Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-26 / 47. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 26. Politika 5 Thomas Schreiberrel, a világhírű, magyar származású politológussal a határon túli magyarság szerepéről Közös ügy a kisebbségek ügye Thomas Schreiber, a Franciaországban élő, magyar származású neves újságíró, politológus, a Le Monde munkatársa, a közép-európai térség szakértője felemásnak tartja a magyar igazolványt, amelyet majd a státustörvény elfogadása után kapnak a határon túli magyarok. De mint mondja, ez még mindig jobb, mint a semmi. FORRÓ EVELYN Ön szerint milyen mértékben változhat a kisebbségi kérdés megítélése, egyáltalán a kisebbségek helyzete azután, hogy néhány év múlva több közép-európai állam, köztük Magyarország is, csadakozhat az Európai Unióhoz? Egyrészt nehezebb, másrészt könnyebb lesz a helyzet. Olyan kérdések kerülnek majd előtérbe, amelyekkel eddig nem akartak behatóan foglalkozni a nyugat-európai országokban. Fogalmazhatnék úgy is, hogy szőnyeg alá söpörtek bizonyos kényes kérdéseket, mint például a határon túli magyarok problémája. Tudjuk, hogy ez nem 1945-ben vagy 1989-ben keletkezett, hanem az első világháborút követő döntések következménye. Megkönnyíti a kisebbségi kérdés kezelését viszont az, hogy azok az országok, amelyekben a magyar kisebbségek élnek, előbb-utóbb az EU tagjai lesznek. Az EU-hoz való csatlakozásban a határon túli magyarok óriási szerepet játszhatnak \\ Az EU-csatlakozás- ' ban a határon túli magyarok óriási sze- . . repet játszhatnak. \\ azáltal, hogy összekötő kapcsot jelenthetnek jelenlegi országuk és az anyaország között, vagyis anélkül, hogy bárki, bármikor, bárhol lehetetlen és nemkívánatos határrevízióra gondolna. Ehhez a szerephez tartozik, hogy az ő problémájukon keresztül jelenlegi hazájukat, az ottani nem magyar lakosokat is támogathatják, hogy ők is bekerüljenek Európába, és köny- nyebb lesz a schengeni határon túl lévő országoknak is az Európával való kapcsolat kifejlesztése, fenntartása, éppen az ottani magyarokon keresztül. Nehéz ugyanakkor mindez a nyugatiak számára, hiszen szembe kell nézniük egy „Én a magyar származásomra rendkívül büszke francia vagyok." (Archívum) olyan problémával, amellyel korábban nem találkoztak. Ön nagyon is feltételes módban beszél, azt mondja, összekötő kapocs lehet, vagyis a jelenlegi helyzetből ez még nem adódik. Értsem úgy, hogy még fejlődnünk kell? Mindkét oldalon fejlődni kell. Rá kell jönni a schengeni határ mindkét oldalán lévőknek arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás jogokkal és kötelezettségekkel jár, mégpedig olyanokkal is, amelyek eddig nem szerepeltek a megtárgyalt pontok között. Ezek között van a csatlakozni akaró országok belső helyzete, az ott élő kisebbségek, az adott országban élő magyar nemzetiség helyzete. A tervek szerint ebben az évben vitatja meg a magyar parlament a határon túli magyaroknak adandó kedvezmények törvény- tervezetét, az úgynevezett státustörvény tervezetét. Miután nem szükséges kétharmados támogatottság, így nagy az esélye annak, hogy a kormánypártok által előterjesztett formában fogadják el. Milyennek tartja a tervezetet, és véleménye szerint létezhet ilyen „magyar igazolvány” típusú dokumentum Nyugaton? Nehezen képzelhető el. Szigorúan a saját véleményem: jó, hogy létezik egy ilyen kezdeményezés, azért, hogy ne legyenek hátrányban a határon túli magyarok, ugyanis nem ők hagyták el a hazát, hanem a haza hagyta el őket több mint nyolcvan évvel ezelőtt. Tudomásom szerint a parlamenti pártok támogatják az elképzelést, de szerintem ebben a formában nem old meg semmit, mert a kettős állampolgárság nem létezik Európának ebben a részében. Felemás megoldás, nem tartom szerencsésnek a módját, ahogy történik, de a semminél jobb. Félreértés ne essék, nem vagyok ellene, sőt mellette vagyok, mert még egyszer mondom: ez is jobb mint a semmi. A relatíve kevés jóból jobbat csinálni úgy lehet, ha valóban a határontúli magyarok töltik be ezt az összekötőkapocs-szerepet. Nem tart attól, hogy egy ilyenfajta igazolvány például a szlovákokat, románokat szembeállítja a Szlovákiában, Romániában élő magyarokkal, de említhetnék másik országot is? Ha kellőképpen megmagyarázzák, akkor nem, de, sajnos, ez nem történt még meg. A problémát abban látom, hogy az anyaországban, Magyarországon belül eddig még egyeden kormánynak sem sikerült 1990 óta megmagyaráznia, mit jelent, hogy a magyar nemzet egyharmada a határon kívül él, és miért, hogyan került oda. Nem került oda, ott maradt. A nemzetiségi kérdést mindig úgy kezelték és úgy kezelik, hogy kisebbrendűségi vagy felsőbbrendű- ségi érzései vannak az éppen hatalmon lévő kormánypártoknak. Felsőbbrendűség alatt értem, hogy mi, magyarok különbek vagyunk, mert ezer év óta megmaradtunk, a kisebbrendűségi érzés pedig az, hogy csak ne ugráljunk, jó lesz csöndben maradni. A kettő között van a követendő út. Párizsból úgy látom, komplexusaink vannak. Én a magyar származásomra rendkívül büszke francia vagyok, nem csak újságíróként, hanem mint egyetemi tanár, ma már teljesen átlátom a trianoni traumát, amit nem éreztem azelőtt, és ebben Franciaország szerepét. Ugyanakkor azt is látom, \\ Nem ők hagyták el r a hazát, hanem a haza hagyta el . . őket.” « hogy még ma sem tudják Francia- országban azt, milyen történelmi felelősség terheli az akkori francia kormányt azért, ami 1919-ben történt. Az visszacsinálhatadan, és nem is szabad hozzányúlni, de akkor, amikor Európát építünk, ezt nem lehet kisajátítani semmiféle olyan irredentista propagandára, aminek semmi alapja nincs. Arról van szó, hogyan lehet még átjárhatóbbá tenni az európai határokat, hogyan lehet biztosítani a magyarság fennmaradását a Duna-medencében, anélkül, hogy más nemzeteket lenéznénk, vagy a határokat megváltoztatnánk. Ezért volna jó és annyira kívánatos, hogy a Duna-medencében élő valamennyi ország mielőbb bekerüljön az Európai Unióba. Mert azáltal, hogy magukkal viszik a kisebbségi problémáikat, az EU már meglévő tagjai is rádöbbennek arra, hogy milyen felelősséggel tartoznak a kisebbségi kérdések kezeléséért, még akkor is, ha ott nem ismerik a kisebbségi problémákat. A szerző budapesti tudósítónk. Ifjabb Ján Carnogursky védi majd a KDH-t Róbert Ficóval szemben Nekik sem kell a magyar megye ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a kereszténydemokraták közölték, márciustól a KDH volt elnökének fia, ifj. Ján Carnogursky lesz a mozgalom jogi képviselője a Róbert Ficóval szemben hírnévrontás miatt kezdeményezett polgárjogi eljárásban. Fico azzal vádolta meg a KDH-t, hogy kenőpénzek és jutalékok fejében támogatta a hadsereg vadászgépeinek vásárlását. A KDH Országos TaSITA-HÍR Pozsony. „Nyüvánvalóan megmutatkozott, hogy itt a többség terrorjáról van szó, és nyüvánosan felszólítom Jozef Migas állampolgárt, hogy mondjon le a házelnöki posztról” - jelentette ki Vojtech Tkác (HZDS) képviselő a Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában. Tkác e kijelentését az alkotmánymódosítási vitával kapcsolatban tette, miköznácsa (OTj a közigazgatási reform mielőbbi megvalósítása mellett foglalt állást. A szombati tanácskozás után Pavol Hrusovsky elmondta, a KDH számára továbbra is elfogadhatatlan az MKP elképzelése, mely szerint Nyugat-Szlovákia hat magyarlakta járása egy megyét alkotna. Az OT külön kiemelte Hrusovsky döntését, hogy pénteken a honatyák az eredeti tervvel ellentétben a szavazógép segítségével voksoltak az alkotmánymódosítás elfoben nem is magát az alkotmánymódosítást ítélte el, hanem azt a módot ahogyan az arról folytatott parlamenti vita zajlott. A Markíza televízióban nyüatkozó Olga Keltosová szerint a parlamenti vita megmutatta, hogy a kormány- koalíció csak megjátsza az összetartást, de a kellő számú szavazatot is alig tudta összeszedni. Keltosová úgy vélte, hogy szükség volt az alkotmány módosítására, de nem gadásakor. „Őszintén szólva én sem számítottam ilyen végkifejletre” - mondta a mozgalom elnöke. Július Brocka alelnök tájékoztatott a felhívásról, melyben az OT javasolja a mozgalom képviselőinek, kezdeményezzék az iskolaügyi tárca határozatának megváltoztatását. A Ftác- nik vezette minisztérium a diákoknak nyújtott utazási kedvezmények csökkentéséről határozott, ami a KDH szerint ellentétes a kormány családpolitikájával, (jéel, s) üyen nagy mértékben, ezt sem az EU, sem a NATO nem kívánta meg Szlovákiától. Daniel Lipsic (KDH) a Szlovák Rádió szombati műsorában védte a terhességmegszakítás alkotmányos betiltását szorgalmazó keresztény- demokrata javaslatot, amire La- dislav Orosz (SDE) azzal reagált, hogy ilyen alkotmányos szabályozással Európa legkonzervatívabb államává válnánk. VMDP-kongresszus Nem hozott megbékélést Belgrad. Ismét Ágoston Andrást választotta elnökévé a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) hét végi kongresszusán, és az elkövetkező időszakra is a párt stratégiai céljaként jelölte meg a perszonális magyar autonómiát, valamint a kettős állampolgárságot - írta tegnap a Magyar Szó. Mint ismeretes, a VMDP nincs jó viszonyban a legerősebb vajdasági magyar párttal, a Kasza József vezette VMSZ-szel. Ágoston a VMDP elmúlt négyéves tevékenységét összegezve pártját a „történelmi VMDK” (a hajdan egységes Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) eszmei és politikai örökösének, s olyan programpártnak mondta, amelynek célja, hogy Szerbiában létrehozza a magyar perszonális autonómiát, Budapesten pedig kieszközölje a kettős állampolgárságot a vajdasági magyaroknak. A beszámoló szerint Ágoston többek között úgy vélte, hogy a vajdasági magyarságnak jelenleg nincsenek általánosan elfogadott közösségi céljai és racionális jövőképe. A VMDP kongresszusán megjelent Kövér László, a Fidesz elnöke. (MTI) Alkotmánymódosítás: az ellenzék szerint érvényesült a többségi terror Lemondatnák a házelnököt RÖVIDEN Működik a tanúvédelmi program Pozsony. A múlt évben a hatóságok 16 esetben javasolták a tanúvédelem intézményének alkalmazását, 12 esetben pedig halaszthatatlan biztonsági intézkedések megtételét kérték a tanúkkal kapcsolatban. Az illetékes bizottság 6 esetben rendelte el a tanú védelmét, 8-ban pedig az utóbb említett intézkedések meghozatalát. A feladatokat a rendőrség speciális alakulatának tagjai látták el, akik a tanúk családtagjaira is vigyáztak. (SITA) Schuster ismét teniszezik Kassa. Rudolf Schuster köztársasági elnök és felesége szombaton fejezte be egyhetes bártfai rehabilitációs üdülését és Kassára utazott. Ján Büek elnöki tanácsadó szerint Schuster erőnléte jó, ezt bizonyítja, hogy szombaton állandó partnereivel teniszmérkőzést is játszott. Az elnök tegnap Pozsosnyba utazott, s ma fogadja jugoszláv kollégáját, Vojiszlav Kostunicát. (TASR) Carnogursky munkába áll Pozsony. Ján Carnogursky igazságügy-miniszter gyógykezelése a kovácspataki rehabilitációs központban február 28-án befejeződik, és március elsején már munkába is állhat. Carnogursky december 15-én sérült meg egy közúti balesetben. (TASR) Hrabko lett a SKOI elnöke Pozsony. Juraj Hrabko újságírót választották a Polgári Intézmény Állandó Konferenciája (SKOI) új elnökévé a társulás szombati közgyűlésén. Hrabko a szervezet dinamikusabbá tételét célzó programjával nyerte meg a szavazókat, amelynek négy alappillére: stabilitás, kommunikáció, nyitottság és institucionalizmus. (SITA) Sugárzó hulladékvas Pozsony. A természetes értéknél 60-szor erősebb radioaktív sugárzást mértek egy hulladékvasat tartalmazó, félreállított vasúd kocsiban pénteken hajnalban a Kassa melletti Enyickében. Az Állami Közegészségügyi Intézet Sugárvédelmi Szakosztályának szakemberei a hulladék között megtalálták azt a 1,5 kilogrammos fémdarabot, amely a sugárzást kibocsátotta. A sugárzó anyagot egyelőre egy magánvállalatnál tartják letétben, amíg a Jaslovské Bohunice-i Atomfelügyeleti Hivatal nem teszi meg a kellő intézkedéseket. (SITA) Új szlovák püspök Kanadában Pozsony. Ján Pazak személyében új püspököt nevezett ki a kanadai szlovák görög katolikusok ottavai egyházmegyéje élére II. János Pál pápa. A felszentelésen mindkét szlovákiai görög katolikus püspök, Milan Chautur és Ján Hirka is részt vett. A pápa 1980-ban alapította ezt a kanadai szlovák egyházmegyét. (SITÁ) Budaj: ne tűrjük a drágítást! Pozsony. Tovább már nem tűrhető a közszolgálati médiumok koncessziós díjainak emelését célzó állandó nyomás - jelentette ki Ján Budaj, a Liberális Demokrata Unió (LDÚ) elnöke a Twist Rádióban. A képviselő szerint a kulturális tárca már készíti azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a közpénzek korrekt felhasználásának ellenőrzését. (SITA) Megtalálták az eltűnt helikoptert Budapest. Mintegy másfél napos kutatás után, szombaton késő délután - Püisszentkereszt és Pilisszentlászló között a hegyoldalba fúródva - megtalálták azt a helikoptert, amely még pénteken tűnt el. A magángépet vezető pilóta életét vesztette. (MTI) Újabb földrengés Salvadorban San Salvador. Három újabb, a Richter-skála szerint 4,2-5-ös fokozatú földrengés volt szombaton Salvadorban. A fővárosban nagy pánik tört ki, az emberek ezrével rohantak ki az utcákra. Január Í3-án 827, pontosan egy hónappal később 315 áldozatot követeltek a földrengések a közép-amerikai országban. (MTI) Érvényes választások Moldovában Chisinau. Előrehozott parlamenti választásokat rendeztek tegnap Moldovában azzal a reménnyel, hogy megoldhatják az elhúzódó alkotmányos válságot, amely az elnöki poszt utódlásának megoldatlansága miatt alakult ki ebben a szegénységgel küszködő kelet-európai országban. Kevéssel a választóhelyiségek bezárása előtt 52 százalékos részvételi arányt jeleztek, s a központi választási bizottság ennek alapján érvényesnek nyilvánította a szavazást. Az első eredményeket mára ígérték. (MTI) SDL: Jozef Migas szerint nincs többé reformszárny Kétségtelen egység ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A Demokratikus Baloldal Pártjában nincsenek platformok”-jelentette ki Jozef Migas, az SDL elnöke. Erről szombaton a párt Országos Tanácsa döntött. „Ez nem azt jelenti, hogy a vélemény- különbségek megszűnnek, ám tudatosítottuk, hogy a belviszályokat nem kell a nyilvánosság előtt kiteregetni” - reagált Milan Ftácnik, az úgynevezett reformszárny képviselője. Migas azonban úgy véli, az OT határozatával, amelyet Peter Weiss és Milan Ftácnik is megszavazott, végleg pont került az ügy végére. Szerinte a párt egységét ezek után senki sem vonhatja kétségbe, de hozzátette: „Ha a jövőben bármilyen javaslat legalább 25 százalékos támogatottságot élvez, a párt mindenképpen foglalkozni fog vele.” Arra a kérdésre, hogy a 2002- es választásokon számol-e a „reformistákkal” a párt jelöltlistáján, Migas kitérő választ adott: „Erről még korai beszélni.” Az SDL Országos Tanácsa nem foglalkozott Jozef Tuchyna kizárásával. Erről a párt trencséni alapszervezete dönthet, melynek elnöke, Jozef Klemens indokolatlannak tartja ezt a lépést. „Neki kell eldöntenie, marad-e vagy sem” - fogalmazott Klemens. Egyes vélemények szerint Tuchyna nagy tekintélynek örvend Trencsénben, ezért nem akarnak ujjat húzni vele. (greg, t)
