Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-23 / 45. szám, péntek
VK-156 ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 23. Építünk 25 A nagyobb rugalmasságot lehetővé tevő bérlakások csekély száma miatt a lakásmobilitás Szlovákiában rendkívül alacsony Legalább 200 ezer lakás hiányzik Szlovákiában ezer lakosra 310 lakás jut, míg a fejlettebb nyugat-európai országokban ez az arány eléri a 400-at. (Somogyi Tibor felvétele) Szlovákiában jelenleg 1,7 millió tartósan lakott lakás található. Ezer lakosra így 310 lakás jut, míg a fejlettebb nyugat-európai országokban ez eléri a 400-at. Szlovákiában a családok számát tekintve mintegy 200 ezer lakás hiányzik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az építésügyi tárca lakásfejlesztési koncepciójának elemzése szerint 1998-ban 8234 lakást építettek fel, aminek a háromnegyede magán- tulajdonban volt. A szövetkezeti lakások aránya 7, a községek tulajdonában lévő lakásoké 16 százalék volt. Az Európai Unióban a bérlakások aránya ugyanakkor 19-62 százalék között mozog, miközben a községi és állami bérlakások a lakások 18 százalékát teszik ki. Épp a bérlakások csekély volta miatt a lakásmobilitás Szlovákiában igen alacsony. Az EU országokban egy polgár élete során 5-6 alkalommal költözik újabb lakásba, az élethelyzetének megfelelően. A nyugati országokban a fiatalok bérlakásban kezdik meg életüket, majd később, ahogy gyarapodik a család, egyre nagyobb lakásba költöznek. Anyagi megerősödésük után vásárolják meg az első magántulajdonban lévő lakásukat. Mikor a gyerekek már „kirepültek a házból”, akkor az idősebb házaspár egy kisebb lakásba költözik. Az elmúlt években jelentősen megváltozott a lakások tulajdonviszonya. 1999 végére a községek tulajdonában már csak 145 ezer lakás maradt, ami az összes lakás 8 százaléka. Mára ez az aránya 5-6 százalékra csökkent. A bérlakások drasztikus csökkenése, a munkaerő mobilitása körüli problémák és az évi 28 ezer új házasságkötés szükségessé teszi, hogy a közeljövőben növeljék a bérlakásépítést. A kormány koncepciója szerint szeretnék elérni, hogy 2010-re az új lakásépítés 50 százalékát a bérlakások tegyék ki. A lakáshiány miatt a kormánynak a 2002-ig tartó időszakban olyan feltételeket kellene teremtenie, hogy évente átlagosan 14 ezer lakás épülhessen. Tekintettel Európai Uniós csatlakozásunkra, olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a felépített lakások száma évről évre nőjön, és 2010-re évente 5-6 lakás épüljön ezer lakosra. A tartósan lakott lakások számának ekkorra el kellene érnie a 340 lakást ezer lakosra. A lakástámogatási rendszert úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegye a nagyobb bevételekkel rendelkező családok számára az átlaSzeretnék elérni, hogy 2010-re az új lakásépítés 50 százalékát a bérlakások tegyék ki. gon felüli lakások építését és lakásépítésre késztesse a középosztályt is. A legalacsonyabb bevételekkel rendelkező, leginkább rászorult rétegek számára épülnének a községi és állami bérlakások, amelyek az Állami Lakásfejlesztési Alap segítségével épülnének. A közepes bevételekkel rendelkező családok megengedhetik maguknak a lakás- vagy családi ház megvételét. Azonban számukra is segítséget jelenthet az ÁLA valamint a lakástakarékpénztárak, de egyre nagyobb szerepet kaphatnak a jel- záloghitelek is. A legnagyobb bevételekkel rendelkező családok a magánházak és magánlakások mellett megengedhetik maguknak a magán bérlakásokat is, és nagy valószínűséggel ők azok, akik a leginkább igénybe vehetik a jelzáloghiteleket. A szlovákiai lakások Európa legfiatalabb lakásállományába tartoznak. Az elmúlt ötven esztendőben a lakásfelújítások és korszerűsítések azonban nem követték a szükséges felújítási ciklusokat, sőt a felújítások gyakran elmaradtak. Ennek következtében a lakóépületek többsége nem felel meg a hatályos műszaki - elsősorban hőtechnikai - előírásoknak. A szükséges felújítás elmaradása leginkább a nagyvárosokban épült, különösen a többlakásos, illetve a privatizált épületeket jellemzi. A lakóépületek jelentős része így felújításra szorul. Az építőipari kutatóintézeteknek jelenleg a munkájukat elsősorban arra kellene összpontosítani, hogy minél energiatakarékosabb technológiákat dolgozzanak ki. Az építésügyi tárca által előterjesztett dokumentum szerint a lakás- felújításban a lakók elsősorban a saját forrásaikra számíttatnak de szóba jöhet még a lakástakarékpénztári segítség és a jelzáloghitelezés is. A szlovákiai lakásépítés fejlesztésének előfeltétele, hogy a hazai építőipar számára motiváló hatású törvényeket hozzon a kormány, ugyanakkor a hitelkonstrukciók a -lakosság lehető legszélesebb rétegei számára hozzáférhetővé váljanak. Hosszú távon a lakásépítés elsődleges támogatója a magántőke lesz, így később az állami és községi pénzeket csak a legrászorultabb rétegek támogatáshoz veszik majd igénybe. Tekintettel azonban a gazdaság jelenlegi helyzetére, a lakásárakra és a lakosság pénzügyi helyzetére az átmeneti időszakban elkerülhetetlen, hogy az állam is támogassa a lakásépítést. Az elemzések azt bizonyítják, hogy minden a lakásépítésbe befektetett koronából 57 fillérnyi haszna van az államnak és minden 1 milliárd korona 3700 új munkahelyet teremt. Épp ezért 2005-ig szükség van arra, hogy az állami költségvetésből pénzt fordítsanak a szociálisan gyengébb helyzetben lévők számára épített bérlakások programjára. Ugyancsak nem elhanyagolható a technikai infrastruktúrára és a lakásokban keletkezett hibák elhárítására fordított pénz. Az építésügyi tárca 2005-ig számol a lakás-takarékékpénztárak hiteleihez adott állami prémiummal és az Állami Lakásfejlsztési Alap támogatásaival. Ez utóbbiból elsősorban a szegényebb rétegeket támogatják majd. A gazdasági helyzet stabilizálódását követően azonban az állami támogatások mértékének évről évre csökkennie kellene, amivel párhuzamosan folyamatosan nőne a jelzáloghitelezés jelentősége. Ehhez azonban több olyan döntést is meg kell hozni, ami elősegítené a jelzáloghitelezés elterjedését. Biztosítani kell azon intézeteknek a fizetőképeségét, aki az úgynevezett hosszútávú pénzeket kezelik. Ilyenek például a nyugdíjbiztosítók. A gazdaságpolitikában pedig olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek csökkentik a kamatlábakat. A lakáésépítés egyik akadálya azonban a beépíthető terület szűkössége is. Ezen a földművelésügyi tárca segített, amely rendeletével az idei év elejétől lehetővé tette a községek számára a beépíthető terület kiszélesítését. Ennek a földterületnek a kivétele a mezőgazda- sági földalapból fel lesz szabadítva a kötelező befizetés alól az állami kasszába. A beépíthető földterület kiszélesítését a község kérheti, mégpdig egy alkalommal a 2005- ig terjedő időszakban, (mi) Tetőtéri zugok A tetőtér-beépítések egyik sarkalatos problémája, hogy mit kezdjünk a kialakuló tetőtéri zugokkal, vagyis a tetősík és a padló találkozásánál lévő szögletekkel. Meg kell találni azt az optimális beépítési magasságot, amikor a zug nemcsak porfogó, hanem hasznos része is térnek. A lezárásra számos lehetőségünk van, amelyeknek azonban feltétele, hogy a szöglet teljes egészében a hőszigetelt felületen belülre kerüljön. A lezárás magassága (térdfal) a tapasztalatok alapján körülbelül 90-110 cm-re határozható meg, minimum 35 fokos tetőhajlásszög esetén. Kisebb hajlásszögnél a térdfal értelemszerűen magasabb. Ha 45 foknál meredekebb a tető, a tetőzugot akár szabadon is hagyhatjuk. (SzL) Elfelejtett építőanyag A vályog többre hivatott annál, hogy csak építőanyag legyen. Könnyű formálhatósá- ga jóvoltából a belsőépítészetben is régóta használatos. A vastag falak révén igen alkalmas falfülkék, polcok, polcrendszerek egyedi kialakítására. Ezzel igen változatos, egyben organikus belső terek alakíthatók ki, elkerülve a gyári tömegbútorok használatát, egyéni arculatot adva az adott lakásnak. Mind öreg, mind új házakban találhatunk erre példát. A falakhoz kapcsolódó lehetőség a sárpadkák kialakítása: ezzel ülőbútorokat kapunk. Helykihasználás végett célszerű ezeket üregesre készíteni, így - felhajtható fatetővel - nagyszerű rakodóhelyeket nyerhetünk. (SzL) KR6LUX TERMASTRUCTURE / Wallframe* Krelux spol. sr. o., Zeleznicná 20, 920 01 Hlohovec Tel./fax: 0811/771 26 36 Mobil: 0905 649 883 gyorsai üTAipttpMi mm K m UÖWÖBEIi? mim LHILIÜUILJUU. lAŰfcmUL Lili ÜIEGOLDJÜÉÍ! At új höf»7-igeíc?lő, acél építési rendszer titka A THERMASTRUCTURE panelek polisztirol és galvanizált acéllapok kombinációjából tevődnek ösz- sze. A Radva cég (USA) szabadalmazott eljárást fejlesztett ki ennek a két anyagnak egy építészeti rendszerbe foglalására. A szabályozott közegben, nyomás alatt melegalakítással készített panelt acélprofilok erősítik és teszik rugalmassá. A THERMASTRUCTURE panelek megfelelnek minden építészeti előírásnak és 29 év alatt a világon sok építkezésen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A realizált építmények között családi házak, szállodák, autós szállók, üzlet- és irodaházak, óvodák és iskolák, termelő- és raktárcsarnokok vannak. Szlovákiában a pozsonyi Erzsébet-udvarban is megtekinthető egy ilyen ház. A THERMASTRUCTURE rendszert extrém körülmények között tesztelték mindkét féltekén, a világ 21 országában. Szilárdsága kiállta a hurrikán-tesztet is. A THERMASTRUCTURE panelek teljes építőrendszert alkotnak. Egyetlen panelfal sok faanyagot, fémet vagy falazóelemet, mint a szigetelés, mereví- tés stb., helyettesít. A felületmegmunkáló anyagokat különböző módon egyenesen a panelra lehet felvinni (finomvakolat, műanyag homlokzati burkolatok, gipszkarton, kerámia-, fa-, kőburkolatok). A THERMÁSTRUCTURE panel nem szennyezi a környezetet, nagyon energiatakarékos. A hőellenállás végső értékei következően alakulnak: 8,8 cm-es panelnél: R = 2,31 m2K/W 13,9 cm-es panelnél: R = 3,61 m2K/W Ezek az értékek mérsékelten emelkednek az épületnél a felületmegmunkáló anyagok hőellenállásának értékével. A THERMASTRUCTURE panelek megrendelésre készülnek az Ön igényei szerint előre elkészített ajtó- és ablaknyílásokkal és beszerelésre kész állapotban szállítjuk őket az Ön telkére. Elkészíthető egész falösszeállítás is, az ablak- és ajtótokokkal együtt, s ezzel tovább csökken az összeszerelés ideje. A panelfalak hornyozott éllel készülnek, így egyszerűbben rögzíthetők és a panelek menetvágó csavarokkal egymáshoz köthetők. A panelek olyan pontosak, hogy nem kell tisztázni és kiigazítani, ami egyébként megszokott munkaszakasz a panelház építésénél. Egy átlagos családi ház építése 8 hétig tart és 10-15 000 koronába kerül négyzetméterenként. Mivel nem kell vizet használni az építésnél, télen is összeszerelhető. Használata nagyon előnyös a ráépítésnél a kis tömeg és a könnyű kezelhetőség miatt. Egyetlen hátránya, hogy újdonság, és a konzervatív Európában csak nehezen hódít teret magának. A THERMASTRUCTURE pan.elház idő- és pénztakarékos nemcsak az építkezés alatt, hanem a kész épület használata közben is. A klasszikus technológiával épített házakkal összehasonlítva a THERMASTRUCTURE épületek: 1. 15-20%-kal olcsóbbak, 2. gyorsabban felépíthetők 3. évi 30%-kal kisebbek a fűtési költségek.
