Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-13 / 60. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 13. Önként feladta magát Belgrád. Önként Hágába in­dult tegnap Blagoje Simics, a boszniai Samac város egykori polgármestere, akit a Nem­zetközi Törvényszék (TPI) háborús bűnökkel vádol. Simics, aki hangsúlyozta, hogy semmilyen nyomást nem gyakoroltak rá, a jelen­legi Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első olyan állam­polgára, aki önként megjele­nik a TPI színe előtt. (MTI) Méta sürgeti a párbeszédet Tirana. Ilir Méta albán mi­niszterelnök felszólította a macedóniai albánok vezető­it, hogy politikai párbeszéd révén igyekezzenek hozzájá­rulni Macedónia stabilitásá­hoz. Ugyanakkor biztosítot­ta őket arról, hogy az albán kormány támogatja a mace­dóniai albánokat a Szkop- jével folytatott párbeszéd­ben, és abban a törekvésük­ben, hogy az albánok képvi­selői az eddigieknél na­gyobb mértékben részt ve­hessenek a macedóniai álla­mi intézmények irányításá­ban. (MTI) Annan: segélyt Afganisztánnak Iszlámábád. Az afganisztáni szoborrombolás ellenére Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, aki vasárnap hasztalanul próbál­ta jobb belátásra bírni Vakil Ahmad Muttavakilt, a fanati­kus tálibok külügyminiszter­ét, tegnap nemzetközi segé­lyeket kért az ázsiai ország szükséget szenvedő népének. Annan felkeresett Pakisztán északnyugati részén egy af­gán menekülttábort, ahol ' hatvanezer ember él szűkös körülmények között. (MTI) Annan szerint az éhező gyer­mekeket mindenütt segíteni kell. (TAST/AP) Cáfol a japán miniszterelnök Tokió. Móri Josiro japán mi­niszterelnök tegnap a parla­menti ellenzék támadására válaszul közölte, hogy nem jelezte lemondási szándékát a kormányzó Liberális De­mokrata Párt (LDP) szomba­ti vezetőségi ülésén. Mint a Kyodo hírügynökség írta, Móri az őszre tervezett LDP- beli elnökválasztás előreho­zataláról beszélt, s ezt szinte mindenki lemondási szándé­ka bejelentéseként értelmez­te. Móri Josiro kijelentette, hogy szavait a sajtó ferdítet­te el. (MTI) Sürgetik a BT összehívását Kairó. A március 27-28-án esedékes arab csúcsértekezle­tet előkészítő külügyminiszte­rek tegnapi kairói értekezletü­kön a Biztonsági Tanács össze­hívását sürgették. A résztve­vők szerint a BT-nek döntenie kell egy nemzetközi erő felállí­tásáról, amely védelmet nyúj­tana a palesztinoknak Izrael­lel szemben. (MTI) Tegnapra kiderült, hogy Tarpánál sokkal nagyobb is lehetett volna a gátszakadás Alacsonyabb tetőzés Tegnap azt jelentették, hogy Tarpa nagy részéről visszahúzódott a víz, de még mindig vannak víz alatt álló lakóházak (TASR/AP) Budapest/Ungvár. Tetőzik a Tisza Tokajnál, megállt a Bodrog áradása Sárospatak­nál. A tegnapra virradó éj­szaka nyugodtan telt el a gá­tak mentén, rendkívüli ese­mény nem történt. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Tisza tarpai töltésrészén, a múlt héten kedden délután bekövetke­zett két gátszakadás mellett, a fo­lyó hatalmas víznyomása további nyolc-kilenc gátsuvadást, vagyis földsánccsúszást is előidézett; ezek ugyancsak bármikor átszá- kadhattak volna. Erről tegnap dél­után tájékoztatták a sajtót. A szak­emberek szerint korábban ezen a gátszakaszon a legkisebb jel sem utalt arra, hogy gond lenne a töl­tés erősségével. Az egyik szaka­dást végül 110 méteresre, a mási­kat 145 méter szélességűre bontot­ta az ár, s rajtuk a számítások sze­rint 150 millió köbméter víz zúdult a teljes beregi térségre, míg a Túr ugyancsak két gátsuvadásán, me­lyen átfolyt a víz, további 20 millió köbméter jutott ki. A délutáni jelentések szerint To­kajnál éjfél óta 847 centiméter ma­gasságban stagnált a vízszint, azaz megkezdődött a folyó tetőzése. A jelenlegi vízállás alatta marad a 928 centiméteres eddigi legmaga­sabb szintnek. Tiszapalkonyánál óránként 1 centiméterrel áradt a folyó. A Bodrog áradása Sárospa- taknál megállt, bár itt még nem beszélnek tetőzésról a szakembe­rek. Fazekas László, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezető­je elmondta: a folyamatos apadás ellenére sem múlt el még a veszély a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszain, illetve a Ló- nyay-főcsatorna mentén. Tegnapig Tivadar, Márokpapi, Be- regdaróc és Beregsurány árvíz mi­att kimenekített lakói települtek már vissza otthonaikba, Tarpa visszaköltöztetése még tart. Dob­son Tibor tűzoltó alezredes, szóvivő elmondta: jelenleg 2798 kimenekí­tett lakos még ideiglenes befogadó helyeken tartózkodik, a számuk a vasárnapihoz képest ezerrel csök­kent. A jelenlegi adatok szerint 179 magánépület, illetve két önkor­mányzati létesítmény omlott össze az árvíz sújtotta beregi falvakban. A romba dőlt magántulajdonú épüle­tek között lakóházak, gazdasági és melléképületek egyaránt találha­tók, a legtöbbet Gulácsról jelentet­ték, szám szerint 60-at. A sérült épületek száma pillanatnyilag 479, a még veszélyeztetetteké 496. A Tisza középső szakaszán tovább folytatódik a lassú áradás, napi üteme 25-30 cm. Szolnokon a te­tőzés a vártnál alacsonyabb, 810-850 cm körül várható. Kárpátalján az összesített kárje­lentés szerint a vasárnapihoz ké­pest tovább nőtt mind az elárasz­tott települések, mind az elöntött és romba dőlt lakóházak száma, de a korábbinál valamivel keve­sebb a kitelepített lakos, a legna­gyobb károkat változatlanul a nagyszőlősi és a beregszászi járá­sokból jelentik, ráadásul az utób­biban folytatódik az áradás a ma­gyarországi Tarpa irányából levo­nuló víz következtében. Kárpátal­ja 12 járásában és két nagyobb vá­rosában, Munkácson és Huszton okozott károkat az árvíz. Tegnap az ukrajnai megye 240 települé­sén 32 699 épület volt elárasztva, a vasárnap reggeli 942-ről 1204- re nőtt az összeomlott épületek száma, s nyolc járásban 11 131 személyt telepítettek ki. A halálos áldozatok számát a hivatalos je­lentés napok óta változatlanul hatban jelöli meg. Felfüggesztett katonai behívások Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök rendeletet írt alá a kárpátaljai árvíz sújtotta területeken lakó sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről, illetve a térségben élő sorköteles fiatalok behívásá­nak a felfüggesztéséről. Az elnöki hivatal sajtóosztálya szerint a rendelet célja, hogy minél előbb normalizálódjék a helyzet a kár­pátaljai járásokban, és a sorköteles fiatalok segítséget nyújthassa­nak családjuknak. (MTI) Zorán Djindjics miniszterelnök és helyettese a szélsőségesek elleni fellépésről Egyenesen bombázná az albánokat HÍRÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Berlin. Zoran Djindjics szerb kormányfő szerint a nemzet­közi közösségnek az eddigieknél keményebben kell fellépnie a ko­szovói albán szélsőségesek ellen. A németországi látogatásáról haza­tért Djindjics azt mondta, hogy a szélsőséges csoportok mindaddig tevékenykedni fognak, amíg a ko­szovói albán terrorizmus gyökereit ki nem irtják. A szerb kormányfő koszovói eredetű exportnak ne­vezte a dél-szerbiai és észak-mace­dóniai albán lázadókat. Momcsilo Perisics szerb miniszterelnök-he­lyettes a tegnapi Blic című napilap­nak pedig azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi közösségnek szükség esetén bombáznia kell az albán terroristákat. A dél-szerbiai albán szélsőségesek tegnap Peter Faith, a NATO-főtit­kár különmegbízottja jelenlétében aláírták a tűzszüneti megállapo­dást a jugoszláv biztonsági erők­kel. A jugoszláv fél szombaton már elfogadta a tűzszüneti kezdemé­nyezést. A koszovói albánok jelez­ték, hogy ellenzik szerb csapatok telepítését a határ menti falvakba. Az albán vezetők veszélyesnek tartják és ellenzik a NATO-nak a biztonsági zóna csökkentésével kapcsolatos döntését. A jobboldal az USA-t tartja a legfőbb szövetségesnek, a baloldal Nyugat-Eurépát Cseh-amerikai vita Kuba miatt MTI-JELENTÉS Prága. A rendszerváltás óta első ízben éles vita robbant ki Csehor­szág és az USA között. A nézetelté­rés oka: Prága szeretné, ha az ENSZ-nek az emberi jogok kubai állapotát bíráló határozatterveze­tébe beiktatnának egy olyan be­kezdést, amely szerint a gazdasági embargó nem szolgálja az orszá­gok közötti vitás kérdések megol­dását. „Az Egyesült Államokat ez a kezdeményezés nagyon nyugtala­nítja. Számunkra ez teljességgel elfogadhatatlan” - jelentette ki Co­lin Powell amerikai külügyminisz­ter, aki a hét végén telefonon Vác­lav Havel cseh államfőt is felhívta, hogy közölje vele Washington el­utasító álláspontját a cseh külügy­miniszter eljárásával szemben. Áz emberi jogok kubai betartását bí­ráló határozattervezetet immár harmadik éve készíti együtt a cseh és a lengyel külügyminisztérium. Jan Káván elutasítja annak gyanú­ját, hogy a gazdasági embargóról általa javasolt kritikus bekezdés­nek bármi köze lenne a Kubában az év elején letartóztatott majd szabadon engedett két cseh állam­polgár nagy port felvert ügyéhez. A cseh külügyminiszter azt han­goztatja, hogy ez a megfogalma­zás már az előző évek tervezetei­ben is szerepelt, de eddig sosem került be a végső változatba. Most azonban a cseh diplomácia azt akarja, hogy a bekezdés benne le­gyen a szavazásra kerülő szöveg­ben, ami viszont nagyon felháborí­totta az amerikaiakat. Havel és Powell a mintegy félórás telefon- beszélgetés során egyetértett ab­ban, hogy a határozat idei szöve­gének nem szabad nagyon eltérnie a korábbi években elfogadott szö­vegektől. A Prága és Washington között kirobbant éles vita megosz­totta a cseh politikusokat is. A prá­gai sajtó szerint egyértelmű, hogy a vita a cseh külpolitikai legfőbb irányáról is szól. „Míg Václav Ha­vel és a jobboldali politikusok többsége az USA-t tartja Csehor­szág legfőbb szövetségesének, ad­dig a szocialisták és a baloldal Nyugat-Európát” - mutat rá a kon­zervatív Lidové Noviny. Hatami Moszkvában: fegyverüzletről, atomerőműről Washington aggódik MTI-HÍR Moszkva. Orosz fegyverek vásárlá­sáról, a Kaszpi-tenger kőolaj- és földgázkincsének megosztásáról és az orosz segítséggel épülő iráni atomerőműről kezdett tárgyaláso­kat Mohammed Hatami iráni elnök Moszkvában Vlagyimir Putyin ál­lamfővel. Négynapos látogatása során Találkozik Kaszjanov kor­mányfővel és Ivanov külügyminisz­terrel is. Hatami tárgyalásait nagy figyelemmel és nem titkolt aggoda­lommal követik Washingtonban. Tartanak az orosz fegyverek Iránba kerülésétől, de még inkább az atomerőmű építésétől, mert ameri­kai feltételezés szerint az Iránba kerülő orosz nukleáris technológia atomfegyverek gyártására is alkal­mas. Irán moszkvai nagykövete nemrégiben közölte: Teherán hét- milliárd dollár értékben lenne kész fegyvereket vásárolni a megrende­lések szűkében levő orosz hadi­ipartól, amelynek így egy időre a legnagyobb külföldi megrendelőjé­vé válna. Nem közölték hivatalo­san, hogy müyen fegyverek adás­vételéről van szó, de az AP névtele­nül nyilatkozó illetékesekre hivat­kozva azt jelentette, hogy Teherán SZ-300-as légvédelmi rakétákat, harci repülőgépeket és helikopte­reket szeretne venni. Irán: haladók és konzervatívok küzdelme a hatalomért Reformpártiak őrizetben MTI-HÍR Teherán. Őrizetbe vettek Teherán­ban mintegy harminc olyan ellen­zéki személyiséget, akiket Moham­med Hatami, a reformpárti iráni ál­lamfő híveiként tartanak számon. A rendőri intézkedések vasárnap este történtek, alig néhány órával azután, hogy Hatami a vallási de­mokrácia erősítését szorgalmazta a parlament előtt mondott beszédé­ben. A lefogott ellenzékiek névsora égyelőre nem ismeretes, csupán annyit lehet tudni, hogy különféle haladó muzulmán mozgalmak és nacionalista szervezetek tagjai, és éppen gyűlést tartottak a Mehdi Bazargan egykori kormányfő által alapított haladó muzulmán szerve­zet egyik tagjának lakásán. Hatami említett parlamenti beszédében ki­jelentette, hogy kötelességének tartja a reform megvédését, ame­lyet eltökélten végrehajt az iszlá­mista keményvonalasok erős ellen­zékével szemben is. Az államfő és reformista szövetségesei ádáz ha­talmi harcban állnak a keményvo­nalasokkal, akik ellenőrzésük alatt tartják a bírói szervezetet és a biz­tonsági erőket. Egymással is vitatkoznak, meg a palesztinokkal is Sáron kontra Peresz ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Tel-Aviv. A Munka­párt több minisztere bírálta tegnap a ciszjordániai Rámalláh blokádjá­nak megerősítését, miközben Ariel Sáron miniszterelnök védelmébe vette az intézkedést. A blokádot bí­rálta Simon Peresz külügyminiszter is, kijelentetve: az intézkedést felül kell vizsgálni, és az meg is fog tör­ténni. A kormányfő hivatala szerint a blokád megerősítésére azért volt szükség, mert tudomásukra jutott, hogy a palesztinok támadásra ké­szülnek a szóban forgó a területről. Az USA izraeli nagykövete kijelen­tette: a Bush-kormány egy lépést hátrál a közel-keleti békefolyamat­ban abból a megfontolásból, hogy Izraelnek és a palesztinoknak köz­vetlen tárgyalásokon kell megálla­podniuk az erőszakhullám vissza­szorításáról. Arafat palesztin elnök főtanács­adója azzal vádolta Saront, hogy börtöntáborokká változtatta a pa­lesztin városokat. Leszögezte: a békét csak úgy lehet elérni, ha fel­oldják a palesztin települések zár­latát. Sáron viszont azt vetette Arafat szemére, hogy nem tesz semmit az erőszak elfojtása érde­kében. Leszögezte: nem ismétli meg elődje, Ehud Barak hibáját, ő nem fog fegyverekkel és terrorista támadásokkal a háttérben tárgyal­ni. Azt állította, hogy még Arafat testőrsége is részt vett az Izrael el­leni terrortámadásokban. Francia helyhatósági választások: a vidék a jobboldalé Párizs „kivörösödik” MTI-HÍR Párizs. Párizsban jelentősen megerősödött a baloldal, s ko­moly esélye van arra, hogy a már­cius 18-i második fordulóban el­hódítsa a fővárost a jobboldaltól, vidéken azonban a jobboldal erői szerepeltek sikeresebben. A hely- hatósági választások első fordu­lójáról szóló lapértékelések sze­rint elmaradt a beharangozott „vörös hullám”, kivételt csak Pá­rizs képez, ahol a Bertrand Dela- noe vezette baloldali lista 33-36 százalékos becsült eredménye és a zöldek 11-14 százalékos ki­emelkedő teljesítménye ígéretes a második forduló végkimenetele szempontjából. A 30 ezer főnél népesebb vidéki nagyvárosokban azonban a jobb­oldal erősen tartja pozícióit. Jean-Claude Gayssot kommunis­ta párti közlekedési miniszter és Dominique Voynet, a zöldek kör­nyezetvédelmi minisztere már az első fordulóban csatát veszített. A párizsi végeredmény komoly hatással lehet a jövő évi elnökvá­lasztás két biztos résztvevője, a hivatalban lévő Jacques Chirac és Lionel Jospin szocialista kor­mányfő küzdelmére. Orbán Viktor megtalálta az agrártárca új vezetőjét Vonza András a jelölt MTI-HÍR Budapest. Orbán Viktor kormány­fő Vonza Andrást, Szabolcs-Szat­már-Bereg megye igazgató-főállat- orvosát jelöli a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élé­re - közölte tegnap a Miniszterel­nöki Hivatal sajtófőosztálya. Von­za András 1955-ben született, dip­lomáját Budapesten, az állatorvos­tudományi egyetemen szerezte 1978-ban. Az agrárminiszter-jelölt az egyetem elvégzése után a nagy­kállói termelőszövetkezetben üze­mi állatorvosként dolgozott. 1995- ben kerületi főállatorvossá, 1998- ban pedig Szabolcs-Szatmár-Be­reg megye igazgató-főállatorvosá- vá nevezték ki. Nős, két gyermek édesapja. Mint ismeretes, Torgyán József lemondása után a kormány­fő a PHARE-program koordinálá­sáért felelős tárca nélküli minisz­tert, Boros Imrét bízta meg ideigle­nesen az agrártárca irányításával, véglegesítését azonban a kisgazda pártelnök ellenezte.

Next

/
Thumbnails
Contents