Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-02 / 51. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 2. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A cseh CEZ privatizálása Prága. A CEZ cseh áramtermelő 2001-ben előkészíti a vállalat privatizációját és teljes fokú működésre állítja a vitákat kiváltó Te- melin-i atomerőművet. A cseh kormány a CEZ 64%-át akatja eladni, amelyet összekötne az áramszolgáltató és az elosztó vállalatok privatizációjával. Összesen 200 milliárd koronás bevételt vár a csomag értékesítésétől. A potenciális vevők között említik a francia Électricité de France-t és a német E.ON AG-t. (MTI) Prognózis a növekedésről Budapest. A nemzetközi konjunkturális helyzet az elmúlt hónapokban romlott, ám a gazdasági növekedés globális mérséklődése ellenére a régió országaiban csak kis mértékben csökken a GDP bővülése - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentése. A jelentés szerint elsősorban az USA növekedése lassul olyan mértékben, hogy megnőtt a kedvezőtlen forgató- könyvek esélye is. Az EU kilátásai továbbra is viszonylag kedvezőek. Várhatóan az EU-orszá- gok az idén összességében jobban teljesítenek, mint az USA, ami kedvezően hat majd a közép- kelet-európai térségre. (MTI) A Kirch kezében a Forma-1 München. A Kirch német média- csoport pénzügyi injekciója segítségével további 25%-ot szerzett az EM.TV müncheni médiacsoport a Forma-l-es jogokat gyakorló vállalkozásban. Kirch részesedésével kiéleződik a harc az autógyártókkal, akik attól félnek, hogy a Forma 1-es cirkusz közvetítése a fizetős tévéhez vándorol. A DaimlerChrysler, a BMW, a Renault, a Ford és a FIAT attól tart, hogy a Forma-1 versenyeket 2004-től már csak a fizetős tévécsatornákon lehet nézni, és ez a Forma-1 „halála” lenne. (MTI) 40 órás munkahét Lengyelországban Varsó. Lengyelországban 2003- tól vezetik be a 40 órás munkahetet. Eszerint tehát fokozatosan vezetik be a rövidített munkahetet: idén marad a jelenlegi 42 óra, jövőre ez egy órával rövidül, és végül 2003-ban állnak át a 40 órás munkahétre. Bekerült az elfogadott törvénybe a Szolidaritásnak az a régi, húszéves követelése, hogy legyen minden szombat szabad. Eddig havonta három szombat volt szabad. (MTI) Bulgáriai befektetések Szófia. Bulgáriában 974,6 millió dollárnyi közvetlen külföldi tőke- befektetés valósult meg tavaly, 19%-kal több, mint 1999-ben. Ez az elmúlt tíz év eddigi legmagasabb összegei. Az egyévi külföldi tőkebefektetés Bulgáriában 818,8 millió dollár volt, körülbelül 50%-kal több, mint az 1998- ban érkezett 537,3 millió dollár. A jegybank szerint a privatizációhoz kapcsolódott 2000-ben 352,4 mülió dollárnyi befektetés, azaz 125,7 millió dollárral több, mint 1999-ben. (MTI) Észak-írországban és Skóciában is száj- és körömfájás Egyre több a tilalom MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A fenntartható fejlődés alkalmazása az önkormányzatban kezdődik és a lakosságnál folytatódik Az ENSZ akciója - helyi szinten Város felüinézetből. Csak ott képesek harmonikus életet biztosítani, ahol sokak bevonásával tervezik a jövőt (Archív felvétel) London/Párizs/Zágráb. Az állatorvosok szerdán hat újabb gazdaságban azonosították a száj- és körömfájás vírusát Angliában és Walesben. A szakemberek zárlat alá vontak egy állattenyésztő telepet Észak-írországban is, ahol feltételezik a vírus jelenlétét. Az északír gazda két hete egy északangliai állatvásáron szerzett be bárányokat, valószínűleg így került át a vírus az ír-szigetre. A brit főállatorvos bejelentette, hogy Walesben két újabb, Angliában pedig négy állattenyésztő telepen ütötte fel a fejét a betegség. Anglia és Wales 24 gazdaságában és vágó- hídján van jelen a száj- és körömfájás vírusa, azonban legkevesebb 50 gazdaság áll zárlat alatt, mert a feltételezések szerint állatállománya fertőzött lehet. Az érintett gazdaságokban 12 ezer állatot semmisítettek meg. A járvány terjedése miatt Walesben is elrendelték az összes nemzeti park lezárását. Hasonló intézkedést léptettek életbe Skóciában is, ahová Észak- Angliából átteijedt a betegség, eddig két farmon észlelték a kórt. Harmincezer, Franciaországban tenyésztett birkát pusztítanak el a nagy-britanniai száj- és körömfájás megbetegedések esetleges továbbterjedésének megakadályozása céljából. Szerdán 20 ezer, Angliából importált juh kényszervágásáról hozott döntést a mezőgazda- sági miniszter. Jean Glavany miniszter kedden óvatossági rendszabálynak minősítette az intézkedést és hangsúlyozta, hogy Franciaországban eddig egyetlen vírus- fertőzéses esetet sem találtak. A levágott állatok gazdáinak a mezőgazdasági tárca feje kártérítés ígért. Horvátország mától betiltja a patás élő állatok importját és ideiglenesen megtiltotta azt is, hogy ilyen állatokat keresztülszállítsanak az ország területén. A mező- gazdasági minisztérium által elrendelt importtilalom két hétig lesz érvényben a Nyugat-Európá- ban egyre terjedő száj- és körömfájás-járvány miatt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a kilencvenes évek során világszerte igyekezett meghonosítani az ún. fenntartható fejlődés elveit. Manapság ez már a helyi szintű ágazati együttműködések megteremtésénél jár. TUSA LAJOS A környezetünket alkotó természetet csak olyan mértékig használjuk, hogy azt még képesek legyünk továbbadni a következő generációnak - ez az 1992-óta ENSZ stratégiának tekinthető fenntartható fejlődés alapgondolata. Ez a keletkező hulladékok minimalizálására törekvő hagyományos környezetvédelmen kívül magába foglalja az emberi lét szociális, kulturális, morális és materiális összefüggéseit is. A gyakorlatban pedig különféle ágazatok együttműködésében valósul meg, amelyek a tevékenységük összehangolásával igyekeznek elérni a környezet elviselhető terhelését. így azután szinte természetes, hogy az ilyen jellegű országos koncepciók kidolgozása után manapság már több mint'kétezer, helyi szintű koncepció is kialakult. Ezeket a helyi önkormányzatok készítették, hogy Az Agenda 21 ágazati együttműködés eredménye. üy módon szűkebb környezetükben a fenti alapelveknek megfelelő terveket készítsenek, illetve valósítsanak meg. Mivel a fenntartható fejlődés teendőit az ENSZ az Agenda 21 című dokumentumában tette közzé, a helyi programokat lokális Agenda 21-nek nevezik. A helyi stratégiák alapját természetesen az a felfogás képezi, hogy a közösség minimalizálja az általa termelt hulladékokat. Énnél azonban sokkal többről is szó van, hiBrüsszel. Az Európai Bizottság új stratégiai programot fogadott el az uniós munkaerőpiacok nyitottabbá tételére azzal a céllal, hogy 2005-ig eltávolítsák a munkaerő mobilitása előtt álló akadályokat. A március végi stockholmi EU-csú- cson jóváhagyandó programot két szakaszban valósítanák meg. Az első időszakban az egységesen nyitott európai munkaerőpiac létrejöttének olyan feltételeire összpontosítanának, mint a szakképzettségek uniós szintű kölcsönös elismerése, a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszerek különbözőségeiből fakadó akadályok eltávolítása, valamint a munkaszén további alapelv, hogy a helyi igényeket lehetőleg helyi forrásokból elégítsék ki, ez pedig kiindulópontja lehet egy maximális mértékben önnfenntartó, a külső lehetőségeket csak a szükséges mértékben kihasználó közösségnek, amelyben mindenki egyforma e- séllyel kapcsolódik be a munkába. Mindezek érdekében a fenntartható fejlődés alapelveit elsőként az önkormányzat által kidolgozott tervekben, koncepciókban kell alkalmazni. Ezzel párhuzamosan viszont a lakosság meggyőzésére és bekapcsolására törekvő akciók is indulnak. Ezek témája néha nem tűnik világrengetőnek, például a gépkocsik parkolásáról vagy a kutyaürülék eltávolításáról szólnak, a cél viszont az, hogy a lakosok érzékennyé váljanak szűkebb környezetük állapotára. Ebben természetesen fontos csatornát jelentenek az iskolai programok, hiszen a tapasztalatok szerint a fiatal generáció nevelésén keresztül vállalási és képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk minél szélesebb körű hozzáférhetővé tétele. A második szakaszban egy magas szintű munkacsoport irányításával behatóbban is megvizsgálnák a szakképzettségekkel és a mobilitással kapcsolatos problémákat, különös tekintettel az információtechnológiai és távközlési szektorokban tapasztalható munkaerőhiányra. Noha a tagországok állampolgárai előtt elvben már a Római Szerződés megnyitotta azt a lehetőséget, hogy a közösség területén bárhol szabadon munkát vállaljanak, a munkaerő mobilitása mindmáig igen alacsony az unióban. Az EU-tagországokban állandó lehet a leghatékonyabban eljuttatni a köztudatba ezeket a gondolatokat. A helyi Agenda 21-ek fele Európában készült el és ezek több sikeresnek bizonyult eszközt tartalmaznak. Ilyenek közé tartozik a község jövőjéről szóló víziók kidolgozása, vagy önkéntes népbírók kijelölése, akik azután igyekeznek összehangolni a különféle érdekcsoportok által felvetett igényeket és megoldást találni az olyan helyi problémákra, mint például a tömegközlekedés vagy a kábítószerfogyasztás. Maga a folyamat elsőként stratégia kidolgozásából áll, amely tartalmazza a legfontosabb helyi problémák leírását, és a 21. század legfontosabb helyi céljainak kijelölését. Ez alapján készül el a cselekvési terv, ami már konkrét szervezetek feladatait tartalmazza határidőkkel megjelölve. Ez általában két megoldás köré csoportosul: új kezdeményezések (gyakran szerepel a település egy részének átalala'tása vagy lakhellyel rendelkezők között alig több mint öt százalék azoknak az aránya, akik más ország állampolgárai, de még ezeknek is csak az egyharmada, tehát nem egész két százalék uniós állampolgár. Éves szinten az EU-tagországok közötti munkaeróáramlás mintegy másfél millió főt érint, ami a teljes munkaerő kevesebb mint fél százaléka. Bizottsági elemzések szerint a megfelelő egyesült államokbeli adatok nem közvetlenül összevethetők ezekkel, de így is megállapítható, hogy ott a munkaerő mobilitása lényegesen magasabb. Az Egyesült Államok szövetségi államai közötti mobüitás 1998-ban 2,4 százalék volt, ami azt jelenti, hogy egy tízéves időszakban az az egészséges életmód kialakítására folytatott kampány), illetve a helyi közintézmények tevékenységének az átalakítása. Természetesen helyi szinten is érvényes az alapelv: az Agenda 21 ágazati együttműködés eredménye, ezért a munkába be kell vonni minden, a helyi körülményeket jelentősen befolyásoló szubjektumot. Az eddigi tapasztalatok szerint a helyi Agenda 21 legfontosabb vonása egy nyílt, a lakosság igényeire reagáló önkormányzat kialakítása. Szerencsés esetben ez a szerv válik az alapelv érvényesítésének mozgatórugójává és ehhez csatlakoznak a szintén ilyen alapon létrejövő lakossági kezdeményezések. A lakosok ugyanis sokkal bátrabban cselekednek, ha látják, hogy hivatalos képviselőik is ilyen értelemben tevékenykednek, másrészt pedig az önkormányzat részvétele nélkül nehezen elérhető, hogy ez a felfogás a helyi koncepciók részévé váljon. amerikai foglalkoztatottak csaknem egynegyede költözött más államba munkavállalás céljából, míg az EU-ban mindössze 4 százalék a megfelelő arány. A brüsszeli bizottság értékelése szerint mindez azt jelzi, hogy az EU nem használja ki elég hatékonyan az elvben rendelkezésére álló munkaerőtömeget, s ez különösen problematikus egy olyan időszakban, amikor a csúcstechnológiákra épülő ágazatokban egyre nagyobb a hiány magasan képzett szakemberekből. Becslések szerint az információtechnológiai ágazatokban a hiány már most is megközelíti az egymillió főt, két-három éven belül pedig ennek akár a kétszeresére is nőhet. Elkészült az EU munkaügyi kérdéseket taglaló stratégiája, amely a munkaerőpiacok nyitottabbá tételét célozza Nagyon alacsony a munkaerő mobilitása MTI-JELENTES A húsválság körüli német-francia ellentét alapjaiban rázza meg az Európai Unió közös agrárpolitikáját A franciák már döntöttek a közvetlen kompenzációkról Jelentősen torzulhatnak a versenyfeltételek 1,4 milliárdos segély ÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel. A marhakór-válság és a száj- és körömfájás járvány súlyos problémát jelent a gazdálkodóknak, a tagországoknak és az EU egészének, de szó sincs arról, hogy,/elfordulást” idézett volna elő a közösségben, mint egyes elemzések állítják - szögezte le az Európai Bizottság szóvivője. Jonathan Faull szerint a nemzeti és a közösségi hatóságok változatlanul minden szükséges intézkedést megtesznek az állategészségügyi problémák természetének feltárására és következményeik enyhítésére. A közös mező- gazdasági politika (GAP) pedig „erőteljes”. Mint ismeretes, az agrárminiszterek nem tudtak megállapodni a súlyos marhahúspiaci válság kezelésének stratégiájáról és következményeinek finanszírozásáról. A tagországok egy része, élükön Franciaországgal nemzeti intézkedéseket kíván hozni a leginkább megszorult gazdálkodói rétegek megsegítésére, amiben egyes elemzők a CAP fellazulásának veszélyét látják. A GAP a tagállamok fele szerint gyökeres reformra szorul. Jelenleg évi 44 milliárd euró, a közös kassza fele megy a farmerek támogatására. Franciaország, Belgium, Spanyolország, Írország és Luxemburg semmiképpen nem csökkentené a keretet. A németek, a skandinávok és a hollandok, valamint kisebb mértékben a britek is, karcsúsítanák, és teljesen átalakítanák a rendszert, inkább a hagyományos, vagy biotermelést ösztönözve. A húsexport dotációja teljesen megszűnne, helyette például a zöldség és a gyümölcs háztáji termesztése kapna támogatást. Uniós illetékesek szerint ha a következő hónapokban nem lesz kompromisszum az ügyben, akkor a BSÉ az unió történetének legsúlyosabb válságához vezethet. Elemzők szerint valószínűden, hogy a 2002-es német és francia választások előtt bármelyik fél lényeges engedményt tenne. A brüsszeli bizottság és Franz Fischler mezőgazdasági biztos kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy a CAP reformját folyamatosan lehet megvalósítani - jegyezte meg Fischler szóvivője. Maga a reformfolyamat pedig környezetkímélőbb módszerek alkalmazása, a biogazdálkodás és az extenzív termelési formák ösztönzése felé halad, távolodva egyidejűleg a garantált és rögzített árak rendszerétől, amelyet a fenntartható gazdálkodás támogatásának kell felváltania - fűzte hozzá Jonathan Faull. A szóvivő szerint semmi nem veszélyezteti a CAP-t, ellenkezőleg: éppen most van a legnagyobb szükség arra, hogy a tagországok közösen lépjenek fel, és valódi változásokhoz vezető döntéseket hozzanak. Megjegyezte: ha a tagországok önálló intézkedéseket kezdeményeznek, az a versenyfeltételek torzításához vezethet és ezzel súlyos zavarokat idézhet elő a belső piac működésében. (MTI, N-g) MTI-JELENTÉS Párizs. A francia kormány 1,4 milliárd frank közveüen segélyben részesíti a marhakór-válság veszteségeitől sújtott gazdálkodókat. A támogatásból egymilliárd frankot a legnagyobb bevételkieséseket elszenvedett marhatenyésztőknek szánják. A döntés értelmében a marhaágazatban tevékenykedő, közel 280 ezer gazda egyharmada részesül kompenzációban. A segélyt gazdaságonként 30 ezer frankban maximálták, kivételt képeznek a hizlaldák, amelyek akár 100 ezer frankot is elnyerhetnek a segély- csomagból. A francia kormányzat már a múlt héten beígérte a központi támogatást az egyre hangosabban elégedetlenkedő gazdáknak, arra az esetre, ha az agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán nem sikerülne az unió agráralapjából pótolni a gazdák veszteségeit. Brüsszelben a francia igénylista nem aratott sikert, az uniós partnerminiszterek azonban hallgatólagosan rábólintottak arra az elgondolásra, hogy Párizs - korlátozott időre és a károk mértékét nem túlkompenzáló - segélyt nyújtson gazdálkodóinak. Ügyelnie kell azonban arra, hogy a segéllyel ne hozza jogtalanul előnyös helyzetbe a francia tenyésztőket más Európai Uniós országok mezőgazdasági vállalkozóival szemben.
