Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-07 / 55. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 7. Politika 5 Jake Siegers szerint Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes nagyszerű munkát végzett a New York-i befektetési fórumon Négy utazási iroda egy utcában New Yorkban a múlt héten találkoztak a visegrádi né­gyek gazdasági és pénzügyi szakemberei, hogy amerikai üzletembereket győzzenek meg az országaikban kínál­kozó befektetési lehetősé­gekről. Szlovákiát többek közt Jake Siegers, az Ameri­kai Üzleti Kamara pozsonyi igazgatója képviselte. JUHÁSZ LÁSZLÓ Szlovákia, Magyarország, Cseh­ország és Lengyelország közö­sen szólította meg az Egyesült Államok északkeleti partvidéke, pontosabban New York és von­záskörzetének potenciális be­fektetőit. Miért volt szükség kö­zös fellépésre? Nekem is furcsának tűnt a szlováki­ai szervezők ötlete, ők azonban egy példával győztek meg az igazukról. Azt mondták, képzeljem el, hogy egy utcán több utazási iroda is mű­ködik. Sokkal nagyobb esélyem van, hogy megtalálják az én irodá­mat az utazni vágyók, akik eleve olyan helyen keresgélnek, ahol több hasonló cég is működik. Ennél a példánál maradva, nem tart attól, hogy az amerikai be­fektetők a négy közül csak egy utazási irodát, a legjobbat vá­lasztják ki, Szlovákia pedig „be­zárhatja a boltot”? Egyáltatalán nem. Mindegyik or­szág más és más ajánlatokkal ke­csegtetheti ugyanis az amerikaia­Alkalmunk nyílt ' találkozni azokkal a befektetőkkel, akik szívesen nyitnának Kö- zép-Kelet-Európa yy felé. NV kát. Lehet, hogy például Magyaror­szág a legjobb mezőgazdasági be­fektetési lehetőséggel szólította meg a New York-iakat, azonban Szlovákia kínálta a legkedvezőbb feltételeket a gépkocsialkatrész­gyártásban érdekelteknek, vagy a „Szlovákia fiatal, energikus, nyelveket beszélő, jól képzett szakembergár­dával rendelkezik" (Somogyi Tibor felvétele) Kelet-szlovákiai Vasmű iránt ér­deklődőknek. Milyen gyakorlati haszna lehet egy Uyen amerikai bemutatkozás­nak? Mikor kerülhet sor a szerző­déskötésekre, magyarán, mikor mutatkoznak meg az első kézzel­fogható eredmények? Beletelik egy kis időbe, de hat hóna­pon belül szerintem megköttetnek az első megállapodások. Az Ameri­kai Üzleti Kamara pozsonyi irodája számára nekem is több értékes kap­csolatot sikerült kiépítenem, és úgy tudom, küldöttségünk több tagja is hasonló sikereket ért el. Egy ameri­kai potenciális befektető - most in­kább nem mondanék neveket - a tervek szerint már májusban megér­kezik Szlovákiába. Befektetési ban­károkkal is tárgyaltam, akik több nagy céget képviselnek, úgy tűnik, ők is komolyan érdeklődnek a szlo­vákiai lehetőségek iránt. Ennek a New York-i találkozónak azonban szerintem az a legfontosabb hoza- déka, hogy alkalmunk nyűt talál­kozni azokkal az üzletemberekkel, akik szívesen nyírnának Közép-Ke- let-Európa felé, és most már azt is tudják, kikkel vehetik fel a kapcsola­tot Szlovákiában. Egyes elemzők a külföldieknek nyújtott befektetési és adóked­vezmények kapcsán rámutattak, Szlovákia éppen azokat juttatja előnyös helyzetbe, akik legkevés­bé szorulnak rá a kedvezmények­re. E nélkül talán nem tudnának vagy nem akarnának nálunk be­fektetni az amerikai cégek? Megtehetnék, de nem tennék. Ezek a potenciális befektetők egyelőre annyit tudnak, hogy valahol Euró­pában akarnak beruházni. Nem sza­bad elfelejteni, hogy az országnak három komoly konkurenciát jelentő szomszédja van. Ezek a kedvezmé­nyek egyfajta ösztönzésül szolgál­nak, hogy a még bizonytalankodók éppen Szlovákiát válasszák. Szom­szédaihoz képest az országnak kivá­ló a földrajzi helyzete, ezzel az előnnyel azonban tudni kell élni. Szlovákia egyik előnyeként emlí­tette a földrajzi helyzetet. Mivel tudjuk még idecsalogatni a bi­zonytalankodó befektetőket? A munkaerő műveltségi szintjének és képzettségének rendkívül kedve­ző arányával. Szlovákia fiatal, ener­gikus, nyelveket beszélő, jól képzett szakembergárdával rendelkezik, amelynek piaci ára a külföldiek szá­mára nagyon előnyös. Ez lehet a másik ok, amiért Budapest vagy Prága helyett Pozsonyt választhat­ják a potenciális befektetők. New York-i beszámolók szerint Ivan Miklós személyében egy fi­atal, energikus, angolul jól be­szélő és jól képzett miniszterel­nök-helyettes vezette a szlováki­ai küldöttséget. Mennyit nyom ez a latban? Ugyanígy vélekedtem, amikor Ivan Miklós befejezte felszólalását. Va­lamennyi résztvevő közül ő tudta a legvilágosabban és legmeggyőzőb­ben megfogalmazni, mi az, amit \\ Szlovákia politikai­gazdasági légköre gyökeresen megválto­zott, nyitottság és haladás jellemzi. \\ országa kínál az amerikai befekte­tőknek. A miniszterelnök-helyettes nagyszerű munkát végzett. Évek óta Szlovákiában él, így össze tudja hasonlítani az 1998 előtti gazdasági és piaci helyzetet a mostanival. A legszembetűnőbb különbség a kormány gazdaságpolitikájának át­láthatósága. Úgy tűnik, a korrupció­val szemben is fel kívánják venni a harcot, régebben a kormány aktívan kivette a részét a korrupcióból. Az egész politikai-gazdasági légkör gyökeresen megváltozott, nyitott­ság és haladás jellemzi. Lesz folytatása a múlt heti New York-i befektetési fórumnak? A következő hasonlójellegű rendez­vény Londonban lesz júniusban, no­vemberben pedig Prágában találko­zunk ismét. Szigorú követelményeket állítunk az állami alkalmazottakkal szemben, amit viszont kompenzálni kell Új munkaügyi jogszabályok lépnek életbe SZENTGÁLI ANIKÓ A kabinet jóváhagyta az új Munka­törvénykönyvet, a köztisztviselők­ről, illetve a közalkalmazottakról szóló jogszabályok tervezetét, vala­mint a kollektív egyeztetésről szóló törvénymódosítást. Valamennyi jogszabálynak 2002. január 1-jétől kellene hatályba lépnie. Az első a gazdasági szférában dolgozókra, a második az állami alkalmazottakra, a közalkalmazottakról szóló tör­vény pedig a köz- és olyan állami in­tézmények alkalmazottaira vonat­kozik, akiknek a munkája nem álla­mi szolgálat jellegű. „Az eddig érvé­nyes, a hatvanas évekből származó Munkatörvénykönyv helyett négy törvény lép hatályba, miközben mindegyiknek megvan a maga spe­cifikuma és személyi hatálya” - nyi­latkozta lapunknak Bauer Edit szo­ciálisügyi államtitkár. A jogszabá­lyokat már októberben a kormány elé teijesztette Peter Magvasi csa­lád-, szociális- és munkaügyi mi­niszter, ám Ivan Miklós gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes el­lenezte elfogadásukat. Miklós java­solta a törvények - elsősorban a köztisztviselőkről szóló jogszabály - átdolgozását, eurokompatíbilissá tételét, hogy effektiv és működőké­pes közszolgálatot biztosítson, ne csak a köztisztviselők védelmét és munkakörülményeik javítását cé­lozza. Felmerült a gyanú, a véglege­sített köztisztviselői státus bevezeté­sével Magvasi saját baloldali kollé­gáit szeremé véglegesíteni. A Mun­katörvénykönyvet még tavaly sza­vazásra bocsáthatták volna, ám Magvasi ragaszkodott a jogszabály- csomag egyidejű tárgyalásához, az egyes törvények különböző szemé­lyi hatálya miatt. „Nem szüntethet­jük meg a régi Munkatörvényköny­vet és nem fogadhatunk el helyette egy újat, ha tudjuk, hogy a személyi hatálya sokkal szűkebb. Egy jogon kívüli állapot állt volna elő, amikor a köztisztviselők és közalkalmazot­tak munkajogi viszonyait semmi sem szabályozta volna” - mutatott rá az államtitkár asszony. Ami az ál­lami’ alkalmazottak véglegesítését illeti, a közigazgatási reform meg­valósítása előtt Bauer Edit sem tart­ja szerencsésnek valamennyi állam- igazgatási alkalamazott „bebetono­zását”, és a most jóváhagyott, a köz- tisztviselőkről szóló törvényjavaslat az állami alkalmazottaknak csak egy részére, kb. harmincezer em­berre vonatkozik. Nem rendelkezik pl. a fegyveres testületeknél, a vám­őrségnél dolgozókról sem, hiszen a speciális állami szolgálatot teljesí­tőkre speciális jogszabályok vonat­koznak. A köztisztviselőkről szóló jogszabály nem tartozik az acquis communautaire közé, azaz nincse­nek európai megkötések, ez minden országnak belügye. A törvényterve­zet az ország adminisztratív kapaci­tásának a biztosítása miatt keltette fel az EU figyelmét. ,Á korábbi ta­pasztalatok szerint egyrészt kevés volt az európai irányelvekkel és sza­bályozással tisztában levő, az EU- val kommunikálni tudó hivatalnok, másrészt pedig a kormányváltással rendszerint kicserélődött az állami hivatalok személyi állománya is. A törvényjavaslat nem vonatkozik po­litikai funkciókra, arról szól, hogy a köztisztviselők pártatlan szakembe­rek legyenek. Ezért aránylag szigo­rú követelményeket állítunk az álla­mi alkalmazottakkal szemben, amit viszont kompenzálni kell. Például úgy, hogy csak bizonyos körülmé­nyek között lehet őket elbocsátani: ha nem teljesítik a feltételeket, ha nem teszik le az előírt vizsgákat, fe­gyelmi vétséget követnek el, mun­kájukkal nem elégedett az elöljáró­juk. A járási hivatalokban egy, a mi­nisztériumokban gyakorlatilag két Az államigazgatásban sosem lesznek túlfizetve az emberek. politikai funkció lesz: a miniszter és az államtitkár, a többit szakmai ala­pon töltik majd be. A köztisztviselők definitívumot, ún. végleges státust kapnak, amit kérvényezniük kell. A hivatalok pályázataira nemcsak a jelenlegi alkalmazottak jelentkez­hetnek, hanem olyanok is, akik ko­rábban nem dolgoztak az állam- igazgatásban. A törvényjavaslat tar­talmaz egy szűrőt is: nem akárki kaphatja meg a státust, hiszen min­denkinek speciális alkalmassági vizsgát kell tennie, ami kétéves fo­lyamat.” A véglegesített köztisztvi­selői státusba 18 éves kortól kerül­hetnek a polgárok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy 18 éves személy kérvényezi ilyen státusba helyezését, két évig ún. gyakornok­ként fog működni, szakmaüag fel­készül, és csak azután kapja meg a véglegesített státust, ha letette a megfelelő alkalmassági vizsgákat. Évente értékelni fogják a köztisztvi­selők munkáját, és a munka minő­ségével egyenes arányban nőhet a fizetés. Két elégtelen értékelés ese­tén viszont elbocsátják az illetőt. A speciális alkalmassági vizsga és az ellenőrzés egy független hivatal ha­táskörébe fog tartozni, a folyamatot külön kormányrendelet szabályoz­za majd. Peter Magvasi és Ivan Miklós között a viták elsősorban a törvényjavaslat kiegyensúlyozottsá­gáról, a kötelességek és a kompen­zációk arányáról, az államigazgatás flexibilitásának és stabilitásának a biztosításáról folytak. „Az állam- igazgatásban sosem lesznek túlfi­zetve az emberek. A motivációt és a korrupció kiszűrését az említett kompenzációkkal - véglegesítéssel, nyugdíjpótlékkal - próbálja a tör­vényjavaslat biztosítani. Ha átszer­vezés vagy túlfoglalkoztatottság mi­att fölöslegessé válik valaki, felfüg­gesztik aktív tevékenységét, ún. tar­talékállományba kerül. Egy évig fi­zetése 70, fél évig 50 százalékát kapja, csak ezután lehet elbocsáta­ni, viszont nem jogosult munkanél­küli segélyre. Úgy tűnik, mintha a törvény rendkívül nagy védelmet biztosítana a köztisztviselőknek, de ez nem ilyen egyszerű. A köztisztvi­selőket át lehet helyezni, szabad idejükben is kötelesek bizonyos spe­ciális feladatokat elvégezni” - tette hozzá Bauer Edit. RÖVIDEN Bugár: érthetetlen az SOP javaslata Pozsony. Bugár Béla nem érti, miért rukkolt elő tegnapelőtt az SOP a 8 megyés ötlettel, amikor műit héten pénteken már megegyeztek a 12 megyés javaslatban. Az MKP elnöke szerint a dolgot a koalíciós tanácson kellene megbeszélni, s nem a sajtón keresztül tálalni az újabb javaslatokat. Bugár szerint Hamzík azon kijelentései sem jo­gosak, hogy az MKP nem volt korrekt a tárgyalásokon. Szerinte a koalíciós partnerek azok, akik nem voltak korrektek. (TASR) Rudolf Schuster Németországban Pozsony. Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Németországba érkezett Rudolf Schuster. Az elnök Düsseldorfba, Wuppertalba és Münchenbe is ellátogat. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Wolfgang Clement a tegnapi tárgyalásokon elismerte, hogy az együttműködés terén még van mit javítani, s azonnal konkrét ja­vaslatokkal állt elő a két ország közti gazadasági és kulturális kap­csolatok fellendítésére. Ezután Schuster Wuppertalt kereste fel, ez a város már 20 éve Kassa testvérvárosa. (TASR) Inkább nem kell a reform Komárom. „A jelenlegi koalíciónak ki kell bírnia 2002-ig, hiszen akkor lesz a NÄTO prágai konferenciája. Ha Szlovákiában közben előrehozott választásokat tartanánk, biztos, hogy a NATO kapui bezárulnának előttünk. Ezzel szemben a közigazgatási reform nem élet-halál kérdése, így ha nem tudunk megegyezni, inkább halasz- szuk el” - jelentette ld Frantisek Miklosko (KDH), aki szerint az MKP-n kívül egyik kormánypárt sem engedheti meg magának az előrehozott választásokat. (TASR) Új környezetvédelmi program Brüsszel. Miklós László Belgiumba utazott, ahol az EU-tagállamok és a csatlakozásra váró országok környezetvédelmi minisztereinek talál­kozóján vesz részt. A találkozó résztvevői megtárgyalják az EU 6. kör­nyezetvédelmi akcióprogramját, mely az elkövetkező 10 évre megad­ná a szervezet környezetvédelmi politikájának az irányát. (SITA) Moreno spanyol közigazgatási miniszter a reformról Sok lenne a 12 megye ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Csáky Pál kisebbségi és emberi jogokért felelős miniszterel­nök-helyettes meghívására tegnap Szlovákiába érkezett Jesús Posado Moreno spanyol közigazgatási mi­niszter. Csáky lapunknak elmond­ta, azért hívta meg a spanyol ven­déget, hogy a közigazgatási reform előkészítésében illetékes szlovákiai állami tisztségviselőknek és parla­menti képviselőknek is elmondja, hogyan sikerült Spanyolországban a Franco-rezsim központosított rendszerét követően erősen decent­ralizált rendszert kiépíteni, ahol megoldották a Spanyolországban élő népek problémáját is, igaz ez a folyamat ott 24 évig tartott. Spa­nyolországban vannak regionális parlamentek, ahol egyáltalán nem használják a hivatalos nyelvet, ha­nem csak a regionális nyelvet, vagy mindkét nyelvet egyenértékűen. A regionális parlamentek törvényeket fogadnak el, a központi parlament által elfogadott törvényeket nem helyezik a regionális törvények fö­lé, és ahol probléma adódik, ott az alkotmánybíróság dönt. Moreno szerint a szlovákiai reformfolyama­tot fel kellene gyorsítani, és szerin­te a 12 megye sok ilyen kis ország számára. A regionális parlamentbe történő választások kérdésében a spanyol miniszter véleménye egye­zik az MKP véleményével, vagyis az arányos rendszert helyesli. Mo­reno tegnap találkozott Ivan Bu­diak belügyi államtitkárral, Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes­sel, Viktor Niznansky kormánybiz­tossal, valamint Hama István épí­tésügyi és régiófejlesztési minisz­terrel, ma pedig a közigazgatási re­formmal foglalkozó parlamenti bi­zottság tagjaival tárgyal, (gl) Jozef Zucha ma tájékoztat Változatlan KAMONCZA MÁRTA Komárom. A városban és környé­ken egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a foglalkoztatás terén pozitív változásra lenne kilátás a múlt heti tiltakozó akciók nyomán. Roland Kefko, a Komáromi Járási Munkahivatal elnöke lapunknak elmondta, a járás 55 671 munkaké­pes lakosa közül 15 356 állástalan, ez 27,58 százalékos munkanélküli­séget jelent. Ajárási hivatal szociá­lis főosztályának adatai szerint a nyugdíjasokkal és a gyermekekkel együtt összesen 107 ezer lelket számláló régió minden tizedik la­kosa, szám szerint 11 850-en szoci­ális juttatásokból tartják fenn ma­gukat. A számok már önmagukban is riasztóak, s ami a legszomorúbb, az állás nélkül maradtaknak ebben a térségben édeskevés esélyük van az elhelyezkedésre. Az egykor csaknem négyezer személyt foglal­koztató hajógyár csak az utóbbi há­rom év alatt kétezer dolgozótól vált meg. A régió másik jelentős foglal­koztatója, a Hydrostav komáromi üzeme néhány éve még emberek százainak biztosított munkát, ma felszámolás alatt áll. Marad né­hány kisebb vállalkozás, ezek is in­kább csökkentik, mint növelik az alkalmazottak számát. A múlt pén­teki tiltakozást megelőzően Jávor­ka Tamás, a hajógyári szakszerve­új cég elképzeléseiről helyzet zet elnöke azt mondta, a megmoz­dulások egyik helyszínéül azért választották éppen Komáromot, hogy ezzel is felhívják a nyilvános­ság figyelmét a régióban, ezen be­lül is főleg a hajógyárban uralkodó állapotokra. A tiltakozáson azon­ban - melyen Jávorka szerint ke­vés hajógyári alkalmazott jelent meg - semmi új nem hangzott el, a hetek óta uralkodó állapotokat is­mertették: a hajógyárban nincs vü- lany, nem működik a fűtés, némák a telefonok, a dolgozóknak nem­csak az idei, de még a tavalyi bér egy részével is tartozik a munka­adó. Egyébként a helyzet a nagy- vállalatnál azóta is változatlan. A tervek szerint a pozsonyi székhely- lyel bejegyzett új cégnek március elsején kellett volna megkezdenie működését, de a hajógyárban teg­nap még senki nem tudott arról, hogy ez megtörtént volna. Az al­kalmazottaktól kapott informáci­ók szerint Jozef Zucha az új cég képviseletében a ma tájékoztatja a dolgozókat terveiről. Mindeneset­re tegnap a csarnokokban áram­szolgáltatás hiányában állt a mun­ka, a mólón lévő két félkész úszó­művön dolgoztak, ezeknek saját áramfejlesztőt biztosítottak. Az al­kalmazottak csalódottak, mert azt várták, hogy bejelentik a csődeljá­rást, s ők a garanciaalapból pénzt kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents