Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-17 / 40. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 17. Felsütött a nap sugára Dunaszerdahely. Ma 18.30-kor mutatják be a Csemadok épüle­tében a Felsütött a nap sugára című hangkazettát, amely a ki­váló népzenegyűjtő, Ág Tibor Kelet-Szlovákiában gyűjtött anyagát adja közre. Szakmai bevezetőt tart Papp Sándor, a Pátria rádió főszerkesztője. A bemutató után táncházzal foly­tatódik a Bihari Kör mai műso­ra, a tapalávalót a budapesti Já­nosi együttes húzza. (ú) Gály Kati Képek című kiállítása Pozsony. Gály Kati Képek című kiállítása hétfőn 17 órakor nyí­lik meg a Pornobanka Vajnorská utcai galériájában. A bemutató kurátora Kiss-Szemán Zsófia. Gály Kati 1974—76-ban a Budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult. Jelenleg festészettel és grafikával foglalkozik, (ú) Gály Kati: Kép SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek sz. 19 A segéd vasárnap 19 ______________________NYITRA______________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: Mandarinszoba (a pozsonyi West Szín­ház vendégjátéka) sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: 102 kiskutya (am.) sz., v. 14, 16, 18, 20.30 OBZOR: A harc mestere (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Gladiátor (am.) sz., v. 17, 20 CHARLIE CENTRUM: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) sz., v. 17 A sebezhetetlen (am.) sz., v. 20.30 Human Traffic (ang.) sz., v. 21 A vörös bolygó (am.) sz., v. 19 Jég és föld között (am.) sz., v. 18.15 Segíts, majd segítek (cseh) sz., v. 17.30 Tájkép (szlovák-cseh) sz., v. 18 Hullámtörés (dán-svéd-francia) sz., v. 20 A menyasszony éjszakája (cseh) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Blöff (am,) sz., v. 16, 18, 20 TATRA: A sebezhetetlen (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: 102 kiskutya (am.) sz., v. 16, 18,20 CÁPITOL: Á harc mestere (am.) sz., v. 15.45,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Apádra ütök (am.) sz., v. 19.30 NFG- 1-FILMKLUB: Szelíd motorosok (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Human Traffic (ang.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Táncos a sötétben (dán-svéd) sz., v. 16.30,19 GALÁNTA - VMK: A sebezhetetlen (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Cool túra (am.) sz. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Charlie angyalai (am.) sz. 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Temetetlen múlt (am.) sz. 18 Eliska, a vadon bolondja (cseh) v. 18 Jövő héten kezdődik Németországban Roman Polanski új filmjének forgatása. A Kés a vízben, a Vámpírok bálja, a Tess rendezője ezúttal a zsidó származású lengyel zongoraművész, Wladislaw Szpilman életét viszi vászonra. A film a német megszállás idejében játszódik. Képün­kön a rendező .és a készülő Zongorista főszereplője, Thomas Kretschmann. (CTK/AP-felvétel) Film készül Giorgio Perlasca életéről - a jeleneteket Magyarországon, eredeti helyszíneken rögzítik Egy igaz ember története filmen A második világháború ide­jén magyar zsidók ezreinek életét megmentő Giorgio Perlascáról készül olasz-francia-magyar kop- rodukciós játékfilm, a forga­tás hétfőn kezdődik meg Bu­dapesten. MTI-TUDÓSÍTÁS A nemzetközi stáb - Alberto Neg- rin rendező irányításával - tíz hé­ten át forgat a magyar fővárosban. A film valamennyi jelenetét Ma­gyarországon, eredeti helyszíne­ken rögzítik. A koprodukcióban közreműködő magyar filmes cég ügyvezetője elmondta, hogy az alkotás két változatban készül: egy kétrészes tévéfilmet, valamint egy körülbe­lül másfél órás mozifilmet csinál­nak. A stáb forgat majd a Nyugati pá­lyaudvaron, a Mikszáth Kálmán téren, a Lőrinc pap téren, a Podmaniczky-palotában, a New York-palotában és -kávéházban, a Vas utcai kórházban, valamint a főváros IX. kerületében, közterüle­teken. A film főszerepét az egyik legnép­szerűbb olasz színész, Luca Zin- garetti játssza. A művész az olasz tévében futó sorozat, a Monta- bano felügyelő közkedvelt címsze­replője. A produkcióban szerepet kap Klaus Maria Brandauer, Erland Josephson, Matilda May, Koós Ol­ga, Cserhalmi György, Stohl And­rás, Szacsvay László, Reviczky Gá­bor, és Rudolf Péter. A film forgatókönyvét Sandro Rulli és Stefano Petraglia írta Enrico Deaglio tíz éve megjelent könyve, A jótett egyszerűsége alapján. A produkció operatőre Stefano Ricciotti, a díszleteket Gárdonyi László, a kosztümöket Gyarmathy Ágnes, a maszkot Forgách Erzsé­bet tervezte, a rendező első asz- szisztense Kolos István. A forgatás után az utómunkákat - a vágást, a hangszerelést, valamint a második világháborús pusztítá­sokat imitáló trükköket - Olaszor­szágban végzik. A film premierjét a ter­vek szerint ez év kará­csonyán tartják. A film premierjét a tervek szerint ez év karácsonyán tartják, a dísz- bemutató Budapesten lesz. Giorgio Perlasca a spanyol polgár- háborúban Franco oldalán harcolt önkéntesként. Az olaszországi so­rozás elől 1943 őszén Budapestre költözött, a spanyol nagykövetsé­gen talált munkát. Perlasca 1944- ben, önmagát spanyol diplomatá­nak kiadva, hamis menlevelekkel több mint ötezer zsidó életét men­tette meg. Emberbaráti cselekedetére csak hosszú évekkel a háború után de­rült fény: 1957-ben néhány ma­gyar zsidó nő Olaszországban vé­letlenül találkozott vele, ők megis­merték megmentőjüket. Magyar színészek is szerepet kapnak a filmben, köztük Stohl András. (Oláh Csaba felvétele) A Nemzet Színésze cím új birtokosa Avar István Ötven éve hunyt el André Gide, az örök lázadó és kutató Egyhangúlag döntöttek MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Avar István lett az új tag a Nemzet Színésze címmel ki­tüntetett művészek társaságában. A Nemzet Színésze cím új birtoko­sáról egyhangúlag döntöttek a sza­vazáson jelenlévők. A kitüntető cí­met Schwajda György, a Nemzeti Színház Rt. igazgatója a közeljövő­ben adja át Avar Istvánnak, házi ünnepségen. A tavaly életre hívott elismerés alapító okirata szerint a Nemzet Színésze cím viselésére a jutalma- zottak életük végéig jogosultak. A címet egyszerre tizenkét szín­művész birtokolhatja. Sinkovits Imre halálával tizenegyre fogyat­kozott idén januárban a kitüntetett színészek köre, ezért választottak új tagot a művészek. A Nemzet Színészei életük végéig havi 500 ezer forintos juttatást kapnak. , A tavaly augusztusban első alka­lommal odaítélt címet Agárdy Gá­bor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Er­zsi, Psota írén, Raksányi Gellért, az időközben elhunyt Sinkovits Imre és Törőcsik Mari kapta meg. Avar István 1931. március 20-án 1966-tól mintegy két év­tizeden át a Nemzeti Színházban játszott. született, Egercsehiben. A Szín­ház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben fejezte be tanulmányait. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színház­hoz szerződött, 1960-tól a Ma­dách Színházban, majd 1966-tól mintegy két évtizeden át a Nemze­ti Színházban játszott. 1985-ben újra a Madách Színházban szere­pelt. Játszotta egyebek között Tennessee Williams A vágy villa­mosa című darabjának Stanley szerepét. García Lorca Yermajában Jüant, az Anna Karenina című da­rabban Vronszkijt, a Bánk bánban Tiborcot alakította. Mrozek Emig­ránsok című művében XX szere­pét, Weiss Hölderlinjének címsze­repét játszotta. Színpadra lépett számos Shakespeare-darabban, Előkelő színpadi darabokban és számos magyar filmben is szere­pelt. (Archív felvétel) így például játszotta Lear királyt, a Troüus és Cressidában Ulyssest, az Ahogy tetszik című vígjátékban a száműzött herceget. Megformálta Giordano Bruno karakterét Maró- ti Lajos Az utolsó utáni éjszaka cí­mű drámájában. Az Apa volt Pi­randello Hat szerep keres egy szerzőt című darabjában. Az Örömszülők című vígjátékban Abe Dreyfus szerepében nevettette meg a közönséget. Számos magyar filmben is szere­pelt. Első filmjében, a Vasvirágban (1958) már főszerepet játszott, Gelléri Andor Endre szebb élet után sóvárgó hősét formálta meg. Ő volt az Isten őszi csillaga (1962) tragikus sorsú agrármérnöke, a Hideg napok (1966) tizedes figu­rája, a Szegénylegények (1965), a Tiltott terület (1968) drámai hőse, a Falak (1967), a Szemüvegesek (1969) mai problémákkal foglal­kozó értelmiségi alakja. Szatirikus hangvételű szerepeket játszott a ti­los a szerelem (1965), a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét...? (1979) című filmek­ben. Játszott továbbá a Gyalog a mennyországba, a Két emelet bol­dogság, az Oldás és kötés, vala­mint az Égi bárány című filmekben is. Alakított történelmi hősöket és különös, mai hangvételű filmek fi­guráit. Végig az igazságért élt MEGEMLÉKEZÉS A XX. század első felének nemcsak írásművei, hanem egész személyi­sége révén is egyik leghatéko­nyabb és legelevenebb írója volt, aki a legtöbb új eszmével és áram­lattal gazdagította a századforduló irodalmát - írja róla az MTI mun­katársa. Amit írt, az senki számára nem volt közömbös. Nagy művelt­ségével, mélyen átérzett és gyako­rolt humanizmusával szélesebbre tárta a francia szellemi élet kapuit, és külföldi remekművek fordításá­val is gazdagította a franciák szel­lemi horizontját. Ötven évvel ezelőtt, 1951. február 19-én hunyt el André Gide, akit francia értelmiségiek valamikor a „legjelentősebb kortársuknak” te­kintettek. 1869. november 22-én született Párizsban. Apja protes­táns, anyja katolikus volt. E kétféle szellemi örökség is hozzájárulha­tott pályájának alakulásához, de még inkább a puritán nevelés, amelyben hamar megözvegyült anyja részesítette az ifjút. Ez az el­lentmondásokkal teli kettősség egész életén át elkísérte és tükrö­ződött írásaiban. Miután sikerült megszabadulnia Mallarmé és a szimbolizmus befo­lyásától, első regényében, az Im­moraliste-ban (Meztelen, 1902) a jón és a rosszon túllépő új erkölcs­tannal kísérletezett. Ez a kettős­ség, a habozás az élet két véglete, az emberi sors és az emberi képes­ségek kudarcai és diadalai között, Gide életét és munkásságát szinte haláláig elkísérte. Míg egyfelől nem egy művében a legszélsősége­sebb hedonizmust hirdette, addig másfelől sohasem tudott elszakad­ni egyéni, egyszerűsített istenhité­től, amiben nemegyszer Ady End­re ellentmondásaira emlékezte­tett. „Csak az extrém gyakorol ha­tást rám” - mondta egy alkalom­mal a félénknek, zárkózottnak, be­tegesen idegesnek és nárcisztíkus- nak tartott író. Gide, aki 1895-ben feleségül vette unokahúgát, Madeleine Ron- deauxe-f, a múlt század húszas éveiben nyíltan hirdette másságát. Irodalmi alkotásain vezérfonalként vonul végig az igazság örökös kuta­tása és a lázadás a történelem, er­kölcs, társadalom és egyház ellen. „Nem a nyugalom, a megbékélés és a lelki biztonság volt fontos a szá­mára, hanem a nyugtalanság, az al­kotói kétkedés és a szüntelen közelí­tés az igazsághoz” - állapította meg róla Thomas Mann. Munkásságáért 1947-ben irodalmi Nobel-díjjal tün­tették ki. FELHÍVÁS A Csemadok Rimaszombati Terüle­ti Választmánya, a Pódium Színházi Társaság és a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége meghirdeti a X. Tompa Mihály Vers- és Próza­mondó Versenyt. A versenybe a vers- és prózamon­dás kategóriába minden versenyző két szabadon választott verssel, il­letve prózával nevezhet be. A verseny kategóriái: I. kategória: az alapiskolák 1-3. osztályos tanulói II. kategória: az alapiskolák 4-6. osztályos tanulói III. kategória: az alapiskolák 7-9. osztályos tanulói IV. kategória: a középiskolás diákok V. kategória: egyetemisták, felnőt­tek (99 éves korig) VI. kategória: énekelt versek - 15 éves kortól egyénileg vagy 2-4 fős csoportokban. A verseny fordulói: A verseny négyfordulós: 1. Osztály-, iskolai és szükség sze­rint körzeti fordulók, amelyeket az iskolák és a Csemadok területi vá­lasztmányai szerveznek meg. 2. A járási fordulók megvalósításá­nak határideje: 2001. március 10. 3. Kerületi fordulók, megvalósítási határidejük: 2001. március 31. 4. Az országos elődöntő és döntő kétfordulós, helyszíne Rimaszom­bat, időpontja 2001. április 26-29. A járási és kerületi versenyeket a Csemadok területi választmányai szervezik, a jelentkezési lapok is a Csemadok területi választmányain szerezhetők be, ahol bővebb infor­mációkkal a területi titkárok szol­gálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents