Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-15 / 38. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 15. Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Ma este 18 órakor kerül sor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban A szlovákiai magyar iskolák története 1949-1999 című kötet bemutatójára. A Sidó Zoltán, Fibi Sándor és László Béla tanulmányait tartalmazó kiadványt, amely a Lilium Aurum gondozásában jelent meg, Szigeti László oktatásügyi államtitkár méltatja, (ú) Kiállítás Bácskái Béla akvarelljeiből Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor a Kortárs Magyar Galériában Szabó Kinga művészettörténész nyitja meg az Utolsó akvarellek című kiállítást, amely Bácskái Béla munkáiból mutat be válogatást, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Káin és Ábel 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A vég 10 STÚDIÓ: A nó az nő 19.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 13 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 9 MOZI POZSONY HVIEZDA: 102 kiskutya (am.) 16,18, 20.30 OBZOR: A sejt (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: A szibériai borbély (or.-fr.-ol.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 17 A sebezhetetlen (am.) 20.30 Human Traffic (ang.) 21 A vörös bolygó (am.) 19 Jég és föld között (am.) 18.15 Segíts, majd segítek (cseh) 17.30 Tájkép (szlov.-cseh) 18 Két nap a völgyben (am.) 20 KASSA DRUZBA: Blöff (am.) 16, 18, 20 TATRA: A sebezhetetlen (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: 102 kiskutya (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: A harc mestere (amerikai) 15.45,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: X-Men - A kívülállók (amerikai) 17, 19 LÉVA-JUNIOR: Megszállottság (francia) 16.30,19 Konferencia az ikervárosok együttműködéséről Élő hidak a Dunán Hétfőtől tizenhárom napon át Febiofest - a szemle elsősorban a cseh filmtermésből kínál gazdag válogatást Országos mozgóképes ünnep Nyolc éve indult útjára egy prágai filmklubból a Febiofest filmfesztivál. A következő esztendőkben aztán elfoglalta a cseh főváros legtöbb filmszínházát. Idén viszont kiköltözött a város nagy múltú mozijaiból, hogy birtokba vegye Prága legelőkelőbb, a legkorszerűbb műszaki elvárásoknak megfelelő moziparadicsomát a Szláv Házban. TALLÓSI BÉLA A Febiofest filmfesztivál történelmének nyolc éve alatt fokozatosan behálózta Csehországot és Szlovákiát. Az idei évfolyam jelenleg a morva országrészben tart, pénteken fejeződik be Ostravában, és hétfőn, 19-én - a prágai kezdéshez képest háromhetes késéssel - kezdődik Pozsonyban. E három hét alatt, amíg eljut Pozsonyba, jócskán módosul az eredeti kínálat. Prágában már az első napon elfogytak a jegyek a fesztivál három, a zsidó, a gay és a leszbikus filmek szekciójába beválogatott opusok valamennyi vetítési időpontjára. E három szekció a pozsonyi kínálatban már meg sem jelenik. A programba besorolt alkotásokat ugyanis a Febiofest csak korlátolt időre és meghatározott számú vetítésre kapja meg, s mire a szemle Szlovákiában megkezdődik, jó pár filmet már nem lehet bemutatni. Nálunk úgy indult hét évvel ezelőtt a Febiofest, hogy elsősorban a cseh film- és audiovizuális művészetet közvetítse, s ez a jellege a mai napig megmaradt. Tehát az idei Febiofest is a cseh filmtermés bemutatására helyezi a hangsúlyt, olyan produkciókat is láthatunk a fesztivál idején, amelyek Szlovákiában nem kerültek forgalmazásba. Prágában minden eddiginél nagyobb sikere volt a Febiofestnek: 72-74 ezer ember volt kíváncsi a kínált filmekre. Ahogy a fesztivált megelőző pozsonyi sajtótájékoztatón elhangzott, a cseh fővárosban azért is sikeres ez a szemle, mert a városnak nincs más filmfesztiválja, s egyrészt ezzel magyarázható, hogy voltak olyan kitartó moziraMilan Cieslar Az élet forrása - Der Lebensborn című filmje is a cseh filmújdonságok között szerepel. (Fotó: Intersonic) jongók, akik akár három órát is képesek voltak sorakozni, hogy bejussanak egy-egy filmre. Elsősorban az olyan, mondhatni, egzotikumnak számító mozgóképekért ostromolták a jegypénztárakat, mint a már említett három szekció filmjei vagy az afrikai és a Fülöp- szigeteki mozgóképes produkciók, de hódított Oleg Tabakov is, akinek filmjeivel retrospektív vetítéseken ismerkedhettek a prágaiak. A Febiofest igazi mozgóképes népünnepély akar lenni, valami olyan tömegeket megmozgató filmes szemle, mint amilyen annak idején a Dolgozók Filmfesztiválja volt. Nem egy helyen, hanem minél több városban, nem csak a szakmának, nemcsak meghívott vendégeknek, hanem mindenkinek kínálja programját, hogy jó filmeket propagálva nézőt neveljen. Idén erre Szlovákiában tizenhárom nap alatt hét városban, tizenkét moziban, nyolcvanöt filmmel tesz kísérletet. Pozsonyban február 19-tól 25-ig a Mladosf, a 901-es és a Nostalgia filmklub, az Ymca, a Cseh Központ és a Charlie Centrum, Kassán február 28-tól március 3-ig a Tatra mozi ad otthont a vetítéseknek. A Febiofest fő szekciója A cseh filmújdonságok egyebek között olyan filmeket kínál, mint David Ondfí- cek Magányosok, Jan Svankmajer Otesánek, Milan Cieslar Az élet forrása - Der Lebensbom, Pavel Me- lounek, Dán Svátek, Vladimír Drha A világ kezdetén című opusa. A legtöbb film bemutatóján jelen lesznek az alkotók is. David Ondrícek például, akinek filmje nyitja a Febiofest szlovákiai részét, a Nostalgia filmklubban (19.30) és az Ymca moziban (20.30) is találkozik a közösnéggel. A Febio legjobb dokumentumfilmjei szekcióban például Ján Piroh A cseh filmesek mellett szóhoz jutnak külföldi alkotók is. világába pillanthatunk be - Piroh kameráján keresztül láthatjuk Spanyolországot és Magyarországot, s ugyancsak az ó irányításával lehetünk fültanúi egy börtönben született férfi vallomásának. Ugyanebben a szekcióban tekinthetjük meg a Milyennek látják a szlovákok a világot című rövid- film-összeállítást, és kisfilmek tudósítanak a Férfiak világáról és a Nők világáról is. A következő szekció Karel Slach forgatókönyvírót és rendezőt ezúttal operatőrként mutatja be néhány rövidfilmmel. Miroslav Janek, Vít Janecek és Roman Vávra rendezők nemcsak közös produkciójukkal, a Harc az életért-tel lesznek jelen a fesztiválon, a Janek, Janecek, Vávra bemutatja... elnevezésű szekcióban rendezői munkásságukkal ismerkedhetünk egy-egy filmjük vetítésén. Bólék Polívka portréját is megpróbálják megrajzolni „a brünni clown” néhány filmjével a Febio rendezői. Láthatjuk őt egyebek között Chytilová mozgóképében, A bolond és a királynőben, valamint Jan Híebejk a nem angol nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjra jelölt Segíts, majd segítek című, a második világháború idején játszódó filmjében. A cseh filmesek mellett természetesen szóhoz jutnak külföldi alkotók is, Pedro Almodovar Mindent anyámról és Emir Kusturica Macska-jaj című filmje szerepel a Febiofest műsorán, de amerikai független rendezők is bekerültek a programba, valamint nyolc alkotás révén közelebb kerülhetünk a kortárs svéd filmhez. Négy olyan művet is láthatunk az HBO produkciójából, amelyeket az HBO csatorna még nem tűzött műsorára. Életmódja nem nagyon segítette elő, hogy életműve teljes egésszé álljon össze Na, mi újság, Rejtő úr? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Duna két partján fekvő, ún. ikervárosok együttműködése lesz a témája a Duna Menti Országok Munkatársulása sorrendben ötödik nemzetközi konferenciájának, melyre ma és holnap kerül sor Pozsonyban - mondta a kulturális minisztérium sajtótájékoztatóján Ondrej Pöss, a Kárpáti Németek Kulturális Öröksége Múzeumának igazgatója, aki a kulturális tárcát képviseli a munkatársulásban. Az Élő hidak - ikervárosok a Duna mentén címmel megvalósuló tudományos találkozó részrendezvénye A Duna mint kulturális út elnevezésű, az Európai Unió által is támogatott projektumnak, amelynek célja az EU- országok és a tagjelölt államok kulturális és idegenforgalmi együttműködésének elősegítése. A kétnapos konferencián a Duna menti régiók szakemberei az együttműködés konkrét formáit vitatják meg, főként a turizmus fejlesztése és a műemlékek védelme terén. Szlovákiában elsősorban Komárom és Párkány érdekelt a témában, hiszen a Duna túloldalán mindkét városnak ikerpárja (Komárom és Esztergom) van. A konferencia holnapi programján egész napos tanulmányi kirándulás szerepel, melynek során a résztvevők Komáromba látogatnak, s megismerkedhetnek egyebek között az ottani erődrendszerrel, (me) VAJDA BARNABÁS A Holmi című irodalmi folyóirat 2001. januári száma Rejtő Jenő (1905-1943) egyik újonnan előkerült írását közli. A szöveget Varga Katalin teszi közzé, utalva arra, hogy a Holmi által most publikált novella abból a Rejtó-kéziratcso- móból származik, amely egypár éve került a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába. 1999-ben e kézirat nagyobb részét kiadták, és most remény van rá, hogy az akkor, kimaradt további írások is hamarosan napvilágot látnak. Döcög a koporsó a címe annak a novellának, amelyet - mint írják - az irodalmilag színvonalasabb kéziratok közül választottak ki a Holmi szerkesztői, kezdősora pedig ez: „Lajos gyenge fiú volt. A djebeli foszfátbányában találkoztunk egymással...” Amikor Rejtő nívójáról van szó, mindig érdemes egy kicsit kételkedni. És nemcsak azért, mert még legjobb tudományos ismerői is bevallják: „Rejtő igen egyenetlen író” (Magyar írók arcképcsarnoka, 1993), hanem egyszerűen azért, mert ahogy Rejtő írásai születtek, eleve nem beszélhetünk folyamatosan magas színvonalra való törekvésről. A csavargó életmód, ahogy élt (idénymunkás, hajófűtő és talán idegenlégiós is volt), a kávéházakban sebbel-lobbal írt kéziratok, valamint furcsa magánélete (a lipótmezei bolondokházában lakott) - nos, mindez nem nagyon segítette elő, hogy életműve teljes egésszé álljon össze. Holott tulajdonképpen sikeres volt. Karinthy Frigyes például nagyra értékelte sajátos humorát, sűrűn teleírt kéziratlapjai pedig úgy működtek a korabeli Budapesten, mint ma a pénzesutalvány: ha Rejtő ezzel fizetett a pincérnek vagy a szabónak, azok elvitték a kéziratot a Nova Könyvkiadóhoz, és ott pénzt kaptak érte. Már csak ezért is, időnként, ha megszorult, szinte „termelte” a kéziratokat. Elmúltak már az idők, amikor Rejtőt a „ponyva!” rikkantással rövid úton el lehetett intézni. Csak az elmúlt évtizedben többféle kiadásban (volt köztük kalóz is) megjelentek népszerű légiós- és kalandKéziratlapjai úgy működtek, mint ma a pénzesutalvány. regényei, amelyek tulajdonképpen a műfaj zseniális paródiái. Megjelentek kevésbé ismert (mert kevés- sbé jó, szerintem) kalandtörténetei meg kabaréjelenetei is. Közöttük találhatók - nagyon finoman fogalmazva - eléggé egyenetlenek is, mint például a Gibson Lavery álnév alatt megjelent Texas Bill, a fenegyerek című kisregény, amin szinte semmi nyoma az igazi rejtői humornak, annyira, hogy ezelőtt tíz évvel, amikor először vált számomra hozzáférhetővé, nem is akartam elhinni, hogy Rejtő írta. Miután 1999-ben eddig kallódó kéziratainak nagy része is megjelent nyomtatásban - Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam címmel -, a Rejtő-fanatikusok örömére most már hozzáférhető, megvásárolható az összes Rejtő. Hála a Holminak, immár életművének utolsó apró darabkái is nyilvánosságra kerülnek, tehát lényegében összeállt az írott Rejtő-kánon. Nincs persze kizárva - éppen fent említett életmódja miatt -, hogy újabb kéziratok kerülnek elő, de a rejtői abszurdot és életérzést nem lehet tovább fokozni. Hol találja meg helyét irodalmi köztudatunkban? Lesz-e reneszánsza? Vagy intellektuális gyilkosság áldozata lesz, azaz nem fogják olvasni? Egy-két éve felvetődött, szobrot kellene állítani neki. Hajói emlékszem, a tervek arról szóltak, Budapesten Rejtő egykori törzshelye, a Japán kávéház (ma írók Boltja az Andrássy úton) előtt-mellett állna a szobor, és a tökmagozó Rejtőt ábrázolná. Lett ebből valami? Egy dolog biztos. Rejtő egészen kivételes, csak rá jellemző módon tudja összehozni saját olvasótáborát. A rajongóknak ez a művein keresztül létrejövő egymásra ismerése egészen egyedi a magyar irodalomban. Társaságban elég egy-egy nevet (Vanek úr, Wendriner Piroska stb.) vagy szállóigét említeni (Az asztalnál négy nemzet képviselői foglaltak helyet...), és a rejtői fordulatok azonnal jó ismerőssé avatnak olyan olvasókat, akik amúgy soha nem látták egymást azelőtt. Ez a mi szimbolikus, cinkos összekacsintásunk Rejtő rongy- gyá olvasott könyvei fölött. Jövőkép 2000 Előremutató példa Újabb kiadvánnyal ad hírt magáról a Selye Kollégium, amely egy nyitott gondolkodású, európai értékrendet valló magyar értelmiségképző elit kiművelését tűzte ki feladatául. A „Láthatadan Kollégium” tudományos potenciálját az a 140 magyar egyetemi tanár, docens és akadémikus alkotja, akik Szlovákia egyetemein oktatnak. Az ő és növendékeik írásait tartalmazza a kiadvány, amely egy-egy szakterület fejlesztési lehetőségeit ismerteti. A gazdaság, az informatika, az oktatás, a kultúra és a tudomány területén belül ismerteti azokat az ugrásszerű fejlődést lehetővé tevő kitörési pontokat, amelyek meghatározóak lehetnek az elkövetkező évtizedekben. A kötetben vázolt ödetek nemcsak a szlovákiai magyarságnak, hanem az egész Kárpát-medence magyar közösségeinek előremutató példákkal szolgálnak, (vk) Jan Híebejk cseh rendező a hazai mozikban is látható Segíts, majd segítek című filmje bekerült a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjért versengő öt alkotás közé. Hogy Jifi Menzel és Jan Svérák után ő is átveheti- e a szobrocskát, az március 25-én derül ki. Képünkön a film két főszereplője, Bólék Polívka és Anna Viskóvá. (CTK-felvétel)