségbe az Oscar- hoz. Eddig meglehetősen vegyes színvonalú opuszokban tűnt fel (Congo, Dave, Truman-show, Lorenzo olaja), most azonban Ken Lonergan filmjében kellemes meglepetést okozott. Ennek ellenére komoly esélyesként Julia Roberts és Ellen Burstyn jöhet számításba. Burstyn filmbeli teljesítményét a múltja támogatja, Julia Roberts alakítását a jelene: a Micsoda nő! sikere után nehezen magára találó színésznő pályája csúcsán áll. Ó'á legjobban fizetett női sztár, az Erin Brockovichért többek között begyűjtötte az Arany Glóbuszt és a Screen Actors Guild díját is, legújabb filmje, a Brad Pittel forgatott A mexikói című romantikus komédia pedig bemutatása után azonnal megdöntötte az amerikai mozikban alig néhány héttel korábban bemutatott, hatalmas pénzeket kaszáló, A bárányok hallgatnak folytatásaként elkészített Hannibal rekordjait, (as) *
