Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-03 / 28. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 3. JEGYZET Love story HOLOP ZSOLT Szegény Anna. Őszintén sajná­lom, micsoda pechje van, de Is­ten nem bottal ver. Mindannyi­an az Ő kezében vagyunk, le­gyünk bár pártelnökök, maffió­zók vagy zöldségárusok. Ján Slota a leváltása idején ki­elégítetlen vénkisasszonynak nevezte Anna Malíkovát, aki a politikában akaija kiélni magát, aztán ezen ékelődött az egész ország. Erre a negyvenkettedik évét taposó Anna végre megta­lálja nemcsak élete pártját, ha­nem párját is. Ez a nagyranőtt, kicsit mackós szlovák lány a nagy orosz medve oldalán. El­készül a takaros házikó is, ám akkor beüt a ménkű: pénzmoso­da működik a pincében. Az In­terpol a turbékoló töltöttga- lamb-párról készült fotók alap­ján véletlenül kiszúrja, hogy a nemzeti párt elnökének kedve­se megszólalásig hasonlít egy nemzetközileg körözött orosz bűnözőre, Slota pedig nyilván azonnal leissza magát örömé­ben. Persze még semmi sem bi­Állva ülök és ülve állok MOLNÁR NORBERT Nem tudom, melyik koalíciós képviselő álmodhatta meg egy nyugtalan éjszakáján, hogy név szerint, egyenként, állva sza­vazzanak az új szlovák alkot­mányról a képviselők, de lelkiis­merete nem lehet tiszta, vagy az étvágya határtalan. Azt sem tu­dom, miért harapott rá idétlen ötletére néhány kollégája, de szerencsére akadtak bosszú­vágytól nem fűtött pártok, me­lyek nem a teátrális „föláll, sza­vazóban látják az alaptörvény elfogadásának jelentőségét. Duray Miklós nem bohóc. Ezt ő állítja magáról. Az MKP ügyve­zető alelnöke rögtön az esze­ment koalíciós ötlet nyilvános­ságra kerülése után ex cathed­ra kijelentette, ilyen körülmé­nyek között nem szavazza meg az alkotmány módosítását. In­kább a folyosó, mint a reflek­torfény. Igaza van Duray Mik­lósnak. Nem azért szerződött a parlamenti színfalak közé, hogy szólózzon. Ez csapatjá­ték, sok-sok statisztával. Ne­hogy aztán a jövőben a szava­zási mód alapján különböztes­sük meg, ki az államalkotó, és ki nem. Volt már ilyen. Duray Miklós parlamenti képvi­zonyított, tisztázni kell, valójá­ban kicsoda is Belouszov, de a gyanú már él: nem jól tartják karban Malíkovát. Hiszen az nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi botrány lenne, hogy az orosz maffia Anna révén akart behatolni a legmagasabb szlovák politikai körökbe, Belo­uszov itteni (intim) kapcsolatait pénzmosásra akarta kihasznál­ni, és a léből csurran-csöppen az SNS-nek is. Malíková most bizonyítékokat gyűjt, melyeket hamarosan a nyilvánosság elé kíván tárni, tisztázva önmagát és választott­ját. Félő azonban, hogy ha ez az egész dolog rosszul sül el, nem kerülnek elő azok a fránya bizo­nyítékok, egy életre megkesere­dik, csalódik a férfinemben, és végképp öreglány marad. Ami érthető lenne, hiszen behálóz­ták, durván visszaéltek tiszta érzelmeivel, nem a nőt, hanem kapcsolatait látták benne. Ak­kor már valóban csak mi, ma­gyarok maradunk neki. Hiszen ahányszor megkérdezik, miért nem szereti a magyaro­kat, ő mindig azt mondja, szeret bennünket, legfelejebb a ma­gyar politikusokat nem. A ro­mák pedig megint diszkriminál- va érezhetik magukat. selő. Rajta is múlik, hogy az or­szágnak lesz-e új alaptörvénye, amely összehasonlíthatatlan lesz - ha lesz - a meciarival. Ép­pen ezért hatott furcsán - talál­hattam volna durvább szót is, de nem akartam hogy min­den gátlás nélkül a formaságok­ban talál magának kibúvót a Magyar Koalíció Pártja ügyve­zető alelnöke. Hogy az új alkot­mányt csak úgy sutba dobja va­laki, nehezen elfogadható, bár lehet, hogy könnyen értelmez­hető. Mert biztosan akadna tör­vényjavaslat vagy más indít­vány a parlamentben, amelyet akár fejen állva is támogatna. Az elvi politizálás az a kulcs­szó, amelyet Duray általában emleget, és amelyhez igyekszik tartani magát. A „fölállós” helyzet valóban ko­mikus, lealacsonyítónak is le­het érezni. Ám ha Duray (és a többi, rosszallását kifejező kép­viselő) meg akarja szavazni az új alkotmányt, állva is meg kel­lene tennie. Ha nem akarja, mert számára elfogadhatatlan annak szelleme, egyes cikke­lyei, ezt kellene kimondania. És még ezért sem ítélheti el senki, hiszen minden képvi­selőnek csakis a saját lelkiisme­rete szerint kell szavaznia. Ha a lelkiismerete által diktált dol­gok összeegyeztethetetlenek a párt Országos Tanácsa vélemé­nyével, azt a párt belső szervei­ben kell rendezni. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, KoSická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Örüljenek, emberek! A vezérigazgató úr további munkát biztosított mindenkinek. Mivel tegnap összetörte a vadonatúj BMW-jét, ledolgozhatják a kárát. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Eperjes város önkormányzata sa­játosan értelemzi a szabad infor­mációáramlásról szóló törvényt, ugyanis a legutóbbi ülésén több mint nyolcvan dolgot titkosított. A városatyák indoklása szerint az önkormányzat ezzel akarja elke­rülni, hogy esetleg valaki ártson a városnak. A titkosításba olyan dolgok is bekerültek, mint az ön- kormányzat ülésének jegyző­könyve, a szavazások név szerinti lebontása. Az érdeklődő állam­polgárnak még ahhoz sincs joga, hogy arról szerezzen tudomást, éppen milyen aláírásgyűjtések folynak a városban, ki miért pa-. naszkodott a városatyáknál. Ez a rendelet minden valószínűség szerint ellenkezik az informáci­óáramlásról szóló törvénnyel, a belügyminisztériumnak azonban még sincs jogköre annak meg­szüntetésére. Ilyen rendeletet csak a járási ügyészség adhat ki. Az önkormányzat tagjai közül már többen jelezték, hogy ha az ügyész kifogásokat emel, hajlan­dók lesznek az egészet újratár­gyalni. HÉTVÉG(R)E Magyarázom az állásfoglalásom Fontos döntések hete volt ez, tanácsok, elnökségek, kongresszusok időszaka. Ál­lásfoglalásoké, megegyezé­seké, ajánlásoké, dokumen­tumoké. Sokan már a bizo­nyítványt is megkapták, má­sok csak magyarázták. JUHÁSZ LÁSZLÓ Egy hete Galántán jött össze 79 MKP-politikus, hogy országosan tanácskozzanak egyet. Sikerült is a dolog, állást foglaltak az OT-ta- gok: ukázba adták a párt hona­tyáinak s -anyáinak, legyenek szí­vesek ott lenni és szavazni a par­lamentben az alkotmánymódosí­tás elfogadásánál. Ja, és szavaz­zák is meg, ha egy mód van rá. Különben, emelte fel ujját Bugár Béla, lesz nemulass, választhat­nak maguknak más pártot! Az emkápé óté tehát úgy találta, most már minden rendben van. Lényegtelen, hogy a nyitrai egye­tem akadémiai szenátusa soha az életben meg nem szavazza a ma­gyar kart, hogy a nevesítetlen föl­dek kérdésének megoldását csak „a lehetőségekhez mérten tartják elfogadhatónak” (ez a fából vas­karika az OT nyelvén), a nyelvi chartát sem hagyta még jóvá a parlament, és hol van már a tava­lyi preambulum! Végső megegye­zés persze még földügyben sem született, a jövő hét elejére várha­tó csupán, a megyerendszerről se döntöttek még, a jövő hét sűrű lesz, teli újabb megbeszélésekkel, egyeztetésekkel és egyezkedések­kel. Az meg egy másik tanácsko­záson, a koalícióson derült ki, hogy a jövő heti végszavazáskor a rossz emlékű ‘92-es parlamentbe­li alkotmánymegszavazási cirkusz szerint voksolnak majd a képvi­selők, úgymint feltápászkodnak, kihúzzák magukat, a tévékamerá­ba néznek, és kimondják, amit ki kell mondaniuk. Duray Miklós re­akciója tetszett a legjobban: ne­mes egyszerűséggel bejelentette, őt csak ne ugráltassa senki föl és alá, nem bohóc ő, inkább nem is megy aznap munkába. Megteheti, de akkor - emlékezzünk a fel­emelt bugári ujjra - kereshet ma­gának új pártot. Szóval nagy a ta­nácstalanság a Szlovák Köztársa­ság Nemzeti Tanácsában. Bár a parlament ülésezik derekasan, egyelőre olyan csekély érdek­lődés övezi a képviselők munká­ját, mint a Cernák-pert. Pedig az sem akármilyen cirkusz. Lezárt utcák, elszállított autók, kom­mandósok a háztetőn, az ügyész beszél, a vádlott hallgat. Egy má­sik delikvens, Rudolf Ziak pedig közben Amerikában bálozgat az elnökkel, akihez miniszterelnö­künk is egészen közel került, há­Olyan csekély érdeklődés övezi a képviselők mun­káját, mint a Cemák-pert. rom méterre ült tőle egy washing­toni reggelin, mesélte csillogó szemmel Dzurinda. Igaz, nem si­került szóba elegyednie a texasi elnökfival, ám egy NATO-csatla- kozást ígérő összekacsintásra bi­zonyára sor került. Schmögnerová miniszter asszony fogta a tollát, és aláírta a busz- és vonatjegyek árának emelését, ezentúl tizenöt-húsz százalékkal drágábban utazhatunk a büdös és mocskos szlovák álomvasutakon és a köhögő buszokon. Értem én, valahogy fel kell köhögni a plusz­pénzt a közlekedésre, nem futja mindenkinek luxusbéemvére. így aztán az MKP mai, dunaszerdahe- lyi kongresszusára is sokan érkez­nek majd Skodával. Ahol jelentet­te ki Spisiak főrendőr, már nincs is maffia. Akik nem lőtték ki egy­mást, azokat jól felszámolták. Mint ahogy a héten Jozef Stahlék- nak is felszámították a külföldi utakat, a számvevőszék elnöké­nek tavaly - szinte már torgyáni nagyvonalúsággal - 700 ezret si­került elutazgatnia az adófizetők pénzéből. Neki is lesz mit magya­ráznia a bizonyítványán, ha egy­szer sor kerül a nagy számvevésre. Apropó, félévi bizi: kedves szülők, ne tessenek kíváncsiskodni, tizen­nyolc éves gyermekeiknek hatal­mas átszállókat kilátásba helyez­ni, ha nem akarják, nem mutatják meg a bizonyítványukat. Joguk van hallgatni, hiszen - akárcsak a nagypolitikában - különben min­den felhasználható lesz ellenük. MAGYAR TŰKOR Elszabadult ágyú a fedélzeten FORRÓ EVELYN Megy a hajó, irány észak! Fütyül­nek a tengerészak. Ez a bárgyú kis kényszer-rímecske jutott eszembe. De miért is? Hát persze, mert a négy kerékről (értelmezés kérdése, lehet két bicikli is) átnyergeltünk a hajóra. Egyes számú képzavar! Mert mi most egy hajó vagyunk, és megyünk a jó irányba. Kinek mi a jó hány, ízlés dolga, tudok ellenvé­leményről is. Irányhirdetés legkö­zelebb jövő tavasszal. Addig a kapi­tány a hajóhídon. Csakhogy van a hajón egy ágyú is, mely elszaba­dult, és ez a megbokrosodott ágyú össze-vissza lövöldöz. Értik, ugye? A lövöldözés közepette elrepül a színen egy kazetta, nevezhetnénk Torgyán József nem más, mint egy összevissza lövöldöző ágyú a hajón. bumerángnak is, de akkor eljut­nánk a második képzavarhoz, ezért inkább azt mondanám, vala­ki lassan öngödrébe esik bele. Itt a harmadik képzavar. A kazetta írás­ban előadva nem emelkedik sha- kespeare-i magaslatokba. No, most elég, mert szegény, ártat­lan olvasónak fogalma sincs, miről locsogok. Mindezzel csak azt sze­rettem volna elmondani, hogy a hét közepén a miniszterelnök el­mondta szokásos évi beszédét a Vigadóban, és miközben tavaly három gyerekről, három szobáról és négy kerékről hirdetett progra­mot, most hajózós hasonlattal élt, mire a szabaddemokraták vezére, Demszky Gábor azt tette hozzá, hogy Torgyán József nem más, mint egy összevissza lövöldöző ágyú a hajón, melyet egyébként maga a kapitány vitt fel a hajóra. A másik történet: a Népszava hozzá­jutott egy olyan hangfelvételhez, amely arra utal, hogy Torgyán fia hárommillió forint kenőpénzt ka­pott, hogy egy projekt érdekében közbenjárjon az apjánál. „Navigare necesse est” - hajózni kell - szól a híres mondás. Mint egy a csaknem tízmillió hajólakó közül ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy hajózni tudni is kelle­ne, még viharos tengeren is. A szerző budapesti tudósítónk OLVASÓI LEVÉL Alsó- és felsőház szlovák módra A politika bonyolult dolog, egy jó politikusnak a helyzetfelismeré­sen kívül nagyon sok olyan adottsággal kell rendelkeznie, amivel a teremtő minket, egy­szerű halandókat nem áldott meg. Bizonyára ezzel magyaráz­ható a parlament legújabb hatá­rozata, hogy minden képviselő mellé asszisztenst fogadjanak. Szeretném a dolog logikáját megérteni, csak sajnos bármerre próbálkozom is elkalandozni gondolataimban, az eredmény annyi, hogy egyre homályosab­ban látok. Próbáltam magamnak megmagyarázni az egészet azzal, hogy tán már elfáradtak a tisztes képviselő urak a sok munkában, csakhát erre jobb megoldás lett volna, ha a megbízatási idejüket csökkentették volna a felére, s helyükre friss erőket vetnének be. Vagy talán az országunk ijesztő munkanélküliségén akar­tak segíteni, s az összes asszisz­tensjelölt a munkanélküliek tá­borából került ki? Kétlem, s bizo­nyára marad a lakosság egyne­gyede ott, ahol jelenleg is van. A következő alternatívám az len­ne, hogy a gyér részvételen akar­nának segíteni, amely a parla­menti gyűléseken elég gyakran előfordul. Csakhát a törvény ezt nem teszi lehetővé, s az asszisz­tens urak és hölgyek nem ülhet­nek munkaadójuk helyett a pa­dokba. Maradt hát számomra az egyetlen magyarázat: a parla­ment modernizálásáról van szó. Nyugati minta szerint nálunk is kialakul a lépcsős fokozat. Ne­künk is lesz alsó törvényhozási házunk és felső törvényhozási házunk. A lényeg, hogy a sok millió megint nem oda került, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá, fontosabb dolog ugyan­is a kifelé áramló tetszelgés, mint a valódi bajok orvoslása. Higgyék el, tisztelt képviselő urak, a mi óhajunk nem az, hogy Önök egyre többen legyenek, ha­nem egy gondtalan, tisztességes, szerény megélhetés. Drozd László Feketenyék

Next

/
Thumbnails
Contents