Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-24 / 46. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 24. Politika 5 Boros Zoltán: „Egyik-másik faluvezető elmondta, hogy a losonciak agresszivitása elgondolkodtatta őket" Losonc vagy Rimaszombat? Országos kérdéssé dagadt a Losonc és Rimaszombat köz­ti vita arról, melyik város le­gyen Nógrád-Gömör megye székhelye. A losonciak látvá­nyosan kampányolnak váro­suk mellett, a rimaszombati­ak ritkán hallatják hangju­kat. Ezúttal Boros Zoltánt, a Rimaszombati Járási Hivatal elöljáróját szólaltattuk meg. FARKAS OTTÓ Mikor és miért tört ki ez a heves csatározás Losonc és Rimaszom­bat között a megyei székhely el­nyeréséért? Kilencvenkilenc novemberében még egy akaraton voltunk. Itt, Ri­maszombatban tartottuk azt a konferenciát, amelyre meghívtuk a Nagykürtösi, a Poltári, a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járás ál­lamigazgatási szerveinek képvise­lőit, illetve az önkormányzatok ve­zetőit. Kétszáznál többen jöttünk össze, és mivel a tanácskozásnak a közigazgatási reform volt a fő té­mája, megjelent Viktor Niznansky kormánymegbízott is. A hatáskö­rök átviteléről, az önkormányzati egységek megszervezéséről tár­gyaltunk. A zárónyilatkozatot Rozsnyó alpolgármestere olvasta fel. Ebben az állt, hogy tartozzon egybe az a három járás - a Rozs­nyói, a Nagyrőcei és a Rimaszom­bati -, amely majd a határ túlolda­lán lévő településekkel megalakít­ja az eurorégiót. A majdani me­gyét pedig az a hat járás alkossa, amelynek képviselői akkor és ott megjelentek. A Rozsnyói járás pol­gármesterei közül akkor senki \\ Kilencvenkilenc no- r vemberében még egy akaraton vol- . . tunk. \\ nem emelt kifogást az elhangzot­tak ellen. 1999 végén a Rozsnyói járás képviselői, szó szerint sebté­ben, aláírattak a polgármesterek­kel egy nyilatkozatot, hogy mégis­csak Kassa-vidékhez szeretnének tartozni. Ezt helyi viszonylatokban nem előzte meg semilyen önkor­mányzati döntés. Értesüléseim el­ső kézből, az érintett polgármeste­rektől származnak. Ekkor kezdett kiéleződni a me­gyeszékhely körüli vita is? lobbitevékenység a magyar parla­menti képviselők irányába is, szá­molva annak esélyével, hogy a parlamentnek kellene döntenie a megyeszékhelyről. Az MKP Besztercebányai Kerüle­ti Tanácsát négy járás képviseli, a Nagyrőcei, a Losonci, a Nagykürtösi és a Rimaszombati. A tizenkét tagú tanács hogyan döntött ebben a kérdésben? Utolsó megbeszélésünkön a tanács úgy látta helyesnek, hogy a Rozs­nyói járással együtt lenne gazdasá­gilag is erős ez a területi egység. Szükségesnek tartjuk a további tárgyalásokat a rozsnyói képvise­lőkkel. A megyeszékhely meghatá­rozásával kapcsolatosan eltérnek a vélemények, de felsőbb érdek, hogy a magyarság szempontjából egy erős megye jöjjön létre, tehát a terület kialakításában már egye­zett a véleményünk. Döntésünkről természetesen tájékoztattuk az or­szágos elnökséget is. Mindezek ellenére úgy tűnik, „Mi rendszeres és korrekt munkát végzünk annak érdekében, hogy Ri­maszombat legyen a központ." (Somogyi Tibor felvétele) Nem, egy kicsit később, amikor körvonalazódott, mi is lesz a ma­gasabb szintű önkormányzati egy­ség, illetve amikor a kormány jóvá­hagyta a koncepciót, amelyben részletesen megjelölte az egyes jogköröket, a pénz elosztását stb. Ezután került egyre inkább előtér­be a székhely kérdése is. A losonci­ak lobbizni kezdtek, amikor látták, hogy adottságaiból adódóan csak­is Rimaszombat lehet a leendő me­gye székhelye. Meglehetősen ag­resszívan kezdték követelni, hogy Losonc legyen a magasabb területi egység központja. Az akciókat nyilvánvalóan az egyes losonci vál­lalkozói körök irányítják, persze csatlakoztak hozzájuk egyes politi­kai és közigazgatási tényezők is. Sajnos, sikerült bevonniuk azokat a magyar köröket is, amelyek el­vesztették a tájékozódási irányt. Ez a megye nekünk nemcsak gaz­dasági szempontból fontos, hanem azért is, hogy benne az itt élő ma­gyar kisebbség kellő súllyal érvé­nyesülhessen. Gondolok itt főleg a nyelvi jogainkra. A speciális ma­gyar érdekek Rimaszombatban adottak, Losoncon azonban nem. A Magyar Koalíció Pártja orszá­gos vezetése ezt másképpen lát­ja. A lapokban erről éppen for­dítva nyilatkozott az MKP egyik frontembere. Azt hiszem, a sajtóban megjelent nyilatkozatok nem voltak kellő­képpen megvilágítva. Később ugye olvasható volt az is, hogy az MKP nézete szerint Rimaszombat le­gyen az önkormányzati központ. Mivel Ön egyben az MKP járási elnöke is, első kézből tájékozód­hatott a párt országos és regio­nális tanácskozásain született határozatokról. Hogyan került központi viszonylatban terítékre ez a kérdés? Elsősorban arról tanácskoztunk, mely járások alkossanak egy-egy területi egységet. Az MKP azt java­solta, hogy a leendő Nógrád- Gömör megyéhez tartozzon a Rozsnyói járás is. A rozsnyóiak képviselői ez ellen kifogást emel­tek az országos tanácson. Az omi­nózus ülésen én is felszólaltam, de nem sikerült őket meggyőznöm ar­ról, hogy egy erős Nógrád-Gömör megye kialakítása nem elhanya­golható érv a magyarságtudat megőrzése szempotjából sem, il­letve a kelet felé csatlakozás nekik gazdaságilag is hátrányos lesz. Itt jegyzem meg, hogy folyik bizonyos » Az akciókat nyil­vánvalóan az egyes losonci vállalkozói körök irányítják. mintha Losonc javára billenne a mérleg nyelve. Losonc látványosabban, nagyobb csinnadrattával teszi a dolgát. Ez időnként ízléstelenségbe csap át, de ennek megítélése a polgárok dolga. Gyakran elbeszélgetek a Nagykürtösi járás polgármesterei­vel is, akik természetesen ragasz­kodnak Losonchoz, mert közel van. Azonban egyik-másik faluve­zető elmondta, hogy a losonciak agresszivitása elgondolkodtatta őket, nem lenne-e jobb Rimaszom­bat mellé állni. Mi rendszeres és korrekt munkát végzünk annak ér­dekében, hogy Rimaszombat le­gyen a központ. A nyelvi charta szerint a hat járás közül egyedül Rimaszombat felel meg annak, hogy a polgár bátran használhassa anyanyelvét a hivatalban is, ezt a tényt, sajnos, a nacionalista szlo­vák erők meg is lovagolják. Vagyis mind a hat járásban ezek az erők egységesen fejtik ki tevékenységü­ket ellenünk, különböző sajátos fo­galmazványokat íratnak, amelyek időnként kimerítik a rágalmazás fogalmát. Verheugen Csákynál - régiófejlesztés, területi elrendezés, magyar kar, romaprobléma Hanzelék cáfolnak Előtérben a kisebbségi ügyek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Günter Verheugen teg­nap találkozott a kisebbségi és em­beri jogokért felelős miniszterel­nök-helyettessel. Csáky Pál a teg­napi alkotmánymódosítási vita kapcsán megerősítette az Európai Bizottság bővítési biztosának, mennyire fontosnak tartja a kor­mánykoalíció stabilitását, és el­mondta, ennek érdekében az MKP a maga szavazatait biztosítja. Verheugen érdeklődött a régiófej­lesztésről és a területi elrendezés felől, de szó volt a romakérdés ke­zeléséről is. A miniszterelnök-he­lyettes, kifejtette, a megoldás csak a romák szociális felemelkedésével érhető el, biztosítani kell a művelő­dés feltételeit. Mindehhez termé­szetesen szükség lesz az EU segít­ségére is. A romák képzését Csáky szerint Nyitrán lehetne biztosítani, az ukrán, ületve rutén nyelvű okta­tást pedig Eperjesen. Miklósi Péter, a miniszterelnök-helyettes szóvivő­je lapunknak elmondta, terítékre került a sokat vitatott magyar kar kérdése is. Verheugen érdeklődött a közigazgatási reform jövőbeli alakulásáról, illetve az MKP elkép­zeléseiről a megyerendszerrel kap­csolatban. Csáky biztosította ven­dégét, az MKP akár 24 órán belül megállapodásra kész, azonban tudja, hogy ehhez kölcsönös komp­romisszum szükséges. A miniszter­elnök-helyettes ismét kifejtette az MKP álláspontját, vagyis azt a kí­vánságot, hogy a hat magyarlakta járás egy megyét alkosson, (jéel) Áprilisban a parlament elé kerül kormányjavaslat - Franciaország a példakép Készülőben a román nyelvtörvény MTI-JELENTÉS Bukarest. A kormány - francia ihletésre - törvényt szeretne a ro­mán nyelvről, közölte tegnap Flo­rin Rotaru, a román művelődési és vallásügyi minisztérium állam­titkára. Rotaru azt követően nyi­latkozott az MTI-nek, hogy Ráz­ván Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, a román nyelv használatáról szóló törvény tervezetét a kormány áprilisban a parlament elé terjeszti. Theodo­rescu úgy fogalmazott, hogy a ké­szülő törvény „nem irányul senki ellen és csupán az a célja, hogy biztosítsa a nyelv romlatlan meg­őrzését”. „Minden normális em­ber nacionalista, csak a nem nor­málisak ultranacionalisták” - je­lentette ki a miniszter. A román nyelv védelméről már három év­vel ezelőtt törvényjavaslatot kí­vánt előterjeszteni George Pru- teanu, aki az akkori legerősebb, most pedig a jelenlegi kormány­párt szenátoraként küzdött és küzd azért, hogy Romániában mindenki mindenhol románul be­széljen. Akkor nem lett belőle semmi, mert az RMDSZ joggal tette fel a kérdést akkori koalíciós partnereinek: „A koalíciós meg­egyezés szellemében miként gon­dolják törvényben előírni, hogy például az RMDSZ tanácskozása­in, kongresszusain kötelezően ro­mán nyelvet kelljen használni?” Rudolf Zialc hazatér Pozsony. Elutasította néhány po­litikusnak a Rudolf Ziak-ügyben tett bíráló kijelentését a Legfőbb Ügyészség, ugyanakkor nem tartja tisztességesnek a Keresztényde­mokrata Mozgalom (KDH) alel- nökének eljárását. Vladimír Palkó ugyanis belső információt hozott nyilvánosságra, melyhez a parla­ment védelmi bizottságának elnö­keként jutott hozzá. Daniela Spac- ková szóvivő szerint Milan Hanzel legfőbb ügyész nem változtatta meg álláspontját a pozsonyi kerü­leti ügyész döntésével kapcsolat­ban, aki leállította az eljárást a tit­kosszolgálat (SIS) szabotázzsal vádolt volt munkatársa ügyében. Hanzel ezzel egyetértett. A Leg­főbb Ügyészség tegnapi közlemé­nye szerint abszurdum azt kérni Hanzeltől, hogy ne találkozzon vé­dőügyvédekkel, ugyanakkor a szó­vivő tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint a főügyész rend­szeresen találkozott volna Juraj Trokannal, Ziaknak, valamint Ivan Lexának, a SIS volt igazgatójának az ügyvédjével. Egyébként Trokan tegnapi tájékoztatása szerint Ziak megköszönte neki eddigi munká­ját, s állítólag két héten belül haza­tér Szlovákiába. (TASR) RÖVIDEN 1700 pedagógust bocsátanak el Eperjes. 1700 pedagógus kapja meg felmondólevelét az idén, az iskolaügyi tárca költségvetése ugyanis nem rendelkezik elegendő pénzügyi kerettel a bérek kifizetéséhez, vallotta be az oktatásügyi államtitkár. Szigeti László szerint a tömeges elbocsátásokra az egyik kormányhatározat nem teljesítése miatt kerül sor, vagyis a tanárok öt százaléka helyett mindössze 3,5% távozott. A probléma megoldásáról, a kerületi és járási munkahivatalokkal együtt, már­ciusban dönt a minisztérium. (SITA) Szabályt sértett az UPC Pozsony. Az UPC Slovensko társaság megsértette az árszabályza­tot, közölte a Szlovák Távközlési Hivatal, az általa elvégzett vizsgá­lat adataira hivatkozva. „Belátható időn belül meghatározzuk a büntetés mértékét” - tájékoztatott a hivatal vezetője. Milan Luknár szerint akár egymillió koronát is kiszámlázhatnak majd a kábelte­levíziós társaságnak. (SITA) Honnan van pénze Meciar fiának? Trencséntyeplic. Nyolcvan millió koronát szán a Baracka Szálló felújítására a volt kormányfő fiának cége. Ifj. Vladimír Meciar szerint az építmény átadására már júliusban sor kerül­het. A jelentés szerint a cég saját forrásból fedezi a munkálatok költségeit, ám hitelfelvételről is tárgyal. A kérdésre, milyen tapasztalalatai vannak a bankokkal hitelügyben, Meciar fia meg­jegyezte: „Ha egy cégnek van pénze, könnyen kaphat pénzt bankoktól. Akinek nincs, az nehezebben. Mi valahol középen vagyunk.” (TASR) Óvatosan optimista az EB bővítési biztosa Egyetlen esélyünk JUHÁSZ LÁSZLÓ Pozsony. Szlovákia egyetlen esélye az Európai Unió bővítésének első körébe kerülni. Ebben Günter Verheugen, az Európai Bizottság (EB) uniós bővítésért felelős bizto­sa és Pavol Hamzík integrációs mi­niszterelnök-helyettes is egyetér­tett. Verheugen tegnap találkozott az ország szinte teljes vezetésével, a köztársasági elnöktől kezdve a kül­ügyminiszteren, a kormányfőn és helyettesein át a házelnökig. Láto­gatásának végén Verheugen sajtó- tájékoztatón számolt be szlovákiai útjáról. Elmondta, az ország csatla­kozását jelentősen előremozdíthat­ja a lakosság 75 százalékos unió- pártisága. A romakérdésről szólva a biztos rámutatott, egyetlen tagje­lölt ország sem lesz képes önmaga megoldani ezt a kérdést a csatlako­zás előtt, azonban Pozsony tagsá­gának már nincs politikai akadálya, mindössze a romák helyzetét kell továbbra is figyelemmel kísérni. „Én is ezt tettem Kelet-Szlovákiá- ban” - mondta Verheugen, aki gra­tulált Szlovákiának, hogy nemcsak a kormány keresi a megoldást, ha­nem a harmadik szektor is bekap­csolódik a romák javára végzett munkába. A bővítési biztos nem volt hajlandó kifejteni véleményét az alkotmánymódosítás vitájáról, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az ország területi beosztása, illetve a regionalitás elve elenged­hetetlen feltétele annak, hogy az egyes régiók támogatáshoz juthas­sanak az uniós strukturális alapok­ból. „Az alkotmány további részei az ország belügyét képezik, ezt nem fogom kommentálni” - mond­ta Verheugen, hozzátéve, elégedet­tek lehetünk Szlovákia eddigi fejlő­désével. Az EB bővítési biztosa re­méli, hogy a 2002-es választások után sem következik be számottevő változás Szlovákián belül az uniós csatlakozás támogatásában. Ellenzéki időhúzás még az utolsó pillanatban is Szavazási nagyüzem ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Három heti vita után tegnap a parlamentben az alkot­mánymódosításról szóló szavazás volt napirenden. Előtte még Peter Kresák, az alkotmánymódosítás egyik előterjesztője kapott szót, aki a vita eddigi menetét, az ellen­zék magatartását, az általa felve­tett kifogásokat és bírálatokat ele­mezte. Szerinte az ellenzék célja nem más, mint az ország demok­ratikus fejlődésének megakadá­lyozása. Kresák beszédét követően az ellenzék ismét húzta az időt, a tárgyalás, illetve a szavazás elna­polását, a szerdán megszakított vi­ta folytatását kérte, illetve azt kifo­gásolta, hogy az utolsó pillantban kapták kézhez a módosításokat. Az egyes módosító javaslatokról szóló szavazás során a Fehér Mik­lós által előterjesztett csomagból 8 pontot töröltek. Három javaslat ki­vételével a csomagról egyszerre szavaztak, és 91 honatya támoga­tásával jóváhagyták. Az Állami Számvevőszék hatásköreiről, illet­ve a külföldi szlovákokról szóló ja­vaslatokat is elfogadták, a városré­szek jogállásáról rendelkezőt vi­szont elutasították. A KDH abor­tuszt tiltó módosításáról végül is nem szavaztak. Jozef Tuchyna há­rom módosítását nem fogadták el, csakúgy, mint Ján Langosnak a képviselői mentelmi jog korlátozá­sát célzó két javaslatát. Az MKP módosításait sem fogadták el, sőt a preambulumot és a kisebbséget érintő pontokról egyáltalán nem szavaztak. Elfogadták Ján Simko javaslatait a legfelsőbb bíróság el­nöke és alelnökei menesztésének körülményeire vonatkozóan. Az államfő jogkörének bővítést célzó felvetése viszont meghaladja a mó­dosítás kereteit, ezért nem bocsá­tották szavazásra. Hasonló sorsra jutott Peter Tatár javaslata is. A Pavol Kanis és Vladimír Faic balol­dali képviselőpáros nyolc módosí­tásból hetet elfogadtak. A négy el­lenzéki képviselő által benyújtott módosításokból egyet sem fogad­tak el, mert azok túllépték a módo­sítás kereteit, (szm) HALÁLOZÁS Fájó szívvel tudatjuk, hogy id. KÓSA ZOLTÁN rövid betegség után elhunyt. Temetése 2001. február 26-án, 16 órakor lesz a somoijai temetőben. A gyászoló család S-55

Next

/
Thumbnails
Contents