Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-05 / 29. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 5. Gazdaság és fogyasztók ¥1 Az év elejétől újabb lépéssel kerültünk végre közelebb a némileg magasabb nyugdíj esélyéhez Magasan száll a Ceské Aerolínie légitársaság Izmosodik a kiegészítő forma Pozsony. Nyugat-Európában azért élnek jobban a nyugdíjasok, mert több forrásból származik a jövedelmük. A több pilléres nyugdíjrendszer nálunk is cél és az idei év elejétől egy kis lépéssel újra közelebb jutottunk hozzá. TUBA LAJOS A mainál komolyabb nyugdíjat biztosító rendszer lényegében három pillérből áll. Az alapnyugdíj az ígért nagy reform ellenére, amikor már részben saját számlánkra fogunk takarékoskodni, mindig is szerény keretek között marad. Ezért találtak ki hozzá különféle kiegészítéseket. A legegyszerűbb megoldás az életbiztosítók által nyújtott nyugdíjbiztosítás. Itt a befizetett pénzünket befektetik, majd ha lejár a megegyezett idő (ez lehet a nyugdíjkorhatár is), a felhalmozódott összeget visszakapjuk. Az összeg nagysága a befizetésünktől és a biztosító ügyességétől függ. E két tiszta megoldás közé ékelték be harmadik pillérként az ún. járulékos nyugdíjat. Itt az állam is besegít, de ennek fejében a biztosítók csak megkötésekkel fektethetik be a pénzünket. Az állam segítsége abból áll, hogy a biztosításra befizetett összeget levonhatjuk az adóalapból, illetve ha a munkaadónk is fizet a számlánkra, a béralap 3 százalékáig ő is költségként számolhatja ezt el. Az idei év elején életbe lépett változás lényege, hogy ezentúl már nincs szükség a Az összeg nagysága a befizetésünktől és a biztosító ügyességétől függ. munkaadónk beleegyezésére, ha járulékos nyugdíjbiztosítást szeretnénk kötni. Az egyéni megoldás egyeden hátránya, hogy a munkaadónk vonakodása esetén az említett 3% nem gazdagítja a számlánkat. Szintén változás, hogy ezentúl az állami alkalmazottak és a magánvállalkozók is köthetnek járulékos biztosítást. A befizetett pénzünkkel a biztosító törvényben megszabott keretek között gazdálkodhat. Korládanul Az idős emberek számára ugyan már nem jelent megoldást a járulékos nyugdíjbiztosítás, azonban a 45 év alatti korosztály számára jelentős segítség lehet (Archív felvétel) csak állami értékpapírba fektethet. Ezenkívül például a beszedett összeg 10 százalékát befektetheti egy olyan cégbe, amely szerepel az alapítói között, vagy pedig az alkalmazottai után elvezeti a béralap említett 3%-át. A pénzét különféle vállalati vagy banki értékpapírokban, ingatlanokban is tarthatja, sőt kölcsönöket is adhat, de ezek részarányát is előírások szabályozzák. Végezetül a járulékos nyugdíjbiztosítások vagyonát kezelő cégek a hasznot kénytelenek visszaforgatni a biztosítóba, ók jutalékként a kezelt összeg 3%-át kapják. Nézzük meg tehát, hogy milyen a helyzet a járulékos nyugdíjbiztosítás terén hazánkban. Jelenleg négy ilyen biztosító létezik, ezek 170 ezer klienssel, az aktív lakosság 8 százalékával rendelkeznek. A havi átlagbefizetés 798 korona, ebből a munkaadó áll 421 koronát, a fizetésekből átlagban 377 koronát vonnak le. Eddig országszerte kétezer ember kap járulékos nyugdíjat, átlagosan havi 855 koronát. Az illetékesek arra számítanak, hogy az év elején bevezetett változások hatására idén 130 ezer új kliens lép be a rendszerbe. Annak, hogy a járulékos biztosítás egyelőre nem nevezhető általánosan elteijedtnek, több oka is van. Azon kívül, hogy olyan komoly csoportok, mint az állami alkalmazottak és a magánvállalkozók eddig el voltak zárva ettől a lehetőségtől, mindenképpen politikai okokat is kell keresnünk. A járulékos nyugdíjbiztosítás bevezetésekor, 1996-ban négy biztosító kért működési engedélyt, de a Kozlík-féle pénzügyminisztériumtól három évig csak egy kapta meg: a DDP Tatry-Sympatia. Az okot hivatalosan nem tudjuk, ma csak annyival vagyunk okosabbak, hogy az említett biztosító pénzét kezelő VSP Tatry többségi tulajdonosa a HZDS ismert politikusa, Dusán Macuska volt. 1998 után pedig újabb három biztosító indult, de nyílt titok volt, hogy ezeknek is különféle feltételeknek kellett megfelelniük az engedély megszerzéséhez. így azután a pénzét féltő egyszerű ügyfélnek minden oka megvolt arra, hogy inkább kivárjon. Néhány hónapja azonban ezen a téren is komoly mozgások indultak meg. A VSP Tatryba belépett a holland TBI Holding. Ennek részleteiről még keveset tudni, az viszont tény, hogy a céget a középeurópai biztosítási piacra való betörésre hozta létre a német Deutsche Bank, az izraeli Kardan és jelen van benne az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. A járulékos nyugdíjbiztosítási piacon megjelent másik komoly szereplő a Tatra Banka, amely a DDP Horizonttal kötött stratégiai megállapodást. Itt már a részletekről is többet tudunk. A DDP Horizont az elmúlt években felélte az alapítóitól kapott 120 millió koronát. ígéretük szerint a biztosítottak pénzéhez nem nyúltak, az a tervezett ütemben szaporodik (értelemszerűen a probléma abból akad, hogy mivel kevés a biztosított, a 3%-os jutalék nem elég a cég működtetéséhez). A Tatra Banka belépése ezekre a problémákra jelentene megoldást, továbbá lehetőséget adna egy, a létszám növelését célzó kampányra. Sőt, a négy jelenlegi járulékos nyugdíjbiztosítót érintő fúziók lehetősége is felmerült. A Tatra Banka a Horizontot a DDP Stabilitával vonhatná össze, ennek már most is szolgáltatásokat nyújt. Sőt, kiderült, hogy tárgyalásokat folytat a DDP Lipa egyik alapítójával, a Szlovák Biztosítóval is, amiből megfigyelők a harmadik járulékos nyugdíjbiztosító iránti érdeklődésre következtetnek. Az említett három biztosító az előbb említett okok miatt jóval kisebb a DDP Tatry-Sympatiánál. Egyébként a TBI Holdingról is kiderült, hogy a DDP Lipa alapítóival folytat tárgyalásokat. A járulékos nyugdíj- biztosításon belül megindult mozgások végre reményt adnak arra, hogy a nyugdíjrendszer újabb eleme válhat azzá, amivé eredetileg tervezték, válhat olyan forrássá, amely egykor majd hozzájárul a nyugdíjkori tisztességes jövedelem megteremtéséhez. Az osztrák befektetéseknek fele tavaly a Közép-kKlet-Európába irányult. A beruházások 45 milliárd schillingre rúgnak Több nagy beruházást valósítottak meg MTI-HÍR Bécs. Az osztrák cégek külföldi beruházásai tavaly 45 milliárd schillinget tettek ki, s ezek közel a fele a közép-kelet-európai térségben, legnagyobb mértékben Magyarországon valósultak meg - derül ki a tekintélyes Bécsi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) közzétett adataiból. Ausztria külföldi beruházásai 2000 végén összesen 278 milliárd schillingre rúgtak, szemben az 1999 végén jelentett 233 milliárddal. Az egyes térségeket illetően egyelőre csak a múlt év első félévi adatai állnak rendelkezésre, de ezek azt mutatják, hogy az új beruházásoknak közel fele a közép-kelet európai reformállamokra esik. A tavalyi növekedés egyben véget vetett annak a stagnálásnak, amely a keleti közvetlen beruházások terén 1997 óta volt tapasztalható. Jan Stan- kovski, a WIFO szakértője ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a fellendülés azzal függ össze, hogy több nagy beruházást sikerült megvalósítani, az ausztriai cégek reagáltak az EU küszöbön álló bővítésére, továbbá Csehországban és Szlovákiában az eddiginél bővebb támogatást adtak a külföldi beruházásoknak. Ausztria közép-kelet-európai bebefekteté- seinek sorában az első helyen Magyarország áll 1,9 milliárd schil- linggel, második és harmadik helyen Csehország és Lengyelország következik. A befektetések 34%-a irányult az Európai Unióba, s ebből a legnagyobb rész (4,3 milliárd) Németországba. Az osztrák cégek összesen 228 ezer embert foglalkoztatnak külföldön, közülük 133 400 főt a reformállamokban. 2000-ben mintegy 15 ezer osztrák részesedéssel működő külföldi céget tartottak számon, ezek közül 12 ezer van a közép- kelet-európai országokban. A tavaly eszközölt új külföldi befektetések az osztrák GDP 1,6%-át, a teljes beruházási volumen a GDP 9,8%-át tette ki. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kgr liter, darab) 5 hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 150,00 169,70 101,60 77,50 3,90 16,50 29,60 20,00 1,33 27,00 Nagyszombat 180,94 171,01 91,96 73,57 3,74 14,59 31,48 19,24 1,45 24,35 Trencsén 175,77 170,54 92,14 79,47 3,89 14,73 30,60 17,41 1,40 25,71 Nyitra 191,48 182,62 93,69 75,38 3,87 15,88 32,18 21,58 1,47 24,96 Besztercebánya 192,97 184,82 98,37 73,08 3,27 16,04 29,61 19,75 1,24 23,95 Zsolna 180,60 175,40 90,96 78,70 4,14 16,58 30,14 17,24 1,46 26,02 Kassa 199,48 193,84 98,59 78,11 3,63 15,61 31,41 19,49 1,30 24,71 Eperjes 184,20 178,03 93,00 75,70 3,75 16,49 29,27 19,59 1,54 23,97 Szlovákia 181,93 178,25 95,04 76,44 3,77 15,80 30,54 19,29 1,40 25,08 Rekordévet zárhattak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A Ceské aerolínie (CSA) légitársaság 2000-ben ragyogó évet zárt: 27 repülőgépe tavaly 2,46 millió utast szállított és 16,9 milliárd koronás forgalom mellett 0,56 milliárd korona nettó nyereséget könyvelhetett el. „A tavalyi gazdasági eredmény már csak azért is nagyon értékes, mert az üzem- anyagárak alakulása és a dol- lár/korona árfolyam nem kedvezett nekünk” - közölte Miroslav Kula, a CSA elnöke. Bár a 2000-re vonatkozó adatok még csupán előzetes információk, mégis kitűnik: a tavalyi nettó nyereség tízszeresen meghaladja az 1999-es profitot. Szakértők szerint a 2000- es profit akár meg is duplázódhatott volna, ha az üzemanyagárak az 1999-es szinten maradtak volna. A CSA 2000 elején lecserélte az öreg TU 154-es gépeket a korszerű Boeing 737-ekre, a géppark össz- létszáma azonban változatlan maradt. A CSA tavaly októberben elkötelezte magát a SkyTeam-cso- port mellett, melynek tagja az Air France, a Korean Air, az amerikai Delta és az Aero Mexico. (MfD) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Magyarország turisztikai mérlege Budapest. A turizmus olyan dinamikusan fejlődik, hogy az innen származó állami plusz bevételek más ágazatok támogatását is lehetővé teszik - mondta Lasz- tovicza Jenő, a magyar Országos Idegenforgaími Bizottság elnöke. Míg 2000 első tizenegy hónapjában Magyarországon a turisztikai deviza bevételek 16%- kal növekedtek, miközben a hasonló kiadások 1999 egészéhez képest is csökkentek. Az első 11 hónapban az idegenforgalmi bevétel értéke 3,455 milliárd eurót tett ki, míg a kiadás összege 1,062 milliárd euró volt. (MTI) Szlovéniában terjed a mobiltelefon Ljubljana. Szlovéniában már minden második embernek van mobil telefonja. A maroktelefonok népszerűsége különösen tavaly nőtt jelentősen az 1,9 milliós lélekszámú országban, amikor egy csapásra a kétszeresére nőtt a mobil telefonok tulajdonosainak száma, ma már így több mint egymillió szlovénnak van maroktelefonja. A maroktelefonok tulajdonosai tavaly több mint egymilliárd percet beszéltek készülékeiken egymással. (MTI) Rövidebb munkahét Franciaországban Párizs. A 35 órás munkahétről szóló törvény hatályának első évében a munkaidő-csökkentésben részesülő dolgozók száma 2,74 millióról 4,87 millióra nőtt. Heti 35 órát dolgozott az időszak végén a francia alkalmazottak 28,8 százaléka. Jelenleg a bérből és fizetésből élő franciák átlagosan heti 36,76 órát dolgoznak a fizetésükért, 4%-kal kevesebbet, mmt tavaly januárban. A minisztérium szerint egy év alatt 262 602 ezer munkahelyet sikerült teremteni a törvénynek köszönhetően. (MTI) Légiháború Ausztriában Bécs. Ausztriában folytatódik a légitársaságok vezetői közötti háború: miután az AUA bejelentette, hogy megszerezte a Lauda Air többségi résztulajdonát, Niki Lauda közölte, hogy pert indít az AUA ellen, mert a Lufthansa az AUA kérésére a vásárolt részesedésre hamis árat nevezett meg. Az AUA az állítást nyomban cáfolta. (MTI) A HP eredményei Szlovákiában Pozsony. A Hewlett-Packard Slovakia az elmúlt pénzügyi évben 19,5 millió dolláros, vagyis mintegy 975 millió koronás forgalmat ért el - nyilatkozta Milan Prypon, a cég igazgatója. Növekedésük, dollárban számolva, az előző évhez képest elérte a 15%- ot. Legsikeresebb termékeik közé a HP DeskJet 610-es tintasugaras nyomtató tartozik, (ú) Létszámleépítés a General Electricnél New York. A vegyes ipari profilú General Electric a következő két év során akár 75 ezer álláshelyet szüntet meg, a jelenleginek a 15%-át. A létszámcsökkentés a 120 ezres létszámú Honeywellel való egyesülésre vezethető vissza: a General Electric a Honeywell állományának 42%-ától, azaz legalább 50 ezer alkalmazottól akar megválni. A General Electric a legnagyobb vegyes profilú amerikai elektronikai és villamosgépgyártó cég. (MTI) Élénkülő amerikai autóeladások Detroit. Az amerikai autóeladások januárban - legalábbis decemberhez képest - meglepő élénkülést mutattak, de elemzők és autógyártók továbbra is óvatosak az egész évi kilátásokat illetően. Elemzői várakozások szerint az egész évre vetített értékesítés januárban több mint 17 millió jármű volt, ami elmarad a tavaly januári 18,8 milliótól. (MTI) Felfutóban a wap típusú szolgáltatás Pozsony. A Globtel mobiltelefon-szolgáltató alig három hónapja működteti az Internethez hasonló wap-szolgáltatását, és az 50 ezer potenciális használó közül 19 ezer már el is kezdte használni. Naponta átlagban 206 új felhasználó aktiválja a szolgáltatást - jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Pavol Lancaric, a Globtel vezérigazgatója. A legtöbben (28 %) Nyugat- Szlovákiából vannak, Pozsony, Közép-, valamint Kelet-Szlovákia részesedése 45 százalék. A wa- pozók 45 százaléka 25 és 34 év közti, 38 %-uk pedig a 18 és 24 év közti korosztály tagja, (tuba) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. február 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,740 Magvar forint (100) 16,487 Angol font 68,755 Német márka 22,364 Cseh korona 1,256 Olasz líra (1000) 22,590 Francia frank 6,668 Osztrák schilling 3,179 Japán ien (100) 40,418 Spanyol peseta (100) 26,288 Kanadai dollár 31,152 Svájci frank 28,525 Lengyel zloty 11,563 USA-dollár 46,505
