Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-23 / 45. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 23.

TÉMA: A KENDER ÉS A MÁK

Számtalan módon próbálták ki - ipari célokra, gyógyításra, ételek, italok készítésére és afrodiziákumként használták

Kender, a bűnös növény?

Az ipari kender termesztése - meghatározott feltételek mellett - 1998- tól ismét engedélyezett.

Amikor a sajtóban, tévében fel-feltűnnek a titokban termesztett kender rejtegetéséről, elkobzásáról szóló hírek, egy gyerekkoromban hallott beugrató találós kérdés jut az eszembe.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

A kenderföld szélén tébláboltam. Apám a bogárrajok, augusztus végi fülledtség okozta nyűgössége- met akarta enyhíteni, amikor megkérdezte: „Hát aztán, láttál-e már kenderből tornyot?.” Tétován intettem nemet, néztem a hatalmas kévékre meg a távolból odalátszó templomtoronyra. Elképzeltem, hogyan raknak óriási tornyot a merev kévékből, sok szívós szárból. Apám nem hagyott sokáig töprengeni. Beemelt a kender közé, s a templomtorony felé fordított: „no, most nézd! Most mondhatod, hogy - láttam, amikor a kenderben álltam!”

Úgy tűnik, akik ma ezeket a híreket fogalmazzák, valahogyan úgy vannak a kenderrel, mint én, ezzel a találós kérdéssel. Borzasztó bonyolultnak véli az ember, amíg rá nem jön, milyen nézőpontról szemlélje. Azt ugyanis a legtöbbször elfelejtik közölni, milyen kenderről van szó. Pontosabban, hogy az indiai kendert (Cannabis indica) termesztik imitt-amott titokban, kábítószernyerés céljából. Az ipari kender (Cannabis sativa) termesztése - meghatározott feltételek mellett - néhány éves tiltás után 1998-tól ismét engedélyezett. Szakemberek szerint a nálunk termeszthető ipari kenderfajták THC (tetra-hidrocannabinol) tartalma nem éri el azt a mennyiséget, amelyből kábítószert lehetne előállítani. Egyáltalán nem kell tehát olyan kínos elővigyázatossággal kerülni a témát e rossz hírű növényről.

Az embernek a növények között nincs régebbi „társa” a kendernél, amely minden szakkönyv állítása szerint az emberiség legősibb kulturális javai közé tartozik. Ahol csak ismerték, ipari célokra, gyógyításra, ételek, italok készítésére és afrodiziákumként használták. Az indiai vallásos irodalom szent növényként magasztalja. Az alatt a kilencezer esztendő alatt, amióta termesztik, számtalan módon próbálták ki, receptjeit tökéletesítették, elvetették, majd újra elővették. Könyvtárnyi irodalma van, erejét himnuszok és imák énekelték meg. Bármelyik korról és kultúráról is legyen szó: az afro- diziákum szerepét a kender töltötte be. Csodatevő erejéről ítélve úgy tartották, hogy isten ajándékozta az embereknek.

Földművelő őseink is ismerték mind termesztésének, mind feldolgozásának csínját-bínját. Ma már a régi padlásokon, szérűkben is alig-alig található gereben, tilo- ló. És már csak a legöregebbek emlékeznek rá, hol volt a kenderáztató, vagy hogy a zsáknak mennyivel vastagabb szálat kellett a guzsa- lyon vagy a rokkán fonni, mint a lepedőnek. A szövőszékek is eltűntek. De a száz éve vagy a még régebben szót érett, sárga vásznak elnyűhetetlenek. Még ott lapulnak a dédanyák szekrényeiben. Amikor a háztáji termesztést felváltotta a nagyüzemi - negyven, ötven évvel ezelőtt - fejlett feldolgozó ipar hozott a kender hasznosításába új lehetőségeket. Úgyszólván minden részét értékesítették: magját gyógyszeripari, rostját textilipari célokra, pozdorjájából deszka készült, a hulladékból fűtőanyag. Termesztésének és feldolgozásának körzetében sokak számára jelentett munkalehetőséget. Azután kétségbe vonták nemcsak fontosságát, hanem létjogosultságát is. A textilgyártásban műszállal helyettesítették. És meggyőzően állították, hogy vissza lehet élni kábítószer-tartalmával. Nem sikerült kideríteni, hogy amikor a termesztését tiltó növény és rendelet megszületett, milyen magas volt a THC-tartalma. Azonban az Európai Unió mai iparikender-fajtáinak listáján szereplő egyetlen kenderfajta THC-tartalma sem haladja

meg a 0,3%-ot. Az ennél magasabb THC-tartalom esetében lehetséges a kenderből a kábítószer előállítása.

Több évtizedes tilalom után ismét termesztik az ipari kendert Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Németországban, Magyarországon és Csehországban. A nemesített francia fajták mellett az Európai Unió listáján a német „Fasamo” és a magyar „Kompolti” kenderfajta is szerepel.

Újra megállapítást nyert, mint termesztésének és felhasználásának kilencezer éve alatt számtalanszor, hogy minden részecskéje értékes. Vászonként, burkolóanyagként nincs tartósabb anyag a kendernél. Mind magja, mind levele nélkülözhetetlen gyógyszeripari alapanyag. És valóban zárt körű, ipari termesztése kizárja, hogy kábítószernyerés céljaira visszaélhessenek vele. Egészen újszerű termékek is előállíthatok belőle. Tehát aki kendert termeszt, vagy feldolgozására vállalkozik, ígéretes tevékenységet folytathat. Nem ártana tájainkon is felmérni, hogyan lehetne felzárkóznunk - gazdag hagyományaink ismeretében - korszerű, igényes, de valószínűleg kifizetődő termesztéséhez.

Kabay János szabadalma alapján létesült feldolgozó üzem Lengyelországban és Csehszlovákiában is

Egy másik „gyanúsított” - a mák

HÁTTÉR

Érdekes, hogy a mák termesztése felett tulajdonképpen a tilalom éveiben is szemet hunytak. Nyilván sokan szeretik a mákos beiglit, vagy kevesebb volt a visszaélés a mák éretlen gubóinak kábítószernyerés céljaira történő felhasználásával. Azonban éppen a kábítószer-fogyasztás növekedése és a terjedő drogkereskedelem int elővigyázatosságra, óvatosságra. Ezért is került a mák a kender mellé a termesztésére vonatkozó különleges előírások listáján.

Az 1993-as adatok szerint a gyógyszeripar 2500 tonna száraz toktörmeléket használt fel, s ez igényeknek csupán az 50 százalékát elégítette ki. 1980-1990 között az akkori Csehszlovákiában 8-10 ezer hektáron termesztettek mákot, az ország egyike volt Európa legnagyobb mákexportőreinek. Ma ismét nagy a kereslet a Szlovákiában termesztett mák iránt. Megfelelő tapasztalattal, jó agrotechnikával egy hektáron 1 tonna mák is megterem. Kitűnő vetőmagok az utóbbi években nemesített Dubník, Gerlach és Magik kék mákfajták, valamint a fehér Albin fajta. (Beszerezhetők a pöstyéni kísérleti állomás nemesítő állomásán). E rendkívül kedvelt, hazai piacunkon is drágán értékesíthető élelmezési cikk „mellékterméke” a száraz toktörmelék sem eldobandó hulladék. Ellenkezőleg: rendkívül fontos gyógyszeripari alapanyag.

A mák (Papaver somniferum L.) a legrégebben ismert és termesztett kultúrnövényeink közé tartozik. Hogy hol volt az őshazája, ma már nem állapítható meg. Talán azért, mert mindenütt gyógynövényként és táplálkékforrásként használták. A mákot és az ópiumot már K.e. 2500 körül is gyógyszerként használták. Az őskorból fennmaradt mákleletek nagy része a Földközitenger mellékéről, vagy olyan helyekről származik, ahol az ősember vándorlása folyamán megtelepedett. Kőkorszaki mákleletek kerültek elő Spanyolországban a Granada melletti Albanoli-bar- langból, svájci cölöpépítményekből és Magyarországon a dunaújvárosi ásatásokból.

Dioszkoridész a K.u. 1. századból származó gyógyszertanában pontosan leírta, hogyan kell a mákgubóból ópiumot nyerni. Ez az eljárás máig nem változott. Az ókori máktermesztés és ópiumkészítés központja Ciprus, Aphrodité szigete volt. Innen szállították Egyiptomba és más országokba mákgubó formájú edényekben az ópiumot.

A máktermesztés a felhasználástól függően két irányban fejlődött. Keleten az ópium, Nyugaton pedig az élelmiszer és az olaj előállítása lett a fő cél. Az étolaj gyártása a mákból még a 18. sz. végén és a 19. sz. elején is jelentős volt. A mák termesztését a történelem folyamán a politika is befolyásolta. (Anglia és Kína között az ún. ópiumháború 1838-1842-ben).

Az 1930:as években Kabay János magyar gyógyszerész találmánya révén kibővült a mák hasznosításának lehetősége. Az addig csak hulladékként kezelt, cséplés után visszamaradt száraz toktörmelékből üzemi eljárással olyan alkaloidokat sikerült kivonnia, amelyeknek előállítása korábban csak ópiumból volt lehetséges. Ez új lendületet adott a máktermesztésnek mind Magyarországon, mind a környező országokban. Kabay szabadalma alapján létesült feldolgozó üzem Lengyelországban és Csehszlovákiában is. Gazdasági hasznosságát, a mák termesztésének érdekeltségét az határozza meg, felvásárolják-e étkezési (illetve ipari) célokra a magját, s ezzel párhuzamosan gyógyszeripari célokra a tokját. Ebből a gyógyszer- gyártáshoz szükséges fontos alkaloidokat, morfint, kodeint állítanak elő.

A mák a legrégebben ismert és termesztett kultúrnövényeink közé tartozik.

A mák és a kender termesztését szabályozó előírások

1998. április 2-án hagyták jóvá a kábító jellegű, közérzetet, lelki egyensúlyt befolyásoló anyagokra és készítményekre vonatkozó 139/98 sz. törvényt, amelynek 15. és 16. cikkelye az étkezési mák (Papaver somniferum L.) és az ipari kender (Cannabis sativa L.) termesztésének feltételeit is meghatározza. Mindkét növény a kábítószerek II. csoportjába tartozik és a nevezett törvény 1. sz. melléklete tartalmazza leírásukat. Aki termeszteni akarja ezeket a növényeket, annak az egészségügyi minisztériumhoz kell fordulnia, hogy megkapja a kábító jellegű anyagok kezeléséhez adott engedélyt (Povolenie na zaobchádzanie s omamnymi látkami).

Termesztő lehet:

a/ Jogi személy (mezőgazdasági szövetkezet, termesztéssel foglalkozó szervezet, kutató- vagy nemesítő intézet, állomás, esetleg ipari üzem).

b/ Fizikai személy, ha a mák vetésterülete nagyobb, mint 100 négyzetméter, (a törvény szerint a kendert tilos kertészeti módon termeszteni); ez lehet magángazda, mezőgazdaságiföld-tulajdo- nos vagy -bérlő.

Abban az esetben, ha a mák, illetve a kender termesztője jogi személy, az engedély megadására vonatkozó kérvénynek tartalmaznia kell:

c/ A cég kereskedelmi nevét, székhelyét, jogi státuszát és identifikációs számát (ICO).

d/ Az ügyvezető nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát.

e/ A termesztés agrotechnikai folyamatáért (az étkezési mák, illetve az ipari kender vetésétől a betakarításig) felelős szakember, ag- ronómus nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát, állampolgárságát.

f/ A kábító jellegű anyagokkal végzett munka leírását (az étkezési mák, illetve ipari kender fajtáját, vetésterületének nagyságát, a vetés, a betakarítás idejét, a raktározás, feldolgozás, felvásárlás módját).

g/ A termesztés/raktározás helyét; község, kataszter, telekkönyvi szám.

A kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni:

1. / Az agronómus, a termesztés folyamatáért felelős szakember egészségi alkalmasságát bizonyító igazolás.

2. / Az agronómus, a felelős szakember szakmai felkészültségét igazoló bizonyítvány, oklevél.

(Szakmai alkalmasságot ebben az esetben az egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzését végző intézet igazolása jelenti arról, hogy megszerezték a szükséges felkészültséget a 139/1998 sz. törvény 6. cikkelye, 4. és 5. bekezdése értelmében a kábító jellegű, közérzetet, lelki egyensúlyt befolyásoló anyagokkal és készítményekkel történő bánásmóddal kapcsolatban.)

3. / Igazolás arról, hogy a feldolgozó üzem, illetve intézmény (ebben az esetben a galgóci Slovakofarma (Hlohovec-Slovakofarma) átveszi a máktokot, illetve a kender pozdorjáját.)

4. / A cég ügyvezetőjének, szakmai felelősének erkölcsi bizonyítványa.

5. / A jogi személy, vagyis a cég alapításának okirata.

Ha a kérelmező fizikai személy és a termesztendő mák vetésterülete nagyobb, mint 100 négyzetméter, illetve a termesztendő növény ipari kender, a kérvénynek tartalmaznia kell:

a/ Az illető nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát, állampolgárságát, ha van, cégnevét, b/ A tervezett tevékenység jellegét, kiterjedését (termesztés, begyűjtés, raktározás).

c/ A termesztés helyét (a vetésterület nagyságát, a község nevét, a telekkönyvi számát, illetve, ha kertről van szó - a mák esetében - a házszámot.

d/ A vezetés, betakarítás, raktározás idejét, az eladás tervezett módját, a felvásárló megnevezését.

A kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni:

1. / A kérvényező egészségügyi alkalmasságát bizonyító igazolást.

2. / A szakmai alkalmasságot bizonyító igazolást (Az Egészségügyi Dolgozók Pozsonyi Továbbképző Intézetének bizonyítványa a fentiekben ismertetett értelemben).

3. / Erkölcsi bizonyítványt.

4. / A feldolgozó, illetve felvásárló üzem igazolását arról, hogy átveszik a termesztett növényt, az ipari kendert, illetve a máktokot. Ezeknek az érvényes okmányoknak a benyújtása után adja meg az SZK Egészségügyi Minisztériuma az engdélyt a mák vagy a kender termesztéséhez, egy gazdasági évre, vagyis az engedélyt évente meg kell újítani.

A törvény minden vonatkozó szakaszát szigorúan meg kell tartani, mivel olyan kábító jellegű anyagokról van szó, amelyekkel az utóbbi években számtalan visszaélés fordult elő. Szigorú termesztői fegyelemre, megbízható dolgozókra, állandó ellenőrzésre van tehát szükség a vetéstől a teljes betakarításig, illetve feldolgozásig.

A kérvényhez 500 koronás okmánybélyeget is mellékelni kell.

Az oldal anyagát írta: H. Mészáros Erzsébet