Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-03 / 28. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 3. Politika 5 Grigorij Meseznikov: ellentétben az előzetes feltételezésekkel a kormánykoalíció kitart a jövő évi választásokig Nem beszélhetünk zsarolásról Ha a szlovák koalíciós part­nerek nagyobb beleéléssel közelítették volna meg az MKP által szorgalmazott, a kormány programnyilatko­zatába foglalt kérdéseket, nem került volna sor a ma­gyar párt ultimativ követelé­sére, véli Grigorij Mesezni­kov, a Nyilvános Kérdések Intézetének (IVÓ) elnöke, aki szerint szinte biztos, hogy a 2002-ben esedékes választásokat követően a HZDS és az SNS nem kerül kormánypozícióba. SIDÓ ÁRPÁD A környező országokhoz képest Szlovákiában feltűnően zagyva a pártrendszer, túl sok a beazono- síthataüan tömörülés. Elég, ha azt vesszük alapul, hogy a három legnépszerűbb párt egyike sem tagja egyetlen európai párttö­mörülésnek sem. Ön szerint eb­ben milyen tényezők játszanak szerepet? A politikai viszonyok két legmeg­határozóbb összetevője a szociális és gazdasági helyzetet magába foglaló össztársadalmi állapot, mely befolyásolja a polgárok párt­választását, valamint az 1998-ban módosított választójogi törvénnyel meghatározott intézményi keret. Ez utóbbi egészségtelen mérték­ben avatkozott be a pártrendszer természetes fejlődésébe, potenciá­lis belső feszültségforrást jelentve a kialakult pártkoalíciók, elsősor­ban az SDK számára. Ami a hazai tömörülések nemzetközi kapcso­latrendszerét illeti, jelentős kü­lönbség mutatkozik a három leg­nagyobb párt között. Míg a HZDS- szel való együttműködést a nem­zetközi szervezetek eleve elutasít­ják, a Robert Fico vezette Smer lát­szólag nem igényli a beskatulyá­zást, ezzel ellentétben az SDKÚ eséllyel törekszik a modern kon­zervatív pártokat tömörítő szerve­zetbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy pluszszavazatokat hozna a Dzurinda-féle párt számára. Ez sem mellékes kérdés, de a lé­nyeg mégis az, hogy az ellenzéki » A Smer ügyel arra, hogy egye­lőre besorolhatat- lannak tűnjön. ' pártok furcsa mód nem voltak ké­pesek hasznot húzni a megszorító intézkedések által kiváltott, megle­hetősen általános társadalmi elé­gedetlenségből. A kormánypártok elvesztették választóik egy részét, ám ennél is nagyobb mértékben rendezte át a palettát a Smer meg­alakulása. A Fico-féle párt saját ideológiája­ként a pragmatizmust tünteti fel, ami egészében véve jól cseng, de Összességében sikeresnek tartom a kormány eddigi tevékenységét." (Dömötör Ede felvétele) mi köze a valósághoz? A Smer hova sorolható be? A Smer ügyel arra, hogy egyelőre besorolhatatlannak tűnjön az is­mert ideológiai bal-jobb skálán, s ezt a beskatulyázadanságot Fico erényként tünteti fel. Az SDL-től tá­vozott népszerű politikusra talán a pragmatikus-populista meghatáro­zás a legtalálóbb. Baloldali kötődé­se tagadhatatlan, de nem veti meg a szélsőjobb eszköztárába tartozó megmozdulásokat sem, ismert ugyanis a kisebbségekhez való ba­rátságtalan viszonyulása, valamint hangsúlyozott rendteremtési reto­rikája. Mindezek ellenére a Smert nem sorolnám a HZDS és SNS által fémjelzett ellenzéki táborba. A politikai pártok létrehozásá­ban egyesek még 11 évvel a rend­szerváltozás után is látnak fantá­ziát. Ezt példázza a Markíza tele­vízió megálmodójának, Pavol Ruskónak az esete, aki saját pár­tot akar létrehozni. A sajtómág­nás színrelépése mennyire raj­zolhatja át a térképet? Az aránylag komoly támogatottság­gal rendelkező Smer miatt Rusko bonyolultabb helyzetben van, mint megalakulása idején az SOP volt, hiszen most már nem csupán a kor­mánypártokra és az ellenzékre, ha­nem a velük szemben alternatívát kínáló Smerre is rá kell licitálnia. A Rusko-féle „majdnempárt” a Fico vezette tömörüléshez hasonlóan el­sősorban a kormánypártokban csa­lódottakat szólíthatná meg. Azon­ban ma már meglehetősen szilárd az ellenzéki és a kormánypártok törzsszavazóinak bázisa, ezért az új párt főleg a laza kötődésű Smer- támogatók köréből lasszózhat el magának híveket. Röviden: Rusko baloldali vonalvezetésű pártja rész­legesen meggyengítené a Smert, ugyanakkor szövevényessé tenné a többi baloldali tömörülés - SDL, SDSS, SOP - kilátásba helyezett in­tegrációját. Nem vagyok meggyő­ződve arról, hogy a választásokig hátramaradó időszakban Rusko ki­építi pártját, s elegendő támoga­tottságot szerez. Térjünk át a politikai paletta má­sik oldalára, azon belül is a szél­sőjobb címkét viselő SNS-re. A belső gondokkal küszködő nem­zetiek vezetője, Anna Malíková, új arcot mutat kifelé. Elutasítja a korábban testvérként kezelt fran­cia és szerb nacionalistákat, Le Pent és Seseljt, mi több, az Euró­pa Parlamentben működő Nem­zetek Uniójának képviselőcso­portjával pedig felvette a kapcso­latot. Nem szabad eltúlozni a felsoroltak jelentőségét, az SNS hazai politizá­lásában nincs vátozás. A nemzeti­ekre továbbra is a radikális-nacio­nalista hanghordozás a jellemző, ami összeegyeztethetetlen az euró­pai értékekkel. Megjegyzem, a pár­tot nem hagyhatják érintetlenül a közelmúlt botrányszagú esemé­nyei: az alelnökválasztás meghami­sítása és főleg az elnök asszony vi­szonya az Interpol által körözött orosz állampolgárral. Vannak, akik az SNS létezését az MKP működéséhez kötik, egyfaj­ta egymásrautaltságot feltételez­ve. A két párt összemosása mennyiben sántít? A két pártot nem említhetjük egy napon, a politizálási modort és jel­lemet tekintve egyaránt óriási a kü­lönbség. Az MKP határozottan nem nacionalista párt, s az SNS-szel el­lentétben a jogállam alapvetéseit soha nem sértette meg. A kisebbsé­gek érdekvédelmét felvállaló tömö­rülés értelemszerűen vált az 1998- ban megalakuló kormány részévé, s egyben annak legszilárdabb, leg­megbízhatóbb elemévé. Miként értékeli azt a szlovák saj­tóban gyakran zsarolásnak minő­sített MKP-álláspontot, hogy ad­dig nem szavatolta az alkotmány módosításának támogatását, amíg a többi kormánypárt nem teljesítette a magyar párt által szorgalmazott kérdéseket? Én aligha beszélnék zsarolásról, bár a charta, a magyar kar és a neve- sítetlen földek ügyének rendezése ultimátumszerűén vetődött fel. Az MKP követelései benne foglaltat­nak a kormány programnyilatkoza­tában, két éve volt a kabinetnek ar­ra, hogy pontot tegyen az ügy végé­re. Meggyőződésem: a szlovák partnerek a vétkesek abban, hogy ez nem így történt, s úgy vélem, ha nagyobb beleéléssel közelítették volna meg az MKP által szorgalma­zott kérdéseket, minderre nem ke­rült volna sor. Hangsúlyozom, a Bugár-féle párt nem újkeletű köve­telésekkel állt elő, s azok számára, akik nyomon követték az esemé­nyeket, világos, hogy ki a felelős a történtekért. Nem egész két év választ el min­ket a következő parlamenti vá­lasztásoktól. Mire számíthat az előrehozott választásokat „meg­úszó” Dzurinda-kormány megbí­zatási idejének végéig? MUyen összetételű kormányra számítha­tunk mi, a választók? Ellentétben az előzetes feltételezé­sekkel, a széles koalíció alkotta ka­binet kitart a jövőre esedékes parla­menti választásokig. Persze sok függ attól, mit hoz az elkövetkező néhány hét, hiszen olyan fajsúlyos kérdések szerepelnek napirenden, El tudom kép- ~ zelni, hogy Fico nem férne meg egy kormányban > > az MKP-val. > > mint az alkotmánymódosítás és a közigazgatási reform. Összességé­ben sikeresnek tartom a kormány eddigi tevékenységét, hogy beindí­totta a nagyprivatizációt és a gaz­dasági reformfolyamatokat, vala­mint felgyorsult az integrációs poli­tika is. Mindez hozzájárulhat a na­gyobb méretű külföldi tőkebeáram­láshoz. Kulcsfontosságúnak tartom az egészség- és oktatásügyi helyzet javítását, s ha erre is sor kerül, re­ményteljesnek látom a kormány­pártok szereplését a választásokon. Szinte biztos, hogy az ellenzék nem kerül hatalomközeibe, ha feltesz- szük, hogy a Smer nem akar nem­zetközileg elszigetelődni azzal, hogy mondjuk a HZDS-t választja koalíciós partnerévé. Azt viszont el tudom képzelni, hogy Fico nem fér­ne meg egy kormányban az MKP- val. Ha történetesen a Smer kerül­ne kormánypozícióba, a magyar párt a Moravcík-kormány időszakát idézve kívülről támogathatná a szükséges reformokat folytató kabi­net munkáját. Mindenkinek joga lesz két vezetéknév használatára Ha nincs akkreditáció, akkor nincs pénz sem Határozatképtelenség Ftácnik visszakozott ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha a parlament jóváhagy­ja a nevekről és vezetéknevekről szóló törvény módosítását, a jövő­ben mindenkinek joga lesz két veze­téknév használatára. A tervezet ugyanis rögzíti azt a lehetőséget, hogy a házastársak közös megegye­zés alapján meghagyják saját veze­téknevüket, és hozzácsatolják part­nerük vezetéknevét is. Az első he­lyen azonban a férj nevének kell szerepelnie. A módosítás szerint a közös gyerekek ugyancsak két veze­téknevet használhatnak. Heves vitát váltott ki a törvényhozásban a lég- szennyezésért fizetendő illetékekről szóló törvényjavaslat, melyet máso­dik olvasatban tárgyaltak. A jogsza­bály célja: védeni a hazai barna- szén-kitermelőket azzal, hogy a lég- szennyezésért fizetendő díjat a je­lenlegi szinten befagyasztják. Ez el­sősorban a Felsó-Nyitra-vidéki bá­nyák további működése szempont­jából lenne pozitív döntés. Ha u- gyanis az 1998-ban elfogadott tör­vényértelmében a díjak 2006-ra 32- szeresükre nőnek, a bányákat a be­zárás veszélye fenyegetné. A vita ar­ról folyt, hogy a gazdasági, vagy a környezetvédelmi szempontok az előbbrevalóbbak. De szavazásra nem került sor, határozatképtelensége miatt berekesztették az ülést, (szm) ÚJ SZÖ-JELENTÉS Pozsony. A kormány tanácsadó-tes- tületeként működő akkreditációs bizottság szerint a nem akkreditált egyetemi szakokon való oktatás tör­vénybe ütköző dolog, és ezzel együtt az ilyen szakok vagy egyete­mek finanszírozása is törvénybe üt­köző. Ezt tegnap Lev Bukovsky, az akkreditációs bizottság elnöke je­lentette ki azzal kapcsolatban, hogy Milan Ftácnik oktatásügyi miniszter január 12-én kijelentette: az egyete­mek állami támogatásából a nem akkreditált szakok is részesedhetné­nek Olyan egyetemi szakokról vagy egyetemekről van szó, amelyek nem kaptak jogosítványt arra, hogy államvizsgát folytassanak és diplo­mát adjanak a hallgatóknak. Ebbe a kategóriába tartozik pl. a második Meciar-kormány idején létesített trencséni, a besztercebányai és a nagyszombati egyetem. Bukovsky szerint az ilyen eljárás tisztességte­len lenne azokkal az egyetemekkel szemben, amelyek minden törvé­nyes feltételt teljesítenek. Ezt a kifo­gásukat a miniszterrel is közölték, és Ftácnik tegnap olyan határozatot hozott, hogy a tárca nem nyújt tá­mogatást azokra a hallgatókra, akik tavaly nem akkreditált egyetemen vagy egyetemi szakon kezdték ta­nulmányaikat. (gaál) RÖVIDEN Belouszov az SNS-t fenyegeti Pozsony. Több SNS-es képviselő bejelentette, hogy Alekszandr Belouszov, Anna Malíková közeli barátja telefonon megfenyegette őket. Vífazoslav Móric, Stefan Zelník és Ján Sítek tegnap ez ügyben Ladislav Pittner belügyminisztert is felkereste. Móric annyit árult el, hogy nem kértek a minisztertől rendőri védelmet, s csak jegyző­könyvezték a történteket. Több képviselő azt várja Malíkovától, hogy tisztázza az ügyet. Ján Slota felháborítónak tartja, hogy egy „ruszki” ilyen primitív módszerekkel fenyegessen magas rangú poltitkusokat. (TA SR) Aláírásgyűjtés a magyar kar ellen Nyitra. Aláírásgyűjtéssel akarja megakadályozni a magyar egye­temi kar létrehozását a Nyitra - a szlovák városok anyja elneve­zésű, eddig ismeretlen polgári társulás. A petíciós bizottság poli­tikai nyomásgyakorlásnak és az egyetem függetlensége megsérté­sének tartja a múlt héten kelt, a kar megalapítását támogató kor­mányhatározatot. (TA SR) Megtalálták a magyar turistákat Tálé. Szerencsésen végződött három magyar turista alacsony-tátrai túrája: a társuk által riasztott hegyimentők még idejében, az éjsza­kai órákban megtalálták őket. A túrázók letértek a kijelölt ösvény­ről, mert le akarták rövidíteni útjukat, de a hideg, szeles időben nem tudtak haladni, ezért megbújtak egy erdésztákolmányban. Itt bukkantak rájuk, hosszabb keresés után a hegyimentők, de a vissza­út még több mint 2 órán át tartott a magas hóban, miközben a hő­mérséklet mínusz 20 fok alá csökkent, s erős szél fújt. (TA SR) Schmögnerová: eurozóna 2007-re Brüsszel. Brigita Schmögnerová hisz abban, hogy Szlovákia az EU- belépést követő 2-3 éven belül, azaz legkésőbb 2007-ig csatlakoz­hat az eurozónához. Ezzel több szakértő sem ért egyet, úgy vélik, az újonnan csatlakozó országok 2010 előtt biztos nem tudják telje­síteni az eurozóna nagyon komoly feltételeit. Schmögnerová sze­rint Szlovákia a pénzügyi deficitre vonatkozó feltételeket 2003-ban teljesítheti, az állami tartozás maximális mértékét már idén telje­sítjük, s pár éven belül az egyetlen komoly probléma - a hosszú le­járatú kölcsönök kamatlábai - is összhangba hozható az EU- kritériumokkal. (TA SR) Hamarosan elkel a biztosító Pozsony. Két külföldi befektető is érdeklődik a Közlekedési Biztosí­tó iránt. Az egyik már megtette javaslatát, a második ajánlata a jö­vő héten várható. A stratégiai befektetőt kiválasztó tanács valószí­nűleg a jövő héten csütörtökön ül össze. A befektetőkről egyelőre csak annyit voltak hajlandók elárulni, hogy az egyik európai, a má­sik nem. Eredetileg heten érdeklődtek, de a komoly kritériumok miatt több érdeklődő javaslatát nem tudták elfogadni. (SITA) Pázmány egyetemek találkozója Nagyszombat. Az 1635-ben létrehozott régi nagyszombati egye­tem alapító okiratának hiteles másolatát adta át tegnap Peter Blahónak, a Nagyszombati Egyetem rektorának Beér Miklós, a bu­dapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. A tegnapi tudo­mányos konferencián arról beszéltek, hogy Pázmány Péter szelle­miségét magáénak vallja az új nagyszombati egyetem mellett há­rom magyarországi egyetem is. (TA SR) Kormányjelentés a tavalyi tragikus erdőtűzről Hosszúra nyúlt vita ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlamentben tegnap hosszúra nyúlt vitát eredménye­zett a Szlovák Paradicsomban ta­valy októberben keletkezett erdő­tűzről készített kormányjelentés, melyet Ladislav Pittner belügymi­niszter terjesztett elő. A hat em­beráldozatot követelő, 366 millió koronás kárt okozott tűz rávilágí­tott a tűzoltóság hiányos és korsze­rűtlen technikai felszereltségére. Köteles László (MKP) szerint elke­rülhetetlen lesz az önkéntes tűzol­tószervezetek ismételt megerősíté­se és állami szintű anyagi támoga­tása. A képviselők egybehangzó véleménye: az októberi katasztró­fát a kései reagálás okozta. Gustáv Krajci (HZDS) szerint maga az ol­tás is néhány napos késéssel kez­dődött. Ladislav Ambrós, a parla­ment környezetvédelmi bizottsá­gának elnöke úgy véli, ha nem vesztek volna oda emberek, az esettel egyáltalán nem is foglal­koztak volna. A honatyák több ajánlást tettek a kormánynak. Kö­teles egy koncepció kidolgozását javasolta, melynek alapján a jövő­ben a Szlovákia területén keletke­zett tüzeket, együttműködve a szomszédos államokkal, gyorsan és hatékonyan le lehet küzdeni. Hozáfűzte, hogy ebbe az együtt­működésbe Ukrajnát is be kell vonni. A tíz napig tartó erdőtűz oltásába naponta 400 ember kapcsolódott be, 2,1 millió liter vizet locsoltak szét az érintett területen. Az oltás költségei elérték a hatmillió koro­nát. Az áldozatok hozzátartozói­nak összesen 400 ezer koronás kártérítést fizettek ki. (szm) Patrubány Miklós az MVSZ jogerős elnöke Bírósági döntés ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. A magyar Legfelsőbb Bíróság elutasította Csoóri Sándor ismételt fellebbezését Patrubány Miklósnak az MVSZ elnökévé tör­ténő bírósági bejegyzése ellen. A Legfelsőbb Bíróság döntése nyo­mán a Fővárosi Bíróság 2001. feb­ruár 2-ai záradéka megerősítette Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége új elnökének 2000. július 5-én, szintén a Fővá­rosi Bíróságon történt bejegyzését. A záradék szerint a végzés 2000. július 31-től jogerős, Patrubány te­hát tavaly nyár óta teljes jogkörű, törvényes képviselője a világszer­vezetnek. Mint emlékezetes, az MVSZ koráb­bi, lemondott elnöke, Csoóri Sán­dor különböző okokra hivatkozva, két ízben, sikertelen fellebbezéssel élt a demokratikusan megválasz­tott új elnök július 5-i bejegyzése ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents