Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-27 / 48. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 27. TÉMA: A MÓDOSÍTOTT ALKOTMÁNY Az ombudsman intézményére.vonatkozó fejezetek csupán 2002. január 1-jétől lépnek érvénybe Júliustól új alaptörvényünk lesz (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Ombudsman, a polgárok védője E fontos intézmény eddig hazánkon kívül csupán Albániában volt ismeretien. Abban az esetben viszont, amikor az emberi jogok az állam érdekeivel ütköztek, az államügyész nem képviselte azokat az állammal szemben. Vele ellentétben az ombudsman akár az állammal szemben is érvényestheti az egyén jogait. A 2002január elsejétől funckóba lépő hazai ombudsman legitimitása nagyon erős lesz, mivel a parlament választja majd. Jogkörei felől viszont egyelőre semmi biztosat nem tudni, mivel ezekről külön törvény rendelkezik (jéká) Több idejük lesz a bíróknak Az új alkotmány értelmében ezentúl nem csak a bírák dönthetnek, az egyszerűbb ügyeket magasabb rangú bírósági alkalmazottak, joggya- komokok is intézhetik, azaz csökken a bírók terhelése, egy fizetési meghagyás ügyében például nem nekik kell dönteniük, azaz több idejük marad a nehezebb ügyekre. A többi adminisztratív jellegű bírói jogkör szintén átruházható magasabb hivatalnokra. A legfontosabb változás azonban a bírói önkormányzatok megalakítása. Az országos bírói tanács alkotmányos tényezővé válik, a 18 tagú testület kilenc bíróból és kilenc jogászszakemberből áll majd. A szomszédos országokban, például Magyarországon is régóta működnek ezek a tanácsok, amelyek decentralizálják és polgári alapra helyezik a jogot, (juk) Szájzár a képviselőknek Honatyáink eddig kígyót-békát kiabálhattak a parlamentben egymásra, illetve a jelen nem lévő köztisztviselőkre, miniszterekre, polgárjogi per veszélye nélkül, a képviselői mentelmi jog ugyanis ezt nem tette lehetővé. Sok honatya alaposan kihasználta ezt a védettséget, mostantól azonban polgátjogi perbe fogható a rágalmazó, becsületsértő és alaptalanul vádaskodó parlamenti képviselő, ha egy harmadik személyt ócsárol nyüvánosan. Ezzel az ország politikai kultúrája is nyer, idővel megszűnik ugyanis a sértegetés, mivel a honatyák bizonyára kétszer is meggondolják, kire mit mondanak. A mentelmi jog továbbá a választási időszakra szűkül le, azaz megszűnik a képviselők „életfogytiglani” védettsége a törvényekkel szemben. (Jk) ' Rekordmennyiségű hozzászólás A 98 órás alkotmányvitában olyan módosító indítvány is volt, amelyet az alkotmányos többséghez szükséges 90 helyett 92 igenlő szavazatot kapott. Az 1992-ben kelt alkotmány 85 cikkét változtatták meg, a vita során rekordszámú, 1411 tárgyi hozzászólás hangzott el. Az elmúlt hónapok során alkotmánymódosításnak 19 tervezete született. Égy felszólalás átlagosan 58 percig tartott, a 113 felszólaló közül a legtöbbször Ivan Simko, a módosítás előterjesztője kért szót, 48-szor. (ú) MEGKÉRDEZTÜK Pavol Hrusovskyt, a parlament alelnökét Négy hónap múlva lép hatályba Szlovákia új alkotmánya. A három hétig tartó szavazási maraton végén, múlt pénteken szavazta meg a parlament az alaptörvény módosítását. SZABÓ MÓNIKA Az alkotmány módosításáról szóló vitában a kormánypártok nevében Fehér Miklós, az MKP képviselője, a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja terjesztette elő a legtöbb, 78 módosítást tartalmazó csomagot. A módosítás legjelentősebb pontjai - melyek nemcsak az MKP, de az egész ország számára fontosak - Fehér szerint az Európai Unióba való belépést lehetővé tevő módosítások, az önkormányzatokat, a bíróságokat, főleg az alkotmánybíróságot és az államfő jogköreit érintő változtatások, pontosítások. Az államfő jogkörei nem igazán bővülnek, inkább pontosítja őket a módosított alaptörvény. Erre azért volt szükség, magyarázta Fehér, mert az egyes hatáskörök a múltban a kormányra átruházhatók voltak. így élhetett velük vissza a Meciar-kormány. Példa erre a Lexa-, A módosítás értelmében szűkül a képviselők mentelmi joga. az ifj. Kovác- és a Remiás-ügy, vala- minfaz amnesztiák. A bíróságok esetében azok függetlenségének megerősítése volt a cél. Az alkotmánybíróság jogkörei úgy módosulnak, hogy a jövőben több esetben tud majd véleményt nyilvánítani. Fontos, hogy a testület még a referendum kihirdetése előtt felülbírálhatja a népszavazásban megválaszolandó kérdés alkotmányossáAz alkotmánymódosítás talán egyetlen intézményt sem érint olyan nagy mértékben, mint az alkotmánybíróságot. Egyrészt bővülnek, másrészt pedig jelentősen megváltoznak a testület jogkörei. A változásokról Mészáros Lajos alkotmánybírót kérdeztük. Az alkotmánybíróság munkája lényegesen hatékonyabb lesz, mint eddig volt. A testület végzéseit ezután végrehajtás is követi, azaz, ha valaki alkotmányos jogainak védelmében beadvánnyal fordul hozzánk, előzetes intézkedéseket is hozhatunk: előzetesen megszüntethetjük a megtámadott törvény hatályát. Ez óriási változás, mivel eddig az alkotmánybíróság végzéseit sok esetben nem lehetett érvényesíteni. A testület kimondhatta például a Frantisek Gaulieder kizárásáról szóló parlaZászlódíszben a végszavazásnál gát. A jogkörök bővítéséből logikusan következik - mondta lapunknak Fehér -, hogy az alkotmánybírák számát is növelni kell. A megbízatási időszak meghosszabbítását ellensúlyozza, hogy ezentúl alkotmány- bírónak csak egyszer lehet megválasztani egy bírót, egy jogászt. A módosítás értelmében 13 bírót választanak 12 éves időtartamra, azaz a három új alkotmánybírót 12 évre választják, újbóli megválasztásuk lehetősége nélkül. A jelenlegi alkotmánybírák közül azok, akik első megbízatási időszakukat töltik, még egyszer újraválaszthatók. Az alaptörvény módosítása az általános bíróságokat is érinti," ugyanis eltörölték az úgynevezett „négyéves bírók” intézményét, ami ellen az Európai Unió is kifogást emelt. Egy bíró ugyanis nem lehet független, ha négy évvel később kétséges az újbómenti határozat alkotmányellenességét, de nem tudta kieszközölni, hogy a parlament be is tartsa e határozatot. Erre ezután lehetőségünk lesz. A testülethez tavaly a legtöbb polgár a bírósági eljárások hosszadalmassága ügyében fordult, ám önök ezekben az esetekben is csupán a panaszok jogosságát mondhatták ki. A végzéssel a strasbourgi emberi jogi bírósághoz kellett fordulni, amely ítélkezhetett a kártérítés ügyében. Az alkotmánymódosításnak köszönhetően az alkotmánybíróság megítélheti a polgárnak a kártérítést egy-egy eljárás lassúsága miatt. A testület továbbá sokkal több ügyben dönthet, mint ezidáig. A? államigazgatási szervek alkotmánysértéseit eddig csak konstatálhatta, mostantól meg is szüntetheti az alkotmány- ellenes kormány-, parlamenti, vagy államfői határozatokat, sőt li kinevezése. A másik tétel, hogy a bíróságok, úgy mint az EU tagállamaiban, bizonyos önrendelkezési jogkörökkel bírnak majd. Az alkotmány 7. cikkelyének bővítése az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás egyik feltétele. A parlament és a szakértők hosszasan keresték azt a megfogalmazást, amely lehetőyé tenné Szlovákia uniós és NATO-csatiakozását, mondta Fehér Miklós. „Végül az általam benyújtott javaslatot Pavol Kanis módosításával fogadta el a törvényhozás” - tette hozzá. Ez kimondja, hogy azok a nemzetközi szerződések, egyezmények, melyeket Szlovákia ratifikált, a hazai törvények fölé vagy mellé kerülnek. Az alkotmánymódosítás több pontja kimondja, hogy állampolgárokra, az önkormányzatokra és a jogi személyek számára nemcsak a előzetes intézkedéseket is hozhat ellenük, ha a sértettől tudomást szerez egy-egy készülő határozattal kapcsolatos ellentmondásról. A polgárok eddig kétféle módon fordulhattak önökhöz: alkotmányos panasszal élhettek, illetve indítványt adhattak be, melynek lehetőségét a módosítás eltörölte. Alkotmányos panaszt csak állam- igazgatási döntések ellen adhattak be. Ha a panasz indokolt volt, a bíróság azonnal eljárást kezdeményezett. Az indítvány esetében először meg kellett ítélnünk annak megalapozottságát, azaz kétlépcsős eljárásban foglakoztunk vele, az alkotmányos panasz tehát sokkal hatékonyabb. Miben változik a testület és a köztársasági elnök viszonya? Népszavazás meghirdetése előtt a köztársasági elnök az alkotmány- bírósághoz fordulhat a kérdés alszlovák parlament által elfogadott törvények a kötelezők, hanem azok is, amelyeket a nemzetközi szerződések kötelező jelleggel átruháztak Szlovákiára. A módosítás által erősödik az önkormányzatiság is. Nagyon fontos volt beiktatni az alkotmányba a másodfokú önkormányzatokat, melyeknek lehet vagyona, hozhatnak általános érvényű rendeleteket, és működhetnek európai szinten, mondta Fehér. A vitában sokan bírálták, hogy a módosításba nem került be az a javaslat, hogy ezek az önkormányzatok társulhatnak ugyan, de csak az ország területén. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői attól tartanak, hogy így a határ menti régiók a határ mindkét oldaláról egyesülhetnek. „Ez jogi nonszensz” - mondta Fehér, rámutatva, hogy az alkotmány egy ország területére vonatkozik. A határokon átnyúló együttműködést pedig törvények és nemzetközi egyezmények szabályozzák, hangsúlyozta az MKP képviselője. A módosítás értelmében szűkül a képviselők mentelmi joga. Az alkotmány eddig nagyon széles körű mentelmi jogot biztosított a képviselőnek, ami Fehér szerint csak bizonyos esetekben lehet megalapozott. Most viszont elérkezett az az időszak, amikor az immunitást szűkíteni kellett. Az MKP saját javaslatot is kidolgozott, ám a kormánykoalíción belül ellenállást tapasztalt, ezért a még komolyabb korlátozás nem került elfogadásra, fejtette ki a képviselő. A módosított alkotmány július 1-jén lép hatályba, kivételt az ombudsman intézményére vonatkozó fejezetek jelentenek, melyek 2002. január 1-jétől lépnek érvénybe. Ennek oka, hogy a 2001-es költségvetésben nem különítették el az intézmény működéséhez szükséges keretet, mondta Fehér Miklós. kotmányosságának megítélése ügyében. Ennél fontosabbnak tartom azonban azt a jogkörnövekedést, amely lehetővé teszi, hogy a testület megvizsgálja a nemzetközi szerződéseket, mielőtt a parlament elfogadná őket. Az ország részére nagyon kínos lenne, ha utólag derülne ki, hogy egy nemzetközi szerződés alkotmányellenes. Az önkormányzatok is több ügyben fordulhatnak a testülethez, mint ezelőtt. Igen, eddig csak az általános jellegű rendeletek alkotmányosságát vizsgálhattuk. Ha ezután az önkormányzat jogkörrövidítést tapasztal az állam részéről, hozzánk fordulhat. Ezzel erősödhet az önkormányzatiság. Ezentúl tehát sokkal több munkánk lesz, ezért szükség van még három alkotmánybíróra, továbbá újabb tanácsadók munkájára is igényt tartunk. Milyen hatással lesz mindennapjainkra az alkotmánymódosítás? Milyen változások várhatók az elfogadott módosítás július elseji hatályba lépése után? Az alkotmány nem olyan törvény, amelynek hatását a polgárok már a hatálybalépése utáni napon érezhetnék. Az alaptörvényjogrendszerünk piramisának csúcsa, amely a módosított formájában lehetővé teszi, hogy más, alacsonyabb jogerőt képviselő törvények érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területem. A megújuló alaptörvény lehetővé teszi a múlt egyes negatívjogszabályainak megváltoztatását. így például az előzetes letartóztatás ideje 24-ről 48, illetve súlyosabb esetekben 72 órára nő, a bíróságok kevésbé függenek majd az államhatalomtól, az ombudsman intézményének bevezetése pedig az emberi jogok védelmének fontos eszköze lesz. Egyes apróbb alkotmánybeli változások jobb feltételeket teremtenek majd Szlovákia euro-atianti integrációjához. Meggyőződésem, hogy a módosított alkotmány lehetővé teszi a modem, demokratikus polgári társadalom építését mindazokkal a demokratikus intézményekkel együtt, amelyek biztosíték, hogy a parlamenti választások eredményétől függetlenül, ne térhessen vissza a totalitárius rendszer. Péntek este az ön vezetésével szavazott a törvényhozás az alkotmány módosításáról. Hogyan élte meg a hetekig húzódó parlamenti vitát? Drámai, fárasztó, kimerítő volt a vita, teli félreértésekkel, amelyek időnként szinte a gyűlölködésig fajultak. Eddig még sohasem fordult elő, hogy a parlament ilyen sokáig tárgyalt volna egyetlen témát. Ez természetesen hatással volt a vita egészére, az egyes képviselők felszólalására. Őszintén szólva nem vártam ekkora politikai ellenállást, inkább alkotmányjogi ellenvetésekre számítottam. Kiderült azonban, hogy az ellenzéknek nem volt célja bármilyen módosított alkotmány elfogadása, nekik az állt érdekükben, hogy semmilyen formában ne fogadjuk el az alkotmány- módosítást. Ézért az utolsó pillanatban mindent megtettek, hogy megbénítsák a parlament munkáját. (jéel) Mészáros Lajos alkotmánybíró szerint az alaptörvény módosítása jelentős jogkörbővülést hoz a testületnek Súlyosabb alkotmányos jelenlét JUHÁSZ KATALIN KI HOGYAN SZAVAZOTT? Mellette (90) Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) - 28 AMBRÓS Ladislav, BÁJÁN Vladimír, BUDAJ Ján, FEDOROCKO Dusán, GALBAVYTomás, HALMES Frantisek, HORT Milan, IVANKO Alexej, JURIS Anton, KRESÁNEK Peter, KRUMPOLEC Jozef, KUJAN Martin, KUZMA Jozef, ORAVA Branislav, OSVÁTH Peter, PALACKA Gabriel, PROKO- POVIC Pavol, RUSNÁK Ján, RUS- NÁKOVÁ Eva, SLANY Jaroslav, SUCHÁR Miloslav, SAGÁT Tibor, SIMKO Ivan, SKODA Stanislav, SVEC Juraj, VAVRÍK Roman, VOLF Jaroslav, VRZDÁK Pavol Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) - 21 ANDRASSY Lubomír, ANGELO- VICOVÁ Mária, ANTECKY Marian, BARTOS Stanislav, BENKOVSKY Müan, BOHUNICKY Peter, DZURÁK Lubomír, FAIC Vladimir, HAJDÚK Pavol, HALUSKOVÁ Jana, HOFFMANN Anton, ISTVÁN Milan, KANIS Pavol, KLEMENS Jozef, MANKA Vladimír, MIGAS Jozef, OROSZ Ladislav, RUSNÁK Stefan, SOPKO Vüiam, TÓTH Imrich, WEISS Peter Magyar Koalíció Pártja (MKP) -15 BÁRDOS Gyula, BUGÁR Béla, DOLNÍK Erzsébet, DUKA-ZÓLYO- MI Árpád, DURAY Miklós, FARKAS Pál, FEHÉR Miklós, FERKÓ Barnabás, GYUROVSZKY László, HÓKA László, KÖTELES László, KVARDA József, NAGY László, SÁRKÖZY Klára, SZABÓ Olga Polgári Egyetértés Pártja (SOP) -12 CIZMÁRIKOVÁ Katarina, DU- BOVSKÁ Diana, FINDO Peter, KADLECÍKOVÁ Mária, KOVACIC Dusán, KRESÁK Peter, MALCHÁ- REKJirko, MESIARIK Marián, PETRÁK Ferdinand, PRESPERÍN Igor, SIMKO Ján, SLACHTA Stefan Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH)-9 BAUER Rudolf, BROCKA Július, HRUSOVSKY Pavol, MIKLOSKO Frantisek, MURÁNSKY Peter, PALKÓ Vladimír, RAKÚS Alojz, SABO- LOVÁ Mária, ZÁBORSKA Anna Függetlenek - 5 LANGOS Ján, OSUSKY Peter, SEBEJ Frantisek, TATÁR Peter, ZAJAC Peter Ellene (57) Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) - 42 AIBEKOVÁ Marta, ANDREJCÁK Imrich, BACO Peter, BELOHORS- KÁ Irena, BENCAT Ján, BINDER Július, BRHEL Jozef, BRNÁK Peter, CABAJ Tibor, CAGALA Milan, CUPER Ján, DANKO Ján, DELIN- GA Pavel, DROBNY Michal, ENG- LIS Alojz, GABRIEL Ján, GAJDOS Jozef, GASPAROVIC Ivan, HOFBAUER Roman, HUDEC Ivan, HÚSÁR Stanislav, HÚSKA Augustin Marián, JARJABEK Dusán, JA- SOVSKY Ján, KACIC Pavol, KALMAN Jozef, KANDRÁC Pavel, KELTOSOVÁ Olga, KOZLÍK Sergej, KRAJCI Gustáv, MAXON Mirosláv, MUSKOVÁ Ludmila, PODHRADSKÁ Marta, REHÁK Milan, SLOBODNÍK Dusán, StASTNY Pavel, STEVCEK Pavol, TÁRCÁK Jozef, TKÁC Vojtech, TOPOLI Milan, TÓTHOVÁ Katarina, ZLOCHA Jozef .Szlovák Nemzeti Párt (SNS) -13 KOLLÁRIKOVÁ Melánia, KOTIAN Miroslav, MALÍKOVÁ Anna, MÓRIC Vífazoslav, OBERHÄUSER Viliam, PASKA Jaroslav, PROKES Jozef, SÍTEK Ján, SLAVKOVSKÁ Eva, SLOTA Ján, SEPTÁK Ras- tislav, SVANTNER Dusán, ZELNÍK Stefan Függetlenek FICO Robert, ANDEL Marián Tartózkodott (1) SLÁDECEK Imrich (független) Nem volt jelen (2) TUCHYNA Jozef (SDE), LEXA Ivan (HZDS)
