Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-12 / 59. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 12. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés |F| Az IT ágazatban erős a konkurencia, így a cégeknek egyre többet kell befektetniük a fejlesztésekbe és kutatásokba Termelékenység és működőtőke Mikrochipgyártás. Itt készülnek a jövő adathordozói (Archív felvétel) Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban és a világ főbb részvénypiacain a technológiai részvények nagy mértékben veszítettek értékükből. A legnagyobb technológiai piac, a NASDAQ tavalyi 5000 pont köriüi szintről nagyjából a felére zuhant. MELECSKE ÁKOS Paradox módon, mikor a részvények zuhanórepülésbe kezdtek és mindenki az „új gazdaság” válságáról, nem egy esetben a végéről beszélt, jelentek meg olyan adatok, melyek szerint a fejlett államok gazdaságában a termelékenység rendkívüli módon megnőtt, amit kétségtelenül az új gazdaság okozott. Mit is jelent ez pontosabban? Sok tanulmány szerint a megnövekedett termelékenység két dolognak köszönhető: a befektetések volumene megugrásának, mely a munka termelékenységét növelte, valamint az informatikai, telekommunikációs felszerelések (számítógépek, mobiltelefonok) gyártásában beálló gyors termelékenységnövekedésnek. Például a mikroprocesszorok teljesítménye minden 18 hónapban megkétszereződik. Az új technológiák ágazatának gazdasági állapotát legfőképpen az ágazat kibocsátásának és az ágazatba való befektetések nagysága, valamint a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helye és a kutatások és fejlesztések nagysága határozza meg a legjobban. Ezekhez társulnak még különböző speciális mutatók, pl. az OECD által alkalmazott foglalkoz- tatottságreguláció-index vagy a kockázatitőke-arány. Első látásra kitűnik az USA vezető szerepe. Elemzők szerint Európa valahol ott tart, ahol Amerika a kilencvenes évek elején. Kisebb- nagyobb különbségek mutatkoznak az egyes EU-tagok között is. Görögország, Dánia hátulról zárják a sort, a skandináv országok (Svédország és Finnország) az éllovasok közé tartoznak. Ezen nincs mit csodálkoznunk, ezek a kiváló eredmények többek között annak köszönhetőek, hogy itt alakultak, innen nőttek multinacionális szintre az Ericsson és a Nokia mobilkommunikációs vállalatok. Írország a legdinamikusabb EU-családtag az IT terén. A szektor kibocsátása messze meghaladja az EU-átlagot, mostanság sokat hallhatunk az ír gazdasági csodáról is, amely már az Európai Bizottság dorgálását is „kiérdemelte”. Ennek az az oka, hogy Brüsszelben nagyon félnek az inflációs nyomástól, melyet a dinamikusan növekvő ír gazdaság gerjeszthet az eurozónában. A két nagy „testvéri” rivális, Németország és Franciaország között nem mutatkozik nagy különbség, bár az informatikusok terén jelentkező munkaerőhiány egyre jobban érezteti hatását. Ebben a gazdasági ágazatban erős konkurencia van jelen, az itt működő cégeknek egyre többet kell újra és újra befektetniük a fejlesztésekbe és kutatásokba. Honnan szerzik ehhez a pénzt? A bankok hagyományosan óvatosak, a kezdő cégeket többségében az ún. kockázatitőke segítette elindulni, de a már működő high-tech cégek többsége is ebből szerzi a befektetéseihez a pénzt, így a pénzügyi piacnak rendkívül fontos helye van az új gazdaságban. Az USA-ban speciális tőzsdéket hoztak létre, ezek közül a NASDAQ a legnagyobb és a legismertebb. Részvénykibocsátásokkal, különböző vállalati obligációkkal Európa valahol ott tart, ahol Amerika a kilencvenes évek elején. kezdte többek között az Intel, Microsoft, Compaq vagy az Apple. A kockázatitőke viszont Európában nem kapott ilyen nagy szerepet, csak az utóbbi négy évben kezdett növekedni a részaránya. Ebből a szempontból Hollandia és Nagy- Britannia kivételnek számít, ezek az országok voltak a legelsők Európában, amelyek követték az amerikai trendet és egyre többet fektettek az IT-ba. A befektetők a vállalatvezetőkkel együtt szép eredményekre vártak ilyen nagy volumenű befektetések után. A cégek viszont veszteségeket, rendkívül alacsony profitokat kezdtek kimutatni. A túlértékelt részvények elindultak a lejtőn. Ma a NASDAQ index 2100 pont körül mozog, a jelentékeny veszteségeket elszenvedő befektetők pedig egyre kevésbé akarnak technológiai részvényeket vásárolni. Nyugat-keleti irányban haladva a munkaerőpiac egyértelmű és erőteljes romlása figyelhető meg térségünkben Szembeötlő regionális különbségek MOLNÁR IVÁN Pozsony. Magyarország és Szlovákia a múlt héten aláírta a két ország között az állampolgárok kölcsönös foglalkoztatásáról szóló, 1999-ben megkötött egyezmény kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvet. Az e- gyezménynek köszönhetően idén többen vállalhatnak munkát a Szlovákiával határos magyarországi megyékben, ahol lényegesen jobb a munkaerőpiaci helyzet, mint nálunk. Azonban a Szlovákiával határos Magyarországi megyék munkaerőhelyzetét is jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik, amelyek az utóbbi években sem enyhültek. Épp ellenkezőleg, a különbségek további növekedése következett be ezen megyék munkaerőpiacán. Nyugat-keleti irányban haladva a munkaerőpiac egyértelmű romlása figyelhető meg, 2000-ben a munkanélküliségi ráta Győr-Mo- son-Sopron megyében négy és félszer alacsonyabb volt mint Borsodban, miközben a különbség a 90-es évek közepén még csak két és félszeres volt. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy míg Gyór-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Nógrád megyékben folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta az elmúlt öt évben, addig Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ugyanezen időszak alatt 3,6 százalékos növekedés következett be. Győr-Moson-Sopron megyében tavaly 4,6 százalékos volt a menuka- nélküliségi arány, Komárom-Esztergom megyében pedig 8,3 százalékos. A két megyével a szlovák oldalon szomszédos Dunaszerdahe- lyi járásban a munkanélküliség meghaladja a 17, a Komáromiban pedig a 22 százalékot. Nógrád megyében a munkanélküliségi ráta 14,9, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 20,3 százalékos volt, míg a határ túloldalán mindenütt meghaladta a 25 százalékot. A nyilvántartott munkanélküliek számának változásán keresztül szintén kimutatható a területi különbségek növekedése az elmúlt időszakban: miközben 1995 és 2000 között országosan 25 százalékkal csökkent a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma, addig Győr-Moson-Sop- ron és Komárom-Esztergom megyékben mintegy 35 százalékos, Nógrád megyében az országos csökkenésnek megfelelő 25 százalékos visszaesés következett be. Ezzel szemben Borsod-Abaúj- Zemplén megyében stagnált a regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi öt évben. A foglalkoztatottsági mutatók alakulása szintén alátámasztja a munkaerőhelyzet nyugat-keleti irányú romlását: a foglalkoztatási ráta a Szlovákiával határos dunántúli megyékben 50 százalék feletti, míg a Dunától keletre eső két megyében a népesség kevesebb mint fele volt foglalkoztatott 2000-ben. Győr-Mo- son-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén foglalkoztatási mutatója között 15 százalék körüli a különbség. A munkanélküli-állomány összetételén keresztül is nyomon követhetők a területi különbségek: a két dunántúli megyében az országos ádagnál alacsonyabb a korábban fizikai munkakörben dolgozók aránya, míg Nógrád és Borsod megyékben meghaladja azt. Ez utóbbi két megyében a regisztált munka- nélküliek közel 90 százaléka fizikai munkás volt munkanélkülivé válását megelőzően. A munkanélküliállomány megoszlását évek óta ezek az arányok jellemzik a vizsgált megyékben. A fizikai állománycsoportba tartozók magas arányával függ össze, hogy a munkanélküliek között Komárom-Esztergom kivételével több a férfi mint a nő. Ez az arány Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a legmagasabb, ahol a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek 60 százaléka a férfiak közül kerül ki. A kor- megoszlást tekintve nincsenek nagy területi különbségek: mind a négy megyében 20 százalék körüli a fiatalok aránya, 80 százalékuk a 25 éven felüli korosztályból kerül ki. Mind a négy megyében magas a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, de ez az arány a két dunántúli megyében alacsonyabb, mint Nógrádban és Borsodban. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 10 hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 150,20 167,50 99,85 79,40 3,75 17,00 31,00 24,10 1,40 26,50 Nagyszombat 172,90 171,90 95,40 73,84 3,69 15,35 31,50 20,56 1,50 24,80 Trencsén 169,20 166,20 95,30 76,45 3,60 14,80 28,79 17,20 1,41 25,78 Nyitra 184,10 179,80 94,65 75,00 3,78 16,05 31,2822,48 1,56 26,12 Besztercebánya 187,90 180,90 96,35 73,78 3,28 16,33 30,62 19,46 1,35 26,35 Zsolna 176,30 177,30 93,25 78,90 3,96 16,82 29,18 17,82 1,48 26,90 Kassa 198,20 188,10 99,15 75,06 3,35 15,35 29,25 20,80 1,21 27,95 Eperjes 181,30 181,80 92,80 74,64 3,36 15,79 30,23 20,84 1,56 26,95 Szlovákia 177,51 176,69 95,97 75,88 3,60 15,94 30,23 20,41 1,43 26,42 "1 Az ajánlat a készletek kimerítéséig tart • Az árak adóval együtt vannak feltüntetve Infovonal *30 (ingyenes), 07/ 4955 3333 • Ügyfélszolgálat *903, 0903 903 903 • EASY EXPRES (telefonon keresztül történő eladás, ingyenes kézbesítéssel) *53 (ingyenes), 07/4955 5553 • http://www.eurotel.sk • http://shop.eurotel.sk (EASY eladás interneten keresztül) S15 30 767 EuroTel
