Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-14 / 61. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 14. CLOSSZA azidőtájt (is) modern nemzetisé­gi törvényre, arra is, hogy Hay- nau a szabadságharc után külsőleg magyarrá vedlik és ön­igazol, hogy érdemes volna gim­nazistákkal (is) elolvastatni Szé­chenyi István, Vajda János, Petőfi Sándor naplóját e dicső napok­ról, arra is, hogy nemcsak Barad- lay Ödön, Richárd, Jenő, Plan- kenhost Alfonsine s ezzel letud­tuk. Meg sokat sírhatunk. A tava­szi hadjáraton éppúgy, mint Te­mesváron és Világoson, gróf Zichy Ödönön éppúgy, mint Batthyány Lajoson. Es melleket is verhetünk. Fejünkre hamut is szórhatunk. Ezen a napon min­denki tudjon legalább 7 Petőfi- verset. Isaszeget ne keveijük a patkószeggel, Pákozdot a pákoz- tossal, Lamberget Metternichhel, Branyiszkót a diszkóval, Perczelt a pereccel. Mi megtehetjük. De mindazt, amit az egyik legszebb ünnep kapcsán tudunk, jó lenne, ha tudnánk máskor is, nemcsak ezen a héten. Egy valamit nem tehetünk meg: nem sajátíthat­juk ki 48-49 eszméit, nem rán­gathatjuk le a mindenkori aktu- álpolitika mocsarába és nem él­hetünk vissza vele, miként a szabadsággal sem. Erre semmi­lyen náció nem vetemedhet. Ez az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legfőbb történelmi tanulsága. JEGYZET csatolásáról, az ország integritá­sának megbontásáról beszél­nek.) Az üyen félelmekben szen­vedőknek csak olaj a tűzre, ha azt hallják, hogy Spanyolország­ban vannak regionális parlamen­tek, ahol egyáltalán nem hasz­nálják a hivatalos nyelvet, hanem csak a regionális nyelvet, esetleg mindkettőt egyenértékűen. En­nek hallatán a szlovák politikus fejében azonnal beugrik a kép: a komáromi megyei parlamentben kizárólag magyarul folyik majd a vita. És ez még nem elég, itt a kö­vetkező példa: Spanyolország­ban a regionális parlamentek tör­vényeket fogadnak el, amelyek­nek esetenként nagyobb a sú­lyuk, mint az állam törvényei­nek, mert a központi parlament által elfogadott törvényeket nem helyezik a regionális törvények fölé. Legfeljebb az alkotmánybí­rósághoz fordulnak, ha nem vilá­gos, melyik jogszabály az erő­sebb. Mondja ezt a spanyol mi­niszter többek között olyanok­nak, akik attól tartanak, hogy a magyar többségű megyében olyan törvényeket alkotnak majd maguknak a magyarok, amelyek csak az ő céljaikat szolgálják Szlovákia érdekeivel ellentétben. Olyan ez, mintha Moreno spa­nyol torreádorként vörös posztót húzott volna el az MKP szlovák tárgyalópartnerei előtt. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Moreno, a torreádor GAÁL LÁSZLÓ Kétségkívül jó szándék vezérelte Csáky Pál miniszterelnök-helyet­test, amikor szlovákiai látogatás­ra hívta meg Jesús Posado More­no spanyol közigazgatási minisz­tert. Hadd lássák a közigazgatási reform miatt akadékoskodó szlo­vák illetékesek, milyen nagysze­rűen megoldották Spanyolor­szágban a Franco-diktatúra után a hatalom decentralizálását. A miniszterelnök-helyettes olyan emberekkel hozta össze spanyol vendégét, akiknek szavuk van a közigazgatási reform előkészíté­sében, és akik határozottan el­lenzik az MKP javasalatait, első­sorban az úgynevezett Komárom megye létrehozását. Csáky Pál nagyon optimista lehet, ha azt remélte, hogy a spanyol példa majd jobb belátásra búja a déli megye ellenzőit. Sőt, szerintem éppen ellenkezőjét érte el, ugyanis a szlovákok többsége ép­pen azért utasítja el az etnikai alapon létrehozandó megyét, mert attól tart, hogy abban az ál­lamalkotó nemzet tagjai hátrányt szenvednének. (Nem is beszélve azokról, akik a déli területek el­Az ünnep méltósága BUCHLOVICS PÉTER „Szeretem”, ha szezonálisan min­denki tudja, mi volt anno márci­us 15-e, pilvaxolunk, 12 ponto­zunk, Vasváryval, Irinyivel, Petőfivel, Jókaival rohanunk Landererhez, Táncsicsot kihoz­zuk a börtönből, Bécsbe hajó­zunk...; szóval ha az összes poli­tikai üdvletemény felébred ilyen­kor dermesztő téli álmából és azonmód kollektív öntudatrik- kancs-rádióvá lényegül át. Ha új­ra zsibong a márciusi vér és fel- kokárdázzuk elkorhadt szívein­ket. Ilyenkor minden éled, a ma­gunkban emlékezés és a de­monstrált honfibú, lehet 48 kap­csán kisbabával történelmi iga­zságokat osztani, szlovák és ro­mán részről végre becsületesnek látszani, vagy nem, mindeneset­re szeretni a hazát, igen, ott, a magasban (Illyés Gyula) és ezt azonnal másoktól is számon kér­ni, Görgeyt gyalázni s Kossuthot isteníteni, esetleg fordítva, vi­gyázni, hogy le ne együk magun­kat sült kolbásszal és lehetőleg ne merev részegen koszorúz­zunk. De lehet egyebekre is gon­dolni, pl. az áprilisi törvényekre és azok szomorú végére, vagy az- Te vagy az az őrült, aki feleségül akarja venni a munkanélküli tesómat, aki még hozományt sem kap? (Peter Gossányi karikatúrája) A romániai magyar illetékesek nem ismerik eléggé az egyetemalapítás feltételeit Egyetemes gondok Továbbra is a legfelsőbb ro­mán vezetés politikai aka­ratának és döntésének hiá­nya akadályozza a romániai magyar nyelvű egyetem lét­rehozását, derült ki a kér­désben illetékes bukaresti szakmai és politikai kö­rökből származó legfris­sebb információkból. SIMON HUNOR A múlt héten sikerült ugyan át­menetileg gátat vetni a Nagy Ro­mánia Párt (PRM) újabb vesz­élyes kísérletének az önálló ro­mániai magyar egyetemi oktatás intézményesítése ellen, de az ön­álló magyar egyetem ügye to­vábbra is holtvágányon vesztegel Romániában. Mert igaz ugyan, hogy a képvi­selőház oktatási szakbizottságá­ban a Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártja (PDSR) és a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőinek egy irányban ható szavazatával sike­rült elverni az akkreditációs tör­vény módosítására irányuló PRM- indítványt, de sem az önálló álla­mi magyar egyetem, sem a Sapen­Nem mozdult előre a magyar egyetem megalapításának ügye. tia Alapítvány égisze alatt szer­veződő magyar nyelvű magán- egyetem létrehozása terén nem történt elmozdulás. Az alsóház oktatási bizottságának magyar tagjai azért szavaztak a PRM-in- dítvány ellen, mert a javaslat úgy akarta módosítani az akkreditáci­ós törvényt, hogy az országos akk­reditációs bizottság csak azzal a feltétellel hagyhassa jóvá magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intéz­mény vagy intézményrész (kar, kollégium stb.) létrehozását, ha azon belül párhuzamosan román oktatási vonalat is létrehoznak. A PDSR-képviselők is a PRM-indít- vány ellen szavaztak, de egészen más meggondolásokból. Nem azért szavazták le az indítványt, mert elvileg ellenzik annak tartal­mát, hanem „tárgytalannak és időszerűtlennek” tartották, hiszen az oktatási minisztérium új PDSR- es vezetése - mint hangoztatták - úgyis dolgozik egy javaslaton az akkreditációs jogszabály módosí­tására. Aminek - csöppet sem mellékesen - tartalmilag ugyanaz lesz a végső célja, mint a PRM-es indítványnak, rebesgetik a dön­téshozó szándékokat ismerni vélő szakmai források. Ám a fentebb vázoltak az önálló magyar egyetem létrehozására irányuló próbálkozások és erőfe­szítések pillanatnyi eredményte­lenségének, „holtvágányra parko­lásának” csak az egyik oka. A má­sik főbenjáró ok „a másik olda­lon”, a romániai magyar közösség egyetemalapító szándékoktól ve­zérelt illetékeseinél keresendő. S elsősorban a vonatkozó hatályos román jogszabályok alapos isme­retének hiányával, nemegyszer pedig helyi vagy csoportérdekek­től sem független, túlbuzgó igye­kezetből ered. Mert bár - mint ar­ra a törvényhozásban is járatos, de a terepviszonyokat, a tényle­ges igényeket és valós szükségle­teket is jól ismerő politikusok és szakemberek rámutattak - példá­ul a Sepsiszentgyörgyön, Csíksze­redában vagy Gyergyószentmik- lóson szakkollégiumokként vagy kihelyezett karokként működő (közigazgatási, informatikai, tu­risztikai stb. profilú) felsőoktatási részlegek létrehozásakor semmi­lyen jogszabály sem követelte meg azok kötelező kétnyelvűsé­gét, a szervezók-kezdeményezők - úgymond kényszerűségből - mégis a kétnyelvűség megoldásá­hoz folyamodtak. Hasonlóképpen, a Sapentia Ala­pítvány a magyar nyelvű magán- egyetem Csíkszeredában indítan­dó első két-három karának meg­nyitását kérvényező és dokumen­táló akkreditációs előterjesztésé­ben majdan indítandó román ta­nulmányi vonal létrehozására vo­natkozó szándéknyilatkozatot, tervezetet is beküldött, ami kapó­ra jött az országos akkreditációs bizottságban szakemberekként A PDSR indítványa hasonló lesz, mint a PRM-é volt. helyet foglaló hatalmi képvise­lőknek arra, hogy elnapolják az akkreditációs döntést. Mégpedig addig - mondották -, amíg az Ala­pítvány be nem küldi a beígért ro­mán tanulmányi vonal részletes tantervét és tanmenetét is. Valójá­ban pedig azért folyamodtak a ha­logatás eszközéhez, mert nagyon is jól tudják, mi várható az akkre­ditációs törvény készülő módosí­tásától. Nevezetesen a magyar nyelvű felsőfokú oktatás intézmé­nyesülésére korlátozóan ható kö­vetelmény, a román oktatási vonal kötelező létesítésének bizonyos formájú kodifikálása révén. Mindez gyakorlatilag jó időre elle­hetetleníti az önálló állami vagy magánalapokon szerveződő ma­gyar egyetem tényleges beindítá­sát, ami továbbra is a román leg­felsőbb vezetés politikai akaratá­nak és döntésének hiányán múlik, mutattak rá a kérdésben járatos bukaresti elemzők. TALLÓZÓ MAGYAR HiRI AP Fordulatot sürget az MSZP politizá­lásában, és 11 pontos ajánlást is megfogalmaz a párt két platformjá­nak vezetője. A szocialista párt két platformjának, a Baloldali Tömörü­lés és a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform vezetői - Kiss Péter és Vitányi Iván - azonnali vál­toztatást sürgetnek az MSZP politi­zálásában. A lap birtokába jutott do­kumentum szerzői szerint nem elég markánsan és érthetően, címre szólóan fogalmazza meg a párt saját törekvéseit és céljait. A szerzők szerint a választási siker feltétele, hogy a párt elnöke és elnöksége ha­tározottabban vezesse az MSZP-t. MAI BLIKK Egyre nagyobb gondban van Ma­gyarország legnépszerűbb egyesü­lete, a Ferencváros. A héten megje­lentek az Üllői úton az APEH mun­katársai, és hamarosan a Kormány­zati Ellenőrzési Hivatal is vizsgá­latba fog. Arra kíváncsiak, hogy az elmúlt két évben milyen források­ból jutott a Fradi árbevételhez, il­letve a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumhoz közel álló cégekkel megkötött reklám- szerződések mögött van-e valós teljesítés. Közben számos támoga­tó jelezte, kezdeményezi a szer­ződések felbontását. 1998 szep­tembere, azaz Torgyánék megvá­lasztása óta legendákat beszéltek arról, hogy Szabadi Béla milyen eszközökkel veszi rá az FVM-közeli cégeket arra, hogy segítsék a Fe­rencvárost. A hírek szerint a recept egyszerű volt: kedvezményeket ígért a Fradi-támogatás fejében. Több részvénytársaság több tízmil­liós, egyes hírek szerint több száz­milliós támogatást nyújtott a klub­nak, de közhasznú társaságok is szerződésben álltak a Fradival. Szabadi Béla többször is kijelentet­te, egymilliárd forintot szereztek az FTC-nek. SME Ha a koalíciós tanács nem ért egyet a választási törvény módosításával, az SDE hajlandó ezt egyedül a par­lament elé vinni. Ezt az ötletet az SDKÚ és a DS képviselői is támo­gatják. A cikk írója szerint ez nem jelent majd mást, mint a koalíciós szerződés újbóli megsértését, hi­szen abban kerek perec az szere­pel, hogy a koalíciós partnerek a tanács beleegyezése nélkül nem terjesztenek be üyen javaslatot. Bár a szerződés még mindig érvényben van, annak előírásait már rég nem tartják be a koalíciós partnerek. A szakértők egyöntetűen megegyez­nek abban, hogy mindenképpen szükség van a választási törvények módosítására, illetve harmonizálá­sára, hiszen érthetetlen, hogy a parlamenti választásokon nem sza­vazhatnak a börtönbüntetésüket letöltők, az önkormányzati válasz­tásokon nem szavazhatnak azok, akiknek a jogi képviseletüket vala­milyen egészségügyi oknál fogva més látja el. A köztársasági elnök választásánál ezzel szemben min­denki szavazhat. Egyebek mellett ezt a zűrzavart is rendbe kellene tenni, így a koalíciós tanácsnak mindenképpen változtatnia kelle­ne eddigi álláspontján. OLVASÓI LEVÉL Ki kicsoda Szlovákiában? Mélységes felháborodással hallgat­tam Eduard Kukán szlovák külügy­miniszter nyüatkozatát az Ester- házy-centenárium kapcsán, aki ag­godalmának adott hangot, és saj­nálatosnak nevezte a magyar kor­mány kezdeményezését, hogy em­lékünnepséget rendezett a mártír­halált halt Esterházy János gróf születésének 100. évfordulója al­kalmából. Eddig azt hittem a kül­ügyminiszterről, hogy profi, úgy­nevezett karrierdiplomata, s nem párthovatartozásra való tekintettel beültetett személy, ahogy ez ezen a vidéken szokás. Úgy látszik, téved­tem. Kukán sem képes átlépni a sa­ját árnyékát. Erősen fontolgatom, hogy utolsó pénzemen, amit a kül­ügyminiszter úr kormánya még nem húzott ki a zsebemből, polgári pert indítok ellene kegyeletsértés, egy csodálatosan tiszta és nagy­szerű ember becsületének bemocs- kolása miatt. Lehet, hogy a szlovák jogszabályok nem engedik egy szá­momra idegen ember becsületének védelmét, de Kukán úr kijelentései engem is vérig sértettek. Már a szovjet-orosz hatóságok is beismer­ték, hogy Esterházyval kapcsolat­ban egy kicsit tévedtek, csak Szlo­vákiában akad mindig valaki, aki pápább akar lenni a pápánál, aka­rom mondani NKVD-sebb az akkori hírhedt szovjet hivatalos terror­szervezetnél, az NKVD-nél. Kukán azt rója fel Esterházynak, hogy ré­sze volt Szlovákia feldarabolásá­ban. Aki azonban alapiskolás szin­ten ismeri eme ország történelmét, az tudja, hogy bizonyos Jozef Tiso berlini kanosszajárásán kínálta fel Dél-Szlovákiát elvtestvérének, Hit­lernek azért, hogy szentesítse Szlovákia önállóságát, elszakadá­sát Cseh- és Morvaországtól. Nem véletlenül végezte bitófán, amit még akkor sem sajnálok, ha katoli­kus pap volt, s jómagam is katoli­kus vagyok, sőt néhai édesanyám egyenesen bigott katolikus volt. Ha tehát Kukán úr bűnbakot keres, kézenfekvő a megoldás, mert még az én egyszerű édesanyám is mély­ségesen elítélte az eltévelyedett lelkész urat, aki politikai karrierje érdekében felrúgott minden ke­resztény értéket. Enyhe szókifeje­zéssel ellentmondásos figura volt. Ellentmondásos - hogy Kukán úr szóhasználatával éljek -, vagy még inkább szánalomraméltó, bűnös alakja volt a történelemnek. A kül­ügyminiszter úr is fellapozhatná tehát a hatodikos történelemköny­vet, hogy némüeg tájékozódjék a dolgokról. Mert ha tájékozódott, és nyilatkozata tudatos, már kez­dem érteni, miért lehet nálunk tel­jesen nyíltan, akár a parlamentben is éltetni a fasizmust, s bemocskol­ni egy ember emlékét, akinek egyedül volt mersze abban a vérzi­vataros időben szembeszállni az emberiség történelmének legsöté­tebb erőivel. Máskor, ha valakiről véleményt mond, először nézze meg, ki kicsoda. Who is who? - Külügyminiszter Úr! Palágyi Lajos Dunaszerdahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents