Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-14 / 61. szám, szerda
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 14. AGRÁRMORZSÁK 430 millióra becsült BSE-károk Pozsony. Az agrárkamara 430 millió koronára becsüli a szlovákiai állattenyésztőknek a Nyu- gat-Európában előfordult BSE miatt keletkezett kárát. Az összeg már tükrözi az állattenyésztők értékesítési nehézségei miatt keletkezett többletköltségeket, az áresés okozta bevétel- kiesést, valamint a továbbtartás okozta pluszkiadásokat. (SITA) Mégis szállítanak marhahúst Berlin. Németország megerősítette, hogy marhahúst fog szállítani Észak-Koreának abból a szarvasmarha kontingensből, amelyet a szivacsos agysorvadástól (BSE) való félelem miatt kényszervágásra ítéltek. Németországban novemberben fedezték fel az első BSE-kóros szarvas- marhát, s azóta a marhahús fogyasztása több műit 50%-kal visszaesett. Észak-Korea a hónap elején elfogadta azt a német feltételt, hogy a szállított hús elosztását függeden nemzetközi segélyszervezetek végezzék. Nem tudni, hogy mikor kezdődnek a szállítások. Az állományritkításba bevont állatokon a vágás után elvégzik a BSE-tesztet. (MTI) Húzódik a húsvámügy Bukarest. A román állattenyésztők és a húsfeldolgozók megoldadan vitája akadályozza a húsvámügy megoldását Románia és Magyarország között. A román agrártárca egyik illetékese a Jumalul National lapnak adott nyilatkozatában elmondta, az állattenyésztők továbbra is védelmet kémek, a feldolgozók viszont a magyar húsra kivetett vámok csökkentését sürgetik. A román kormány 1999. júliusban, eredetileg egy évre, felfüggesztette a magyar sertés- és baromfihús, illetve a hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját, így a magyar behozatalt 45%-os vám terheli. Tavaly nyáron az intézkedés hatályát meghatározatlan időre meghosszabbították. Az idén tovább nehezítették a behozatalt: eltörölték a tavaly még érvényben volt kontingenst is, amelynek erejéig kedvezményes CEFTA-vámmal lehetett importálni Magyarországról. (MTI) Ukrán árvízkárok Kijev. A nyugat-ukrajnai árvíz nem csökkenti egyetlen haszon- növény hozamát sem, mivel a művelés alá vont földek csekély töredékét öntötte csak el a víz. A ukrán illetékesek szerint 10 ezer hektárnyi őszigabona-vetés került víz alá. A jelenlegi szezonban 8,9 millió hektáron vetettek őszi gabonát, ami rekordnak számít. Egy évvel korábban 7,6 millió hektáron került földbe őszi vetésű gabona. A szaktárca közleménye szerint csaknem mindegyik ukrajnai körzetben már elkezdődött a tavaszi vetés is, a tavaszi gabona területe várhatóan 6 millió hektár lesz. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. március 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,700 Magyar forint (100) 16,401 Angol font 68,993 Német márka 22,343 Cseh korona 1,261 Olasz líra (1000) 22,569 Francia frank 6,662 Osztrák schilling 3,176 Japán ien (100) 39,457 Spanyol peseta (100) 26,264 Kanadai dollár 30,512 Sváici frank 28,414 Lengyel zlotv 11,678 USA-dollár 47,374 Sok állattenyésztőnek még nincs fertőtlenítőszere Állandó ügyelet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rimaszombat. A szarvasmarhák szivacsos agysorvadásának, valamint a száj- és körömfájás megelőzéséről tartottak tegnap előadást a Rimaszombati és a Nagy- rőcei járás illetékesei. A komoly veszélyre való tekintettel az állategészségügyi központ regionális irodájának igazgatója felhívta a vállalkozók, üzemvezetők figyelmét arra, hogy szigorúan tartsák be a járványügyi bizottság határozatait, ne engedjenek illetéktelen személyeket az állatok közelébe, a gazdasági telepek, istállók bejáratainál helyezzenek el fertőtlenítő sávokat. Magdaléna MiháTová felkérte az állattartókat arra, hogy működjenek együtt az állategészségügyi szakhatóságokkal, szükség esetén hívják a 0907/806017-es telefonszámot, ahol állandó ügyeletet tartanak. Több állattartó tegnap szerette volna megvásárolni a fertőtlenítőszereket is, de többnyire csak azok jártak sikerrel, akik a Gememákupon érdeklődtek. Az állatgyógyszertárban arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy ma kapnak fertőtlenítőt, (tt) Csaknem százra tehető nagy bevásárlóközpontok száma Tarolnak a marketek MTI-JELENTÉS Prága. Csehországban eddig 82 nagy bevásárlóközpont épült, és az idei év végére a számuk várhatóan meghaladja a százat. Az építési láz tavaly hágott tetőfokára, amikor 31 óriás bevásárlóközpontot építettek. Elemzők szerint az építési kedv alábbhagy, ha a számuk meghaladja a százat. A multinacionális üzlethálózatok ezentúl inkább csak a már felépült központokat bővítik tovább, soktermes mozikat és más szórakoztató központokat létesítenek bennük. Csehországban a hipermarketek többsége nem „magányos”, más üzletek, éttermek és filmszínházak állnak a tószomszédságukban. Tavaly minden küence- dik koronát a nagy bevásárlóközpontokban költötték el, és az összforgalmuk elérte az 52 milliárd koronát. Jelenleg a csehek ötödé vásárol elsősorban a nagy központokban, 30 százalékuk pedig a hagyományosabb áruházakban. A Lidové Noviny felmérése szerint a bevásárlóközpontok árai az átlagár mintegy 96-98 százalékát teszik ki. A nagy központokban mintegy tíz százalékkal olcsóbban lehet vásárolni, mint az hagyományos áruházakban, amelyek viszont további tíz százalékkal olcsóbbak a kisebb boltoknál. Csehországban a lakosság gyorsabban kedvelte meg a nagy bevásárló- központokat, mint bármely más közép- és kelet-európai országban. Csehországban a lakosság mintegy 49%-a hiper- és szupermarketekben vásárol, Magyarországon 32%-os, Szlovákiában 28%-os, Lengyelországban alig 17%-os ez az arány. Már a kontinentális Európára is átterjedt a száj- és körömfájás - Franciaországban is diagnosztizálták a megbetegedést Gyorsan terjed a megbetegedés A brit hatóságok fontolóra veszik félmillió juh kényszervágását, hogy elejét vegyék a száj- és körömfájás terjedésének (Illusztrációs felvétel) Párizs/London. A száj- és körömfájás megbetegedés elérte a kontinentális Európát is. A francia szakhatóságok tegnap megerősítették, hogy Mayenne körzetben egy 113 szarvasmarhából álló csordában észlelték a megbetegedést. Hat állatot, amelyek a betegség jeleit mutatták, azonnal leöltek, a többit megelőzési célból az éjszaka folyamán levágták. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A legnagyobb francia mezőgazda- sági szövetség szóvivője a francia élelmiszer-biztonsági hatóságra hivatkozva azt állította, hogy a farmra, ahol a betegséget észlelték, Nagy-Britanniából hoztak be állatokat. Az importra állítólag szabályellenesen, a brit állatkereskedelmi tilalom elrendelése után került sor. A brit kormány február 21-én tiltotta meg az élóállatexportot, s az Európai Bizottság is embargót hirdetett a brit élő állat, hús és tejtermék kivitelére. A brit mezőgazdasági minisztérium már február 25-én tájékoztatta az EU bizottságát, hogy korábban esetleg fertőzött juhok kerültek ki az országból. Franciaországban rögtön elrendelték 20 ezer, Nagy-Britanniából importált juh kényszervágását. Március elején Németországban is levágták a tilalomig importált brit birkákat és kecskéket. A francia mezőgazdasági minisztériumban azt is közölték, hogy a „beteg” farm szomszédságában lévő tenyésztőtelepre is kerültek februárban Nagy-Britanniából importált birkák. Időközben Nagy-Britanniában már 183-ra emelkedett hétfő estére a dokumentált megbetegedések száma az állatállományban. A brit kormány ennek ellenére súlyosnak, de nem járványos méretűnek minősítette a száj- és körömfájás gyors terjedését az országban. A kormányszóvivő visszautasította a feltételezéseket, hogy a hatóságok intézkedései nem megfelelőek, és azt, hogy az állatszállítási tilalom egy héttel ezelőtti részleges feloldása az élelmiszer-utánpótlás biztosítására hozzájárult volna a ragály teijedéséhez. Az állategészségügyi hatóságok tájékoztatták Tony Blah kormányfőt a betegség megakadályozására tett eddigi lépések hatásairól. A tanácskozáson megállapodás született arról, hogy több korlátozás bevezetésére egyelőre nincs szükség, a helyzetet az illetékesek ellenőrzés alatt tartják - közölte a szóvivő. A tanácskozást azután tartották, hogy újabb 50 gazdaságban azonosították a kórokozót, amely már felbukkant Glo- ucstershire-ben és Kernben is. Eddig 164 tenyésztelepen jelentkezett a betegség, vesztegzárat összesen 867 telepre rendeltek el. A brit haszonállat-állományt február 20-a óta 116 ezer egyeddel ritkították meg, és további 39 ezer állatra vár kényszer- vágás a közeli napokban. A brit állat-egészségügyi szakhatóság szerint az esetek legnagyobb többsége visszavezethető ahhoz a három állatvásárhoz, ahol három hete az orvosok az első beteg állatokat felfedezték. A fóállatorvos aggasztónak tartja azonban, hogy a vírus ilyen gyorsan országszerte elterjedt. Miközben az 1967-es országosjárvány főként Közép-Angliára korlátozódott, jelenleg a ragály Nagy-Britannia valamennyi szegletében, Angliában, Skóciában, Walesben, és az Egyesült Királyságon belül még Észak-írországban is pusztít. A hatóságok szerint azonban bizakodásra ad okot, hogy míg 34 éve három héttel a kórokozó megjelenése után 350 gazdaságot sújtott a járvány, jelenleg csak fele annyit érint. Az egészségügyi szakemberek szerint a legsúlyosabb a helyzet a délnyugat-angliai Devonban és Cumbriában, itt van a beteg állatok kétharmada. A hatóságok előtt álló legnagyobb feladat a levágott állatok gyors megsemmisítése, mivel jelenleg több mint 40 ezer állattetem hever szerte a gazdaságokban. Kellő tüzelőanyag és munkaerő híján számos gazdaságban képtelenek a helyszínen elégetni a tetemeket. A gazdák ugyanakkor attól tartanak, hogy a tetemek begyűjtése és megsemmisítése egy-egy központi égetőben a vírus további terjedését okozza. A brit egészségügyi hatóságok fontolóra veszik félmillió juh kényszervágását, hogy elejét vegyék a száj- és körömfájás terjedésének. Nick Brown mezőgazda- sági miniszter elmondta, hogy a téli legelőkön lévő anyajuhokat a lehető leggyorsabban, még az ellés kezdete előtt át kellene szállítani a magasabb térségekben, a hegyekben fekvő nyári legelőkre vagy a hodályokba, hogy az alacsonyabban fekvő mezőkre a gazdák kiengedhessék a szarvasmarhákat, illetve, hogy az ellés idején az állatok felügyelet alatt legyenek. Szállításukkal azonban rendkívüli mértékben megnövelnék a száj- és körömfájás terjedésének veszélyét. Brown közölte, hogy a ragály feltartóztatásának egyik lehetséges módja a téli legelőkön lévő állatok levágása, és az állatszállítás tilalom fenntartása. A miniszter kockázatosnak nevezte az anyajuhoknak a téli mezőkön való tartását, és összeengedésüket a szarvasmarhákkal, mivel az elmúlt hetekben bebizonyosodott, hogy a juhok országos méretű szállítása terjesztette szét a kórokozót. Ráadásul a betegség jelei a juhnál jóval később válnak felismerhetővé. A miniszter is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a betegség nem öltött járványos méreteket. Arra figyelmeztetett, hogy mindaddig megjelennek új esetek, amíg a vírus az állatállományban lappang. A kormány elképzelésével nem értenek egyet az állattenyésztők, akik már jó ideje megkérdőjelezik a hatalmas méretű kényszervágások ésszerűségét. A válság nagy vesztesei közé tartoMár Franciaországban is észlelték a száj- és körömfájást. zik a húsipar, amely heti nyolcmillió fontos bevételtől esik el. A száj- és körömfájás egyre nagyobb károkat okoz az idegenforgalomnak is. Az angol Türisztikai Tanács adatai szerint a turistaforgalom 75 százalékkal esett vissza, heti 100 millió font a bevételkiesés a turisták elmaradása miatt országszerte. A legnagyobb vesztes a falusi turizmus, ahol a gazdák kára heti 30 millió font. Az önkormányzatok országszerte lezárták a betegség sújtotta gazdaságok körzetében lévő nem: zeti parkokat, természetvédelmi területeket köztük Dartmoort, Exmo- ort, a Hamptom Court Parkot, a Richmond Parkot, a Windsori Nagyparkot, a szafariparkokat, a chesire-i, az edinburgh-i állatkertet. Az érintett térségekben lévő műemlékek, kastélyok, udvarházak sem látogathatók. (MTI, NSZ, ú) Védőoltást csak végszükségben Brüsszel. Az Európai Unió tagországai 1990-ben takarékossági megfontolásból, közös elhatározással mondtak le a haszonállatok egységes beoltásáról száj- és körömfájás ellen, és a később, 1992-ben elfogadott direktíva a tagállamok önálló döntésére bízta az oltást. Nagy-Britannia, Írország és Dánia az elsők között hagyta abba a védőoltást. Annak idején azt is felhozták a védőoltás ellen, hogy az oltás miatt átmenetileg betegség jeleit mutató állatokat nem lehet megkülönböztetni a tényleg betegektől. Az EU-országokban jelenleg 30 millió adag védőoltás áll rendelkezésre, de a közös szabályozás csak végszükség esetén teszi lehetővé a beoltás elrendelését. (MTI) Életbe léptek a szigorított intézkedések Csehországban is szigorították az óvintézkedéseket Fertőtlenítés a határon Kötelező járványszőnyeg ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Amikor felvetődött annak a gyanúja, hogy az állatorvosok által az A, tehát a leggyorsabban terjedő betegségek kategóriájába sorolt száj- és körömfájás átteijedt az európai kontinensre, a szlovák állat- - egészségügyi hatóságok életbe léptették a betegség behurcolását célzó szigorított óvintézkedéseket. Bár a németországi mintákról időközben kiderült, hogy negatívak voltak, Franciaországban tegnapra virradóra diagnosztizálták a veszélyes megbetegedést. Az óvintézkedések keretében, amelyeket a szomszédos országokkal is egyeztettek, betiltották a hús és hús- készítmények, valamint az élő állatok kivitelét, behozatalát, és tranzit- ját. Kivételnek csak Csehország számít. A határátkelő helyeken kötelezővé tették a fertőtlenítést. Az állategészségügyi szervek azokon a határátkelőkön is ellenőrzést tartatlak, ahol nincs állategészségügyi ellenőrzési pont. Szigorú ellenőrzésnek vetik alá az átutazó turistákat is, a hús és húskészítményeket elkobozzák és megsemmisítik. Egyelőre március 27-ig érvényes a száj- és körömfájásra fogékony állatok szállítására vonatkozó tilalom. Az állattartóknak mindenütt fertőtlenítő kádakat kellett létrehozniuk, ami egyes körzetekben nem kis gondot jelentett. Lapunk értesülése szerint néhány régióban az állategészségügyi gyógyszertárak nem kaptak elegendő fertőtlenítőt. A szakhatóságok felhívták az állattartók figyelmét arra, hogy tartsák be a járványügyi szakhatóságok utasításait és idegeneket ne engedjenek az állatok közelébe. (Az óvintézkedések a földművelési minisztérium honlapján www.mpsr.sk olvashatók.) gy MTI-JELENTÉS Prága. Csehországban szigorú intézkedésekkel próbálják megakadályozni, hogy a száj- és körömfájás Nyugatról behatoljon az országba. Kedd éjfél óta a csehországi nemzetközi repülőtereken az összes Európai Unióból érkező utasnak kötelezően fertőtlenítenie kell a cipőjét. Eddig ez az intézkedés csak a Nagy-Britanniából és az Észak-ír- országból érkezettekre volt érvényes, de most már minden EU-pol- gárnak át kell mennie a járványszőnyegen, mielőtt cseh földre lép. A közúti határátkelőkön - kivéve a szlovák határszakaszt kötelező a gépkocsik fertőtlenítése. Ez azonban bizonyos műszaki előkészületeket igényel, ezért az intézkedést a gyakorlatban várhatóan csak március 15-től fogják alkalmazni. Az Ausztriából, Németországból és Lengyelországból érkező utasoktól elveszik a kockázatos élelmiszereket, és azokat megsemmisítik. A mezőgazdasági minisztérium már korábban ideiglenesen megtiltotta a száj- és körömfájástól veszélyeztetett élő állatok szállítását Csehország területén keresztül. Tüos a járványtól veszélyeztetett állatok húsának a behozatala is Csehországba. A határőrizeti és vámhatósági szervek figyelmeztették az utazókat és a turistákat: számoljanak azzal, hogy a bevezetett szigorú intézkedések várhatóan lassítani fogják a forgalmat a határátkelőkön. Becslések szerint az intézkedések több tízmillió koronába fognak kerülni az államnak, de betartásuk komolyan csökkenti a száj- és körömfájás „importjának” veszélyét Csehországba.
