Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-12 / 59. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 12. KOMMENTÁR Bicegő szakszervezet TÓTH MIHÁLY Cudar helyzetben van minden olyan országban a munkavállalói ér­dekvédelem, ahol a munkaképes lakosság egyötöde tédenségre ítél­tetett. A termelőeszköz-tulajdonlásból (nagyobbrészt) kivonult ál­lam hivatalnokai mossák a kezüket, és azt tanácsolják, hogy az ér­dekvédelmiek elsősorban a munkaadókkal tárgyaljanak. A munka­adó viszont tisztában van vele, hogy a tömeges munkanélküliség mennyire bátorítja a magasabb bérért és biztonságosabb munkahe­lyért küzdőket. Kenyérharcban sokat próbált nagyapáink ezt így jel­lemezték: nehéz keményen fellépni, ha a főnök úgyis létszámcsök­kentésen töri a fejét. Az új tulajdonosok nagyon könnyen odavetik az alkalmazottnak: ha nem tetszik, kívül tágasabb. Kevés munkaválla­lót tesz ez rettenthetetlen oroszlánná. Ilyen viszonyok között csak el­méletileg érvényesülnek a bérből és fizetésből élők létbiztonságát szavatoló alkotmányos rendelkezések. Az alaptörvény értelmében „a szakszervezetek az államtól függetlenül jönnek létre”. Ez a mondat azt (is) sugallja, hogy másként, mint az előző rendszerben. Valóban, a szocializmusban rútul visszaéltek az érdekvédelem államosításá­nak lehetőségével. Ma viszont lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy a szakszervezetek államosítása helyett az érdekvédelem pártosítása van napirenden. A parlamenti pártok többségének megvan a maga szakszervezetekből vétetett és ugrásra kész kádere. Karrierjük mind azt bizonyítja, hogy az érdekvédelem számára cudar korszakban is kifizetődő dolog szakszervezeti funkcionáriusnak lenni. Meciar ma már kendőzedenül sejteti, hogy pártja a 2002-es választásokon a szakszervezetek támogatásával is számol. Félő, hogy a munkaválla­lók érdekvédelme annyira futóhomokra épült, a szakszervezeti tiszt­ségviselők között annyi a karrierista és a Dzurinda-kormány annyira hitelét vesztette, hogy számítása megvalósul, mégpedig úgy, hogy a HZDS nem Meciar nélkül, hanem Meciarral kerül hatalomra. Még az a megszorítás is érvényét veszti, amelyet Migas, illetve Fico megle­begtetett az ország közvéleménye előtt. Félő, hogy a szakszervezetek a legtöbbet ígérő mellé állnak. Anyagi és erkölcsi csőd időszakában ez így járja. ígérgetésben még Dzurinda sem tud túltenni Meciaron. Tolvaj ország BUCHLOVICS PETER Egy kis faluban a rendszerváltás óta hivatalosan munkanélküliként „tengődő” vállalkozó besétált a községházára, és felajánlott a falunak 30 miliő korona kölcsönt. A polgármester természetesen visszautasí­totta a nagylelkű ajánlatot, annál is inkább, mert a helybeliek ismerik a fazont, állandóan kettesszekrény méretű, pitbullfejű alakok kísérik, és noha ’89 óta nem dolgozott egy napot sem, szórja a pénzt, limuzi­nokon rohangál; háza előtt hol ukrán rendszámú autók, hol a rendőr­ség négykerekűi parkolnak. Az illető neve és tevékenysége tabu, a pletykaszintű suttogást gyakran váltja fel dermesztő csend, nyíltan az sem mondana róla egy mukkot sem, aki közelebbről ismeri ügyeit. Más. Egy kisváros közterületét kellett bekeríteni. A városháza egy épí­tési vállalkozót bízott meg, előre kifizette a drótkerítést, a melósokat, el is készült a több száz méter hosszú kerítés, csak úgy csillogott a napfényben, de másnap reggel már csak a hűlt helyének tapsikolhas­sanak a lakosok. Az már az égvilágon senkit sem zavart, és nem is döbbentett meg, amikor fél évre rá a kerítés immár a vállalkozó por­táját ölelte körül. Más. Tavaly egy kis falu apraja-nagyja jutott egy kis mellékkeresethez azzal, hogy kalákában szüretelték a tönkrement ál­lami birtok szőlőjét, mázsaszámra hordták el a chardonnayt, és egyéb minőségi borszőlőfajtákat, idén pedig bizonyosan a betonoszlopok­nak is lába kel. Egyéb helyeken köznevetség tárgya az a tsz-elnök, aki tíz éve siránkozik a tsz tönkretételén, de feketén és zsebre adott el mindent, ami a csőd után még mozdítható volt. Most jut eszembe, én is loptam. Karinthy Frigyes írt remek krokit Tolvajország címmel. Eb­ben megállapítja: „Tolvajország polgárai a legbékésebb egyetértésben éltek, különösen eleinte. A magántulajdont szigorú törvények védel­mezték minden erőszak és rablás ellen, s így mindenki bőségesen el volt látva azokkal a javakkal és értékekkel, amelyeket el lehetett lopni tőle. Persze a durva elemi ösztönök, amiket még őskorából örökölt az ember, ki-kitörtek néha, de a fegyelmező és büntető törvények gon­doskodtak róla, hogy ezeket elfojtsák: a rendőrség szigorúan őrkö­dött, hogy visszaélések ne történjenek, hogy például, ha valakitől an­nak rendje és módja szerint elloptak valamit, az illető ne követelhes­se, sőt ne is lophassa vissza ugyanattól, tönkretéve a tolvaj fáradozá­sának gyümölcsét, hanem tisztességes, szorgalmas tolvaj módjára, lopjon másvalakitől, aki szintén mástól lopta, nem tőle.” Józan politikusok kerestetnek (CTK-felvétel) TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Százezer forintra is megbüntethetik azon közintézmények gondnokait vagy vezetőit, akik a nemzeti ünne­pet megelőző napon elmulasztják fellobogózni a gondjukra bízott épületeket, vagy piszkos, szakadt a zászló - rendelkezik a tavaly hatály­ba lépett kormányrendelet. A nem­zeti lobogók elhelyezését szabvá­nyosító jogszabály meghatározza a zászlók lehetséges méreteit és azt is, milyen anyagból készülhetnek. Te­kintélyük megőrzése érdekében rendszeresen, legalább háromha­vonta tisztítani kell őket, cseréjükről évente kötelesek gondoskodni a közintézmények. A rendelet betar­tását Budapesten a Fővárosi Közte­rület-felügyelet ellenőrzi, amelynek igazgatója közölte, nem irgalmaz- nak a szabálysértőknek. Tavaly se­hol sem kellett bírságot kiszabniuk, igaz, a friss rendelet miatt el­nézőbbek voltak. Idén, különösen a nagyobb állami ünnepek előtt, fi­gyelmeztetés nélkül büntetnek. HETI GAZDA(G)SÁG Kis keresetből nagy vásárlás Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-maü: redakcia@ujszo.com A jövedelmek stagnálnak, a kiskereskedelmi forgalom mégis nő. A kiskereskedelmi forgalom decemberi jelen­tős, tízszázalékos növekedé­sét annak idején a karácso­nyi forgalommal és a hiper­marketek megnyitásával ma­gyarázták. TUBA LAJOS A januári statisztika viszont éves szinten továbbra is 12,2 százalékos növekedést mutat. Több elemző szerint ez már azt bizonyítja, hogy a forgalomnövekedést a lakosság vá­sárlóerejének javulása váltja ki. A je­lenséget ugyanis nem kíséri a lakos­sági bankbetétek csökkenése, hi­szen januárban ezek is négymilliárd koronával növekedtek. Az év elején egyébként a legnagyobb mértékben a gépkocsivásárlások ugrottak meg, ez 30 százalékkal volt magasabb, mint egy hónappal korábban. Egy másik múlt heti adat részben vá­laszt adhat arra a kérdésre is, mi­ként növekedhet a kiskereskedelmi forgalom, amikor a hivatalos jöve­delmi statisztikák nem mutatnak lé­nyeges javulást. Az Eurostat felmé­rése szerint nálunk a feketegazda­ság aránya a bruttó hazai összter­mék (GDP) 15 százalékát teszi ki, ami egy százalékkal rosszabb a tag­jelölt országok átíagánál. A legjobb a helyzet Cipruson (4 százalék), il­letve Szlovéniában (5 százalék), a legrosszabb Litvániában (21 száza­lék) és Romániában (18 százalék). A magasnak számító 15 százalékot a szakértők a rendkívül magas elvo­Folitika és közérzet Két bölcs embertől származó meg­állapítás a demokráciáról két kü­lönböző történelmi korból: „A de­mokrácia az a kormányzati forma, amelyben a szamarakat megvá­lasztják lovakká.” (Diogenész) „A demokrácia nem egy tökéletes kor­mányzati forma, csak jobbat még nem találtak ki nála.” (W. S. Chur­chill) A kettő kombinációja: A de­mokrácia egyebek között azért nem egy tökéletes kormányzati forma, mert a szamarakat megválaszthat­ják lovakká. Nem vitatva a demok­rácia létjogosultságát, ezek a gon­dolatok jártak a fejemben, amikor időnként belepillantottam abba a parlamenti horrorba, amit a szlovák televízió alkotmánymódosító vita címen közvetített. Mert nincs az amerikai filmszakmának az a precíz rémtörténete, amely sokkolóbb ha­tással lenne az ember idegrendsze­rére, mint ez a közvetítéssorozat volt. Mielőtt kollektív sértődésre násokkal magyarázzák, és a jelen­ség elleni küzdelem fő eszközének a jogszabályok egyszerűsítését, illetve az elvonások csökkentését ajánlják. Szintén múlt heti bejelentés, hogy a Számvevőszék szerint az állam a te­hetetlensége miatt még az adóit sem képes beszedni. Az ingatlanok új tulajdonosainak rendkívül lassú bejegyzése, majd pedig az ehhez kötődő adó lassú Itivetése gyakran az adófizetés elévülésével jár. Rá­adásul a vagyonadókkal kapcsola­tos adótartozások 98 százaléka ép­pen az ingatlanátruházási adóhoz kötődik, behajtásuk pedig a Szám­vevőszék szerint sok kivetnivalót hagy maga után. A megélhetéssel kapcsolatos múlt heti hír volt az is, hogy bár éppen most érezzük igazán a február eleji központi áremelések terheit, a jövő évi költségvetésnek a szokásosnál korábbi előkészítése miatt már a jövő évi áremelésekkel ismerkedhe­tünk. Az általában tízszázalékosra tervezett áremelések egy-két száza­lékkal haladják meg a becsült inflá­ciót. Ennél komolyabb emelésre csak a víz- és csatornadíjak (22,7 százalék) és a lakbér (35 százalék) esetében kerül sor. Az is tudott, hogy az ágazati minisztériumok na­gyobb mértékű emeléseket javasol­tak, de a kormány végül az 1998- ban jóváhagyott harmonogram be­tartása mellett döntött. A pénzügyi szférában az elmúlt két évben komoly szerepet játszó betét- védelemmel kapcsolatban érdekes fejlemény várható a közeljövőben a Dopravná banka esetében. Műit is­meretes, ennek csődje után a Betét- védelmi Alap a kisbetéteseknek 2,2 kerülne sor, nem állítom, hogy a szlovák parlament minden képvise­lője lóvá megválasztott szamár, de a görög cinikus megállapítása több esetben telitalálat. Az ember csak kapkodja a fejét, mennyi hülyeséget képes összehordani az a sok, sze­lektív emlékezettel megáldott, ma­gát nemzetvédónek aposztrofáló „doktor, doktor, doktor, doktor kép­viselő” (Hofi) az ellenzék soraiból. Egyik kedvenc témájuk volt, hogy az alkotmánymódosítás tervezetét nem bocsátották nyilvános vitára. Ezt azok kifogásolják, akik 1992- ben úgy döntöttek Csehszlovákia szétválasztásáról, hogy közben le­sajnálták a népakaratot. A második témakörbe az ellenzék semmibe vé­teléről szóló sirámok tartoznak. Úgy tesznek, mintha mindenki am­néziában szenvedne, és nem emlé­kezne arra, hogy ők 1994 őszén, a szlovákiai „hosszú kések éjszaká­ján” néhány óra alatt hogyan tették taccsra az akkori ellenzéket. Hozzá­juk képest a jelenlegi koalíció maga a megtestesült nagyvonalúság. A legnagyobb teret természetesen a magyarkérdésnek szentelték. Az al­kotmánymódosítást úgy állították milliárd koronát fizetett ki. A bank csődbiztosa azonban peres úton igyekszik elérni, hogy az alap ezt az összeget ne kaphassa vissza a csődeljárás során beszedett pénz­ből. Marian Jusko jegybanki elnök szerint a vonatkozó jogszabály egyértelműen fogalmaz, így nincs kétsége a kezdeményezés sikerte­lenségéről. Ha viszont a bíróság másként látná a helyzetet, nemcsak arról lenne szó, hogy a többi bankot újabb rendkívüli befizetésre köte­leznék, vagyis valahol újra csak mi adnánk össze a veszteséget. Ennél sokkal rosszabb lenne, hogy egy ilyen precedens után a részvénye­seknek kifejezetten jó üzletet jelen­tene a bankcsőd, a kisbetéteseket ki­fizetné az alap, a pénzzé tett aktívu­mokat pedig lényegében elosztanák egymás között. A betétvédelem A forgalomnövekedést a lakosság vásárlóerejé­nek javulása váltja ki. szempontjából hónapok óta legfor­róbb jelölt Devín Banka felett vi­szont kissé tisztult az ég (az utolsó nyilvános adat szerint a kisbetéte­sek 10 milliárd koronát tartanak itt). A kormány a múlt héten egy év­vel meghosszabbította azt az időt, amíg a bank lebonyolíthatja a kilá­tásba helyezett orosz deblokációs ügyleteit, és az ebből származó ha­szonjavíthatja egyenlegét. Fontos hír, hogy a hitelező bankok néhány hét alatt egyetértettek az­zal, miszerint a Szlovák Villamos Művek (SE) privatizációja része­be, mintha az csakis a magyarok ér­dekében történne. Szerintük a köz- igazgatási reform, a bővített jogkö­rökkel rendelkező önkormányzat, a nyelvi charta, a magyar kar egyenlő Szlovákia területi integritásának a megbontásával. Az emberben fel­merül a kérdés: el is hiszik ezek azt, amit modanak? Ezek az állandóan külföldön tébláboló képviselők ne tudnák, hogy az európai trend ma egészen másról szól, mint a határok megváltoztatásáról? Tudják ők ezt nagyon jól. A magyarveszély hang- súlyozása náluk csak a lényeg el­kendőzésére szolgál. Mivel az önál­ló Szlovákiát eddig nagyrészt ők uralták, elsősorban miattuk van itt még mindig politikai érdekek alap­ján kialakított közigazgatás, fele­más önkormányzatiság, egészségte­lenül centralizált iskolarendszer, burjánzó korrupció stb. Ezt akarják fenntartani. Számukra az autonóm módon szerveződő polgári társada­lom a legyőzendő ellenfél. Emiatt nem riadnak vissza a nemzetiségi uszítástól, a másként gondolkodók leárulózásától, a demagógiától. Nem voltak tekintettel arra, hogy kútmérgezó tevékenységükkel ura­ként kettéválasszák a termelő részt, illetve az energetikai hálózatot. Fel­tételük csak az volt, hogy a hitelek a részleges privatizációra kerülő ter­melői résznél maradjanak. Az SE- nek idén egyébként 20 milliárd ko­ronát kell előteremtenie hiteltör­lesztésre. Ehhez 6 müliárd koronás állami garanciájú új hitelt vesz fel (ezzel a hasonló hiteleit törleszti), 4,5 milliárd koronát várnak a Glob- telben meglévő részesedésük el­adásától, kb. 150 mülió eurót pedig valamelyik hitelintézettől vermé­nek fel. Ezzel egyébként tovább folytatnák azt a folyamatot, amely keretében a múltban felvett rövid és középtávú hiteleket a kedvezőbb hosszúlejáratú hitelekre alakítják át. Végezetül a nem banki pénz­ügyi társaságok iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a hírt, hogy az együk legaktívabb médiakampányt folytató AGW ellen Csehországban hamis reklámígéretek vádjával el­járás indult. A szlovák pénzügyi be­fektetési társaságokat tömörítő szövetség elnöke ezzel kapcsolat­ban kijelentette, senki sem tudja, hogy az AGW tulajdonképpen mi­vel is foglalkozik, de szerintük pira­misjátékról van szó, amely addig működik, amíg új pénzek érkeznek a rendszerbe. Hozzátette, az AGW joghézagokat kihasználva műkö­dik, és 40 százalékos hozamot ígér ügyfeleinek. Adataik szerint eddig 200 millió koronát gyűjtöttek össze. Az AGW elnöke viszont azt állítja, hogy a cég nevét bevezető reklámkampány után következő lé­pésként éppen vállalkozói aktivitá­saikról szeretnék tájékoztatni a nyilvánosságot. cionális síkra terelték az alkotmány- módosítás vitáját, hogy esetleg bé­késen együttélő szlovákokat és ma­gyarokat ugraszthattak egymásnak, hogy lerombolták a politika mara­dék tekintélyét is. A parlamenti tör­ténéseket látva ugyanis egyre több polgár helyezkedett arra az állás­pontra, amelyet a minap egyik is­merősöm sommásan így fejtett ki: „Komoly ember nem foglalkozik politikával!”. Mert valamilyen ok­nál fogva a mi formálódgató de­mokráciánkban minden szinten a harsányság, a másik fél otromba támadása, az ellenségképben gon­dolkodás mindig ragadósabb, mint a higgadt, logikus, a vitapartnert, a politikai ellenfelet is tisztelő érve­lés. A helyi visszásságokat kritizáló- kat sokszor éppen a „fent is így csi­nálják” felkiáltással utasítják rend­re. így hat negatívan a felelőtlen politizálás a társadalom«letére, fo­kozva a közélet iránt tanúsított amúgy is jelentős mértékű apátiát az égjük, ugyanakkor gerjesztve a gátlástalanságot a másik oldalon. Főleg ettől veszélyes ez az egész. Pelle István Búcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents