Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-27 / 48. szám, kedd

n Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 27. A nemzeti bankból lopott Pozsony. Egy eddig ismeret­len tettes több mint 2 millió koronás kárt okozott a Szlo­vák Nemzeti Banknak azzal, hogy 2000 áprilisa és 2001 februárja között többször betört a bank épülő fővárosi székházába. Eleinte külön­böző világítóberendezése­ket, aljzatokat és égőket lo­pott el, később már az iro­dák konyháiból és a vécék­ből kezdte elhordani a fel­szerelést. A rendőrség keresi a tettest. (SITA) Holttest a romos épületben Rimaszombat. Egy 51 éves nő holttestére bukkantak szombaton a rendőrök egy épület törmelékei közt. Az egykor étteremként szolgáló épület omladékai között ta­lált holttestről ismeretlen tet­tesek félig lehúzták az alsó­neműt, testén több sérülést fedeztek fel a rendőrök, me­dencecsontjánál egy 3 centi­méter hosszúságú vágott se­bet találtak. Ismeretlen tettes ellen megkezdődött a nyo­mozás. (SITA) Konkrét felelőst keresnek Pozsony. A vizsgálóhivatal vezetője tegnap nem vála­szolt arra az újságírói kér­désre, hogy személy szerint Pavel Koncos földművelés- ügyi miniszter is felelós-e azoknak a titkos adatoknak a kiszivárogtatásáért, ame­lyek tavaly kirobbantották az Állami Tartalékalappal kapcsolatos botrányt. Jaros- lav Ivor azt nem cáfolta, hogy már tudják, melyik hi­vatalból szivárogtak ki az ál­lamtitoknak számító infor­mációk, de bűnvádi eljárást egyelőre nem indíthatnak, mert Szlovákiában nem ér­vényes a kollektív bűnösség elve, egy intézmény ellen nem indítható eljárás. A vizsgálók tovább dolgoznak azon, hogy kiderítsék a konkrét felelősöket, (gl) Koncos tárcájától szivárogtak ki az információk? (archívum) Túszejtés a kocsmában Felsőbalog. Szerencsés ki­menetelű „túszdráma” zajlott a Rimaszombati járásban fek­vő községben vasárnap éjsza­ka. Jozef K. 27 éves helybeli lakos azzal érkezett a kocs­mába, hogy leszámol tulajdo­nosával. Ollót szegezett a kis­korú Katarina K. torkának, aki szüleivel tartózkodott ott, s azt követelte, hívják oda a tulajdonost. A csaposnő, Marcela B. a kislány helyett magát ajánlotta túsznak, a kocsma tulajdonosa azonban nem került elő, s közben érte­sítették a rendőrséget. Ekkor a férfi egy gépkocsit állítta­tott a bejárathoz, s a tússzal akart elmenekülni, de ami­kor a csaposnőt a hátsó ülés­re nyomta, ártalmatlanná tet­ték a rendőrök. Túszejtés mi­att indult ellene eljárást, ami­ért 8-12 év börtönbüntetésre ítélhetik, (gl) Eddig 22 honatya cserélt frakciót, vagy vált függetlenné a törvényhozásban Ártatlannak tartja magát a honatya a Centrogel-ügyben Tisztelt galambház Pozsony. Osztódással szapo­rodnak a parlamenti frakci­ók, és népvándorolnak a képviselők. Eddig 22 hon­atya csoportosította át ma­gát más parlamenti frakció­ba, csupán a Magyar Koalíció Pártja és a HZDS klubja maradt érintetlen. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Legtöbben az SDK képviselőcso­portjából távoztak. A választások után 42 képviselővel induló frakció mára 24-re fogyatkozott. Kilencen megalakították az önálló keresz­ténydemokrata klubot, öten erede­ti demokratának nyilvánították magukat, s a függetlenekhez ültek át. Legutóbb az utolsó két liberális­nak mondott Ján Budaj és Juraj Svec, valamint a két zöld, Ladislav Ambrós és Anton Juris távozott a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) frakciójába. A Pavol Hamzík vezet­te pártnak eredetileg 13 képviselő­je volt, a négy csaüakozóval 16-ra nőtt a honatyái száma, hiszen ko­rábban távozott a klubból és a füg­getlenek közt foglalt helyet Imrich Sládecek, aki ellen 22 millió koro­nás csalás miatt eljárás folyik. Egy független képviselőt adott a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) is: Marián Andel Anna Malíková elnökkel szállt szembe, s kiszállt a frakció­ból. További két független a De­mokratikus Baloldal Pártját (SDE) hagyta el: elsőként Robert Fico, aki időközben megalapította a Smert, s vasárnap tagadta, hogy tárgyalt A parlamenti frakciók létszámának változása Párt eredeti 2001. frakció február HZDS 43 43 SDK 42 24 SDE UH 23 21 MKP 15 15 SNS 14 13 SOP 13 16 KDH 0 9 DS (függetlenek) 0 5 függetlenek 0 4 volna a pártjába való belépésről Jozef Tuchynával, aki a legfrissebb függeden. Ő azért távozott, mert megsértődött, hogy Mikulás Dzurinda visszautasította jelölését a védelmi miniszter posztjára. Tuchyna ezután még az alkot­mányt sem volt hajlandó megsza­vazni. A HZDS képviselőinek szá­ma maradt 43, bár Ivan Lexa volt titkosszolgálati vezér nem teljesíti a mandátumából fakadó kötele­zettségeket, így nyugodtan mond­hatjuk, csupán 149 képviselője van a szlovák parlamentnek. Az egyedüli párt, amelynek még nem volt képviselői botránya, a Magyar Koalíció Pártja. 15 hon­atyával kezdett, s jelenleg is ennyi szavazattal rendelkezik. Politológusok szerint a vándorlás legfőbb oka, hogy a képviselők mandátumot biztosítsanak ma­guknak a következő parlamenti ciklusra is. Valószínűleg a kilépé­sek és belépések sora még nem zá­rult le. A Národná obroda értesü­lései szerint az SOP várja az SDK- ból kilépni szándékozó további képviselőket is. (-rn-) Az oktatási tárca ismét központilag, adminisztratív úton kíván dönteni az iskolák sorsáról Ftácnik nyolcosztályos elképzelése VOJTEK KATALIN Pozsony. Az oktatási minisztérium csökkenteni kívánja a nyolcosztá­lyos gimnáziumok számát, holott je­lentős irántuk az érdeklődés. Po­zsonyban a Bűik utcai szlovák nyel­vű, nyolcosztályos gimnáziumra hatszoros volt idén a túljelentkezés. Milan Ftácnik oktatási miniszter egyik sajtónyilatkozatában az esély­egyenlőségre hivatkozva kísérelte meg indokolni a tervezett leépítést. Három magyar gimnáziumban ér­deklődtünk, mi az igazgatóság véle­ménye a tervezett lépésről. Ipóth Barnabás igazgató, Komá­rom: Hivatalos tájékoztatást nem kaptunk. Viszont önként voltunk kénytelenek redukálni a nyolcéves gimnázium osztályait, azaz egyet­len első osztályt indítani, mert nincs elég tantermünk, pedig jelentkező­ben sosincs hiány. Kinőttük az isko­lát, és az épületbővítést illetően ed­dig csak ígéreteket kaptunk. Nem tudok egyetérteni az miniszter úrral abban, hogy a nyolcosztályos gim­náziumok elit jellegüknél fogva az esélyegyenlőség megvalósulását akadályozzák. Sajnos az üyen érvek társadalmunkban még mindig meg­hallgatásra találnak. Való igaz, hogy főleg a hosszú távú felkészítésben gondolkodó, öntudatos szülők ad­ják ebbe a típusú iskolába a gyereke­iket, akik felismerték, hogy a tudás hasznosítható tőke. De éppen nekik, a gyerekeik jövőjéről felelősen gon­dolkodó szülőknek mondjuk, hogy ezt ne csinálják!? Épp ez a nem de­mokratikus eljárás. Nem szabad ad­minisztratív úton beavatkozni az is­kolák életébe. Valacsai Pál igazgatóhelyettes, Gá­lán ta: Olyan értelemben valóban előnyben vannak a nyolcéves gim­náziumok tanulói a négyéves gim­náziumot látogató társaikkal szem­ben, hogy egy évvel korábban jut­Nem szabadna admi­nisztratív úton beavat­kozni az iskolák életébe. nak el az érettségüg. De úgy tudom, már tervezik, hogy nem a negyedik, hanem az ötödik osztályból lépné­nek át a gyerekek a nyolcéves gim­náziumba, így ez a különbség meg­oldódna. Ami a nyolcéves gimnázi­umokat illeti, az az érzésem, nem si­került megvalósítani az eredeti el­képzeléseinket. Nincs határozott, egyedi arculatuk. Nekem legalábbis a híres debreceni, sárospataki, nagyenyedi kollégium példája lebe­gett a szemem előtt, ahol a kicsi­nyek nyugodtan rábízhatok a na­gyobb tanulókra, s ez mindkét kor­osztály számára hasznos. Úgy lát­szik, megváltozott a világ. Manap­ság nálunk ilyen rendszer elképzel­hetetlen, a kicsinyek nem fogadják el tekintélynek a nagyobbakat, s azok nem toleránsak velük szem­ben. Mégis azt gondolom, minden változtatást alapos elemzésnek kell megelőznie, és pontos elképzelés­nek, milyen iskolahálózatot kíván működtetni a tárca. Bobor János igazgató, Párkány: Csupán a Millennium tervezetéből értesültünk a nyolcosztályos gimná­ziumok redukálásának szándéká­ról. Az esélyegyenlőségre hivatkoz­va fontolgatni egy ilyen lépést erő­sen megkérdőjelezhető a mai ver­sengő világban, ahol mindenki úgy boldogul, ahogy tud, s ahogy a lehe­tőségei engedik. Iskolánk szolgálta­tásokat nyújt, s amíg ezek minősége a szülőknek megfelel, hozzánk ad­ják a gyerekeiket. Ha viszont nem lesz kereslet az iránt, amit kínálunk, az iskolát úgysem lehet művi úton fenntartani. Mi a nyolcosztályos gimnázium mellett tesszük le a vok- sunkat, mert van rá igény, s mert eddigi tapasztalataink és eredmé­nyeink kifejezetten pozitívak. Diák­jaink több tanulmányi versenyen, erős nemzetközi mezőnyben nyer­tek előkelő helyezést, s ami szintén fontos, a kicsinyek és a nagyok jól megférnek egymással. Sládecek bosszút sejt TA SR-HÍR Pozsony. A zsolnai nyomozóható­ság négy személy, köztük Imrich Sládecek volt SOP-s, jelenleg füg­getlen parlamenti képviselő elleni vádemelési javaslattal fejezte be a Centrogel céggel kapcsolatos nyo­mozást. Sládeceket csalásban való részvétellel vádolják, ha a bíróság vétkesnek találja, akár 12 év sza­badságvesztésre is ítélheti. A Cent­rogel, melynek résztulajdonosa és első embere Sládecek volt, 1996- ban szerződést írt alá Turócszent- márton városával 140 munkanélkü­li alkalmazásáról. A cég egyetlen embert sem vett fel, és a várostól er­re a célra támogatásként átutalt 22 millió koronát nem adta vissza. A képviselő ártatlannak vallja ma­gát, szerinte a nyomozás politikai megrendelésre készült, mely mö­gött Pavol Hamzík, Vífazoslav Móric és Peter Magvasi áll. Szerinte az a Imrich Sládecek (TA SR-felv.) tény, hogy a nyomozás befejezését az alkotmánymódosítás utánra tet­ték, azt bizonyítja, arra vártak, ho­gyan szavaz majd. Mivel tar­tózkodott, vádat emelnek ellene. Az elkövetőt már ismerik, keresik a megrendelőt Bérgyilkos végzett Ján Koreccel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megrendelésre ölték meg Ján Korecet, az atomenergia-ipari kutatóintézet igazgatóját, jelentet­te be Jaroslav Ivor, a vizsgálóhiva­tal vezetője a múlt pénteki gyilkos­sággal kapcsolatban. Ezen az infor­máción túl teljes hírzárlat van el­rendelve a rendőrség részéről, így Ivor sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt az értesülést, hogy a rendőrség tudja, ki a gyilkos, s már csak a megrendelő ismeret­len. Az eseten a nagyszombati kerü­leti vizsgálóhivatal különleges cso­portja dolgozik, a bővebb összefüg­géseket, a bérgyilkosság motívumát is vizsgálják, és e héten beszámol­nak az eredményről. Ján Korec 1977 óta dolgozott az atomenergia­ipari kutatóintézetben, 1993 óta volt az informatikai osztály vezető­je, majd a részvénytársasággá ala­kult intézet vezérigazgatója és igaz­gatótanácsi elnöke lett. Állítólag az atomlobbi befolyásos embere volt, s a radioaktív nyersanyagok behoza­talába is beleszólása volt. Az állami hírügynökség értesülése szerint a kormánykörökkel is jó kapcsolata volt, miközben az SDE-hez állt a legközelebb. Tegnap Marián Dugovic személyé­ben kinevezték az intézet új igaz­gatóját. (gl) Valószínűleg folytatódhat a vizsgálat Ziak ellen Hallgat az ügyészség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az illetékes vizsgálótiszt még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy az ügyészség beszüntet­te volna a volt HZDS-alelnök és SIS- funkcionárius Rudolf Ziak ellen sza­botázs miatt indított eljárást. A belügyminisztérium vizsgálati fő­osztályának vezetője elmondta, hogy a vizsgálat leállításáról szóló, a sajtóban emlegetett döntés nem hi­vatalos állásfoglalás, a főügyészség csak arról nyilatkozott, hogy kerüle­ti szinten milyen döntés születhet. Az üggyel kapcsolatban sor került egy belső ülésre a vizsgálóhivatal és az ügyészség között, ott azonban az illetékes vizsgálótiszt nem volt je­len, mert nem a vizsgálat leállításá­ról vagy folytatásáról volt szó, s eb­ben neki önállóan kell döntenie. Egyébként az üggyel kapcsolatban korábban Ivan Lexa mentelmi jogá­nak felfüggesztését is kérték. Ivor nem adott választ arra a kérdésre, hogy a Ziak elleni eljárás során ki­hallgatták-e Jaroslav Svéchotát, a SIS volt igazgatóhelyettesét. Ziak je­lenleg az USA-ban tartózkodik, (gl) A harmadik szektor az ügyészséggel összefogva megpróbálja megállítani az információhoz való hozzájutás korlátozását Általánosan érvénytelen, törvénysértő rendeletek SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. Több városi, községi ön- kormányzat általános érvényű ren­deletet fogadott el a január elsejétől hatályos, információhoz való sza­bad hozzájutást biztosító törvény megkerülésére, korlátozására. Az eperjesi járási ügyész tegnap emiatt tiltakozott az eperjesi városi elöljá­róságnál, és a rendelet visszavoná­sát szorgalmazta. Nézete szerint a rendelet törvény- és alkotmányelle­nes, mivel szolgálati titoknak minő­sít abszolút közérdekű információ­kat, jegyzőkönyveket, hatokat. Tomás Kamenec jogász, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatár­sa ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a községeknek ugyan jo­gukban áll általános érvényű helyi rendeleteket kiadni, tartalmi szem­pontból azonban a szolgálati titok­ról hozott rendeletek törvényelle­nesek, olyasmit is szolgálati titok­nak minősítenek, ami nyilvánvaló­an nem az. Több helyen megpró­bálják például eltitkolni a városi, il­letve községi képviselő-testületek üléseiről készült jegyzőkönyveket is, vagy az adózással kapcsolatos információkat, a jóváhagyott szer­ződéseket, a városi számlák állapo­tát, a polgármester közigazgatási eljárással kapcsolatos döntéseit, a petíciók és panaszok jegyzékét, a lakáskiutalásokról szóló kérvénye­ket, az önkormányzati alkalmazot­tak bérének nagyságát és egyéb ju­talmazásaikat. Néhány teljesen lo­gikátlan megfogalmazás is felbuk­kan, hiszen például az ingatlanadót a hivatali hirdetőtáblán kell nyilvá­nos hirdetményként közzétenni, te­hát nem lehet szolgálati titok. Egy szerződés pedig csak akkor számít titkosnak, ha a szerződő felek eb­ben egyeznek meg, ez alapján már a szolgálati titok kategóriájába is sorolható. „Az egész rendszer úgy rossz, ahogy van, hiszen ha valaki a szerződő felek közül megsérti ezt, a szolgálati titoktartás megsértése rí­mén bűncselekmény elkövetésével vádolható. Abszurdum, hogy a szerződés aláírásával a szerződő fe­lek határozzák meg, mi bűncselek­mény, és mi nem” - hívta fel a fi­gyelmet Kamenec. Áz információs törvény csak azt határozza meg, mi számít államti­toknak, azt nem, mi szolgálati ti­tok. Általános definíciót ugyan tar­talmaz, éspedig szolgálati titok az az információ vagy dolog, amit vé­deni kell a visszaéléssel, lopással, rongálással vagy elvesztéssel szem­ben. Kamenec szerint mivel ez álta­lános megfogalmazás, a községek igyekeznek minden olyan informá­ciót, adatot eltitkolni, amely valaki számára kényelmetlen, holott a törvény hozadéka éppen ezek nyil­Az önkormányzati ülésről való informálás demok­ráciában normális. vánosságra jutása lenne. De nem­csak logikai szempontból sántíta­nak a rendeletek, alkotmányellene­sek is. Az alkotmány 26. cikkelye 4. bekezdése szerint az információ­hoz való jogot csak meghatározott esetekben lehet korlátozni, akkor, ha vonatkozó törvény rendelkezik így a személyes és szabadságjogok, az állam- és közbiztonság, a közer­kölcs védelme érdekében. Ha a községek általános érvényű helyi rendelettel szűkítik az elérhető in­formációk körét, az alkotmánnyal ellentétben cselekszenek. Az önkormányzati ülésére vonatko­zó információk egy demokratikus társadalomban nélkülözhetetlenek, ráadásul egyetlen önkormányzat sem tudta világosan megmagyaráz­ni, miért kell a jegyzőkönyvet titko­sítani, tehát milyen városi vagy köz­ségi érdek forog kockán. A községi tanács tagjai tulajdonképpen a vá­rosi képviselő-testület tagjai, s műit képviselők, kötelesek beszámolni tevékenységükről, a városi tanács­ban végzett munkájukról. Ez sehol a világon nem jelent problémát, ná­lunk sem szabadna. „Felfoghatat­lan, hogy például Kassán még azt is közzéteszik, mikor ülésezik a városi tanács, és a polgárok is részt vehet­nek a tanácskozáson, de Eperjesen ugyanez már szolgálati titoknak számít!” - tette hozzá Kamenec. Eperjesen kívül Tapolcsányban, Poprádremetén is elfogadtak ilyen rendeletet. Van, ahol csak tárgyal­tak róla, pl. Ipolyrónán, Szencen. Feltehetőleg nőni fog az üyen váro­sok száma. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) még nem foglalt állást ezzel kapcsolatban. A harmadik szektor az ügyészséggel összefogva megpróbálja megállítani ezt a rendeletiavinát, már megkez­dődött a hivatalos vizsgálat. Az ügyészségnek is megvannak az esz­közei, pl. óvást emelhet, a főügyész­nek pedig jogában áll az alkotmány- bírósághoz fordulnia. Az alkot­mánybíróságon kívül a parlament is semmissé nyüvámthatja ezeket a rendeleteket. „Megtalálom azt a képviselőt, aki képviselői indítvány­ként a honatyák elé terjeszti a ren­deletek megsemmisítéséről szóló ja­vaslatot, és bízom benne, hogy az alkotmánybíróság is helyesen jár el. Eperjesen példát akarunk statuálni, elvégre kerületi székhelyről van szó. A kisebb községekben elképzelhető, hogy rossz példát követtek, ráadá­sul kevés, nem megfelelően képzett alkalmazottuk van, nem ismerik alaposan a törvényt. Eperjesen azonban megvolt a szakmai háttér, kizártnak tartom a véletlenszerű hi­bát” - mondta Kamenec.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents