Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-03 / 28. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 3. Családi Kör A jó kondíció és a munkabírás alapja a pihentető alvás. A szervezet regenerálódik, energiával töltődik fel. Segítenek az álmok ÖSSZEÁLLÍTÁS óra sem működik, ha nem húzzuk fel, vagy nem teszünk bele elemet. Mi emberek sem „üzemelünk” tökéletesen, ha nem aludtuk ki magunkat. Érdemes tisztázni, milyen is az alvás. Ez az éjszaka első harmadában a legmélyebb. Ilyenkor nehéz felébreszteni bennünket, ha mégis sikerül, zavartak vagyunk. Hajnal felé gyakori, spontán ébredések tarkítják álmunkat. Ebben az időszakban könnyen felébredünk. Az alvás folyamatába ékelődik be egy minőségileg másfajta alvásállapot: ez az álomfázis, vagy szaknyelven RÉM alvás. Ekkor a szemmozgásunk gyors, kilencven percenként álomfázisok lépnek fel. Álmaink váltakozó időtartamúak: az első szakaszban mindössze 5-10 percesek, a második szakaszban már 10-15 percig tartanak, végül hajnalban akár 20-30 percesek. Minden éjjel álmodunk, akkor is, ha nem emlékszünk rá. Azt tudják az alváskutatók, hogy milyen agyi folyamatok idézik elő az álmodást, de hogy az álmodásnak milyen szerepe van, arra még nincs megnyugtató válasz. Feltételezések szerint az álmok segítenek a pszichés konfliktusok feldolgozásában, törlik a felesleges emlékeket, illetve rögzítik a fontosakat. A RÉM fázisok érdekesek és titokzatosak. Annyi bizonyos, hogy ezek idézik elő a hangulat javulását. Sajnos hangulatjavító hatásuk el is romolhat, sőt, depresszióban előfordul, hogy hangulatrontó hatásba megy át: fokozza a depressziót. Hogyan pótolhatjuk a tartós álmatlanságot, illetve alváskimaradást? A tudomány mai állása szerint nincs olyan szer, amely az alvást pótolná. Vannak ugyan különféle élénkítő szerek, amelyek időlegesen „feldobják” a szervezetet, de pihenést csak az alvás ad. Például kamionsofőröknek szokták ajánlani, ha fáradtak, hogy igyanak meg egy kávét, és aludjanak húsz percet. Mire a kávé hatni kezd, felébrednek, és frissek lesznek. De igazán jól csak akkor tudnak dolgozni, ha mélyalvásban kialusszák magukat. Hány órát ideális aludni? A salernói iskola tanítóinak bölcseleté szerint „hat órát aludni elég fiatalnak, öregnek, hetet a restnek is alig engedünk, nyolcat senkinek”. Elméletileg az átlag a napi nyolc óra, de ennél kevesebbet - csupán hat-hét órát - alszunk még akkor is, amikor többre lenne lehetőségünk. Az alvás utolsó két órája következménymentesen nélkülözhető. Aki rendszeresen hat órát alszik, ha időnként álmos is, általában fitt és képes gondolkodni. Az alvásigény természetesen egyénileg változó. Ha túl keveset, vagy ha túl sokat alszunk, mindkettőnek ugyanaz a következménye: álmosak leszünk. Mi történik, ha valaki rendszeresen kialvatlan? Ez az állapot kórosan befolyásolja az immun- rendszert és a gondolkodási képességet. Kísérleti állatokat sokáig nem hagytak aludni. Egy idő után az immunrendszerünk csődöt mondott, érdekes módon az egyébként ártalmatlan baktériumoktól kaptak fertőzést. Ez is azt bizonyítja, hogy a mélyalvás során felszabaduló hormonok immunserkentők. Gyakran panaszkodunk: „olyan fáradt voltam, hogy elaludni sem tudtam!” Ez a leggyakrabban szellemi kimerültség esetén fordulhat elő, illetve akkor, ha rendszeresen rosszalvó valaki. Ez hat a másnapi gondolkodására, hangulatára. Megszakíthatja az éjszakai nyugodt pihenést az is, ha felébredünk pisilni, inni, vagy ha horkol a társunk. Nincs nagy baj, ha rendszeresen ugyanabban az időben ébredünk fel, ehhez hozzászokik a szervezet biológiai órája. Ha a hálótársunk horkol, azt viszont el kell viselnünk. Sajnos erre még nem találtak igazán jó megoldást. Lehet külön szobában aludni (feltéve, ha van), bár ez eltávolíthatja egymástól a házastársakat. Lakást sem kell cserélni, és némileg egyszerűbb, ha előbb alszunk el a horkolónál. „Egész éjjel zakatolt az agyam!” - panaszkodunk néha. Gyász, fájdalom esetén ez természetes, általában rendeződik a probléma. Hiába jönnek éjjel a legjobb gondolatok, azért törekedni kell rá, hogy ne így legyen. Lehetőleg napközben próbáljunk időt szakítani az elmélkedésre és feladataink átgondolására. Ha az éjszaka kellős közepén felébredünk, és mégsem megy az alvás... ne erőltessük! Ez ugyanolyan, mint a szex: parancszsóra nem működik. Ilyenkor tilos az ágyban forgolódni. Ha már 15 perce ébren vagyunk, inkább keljünk fel, és keressünk valamilyen más, nem túl fárasztó, hasznos elfoglaltságot. Ne maradjunk a hálószobában, lényeges, hogy fel kell kelni. Később az álmosság jön magától, vagy ha mégsem, akkor kevesebbet alszunk. Szedjünk-e altatót? Az orvos mindig az egyénre figyelve dönti el, hogy szükségünk van-e rá vagy sem. Jó, ha tudjuk: altatót szedni általában 2-4 hétig szabad, ezen túl kialakulhat a függőség. Az altatószerrel előidézett alvás nem egyezik meg a természetes alvással. Cs. L. Mennél kevesebb napfény ér bennünket, annál lassabban és rosszabbul működik a szervezetünk Rosszkedvűnk oka - a fényhiány FELDOLGOZÁS emberek hatvan százaléka ősszel és télen olyan egészségi problémákra panaszkodik, amelyekre nyáron ügyet sem vet. Fáradtságról beszélnek, fogytán az energiájuk, az összpontosítás óriási erőfeszítésükbe kerül. A hangulatuk pocsék, levertek, novembertől márciusig rosszkedvűek, morcosak, édességgel, főleg csokoládéval és finom falatokkal igyekeznek javítani közérzetükön, kárpótolni magukat. Tavasszal aztán azt tapasztalják, hogy a depressziójuktól ugyan nem szabadultak meg, viszont felszedtek néhány kilót. Más az, ami hiányzik. A fény. Az ókorban is tudták, hogy a télen jelentkező panaszok és a kevés világosság között összefüggés van. Feljegyzések bizonyítják: ilyenkor napfürdőt javasoltak a betegnek. Mennél kevesebb napfény ér bennünket, annál lassabban működik a szervezetünk, főleg az agy veszélyeztetett. A szív lassabban ver, tehát nem hajtja kellőképpen a vérkeringést, a vese is lustábban dolgozik, így a szervezet nehezebben szabadul meg a mérgektől, az ízületek - főleg a térd - sem szeretik a téli szürkületet - kevesebb tápanyaghoz jutnak. Szubszindromális idénybetegségnek nevezték el azt a nyavalyát, amely alvászavarokat, hangulat- változást idéz elő, az embernek semmihez nincs kedve, még a szexhez sem. A tünetek néha oly mértékűek, hogy lehetetlenné teszik a mindennapi életet. Az orvostudomány csak 1980 óta foglalkozik komolyabban ezzel a diagnózissal, amely főleg a nőket sújtja. (A betegek négyötöde nő.) A panaszok megszüntethfetők. Fénnyel. A fénysugarak az ideghártyára - a retinára - esnek, onnan idegpályákon jutnak el az agyba, ahol a „biológiai óra” található. A kapott információk „feldolgozása” utána szervezet megkezdi a melatonin nevű hormon termelését (ha kevesebb a fény, többet, ha több, kevesebbet), amelyet éj-hor- monnak is neveznek. Ennek a mennyisége például éjszaka tízszer annyi, műit nappal. Mialatt a szervezetben emelkedik az éjhormon szintje, fokozatosan lassulnak az idegrendszer funkciói, csökken a testhőmérséklet - elál- mosodunk. Egyszerűen: amikor kevés fényt kapunk, agyunk olyan információt kap, hogy eljött az alvás ideje, s kényszerít a lefekvésre, csakhogy nekünk dolgozni kell - mert nappal van. Ez a rendezetlenség váltja ki fáradtságérzetünket, ingerültségünket. Ezt csak fokozza a szervezet alacsony szerotonin-szintje (amely anyag a jókedv felelőse). Ha kevés a szerotonin, rossz a kedvünk. De keveseknek adatik meg, hogy mindig oda utazzanak, ahol süt a nap, nyár van. Téli rosszkedvűnkön kevésbé költséges módon is javíthatunk. A gyógymód abból áll, hogy a paciensek naponta bizonyos időt töltenek intenzív - ám biztonságos - fényforrás közelében. A fényfürdőre a legideálisabb a virradat előtti óra és a késő délután. A kezelést ajánlatos az egész téli szezonban alkalmazni. Akármilyen fény erre nem alkalmas (látáskárosodást okozhatna). A fototerápiában fehér, fluoreszkáló fényt használnak, olyan lámpákat, amely kiszűri az UVA- és UVB-su- garakat, s erősségük 2500-10 000 lux között mozog. (Összehasonlításként: verőfényes nyári napon a fényerősség 80-110-110 000 lux közötti.) A legjobb 10 ezer lux erősségű fényforrás közelében tölteni napi fél órát, ügyelve arra, hogy a fény eljusson a szembe (tehát nem lehunyt szemmel, de nem kell egyenesen a lámpába nézni). A lámpa mintegy 25 Centire legyen az arctól. A fototerápia csakis speciális, kifejezetten erre a célra gyártott fényforrásokkal engedélyezett. A szemet nem károsítja - feltéve, hogy az előírásoknak megfelelően használják. Késő esti órákban nem ajánlatos az alkalmazása, mivel álmatlanságot okoz. Fényterápiára alkalmas lámpák nálunk is kaphatók, de otthoni használatukat beszéljük meg az orvossal. (AZ) ORVOSI TANÁCSOK Segítek megtalálni a megfelelő sebészt Benőtt köröm jeligére: „A fiam nagylábujjával van gond, mivel a köröm állan- ■ dóan nyomja a bőrt, a húst az ujján. Nem tud focizni, mivel a futballcipő nagyon nyomja az ujját. A sebész felvágta az ujját, de miután begyógyult a seb, a probléma kiújult. Később azt tanácsolták neki, menjen pedikűrre. Azóta rendszeresen jár, de az is csak ideig-óráig tartja rendben, aztán újra kiújul a fájdalom." I A benőtt köröm nem tartozik a súlyos betegségek közé, de így is nagyon kelle- • metlen, főleg ha ki-kiújul. A pedikűr során remélhetőleg elmagyarázták a lábápolás alapvető szempontjait, a megfelelő lábbeli kiválasztását, a helyes körömnyírás fontosságát (a lábon ne ívben, hanem egyenes vonalban vágjuk le a körmöt). Arról nem írt, hogy az ortopéd talált volna valamilyen alaki rendellenességet a lábon vagy lábujjon, ezért feltételezhető, hogy ilyen oka nincs a panaszok ismétlődésének. A deformitások ugyanis előidézhetik a körömlemez szabálytalan növekedését. Ha esetleg valamüyen gombás megbetegedés okozza a gondot, akkor ennek kezelése bőrgyógyászra tartozik és elég hosszadalmas. Legtöbbször a köröm egyszeri eltávolítása lehetővé teszi, hogy az újonnan kinövő köröm már szabályosan fejlődjön, de ha a kiváltó ok ismétlődik - pl. nem megfelelő futballcipőt újra a lábára húzza, vagy túl korán kezd el újra edzésre járni, akkor a panaszok is ismétíődhetnek. Segítek megtalálni a megfelelő sebészt, s ha eljutnak a rendelőjébe, akkor beszéljék meg a probléma sportorvosi vonatkozásait is. Szigorúbbak a szabályok Jelige: Megbénult a kislányom. „A kislányom 5 perc alatt megbénult. ■ Amíg fürdőben volt, nem írtak elő pelenkát, nem voltunk jogosultak rá, de már nem bírtuk anyagilag. Mindenki nagyon sajnált minket, mindent megpróbáltunk, de nem tudtunk semmit elintézni. Most hazajöttünk, visz- sza kellene mennünk, de az egyik orvos nem írja alá a papírt. Amíg kórházban voltam a kislánnyal, leállították a gyerekekre a pénzt is. Én rokkant vagyok, a férjem nem kap egy koronát sem. Egy csomag pelenka 600 korona. Amit kaptunk, az két hétre sem elég. Minden pénzünket gyógyszerekre és vitaminokra költöttük. Azt is mondták, hogy vegyünk stimulátort és biolámpát, de nincs miből. Amit lehetett, már mindent eladtam. Segítsenek, kérem." » Levelét és a mellékelt leleteket nagyon sokszor átolvastam és a szomorúságon va- • lamint az együttérzésen kívül sajnos a tehetedenség miatti elkeseredettség is megrázott. A vonatkozó jogszabályok ugyanis tényleg megnehezítik a hathatós segítségnyújtást. A kislánya betegsége egy idegrendszeri gyulladás következménye, súlyosabb esetei sokszor tragikusan végződnek. A zárójelentések alapján az orvosilag lehetséges és szükséges kezelés szakmailag kifogástalan volt. Hogy a betegség csak részleges bénulással végződött, esélyt ad a további rehabilitációra. A rehabilitáció is akkor a leghatásosabb, ha minél intenzívebb, és a betegség kezdete után minél hamarabb elkezdik, ez szintén megtörtént, és bizonyos javulást el is értek. Az intézeti kezelés során a beteg mind a gyógyszereket, mind az egyéb eszközöket a kórháztól kapja, ezért nem jogosult ambuláns receptre kiállított gyógyszerre, vagy más, utalvány útján beszerezhető egészségügyi eszközre. Az egészségügyi intézmények anyagi helyzete viszont ennek betartását sokszor lehetedenné teszi. Nagyon jó, hogy a kezelés elején ön is jelen lehetett a rehabilitációnál és föltétienül folytatni kell otthon is. Azért írom, hogy otthon, mert a gyógyfürdőben lehetséges kezelés időtartama is véges, s nehezen tudom elképzelni, hogy egy kis faluból naponta ingázzanak a legközelebbi rehabilitációs munkahelyre. A gyógyszerekkel kapcsolatosan tömör leszek. Beszéljék meg a neurológussal, hogy mi az elengedhetelenül fontos, és ne próbálkozzanak nem bizonyítottan hatásos szerekkel. Ugyanez érvényes az elektromos stimulá- lásra és fototerápiára is. Lehet, hogy az Új Szó olvasói között, vagy környezetükben van valaki, aki kölcsön tudná adni, de ezeknek az eljárásoknak a hatása e betegség gyógyításában még nincs egyértelműen bizonyítva. Havonta 60 darab pelenkanadrágra és 30 betétre jogosultak. Nagyon fontos, hogy a felfekvések megelőzésére szükséges eszközöket és kenőcsöket is Dr. Balázs Ferenc A szerző a komáromi Medicina rendelőintézet kardiológusa és belgyógyásza előírja orvosuk. A szociális helyzetükkel kapcsolatosan a járási hivatal szociális osztályához kell fordulni. Férje számára talán bizonyos megoldást jelenthetne, ha a gyermekük házi ápolására ő kapna segélyt, de a vonatkozó előírások ebben az esetben is szigorúbbak, mint még a múlt évben. A legjobb az lenne, hogy mire ezek a sorok megjelennek, kislánya már járna, még ha segítséggel is. Bízom benne, hogy e sorok olvasói között is akadnak majd, akik segítenek. Angiográfia szükséges Nyaki érszűkület jeligére. „Tavaly többször megszédültem és elestem. Egy át- ■ meneti bénulás után megvizsgálták a nyaki ereket is, és azt mondták, hogy súlyos szűkületem van, amit meg kell operálni." Í Az említett panaszok oka leggyakrabban az érelmeszesedés miatt keletkezett • érszűkület. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, általában magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, magas koleszterinszint is megállapítható. Az ön által említett tüneteken kívül figyelmeztető tünet lehet az átmeneti mozgászavar, érzészavar, látászavar, beszédzavar. Sokszor egy lezajlott agyi érkatasztrófa (szélütés) utáni vizsgálat deríti csak ki, hogy valamelyik nyaki ütőér súlyos szűkülete okozta a betegséget. Az említett tünetek előfordulásakor alapvető vizsgálat a nyaki erek fonen- doszkóppal történő meghallgatása, ill. egy veszélytelen és fájdalommentes ultrahangvizsgálat. Ha nagyfokú szűkületet állapítunk meg, akkor röntgenvizsgálatot (angiográfia) végzünk. Ennek során kontrasztanyagot juttatunk az érbe és pontosan tisztázzuk a szűkület helyét, jellegét. Az angiográfia alapján egyértelműen eldönthető, hogy szükséges-e és elvégezhető-e az ér sebészi „kitisztítása”, a szűkület megszüntetése.
