Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-23 / 45. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 23. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tatra teherautók Oroszországba Kopíivnice. Mintegy 200 millió koronás, 60 gépkocsira szóló szerződést kötött a cseh Tatra az orosz Szurgutnyeftyegaz olajipari céggel. A cég szóvivője szerint a versenypályázatnak köszönhetően 60 vontatót szál­líthatnak Oroszországba, ami­ket június végéig szeretnének átadni a megrendelőnek. (CTK) Pénzügyi igen a Devín Banknak Pozsony. A pénzügyminisztéri­um és a Devín Bank kedden meg­egyeztek a pénzintézet debloká- ciós mandátumának meg­hosszabbításáról. A pénzügymi­niszter az egyezség szövegét nem részletezte, ám kijelentette, hogy a végső szót a kormány mondja majd ki az ügyben. (SITA) Készülnek a vásárokra Kassa. A US Steel vezetése a na­pokban döntött az idei nemzet­közi kiállításokon és vásárokon való részvételről. A kassaiak ed­dig tíz rendezvényre készülnek, közülük legjelentősebb a hanno­veri és a brünni vásár, ez utób­bin 250 négyzetmétert vesznek igénybe, továbbá találkozókat terveznek német, osztrák, vala­mint lengyel partnereikkel is. A vállalat szóvivőjének tájékozta­tása szerint hét kiállításon a kas­sai US Steel teljes termékskálája helyet kap, három speciális ren­dezvényen pedig fűtéstechnikai termékeiket, mindenekelőtt a Kassán gyártott radiátorokat mutatják be. (juk) Januárban nőtt a cseh deficit Prága. Januárban 9,3 milliárd korona volt a cseh külkereskede­lem mérleghiánya. Elemzők sze­rint a korona árfolyamának ez nem fog ártani, és a központi bankban sem fognak aggódni, mert a mérleghiány növekedését az energiaimport árának növeke­dése okozta. A kereskedelmi de­ficit decemberben 24 milliárd ko­rona volt. A cseh export 99,5 mil­liárd korona volt januárban, 30,5 százalékkal több, mint tavaly ja­nuárban, az import pedig 35,3 százalékkal 108,7 milliárd koro­nára nőtt. Tavaly a cseh külkeres­kedelem hiánya 126,8 müliárd koronára emelkedett az 1999-es 64.4 milliárdról. (MTI) 1 millió hordóval kisebb olajkvóta London. A napi kitermelési kvó­ta 1 millió hordós csökkentéséről körvonalazódik egyetértés a Kőolajexportáló Országok Szer­vezetén (OPEC) belül. Az OPEC március 16-án tartja következő miniszteri ülését Bécsben. A Dow Jones által idézett források sze­rint a csökkenő szezonális keres­let és a növekvő iraki termelés készteti a termelőket a csökken­tésre. Az OPEC azzal számol, hogy a második negyedévben 2 millió hordóval csökken a napi világpiaci olajigény. Mindemel­lett Irak kilátásba helyezte, hogy még februárban a tavalyi 2,1 mil­lió hordós napi átlag körüli szint­re emeli vissza exportját. (MTI) Az orosz Lukoil olajfinomítót venne London. A legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil ajánlatot tesz egy amerikai olajfinomító megvételére, hogy jpbban el tud­ja látni az Egyesült Államok északkeleti részén lévő benzin­kútjain A déli államokban is ku­takat akar venni. Külföldi tevé­kenyégének áramvonalasítása végett a Lukoil leányvállalatot alapított Londonban Lukoü Euro­pe Holdings Ltd néven. A továb­biakban ez fogja össze a társaság összes feldolgozó és kiskereske­delmi tevékenységét Oroszorszá­gon kívül. A társaság vagyona 14.5 milliárd dollár volt tavaly, utolsó adat szerint a profitja 1,45 milliárd dollárnak felelet meg a tavalyi év első félévben. (MTI) A Világbank átvilágítja a szlovákiai mezőgazdaságot Segítik a felzárkózást ÚJ SZÓ-INTERJÚ Pozsony. Egy közelmúltbeli, Szlo­vákia és a Világbank közötti megáll­apodás alapján hazánkban tárgyalt a washingtoni székhelyű szervezet mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó tanácsadó­ja. Csáki Csaba úgy látja, Pozsonyt komolyan érdekli, miként vélekedik a Világbank a szlovákiai agrárium- ról és vidékfejlesztésről. Csáki Csaba az Ivan Miklós minisz­terelnök-helyettessel és Mária Kad- lecíkovával, a parlament mezőgaz­dasági bizottsága elnökével folyta­tott megbeszélést „első kapcsolat- felvételként” értékelte és a világban­ki vélemények iránti komoly ér­deklődésként nevezte, hogy Was­hington meghívást kapott Pozsony­tól a szlovákiai mezőgazdaság és vi­dékfejlesztés, valamint az előkészü­letben lévő agrárgazdasági koncep­ció átvilágítására, véleményezésére. „Mindenütt a mezőgazdaság az egyik legvitatottabb téma, Szlováki­ában is sok minden történik körü­lötte” - nyilatkozta lapunknak Csáki Csaba, aki úgy látja, hogy a szlová­kiai mezőgazdaság helyzete megle­hetősen problematikus, annál is in­kább, mert az ágazat lemaradt a gazdaság egészének fejlődése mö­gött. „A Világbank több dolgot tud tenni. Ilyen az intellektuális segítség - a szakmai tanácsadás, a véle- ménynyüvám'tás, amely most vette kezdetét. Ezen túlmenően technikai segítségnyújtás és konkrétabb pénz­ügyi segítség is szóba jöhet, például a SAPARD-program mellett, külö­nösen az elmaradottabb régiók fej­lesztésére, felemelésére. E tekintet­ben a mostani látogatás első véle­ménycsereként fogható fel. A Világ­bank több EU-tagjelölt országban masszívan közreműködik a csatla­kozásra való felkészítés terén. Ezek a lehetőségek Szlovákia számára is adottak. Az, hogy ebből mi valósul meg, majd attól is függ, hogy a szlo­vák kormány mit akar megvalósíta­ni, hogyan haladunk előre.” A kidolgozás alatt lévő agrárgazda­sági koncepcióval kapcsolatban Csáki megjegyezte: meglátása sze­rint az agrárgazdaságot és a vidék- fejlesztést szorosan összefüggő, ám két különálló kérdésként kellene ke­zelni. „Két problémakörről van szó. Az egyik az agrárszektor, a termelő ágazat, ahol a versenyképességet, a jövedelemtermelő-képességet kell fokozni, a másik pedig a vidék és az ezzel összefüggő szociális gondok. Magánvéleményem szerint a gazda­sági programot is könnyebben el le­hetne fogadtatni a vidéki emberek­kel, ha világos lenne, hogy ez nem csak az agrárium ügye, hogy Szlová­kia nem engedheti meg magának, hogy a vidék elnéptelenedjen.” Csáki Csaba jól ismeri a közép-euró­pai régiót - tavaly jelent meg a cseh mezőgazdasággal és vidékfejlesz­téssel kapcsolatos elemzése. A szak­értőt ezért arra kértük, hasonlítsa össze a két országot, a strukturális reformok terén mennyire más a helyzet Csehországban és Szlováki­ában. Csáki meglátása szerint az utóbbi öt évben Csehországban na­gyobb előrelépés történt az ágazat hatékonyságának növelése, a haté­kony termelőüzemek létrehozása érdekében, mint Szlovákiában. A csehek a földügyeket is sokkal job­ban rendezték - nyüatkozta lapunk­nak a Világbank szakértője, (gyor) Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes vezeti a szlovák gazdasági küldöttséget a hétfői New York-i fórumon Pozsony versenyképes partner Pozsony/New York. Neves gazdasági és befektetési szakembereket várnak az Inwest Forum Central Europe elnevezésű konfe­renciára, melyre hétfőn ke­rül sor New Yorkban. JUHÁSZ LÁSZLÓ A találkozó nem titkolt célja a vi­segrádi országokba irányuló ame­rikai befektetések ösztönzése. Szlovákia, Magyarország, Csehor­szág és Szlovákia képviselői bank­árok, brókerek, kormányképvi­selők, diplomaták és természete­sen a sajtó képviselőinek figyelmét szeretnék felhívni a V4-ek eddig még kihasználatlan befektetési le­hetőségeire. A konferencia fő szer­vezője a SARIO, vagyis a külföldi befektetésekkel és a kereskede­lemfejlesztéssel foglalkozó szlová­kiai ügynökség. A Polgári Társada­lomért Alapítvány, amelyik a New York-i Szlovák Kultúra Hónapja egyik szervezője, szintén részt vett a konferencia létrehozásában. A meghívott vendégek és szónokok között van Ivan Miklós, a szlovák kormány gazdasági miniszterel­nök-helyettese, illetve magyar, cseh és lengyel kollégái, az Ameri­kai Üzleti Kamara vezetői, nagykö­vetek és miniszterek. Összesen mintegy 200-250 külföldi vendé­get várnak New Yorkba. A konferencia első részében a vi­segrádi négyek kormányainak képviselői számolnak be a közép­európai befektetési lehetősé­gekről, országaik gazdasági hely­zetéről. A régióban működő ame­rikai érdekeltségű cégek képvi­selői a közép-európai üzleti le­hetőségekről tájékoztatják a je­lenlévőket. Ezután a négy ország A New York-i rangos konferencián helyettes is előadást tart képviselői különválva ismertetik a Szlovákiában, Magyarorszá­gon, Csehországban és Lengyel- országban kínálkozó befektetési lehetőségeket. A kornferencia a V4-ek nagyköveteinek zárszavá­val fejeződik be. Az előadások sorát Pavel Merdík cseh pénzügyminiszter kezdi, majd Matolcsy György, a magyar gazda­sági tárca vezetője ismerteti az or­Clinton és Pataki kimentette magát A szlovák küldöttséget szűkebb hazájába, New Yorkba elkíséri Carl Spielvogel, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövete is, akit fel­kértek a konferencia megnyitására. „Az előzetes tervekkel ellentét­ben mégsem lesz jelen Hillary Clinton szenátor és George Pataki, New York kormányzója” - mondta lapunknak a nagykövet. „Nem hiszem, hogy Hillary Clinton el tudna jönni, ugyanis hétfőn kezdődik a szenátus ülése, így vissza kell utaznia Washingtonba” - jelezte Spielvogel, aki hozzátette: Pataki levélben üdvözli a részt­vevőket, amelyet ő olvas fel. (jl) Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök- (Archív felvétel) szágban kínálkozó befektetési le­hetőségeket. Janusz Steinhoff len­gyel gazdasági miniszter után ke­rül sorra Ivan Miklós szlovák gaz­dasági miniszterelnök-helyettes. Amerikai részről is figyelemre méltó a jelenlévő cégek listája. A konferencián részt vesz többek kö­zött a Deloitte and Touche, a Squi­re, Sanders & Dempsey, a The Bro- okdale Group, a BA-CA Corporate Finance képviselője, de beszédet tart John J. Connelíy, a US Steel alelnöke, az amerikai áramszol- gáltató-óriás General Electric egyik vezetője, New Yorkba várják az Egyesült Államok Export-Im­port Bankja igazgatói tanácsának egyik tagját és a Coca-Cola képvi­selőjét is. A délutáni plenáris ülés vezérszónoka Robert Rubin volt amerikai pénzügyminiszter lesz, de felszólal Varga Mihály magyar pénzügyminiszter és Matolcsy György gazdasági miniszter is. A legjelentősebb magyarországi vál­lalatok és pénzintézetek is képvi­seltetik magukat, jelen lesz a MÓL, az OTP, valamint a Róna és Társai egy-egy vezetője. Szlováki­át Alan Sitár, a SARIO elnöke, Vik­tor Levkani, a Slávia Capital pénz­ügyi igazgatója, Dusán Faktor, a távközlési tárca államtitkára, Pa- vol Kinces, az SPP vezérigazgatója és Jake Siegers, a Pozsonyban működő Amerikai Üzleti Kamara igazgatója képviseli. „Szlovákia gazdasága a változás és a fejlődés állapotában van” - mondta lapunknak Jake Siegers. Az Amerikai Üzleti Kamara elnöke szerint egyre reményteljesebb és jobb kilátásokat ígérő a hazai üz­leti légkör. „1998, azaz az új kor­mány megalakulása óta számos pozitív és proaktív jelet tapasztal­A cél a visegrádi orszá­gokba irányuló amerikai befektetések ösztönzése. tam Pozsonyban. A New York-i konferencián többek között ezekről is be fogok számolni” - mondta Siegers, aki szerint az or­szág lakossága égyre jobban tuda­tosítani látszik a proaktív szemlé­let és a kezdeményezőkészség fontosságát. „Nem várhatunk ar­ra, hogy a Nyugat magától keresi majd Szlovákia kegyeit. Nekünk kell megkeresnünk a nyugati be­fektetőket és tájékoztatni őket az itteni lehetőségekről” - mutatott rá a kamara elnöke. A javuló gaz­dasági légkör Siegers szerint egyértelműen a Dzurinda-kabi- netnek köszönhető. Hozzátette: jó lenne, ha a megkezdődött pozitív változások üteme felgyorsulna. „Szlovákia versenyképes alternatí­va. Hangsúlyoznunk kell az ország erősségeit, és rá kell mutatnunk, az orszllg egyenrangú gazdasági partnere visegrádi társainak” ^ mondta Jake Siegers, aki rámuta­tott Szlovákia stratégiai fontossá­gú geopolitikai helyzetére, és arra a tényre, hogy a hazai munkaerő jól képzett, viszont a külföldi be­fektetők számára megfizethető. „Rendkívül vonzó a munkaerőkí­nálat képzettségének és árának aránya” - mondta az Amerikai Üz­leti Kamara elnöke. Az Európai Unió miniszterei a számítógépes munkaerőhiányról - 2003-ban már 3,8 millió betöltetlen állás? Európa képzett számítástechnikusokra vár MTI-HIR Brüsszel. Az európai számítás- technikai iparágat a szakképzett munkaerő hiánya fenyegeti - erre a megállapításra jutottak az Euró­pai Unió országainak távközlési és munkaügyi miniszterei. A tárcave­zetők jóváhagyták egy olyan mun­kacsoport felállítását, amelynek feladata az ágazat munkaerőhiá­nyának elemzése, és megoldások ajánlása a munkaerő EU-n belüli mobüitásának fokozására. A számítástechnikai iparágak eu­rópai figyelőjének jelentése azzal számol, hogy 2003-ban 3,8 millió betöltetlen állás lesz, ha nem hoznak új intézkedéseket e hiány pótlására. Ez az ágazat foglalkoz­tatja ma Nyugat-Európa aktív né­pességének 8,3 százalékát, de ez az arány 2003-ra már 13,4 száza­lék lesz. A helyzet másik aggasztó vonása a nők alacsony aránya, hi­szen az EU országok többségében a számítástechnikában dolgozók­nak csak 20 százalékát teszik ki. A miniszterek arra a következte­tésre jutottak, hogy ha nem jön­nek létre azok á feltételek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az em­berek kiaknázzák az új technikát, ennek az eredménye sokak társa­dalmi leszakadása, a gazdagok és a szegények közti árok mélyülése lehet az EU-ban. A munkaügyi miniszterek az állások minőségé­vel foglalkoztak, különösen a minőség meghatározásának ele­meit vették szemügyre, így a fo­lyamatos szakképzést, a munka­helyi körülményeket, a munka­ügyi törvényeket, a munkaválla­lók beleszólását. Arra a következ­tetésre jutottak, hogy a meghatá­rozást el kell mélyíteni és megfe­lelő mutatókkal jellemezni. Jövőre a közös mezőgazdasági politikára fordított kiadások emelkednének a legnagyobb mértékben Elkészült az előzetes költségvetési javaslat MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió jövő évi költségvetése teljes egészében ki­használja azt a keretet, amelyet az Agenda 2000 középtávú intézke­déscsomag a közös mezőgazdasági politika, a strukturális műveletek, valamint az előcsatlakozási alapok céljaira 2002-re szólóan meghatá­rozott - tűnik ki az Európai Bizott­ság előzetes költségvetési javasla­taiból. Az EU végrehajtó szerve első ízben fogadott el úgynevezett éves intézkedési stratégiát, amelynek az a célja, hogy az elsődleges fontossá­gúként megjelölt politikai célokhoz egyúttal a megfelelő forrásokat is hozzárendeljék. A stratégiában a bizottság 2002-re hat kiemelt intéz­kedési területet határozott meg, s ezzel összefüggésben jóváhagyta a jövő évi költségvetés májusban előterjesztendő tervezetének előze­tes keretszámait is. Az éves straté­gia szerint jövőre az eurókészpénz forgalomba hozatala, a fenntartha­tó fejlődés problémaköre, az euró­pai közhatalmi rendszerek műkö­dése, a bővítés, a földközi-tengeri térség, valamint a fejlesztési együtt­működés kap elsőbbséget a közös­ségi politikákban. Az éves intézkedési stratégiák gya­korlatának bevezetése része annak az átfogóbb igazgatási reformnak, amelyet Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke hirdetett meg hiva­talba lépésekor. Az 1999-es berlini EU-csúcsértekezleten jóváhagyott Agenda 2000, amely a 2000 és 2006 közötti időszakra határozza meg az uniós költségvetés kereteit, 2002-re a kiadások legfeljebb 2,9 százalékos növelését teszi lehetővé a 2001-es szinthez képest. Ez 99,8 milliárd eurós előirányzatot jelent. Az egyes költségvetési fejezetek kö­zött viszonylag nagy eltérések lesz­nek a kiadások tervezett növelését illetően. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal a közös mezőgazda- sági politikára fordított kiadások emelkednének, azzal összefüggés­ben, hogy az Agenda 2000-ben előirányzott reform szerint a köz- veden jövedelemtámogatások sú­lyának fokozatosan emelkednie kell az intervenciós mechanizmusokkal szemben. Gyakorlatilag változatlan maradna, mindössze 0,1 százalék­kal nőne ezzel szemben a strukturá­lis műveletek költségvetési kerete, bár ezen belül a kohéziós alap az át­laghoz közeli mértékben, 2,7 száza­lékkal bővülne. A tagjelölt országok felkészülésének támogatására szol­gáló előcsatlakozási alapok kerete 2,7 százalékkal, 3,328 milliárd eu- róra nőne 2002-ben, vagyis reálér­tékben gyakorlatilag változatlan maradna. Ezen belül a mezőgazda- sági és vidékfejlesztési programok támogatására létrehozott SAPARD- alap 555 millió, az infrastrukturális és környezetvédelmi célokat szolgá­ló ISPA 1,109 milliárd, a PHARE pe­dig 1,664 müliárd euróból gazdál­kodhatna 2002-ben a bizottság előzetes javaslatai szerint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents