Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-08 / 56. szám, csütörtök
11 ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 8. Régióink LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1898. március 5-i és 6-i számából Vallásos estély Az ev. ref. egyház közönsége f. hó 2-án délután tartotta meg utolsó előtti vallásos estélyét a collegium nagytermében, mely ez alkalommal is szűknek bizonyult a nagyszámú hallgatóság befogadására. Az estély fénypontját Antal Gábor dunántúli püspöknek, Bocskay István és Bethlen Gábornak, a reformátió e két lelkes bajnokának szerepléséről tartott lebilincselő érdekességéi szabad előadása képezte. Hankó Gyula segédlelkész felolvasása is nagy hatást tett a hallgatóságra. Az estélyt közének zárta be. Az 1848. évi törvények megünneplése Az 1848-ik évi törvényhozási alkotásoknak valamennyi tanintézetben leendő állandó megünneplését rendelte el a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az e napokban kiadott köriratával. Az ünnepély megtartásának határidejéül a miniszter minden év ápril hó Ilik napját jelöli meg, mint a mely napon az 1848-ik évi korszakot alkotó törvények szentesítést nyertek. Amennyiben ápril 11-ike oly szünnapra esnék, a mikor az ifjúságnak egy része az iskola székhelyétől távol van, az illető iskola igazgatója köteles lesz az ünnepet ugyanazon hétnek valamelyik következő napján az összes egybegyült ifjúsággal együtt megtartani. Öngyilkosság Hanák Ferencz helybeli ületőségű tábori altüzér ki a múlt hó 27-én a 3-ik számú várerődhöz volt őrségre kirendelve, őrállomását fegyverestől odahagyta s édesanyja pihegő utczai lakásán meglőtte magát. A szerencsétlen fiatal ember nem halt ugyan meg, de sebe élet- veszélyes. Az itteni kórházban van ápolás alatt. Ritka zsákmány Tuba Lajos halászai f.hó 2-án a Vágdunában a Nyitra beömlése tájékán egy 70 kilós vizát fogtak. Ilyen szerencse is sok év óta nem érte már halászainkat! Megrendítő szerencsétlenség Megrendítő szerencsédenség történt e napokban Tordán. Vauvert ur, az ottani cellulosegyár igazgatója vadászatról hazatérve - a mögötte menő vadásztársa fegyverének véletíen elsülése folytán megsebesítetett és rövid néhány órával ezután belső elvérzés következtében elhalt, egy fiatal özvegyet és két kisgyermeket hagyván* hátra. Vauvert csak 29 éves volt még, és gyorsan emelkedő pályán a legszebb reményekre jogosított. Ebben a megható szerencsétlen- ségben csupán az a körülmény volt képes a családnak némi vigaszt nyújtani, hogy Vauvert biztositza volt a „Nemzetinél” (lásd a köszö- netnyüvánítást), a mely társaság a 30 000 koronát tevő biztosítási összeget haladék nélkül kifizette. Annál a körülménynél fogva, hogy baleset érhet bárkit, legyen az bármilyen foglalkozású, hirlapirói kötelességet vélünk teljesíteni közönségünkkel szemben, a midőn felhívjuk a figyelmet a balesetbiztosítás kétségtelenül üdvös intézményére, illetve a legmegbízhatóbbnak és kulánsnak ösmert „Nemzeti” balesetbiztosító-részvénytársaságra. Műkedvelők bohóczestélye Műkedvelők bohóczestélye f. hó 1-én a farsangi bolondságok tetőpontja volt s mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben kitűnően sikerült. Érdemleges kritikáról ugyan szó sem lehet, de viszont érdeme az, hogy túlzásba sohase csapott át és megmaradt a paródizálás egészséges humorú keretében, amin aztán a közönség 8-tól 11-ig igazán fesztelenül elmulatott. Legjobban tetszettek a komáromi kupiék és az uribanda. Továbbá: Szendrey, Baditz, Berenkey, Fektor, Weszelowszky, Milch, Kácser, Fried, Hegymeghy, Mézes, Neuman, stb. különböző mókái töltötték be a változatos műsor kaczagtató számait. Tizenegy után aztán az orfeumszerű nézőtér gyorsan átalakúlt tánczteremmé és reggeli öt órakor oszlott szét a festői publikum hamvazkodásra. A komáromi téli kikötő A komáromi téli kikötő és partjának végleges szabályozására vonatkozó tervek most vannak munkában a helybeli folyammémök- ségnél. Hogy a város közönségének e munkálatokra vonatkozó óhajai és kívánalmai ismertessék és a tervek kiépítésével lehetőleg figyelembe is vehetők legyenek, a földművelésügyi minister felhívta a várost e kérdésben egy ad hoc bizottság kiküldésére, mely mai napon d. u. 3 órakor tart ülést és a folyammérnökség vezetőjének Szász Géza műszaki tanácsosnak meghívására helyszíni szemlét is. A kis hadnagy tragédiája Porembai Witwiczky Ferencz lovag, a 12-ik gyalogezred legfiatalabb hadnagya, egy üde gyermekarczú, örökvidám ifjú vetett véget a hét elején fegyverével nagyreményű életének. Ott volt az egész czivilértelmiség is a parádés szép katonai gyászpompán és nem egy két szép leány fakadt könyre miatta. A szebbnél szebb koszorúk az egész gyászkocsit elborították. Öngyilkosságáról egész legendák kerengnek, amikből csak egy való, a váratlan korahalál. Olyan volt, mint a virág, mit egy forgatag szél letör és eltipor. Nyugodjék békével. Az ipartestület elöljárósága Az ipartestület elöljárósága, új alakulása óta f. hó 3-án tartotta első ülését Nemesszeghy Antal elnöklete alatt, melyen az összes tagokon kívül Tuba János testületi díszelnök, Sárkány Ferencz főkapitány és Mauler József iparhatósági biztos is megjelentek. A rendes havi folyó ügyek elintézésen kívül több választás megejtése is napirenden volt. Megválasztattak első alelnökké Nagy János, másod alelnökké Halász József, pénztárnokká Vitek Ferencz és jegyzővé Barathy János, kik megválasztásukért köszönetét mondtak. A választásokat több tanoncz ünnepélyes felszabadítása követte, kikhez Nemesszeghy Antal intézett buzdító és jóra intő beszédet. Megalakíttattak ezután a temetkezési segély-egylet, továbbá a testületi házra, valamint az utasszálóra felügyelő bizottság tagjai. Végül elnök a megjelent vendégeknek mondott köszönetét a testületi ügyek irán tanúsított érdeklődésükért. Válogatta: Kamoncza Márta Egymás után háromszor jöttek a szélhámosok, de március elsejétől már kevesebb eséllyel próbálkozhatnak Rendőrőrs nyílt Nádszegen Juhos ferenc, Nádszeg polgármestere a rendőrőrs átadásán az egykori téeszirodában (A szerző felvétele) GAÁL LÁSZLÓ ádszeget, ezt a csaknem négyezer lelket számláló települést sem kerülik el a szélhámosok, akik az utóbbi időban sok helyen próbálják rászedni az idős embereket, gyakan sikerrel, és különfééle mesékkel pénzt csalnak ki tőlük. Nemrég, február végén egy érsekújvári rendszámú gépkocsin közlekedő férfi és nő azzal a mesével próbálta megetetni a helybeli idős embereket, hogy az Egészségbiztosítótól vannak, és egy nyereménysorsjátékkal kapcsolatban keresték fel az idős hzaspárt, mert a sorshúzáson az ő házszámukat húzták ki, ami azt jelenti, hogy 460 ezer korona jutalom üti a markukat. A hatalmas nyeremény fejében mindössze 2300 koronát kértek előre mint illetéket. Az egyik helybeli vállalkozó nagyanyjához háromszor is ellátogattak, mivel az idős asszony először nem akarta elhinni a mesét, végül harmadszorra sikerült őt rászedni, hogy fizessen. Ekkorra már az unokája is tudomást szerzett a szélhámosról. Néhány kollégájával és a községi rendőrrel megpróbálták őket megállítani, de későn érkeztek, a szélhámosok már autóban ültek és sikerült elhajtaniuk. Az sem sokat segít, hogy tudják a gépkocsi rendszámát, mert az általában nem valódi, lopott, vagy kölcsönzött kocsiról való. Most is kiderült, hogy a gépkocsi egy 78 éves idős asszony nevére van bejegyezve, aki persze mit sem tud arról hogy neki autója lenne. Most már kisebb eséllyel próbálkozhatnak a hasonló szándékkal ide látogatók, hiszen március elsejétől rendőrőrs működik a faluban, ahol öt rendőr teljesít szolgálatot. Bárki bejelentheti nekik, ha valami gyanúsat észlel és ők azonnal léphetnek, nem kell arra várni, hogy a galántai parancsnokságról küldjenek ki járőrt. Persze ehhez az kell, hogy a lakosok óvatosabbak legyenek., az idősek ne engedjenek be a lakásukba idegent, vagy üyen esetben hívják át a szomszédot vagy valamymeik rokont. Rejtély, hogy az üyen szélhámosok honnét szerzik az információikat, hogy hol melyik családot kell meglátogatniuk, hol laknak egyedülálló idős emberek. A Csallóközkürti Népdalkor az elsők között volt, amely mentálisan fogyatékos gyerekeknek szervezett fellépéseket Szabó Jolán: „Szeretjük, ha szeretnek minket" Három a kislány (Archív felvételek) MAHELY ZOLTÁN ubileumi, 25. születésnapjára készülődik a Csallóközkürti Népdalkor. Az időközben nagymamává vált asz- szonyok azonban távolról sem készülnek nyugdíjba, s ha a közeljövőben nem is, még biztosan hallunk róluk, mint valamely népdalverseny díjazottjairól. „ A történetünk olyan fantasztikus régre nyúlik vissza, hogy már el sem hiszem - mondta Szabó Jolán, a népdalkor vezetője.- a csoport 1976-ban alakult, amikor még ‘divat’ volt a néptánc és a népdal. Akkor kerestek meg a falumbeliek, hogy hozzak össze egy csoportot. Mivel tudták, hogy szeretek énekelgetni, nem kellett sokat gondolkoznom. Akkoriban még nem válogattuk meg nagyon a dalokat, olyan számokat tűztünk műsorra, amelyeket a többiek is szerettek, férfiak és nők vegyesen. Valójában a magunk kedvére énekelgettünk, s talán két hónap múlva fogalmazódott meg bennünk, hogy egy, a falu hírnevét öregbítő együttest csináljunk”. Tulajdonképpen három-négy család magva képezte a Csallóközkürti Népdalkört az első időszakban. Az anyukák hozták a jó hangú lányaikat, majd később az unokákat, s így valójában három generáció is együtt énekelt, és énekel most is együtt. Lassacskán elérték, sőt túlhaladták a harmincas létszámot, ami bizony sokszor kellemetlenségeket is okozott. A versenyszabályokban szerepel olyan kitétel is, mely szerint a népdalkörök nem haladhatják meg a 20-as, esetenként a 25- ös létszámot. Ilyenkor valakinek ki kell állnia, bár ezt megpróbálták elkerülni. Az is megesett, hogy ki akarták zárni őket a versenyből, mivel két-három emberrel többet vittek a színpadra. Szerencsére nem került sor ilyesmire. Az első sikert már 1977-ben, tehát mindössze egy évvel a megalakulásuk után könyvelhették el. A járási forduló győzteseiként részt vettek az országos Tavaszi Szél népdalversenyen, ahol Vass Lajos nevével fémjelzett zsűri a második helyet ítélte nekik. Ettől kezdve a csoport önbizalma is megnőtt, egyre több fellépést vállaltak, és szinte nem is volt olyan „Tavaszi Szél”, melyen ne vettek volna részt. A sikereket azonban kemény próbák előzték meg, és sokszor, főleg versenyek előtt szinte minden este próbáltak. A 25 áténekelt év sem nevezhető túlzásnak, hisz volt olyan évük, amikor 70 fellépést abszolváltak. Természetes, hogy törődnek egymás bajával, s ahol csak lehet segítik a rászorulókat. „Sajnos a 25 év nem telt el borúmentesen. Szomorú szívvel gondolok azokra, akik már elmentek, a csapatot és a földi életet is itt hagyták. Mára már csak heten maradtunk az alapítótagok közül”. A csoport legfőbb célja, hogy jó szívvel gondoljanak rájuk, hogy tudják az emberek, igenis, létezik Csallóközkürt, az 1200 lelkes kis község. „Nagyon sok barátunk lett az elmúlt 25 év alatt. Sok helyre hívnak minket, s az a legnagyobb fájdalmunk, hogy nem tudjuk viisszahívni őket. Ez alatt azt a határon innenieket és kívülieket is értem. Sajnos elég szűkösen vagyunk anyagilag. Tulajdonképpen minden pénzünk az utazásokra, a versenyekre megy el. Bár a község önkormányzata tőlük telhetőén támogat minket, de nekik is anyagi gondjaik vannak” - meséli a népdalkor vezetője A hazai versenyeken kívül részt vettek az 1993- as Ki mit tud?-on. Egyetlen ponton múlott, hogy kiestek a középdöntőből. Megesett, hogy 800 versenyző közül a 30 legjobb közé jutottak, 1996- ban a budapesti Vass Lajos emlékversenyen a Zenetudományi Intézet különdíjasai lettek, 1999- ben ugyanezen a versenyen a döntőbe kerültek, dobogósak lettek, majd a Zenés Folklór Fesztiválon Kiváló Arany minősítést nyertek. 1997- ben felkerültek az Élő Népzene című kazettára, majd ugyanebben az évben saját kazettát adtak ki Ibolya Ildikó, Nagy Zsuzsanna és a Ghymes együttes közreműködésével. A kazettán szereplő népdalcsokrok csallóközi, magyarbődi és zoboralji gyűjtések dalaiból adnak ízelítőt. Bár sikert sikerre halmoztak, a csoport vezetője mégis egy kicsit megkeseredett az utolbbi időszakban. „A közeljövőben szüneteltetjük a versenyeket, s csak néhány külföldi, illetve nem versenyszerű fellépést vállalunk el majd. Sajnos visszahallottam olyan véleményeket, hogy: ‘Már megint a csallóközkürtiek’ és hogy mit keresünk a versenyeken, hisz már mindent megnyertünk, amit csak lehetett. Nem esett jól. Ezért is döntöttünk a szünet mellett. Hogy hiányzunk-e majd? Hallgatással is lehet bizonyítani sok mindent, nem kell mindig ott lenni az első sorban”- mondta Szabó Jolán. A hallgatás azonban messze nem jelent tétlenséget. A csoportnak sikerült támogatást szereznie a Phare programból, s az idén meg szeretnének szervezni egy nemzetközi népdaltalálkozót Csallóköz- kürtön. Ezenkívül az elsők között voltak, akik mentálisan fogyatékos gyerekeknek szerveztek fellépéseket, kirándulásokat, több nyugdíjasotthont látogattak meg. „Ez- idáig Csallóközkürtön szerveztük rendszeresen a fogyatékos gyerekek karácsonyát, ebben az évben már Padányban lesz. Azt szeretném, ha minél többen bekapcsolódnának ebbe a programba is. így sokkal többször találkozhatunk a környék népdalszerető embereivel és hát mi is szeretjük, ha szeretnek minket”. • A Csallóközkürti Népdalkörben három generáció lányai, asszonyai énekelnek együtt
